Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)

1939-08-05 / 62. szám

ín flflSAROnOT legmagasabb Aron 455 vápáról HIRTEIfFELD HIHAL9 gyógynövény nagykereskedés BUDAPEST VI!., Kiríly-utca 11. térő témája immár évtizedek óta a férfiak képtelen öltözködése, a testi és lelki kényszer fenyitékszerfi al­kalmazása a ruházkodásban s bár eddig még minden évben kiadták a jelszót: le a kabáttal, a várható reform terén azonban mindezideig még semmi érdemleges intézkedés nem történt. A vitát va­laki megkezdi, valaki lezárja, köz­ben elmúlik a nyár — s marad minden a régiben. A férfiak verej­tékeznek, fuldokolnak, munkaképes­ségük 50 százalékát elvesztik, vég­eredményben nem tudnak felszabadulni az öltözködés rabszolgasága alól. Hogy ez a nyár ne múljon el egé­szen terméketlenül, mi nyílt vitát kezdeményezünk: mondja meg min­denki, helyesli-e a férfiak nyári öl­tözködésének mindmáig érvényes szabályait, ildomosnak tartanának-e egy radikális változtatást azon s úgy érzik-e, hogy a férfiúi tekin­télyen hallatlan csorba esnék, ha Öltözködésük szabályait egészsége­sebb szempontok határoznák meg. A hozzászólók részére a Dunántúl hasábjai nyitva állanak. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország A karitász! Még emlékezetünkben él azoknak nemes munkája, akik tavaly igye­keztek a könnyes szemekből kicsor­duló könnycseppeket kitörölni, akik meleg szeretettel karolták föl a di­dergőket, a megmelegitették a házó­kat, ételt juttattak az éhezőknek s ruhát a ruhátlanoknak. A napsugarak rettentő tüzesen érik el földünket, a forróság néha szinte elviselhetetlen, de a napok peregnek, ismét beköszönt az ősz s majd a tél s a megnehezült idők legégetőbb munkáját ismét a téli nyomor megszüntetése képezi s itt az egész magyar társadalomnak talpra kell állnia, mert a magyar főidőn nem szabad ruhátlan, fázó és éhezőnek lennie. Itt azonban nem szabad megáll- nunk, nemcsak írni, beszélni, ha­nem cselekedni is kell. Sok szegény gyermek él az or­szágban, kik kétségbeesve várják a megértő lelkek segítését. Mi lesz ézekkel a hideg bekőszöntével ? Mi lesz velők, ha élelem és ruha nél­kül maradnak? Elpusztulnak! Pe­dig a magyar föld egy gyermeké­nek sem szabad elpusztulni 1 Úgy is igen kevesen vagyunk. Fogjunk össze valamennyien és mentsük meg a munkaképtelen el­aggottakat és a jövő nemzedéket, a gyermeksereget Töröljük le a (*gfírr?, - *-d) tŐLNÁMEÖYEI ÚJSÁG nyomorgók könnyeit, mert szebb jutámat az emberi lélek nem is­merhet, mint ha tudja, hogy ember- I társain segített. Adjon mindenki tehetségéhez mér­ten, nem csak azért, mert illik, mert mások figyelik, de adjon jó szívvel, áldozatos lélekkel, adjon örömmel, mert van miből adnia s akkor nem lesz könnyes szem, ruhátlan, éhező és fázó a jövő télen! Időjelzés. Hőmérsékleti szélsőségek és csa-. I padék Szekszárdon, 1939 julius hó 27-től augusztus 3-ig. Hőmérséklet : maximum : 33 5 C° augusztus 2 án, minimum: 1V3 C° julius 28-áu. Csapadék; eső 7 7 mm augusztus 2 in. Julius hó középhőmérséklete 24'6 C°; ez 1*5 C°-al több a 15 évi át­lagnál. Megemlítendő a 22-én mért 39'6 C°-os rendkívüli meleg. A 11*7 mm-es havi csapadékmennyiség ju­lius nagyon is száraz jellegére mu­tat. A 15 évi átlag : 58 6 mm szerint 46 9 mm hiány mutatkozik. — Kinevezés. A Kormányzó Ur őfőméltósága — am. kir..igazság­ügyminiszter előterjesztésére — dr Gulyás János szekszárdi kir. tör­vényszéki bírót a pécsváradi kir. járásbíróság elnökévé nevezte ki. — Dr Kapi Béla ág. ev. püspök 60 éves. Dr Kapi Béla dunántúli ág. h. ev. püspök, m. kir. titkos tanácsos, felsőházi tag most töltötte be életének hatvanadik évét. A nem­csak Győrben, de országosan is nagy tiszteletnek, szeretetnek és nagyrabecsülésnek örvendő főpapot, kinek egyházi főhatósága alá tar­tozik a vármegyénket is magába foglaló Tolna-Baranyai Ág. Ev. Egy­házmegye, számosán keresték fői üdvözletükkel a nevezetes évfor­dulón « sokak imája szállt az Ég Uráho£ hogy a kiváló főpásztort a haza, egyháza és hívei javára még igen-igen soká éltesse. — Uj mágocsi plébános. Virág Ferenc megyéspüspök Braun Ist­ván paksra helyezése folytán meg­üresedett mágocsi plébániára a kul­tuszminiszter, mint kegyur bemu­tatója alapján Sebő Pál cikói espe- resplebánost nevezte ki Mágocs uj plébánosává. — Folytathatják az artézikut fúrást Szekszárdon. Vitéz Vendel István polgármester a napokban el­járt az illetékes minisztériumokban, ahol azt az értesülést szerezte, hogy a szekszárdi városi képviselőtestü­let határozatát jóváhagyták és a kútfúrás továbbfolytatásához szük­séges segély kiutalása folyamatban van, így a kútfúrás folytatásához nem sokára hozzá lehet kezdeni. — Nyugdíjazás. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Pélervárl Emil őcsényi róm. kát. elemi nép­iskolai kántortanitót — saját kéré­sére — folyó évi szeptember 1-től nyugdíjazta. — Emlékezés a trencséni csa­tára. 1708 augusztus 3-án folyt le a hires és azóta sokat emlegetett trencséni csata. E csatában ütkö­zött meg II, Rákóczi Ferenc feje­delem kuruc serege a Heister osz­trák tábornok által vezetett labanc sereggel. E csatát az döntötte el, bogy gróf Pálffy János vezetése alatt a császári lovasság merészen megtámadta a kurucsereget s meg­ingatta azt. A mikor a kurucsereg hátrálni kezdett, az egész sereg csatarendje megbomlott. Rákóczi egy hegyipatak átugrása közben lovastól elbukott s megsérült és csak testőreinek gyors és hősi be­avatkozása mentette meg, hogy a császáriak fogságába nem került. E csatavesztés hatása alatt az egész A világ legkisebb embere Szekszárdon A napokban a város különböző utcáin nagy embercsődület verődött össze itt is, ott is, nagy szenzációja volt a lakosságnak. A világ leg­kisebb embere látogatott el váro­sunkba s miniatűr kerékpárján rótta az utcákat. Meg-megállva a kiván­csiak gyűrűjében mesélgetett éle­téről s mikor már a kiváncsi, foly­ton növekvő, egymás hátán ágas­kodó tömeggyürü az eltiprás veszé­lyével fenyegette a liliputit, felpattant kerékpárjára s tovább karikázott. Egyik nap a piactéren oly cső­dület vette körül az előadási enge­délyért a rendőrségre tartó csoda­embert, hogy a tolongó kiváncsiak eltiprásától csak az egyik rendőr leleményessége, ébersége menthette meg úgy, hogy karjára véve a kis embert, bevitte az őrszobába, ahol lapunk munkatársa elbeszélgetett a közönség soraiból immár bizton­ságba helyezett törpével. Munkatársunk kérdéseire adott értelmes válaszok során megtudtuk, hogy a csodaember neve Kuti István, született Barcson, ma 43 éves. Az embercsodát munkatársunk egy vo­nalzóval le is mérte, mely meglepő eredményt hozott. A bajuszos, fej­ben teljesen korának megfelelő fej­lettséggel bíró férfi 64 cm magas volt. Nagy büszkeséggel vallotta be, hogy ő a világ legkisebb embere s már járt Német, Olasz, Francia és Lengyelországban, mindenfelé ha­talmas sikerrel. Most Szekszárdon akar torna- és artistaprodukciót be­mutatni felesége és gyermekeivel. Midőn e kijelentésén elcsodálkoz­tunk, belép az őrszobába felesége és urát egy padra állítva, mellé ül, megöleli és megnyugtatja, hogy az előadási engedélyt megkapták. Fele­sége rendes, 160 cm termetű asz- szony, aki tréfásan megjegyzi, hogy bár a férje „fele“ őneki, de ő mégis urának tekinti s boldog 6 éves há­zasságukból már egy 4 éves leány és 1 éves fiúgyermekük van, akik most szállásukon treníroznak az estéli előadásra. Az előadás szóra felugrik a pádon a „férj“ és kéri feleségét, hogy vegye le a pádról, menjenek haza, mert kerékpárját kell még megjavítania, majd meg­köszönve a biztos ur szívességét, felesége kezét fogva haza indul, mert hívja a kötelesség. HodlemlékiRtioek. orszöszúszlók, templomfelszerelések művészies kivitelű síremlékek készítése és raktár márványból és műkőből — kedvező fizetési feltételekkel Mutschenbacher Ödön és Fia ( Mutschen be eher Jeni) kőfaragó, szobrászati műterme, sírkő nagyraktára Szekszárdi Horthy Miklés-ut 14—16—18- szám Fiók sirkőraktárak: Tolna és Kakasd 1939 áügusztuá 1 ­’ Nagy hőségben legjobb hűgjtő jtel a , Málnaszörp j 1 nagy üveg j _ _ 2'20 P | ; 1 kötép üveg _' _ _ 1'20 P 1 kicsi üveg _ _ C. ——*76 P ______ Ci tromszörp I Ananászszörp I Narancsszörp 1 nagy üveg — — — — 4*— P t közép üveg — — — —, 2'60 P 1 kicsi üveg _ — — — 1'4Q P Kapható G AUZER ÁDÁM fűszer- és csemegekereskedésében Telefon 31. Szekszárd Telefon 31 Szállítás postán és vasúton, nagyban és kicsinyben felvidéki kurucsereg felbomlott és csak az 1709. év tavaszán tudott újból harcra képesen összegyüle­kezni. &s — Tanévzáró vizsga. A Szek­szárdi M. Kir. Mezőgazdasági Szak­iskola f. hó 5-én délelőtt 9 órakor tartja a palánki iskolában 1938/39. tanévi ünnepélyes záróvizsgáját. A záróvizsga biztosa dr Hauser János Gazdasági Akadémiai igazgató. A vizsgaünnepély során megtekinthető a szakiskola azon kiállítási anyaga, mellyel az ezévi Országos Tenyész­állatvásár és Kiállításon a szak­iskola az I. dijat nyerte, — A bányakapitányságok ke­rületi beosztásának uj megálla­pítása. A m. kir. iparügyi minisz­ter az országban Budapesten, Kas­sán, Miskolcon, Pécsett és Salgó- tarjában állít fel bányakapitányságo­kat- — A pécsi bányakapitányság hatásköre kiterjed Baranya, Somogy és Tolna vármegyékre, Pécs tör­vényhatósági jogú városra. — A városi vámok részleges megszüntetése. A kereskedelmi mi­niszter a városi vámok évek óta napirenden levő ügyének megoldá­sára tervezetet készített, amely a városi vámokat felfüggeszti és a vámszedésre jogosultak részére kár­talanítási alapot létesít. A kártala­nítási alapba a következő bevételek folynának be: a belföldi közleke­dési vállalatok által szállított áruk után fizetendő kezelési pótdijak, a külföldi hajózási és légiforgalmi vál­lalatok által szállított áruk után ese­dékes vámmegváltás és az állati erővel vontatott járművek után fize­tendő kövezetvámmegváltás, vala­mint a vámsorompóknál fizetendő sorompómegváltás és úthasználati dijak. — Községi orvosi tanfolyamok. A m. kir. belügyminiszter 1939. évi szeptember 18. és november 6-i kezdettel községi orvosi tanfolya­mokra hirdet pályázatot. A pályá­zati kérvények dr Johan Béla m; kir. államtitkárhoz, mint a községi orvosi vizsgabizottság elnökéhez címezve augusztus hó 31-ig az Or­szágos Közegészségügyi Intézethez adandók be, — Meghosszabbítják az uj épít­kezések adómentességét. A m. kir. pénzügyminiszterhez több oldal­ról intézett kérések azt kívánják, hogy a miniszter rendelkezzék, hogy a megkezdett s a folyó év decem­ber hó 3l-ig tető alá hozott épüle- tek akkor is elnyerjék az adómen­tességet, ha csak 1940. évi julius 1-ig tudják lakhatóvá tenni. A mi­niszternél járt küldöttségnek e ké­rés teljesítését kilátásba helyezték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom