Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-07-22 / 58. szám
1939 julius 22. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 öntözhetünk kis fáradsággal, — mert ott is van ám és lesz is kert, ahol vizveveték nincs is a házban; a tikkasztó meleg ellen ne udvarlocsolással, hanem könnyed öltözködéssel védekezzünk I Próbáljunk meg egy kis önmegtagadást gyakorolni, áldozatot hozni a közérti A kórházról szólva pedig, nem nientőszalmaszálat akkarván a lelki- ismeretlen vizpazarlók kezébe adni, hanem felhívni az illetékesek figyelmét, hogy miként tehetsége« az, hogy az egész ujkórház területén, nincs egy°tlen kút sem, nincs biztosítva a vizőnellátás ekkora intézménynél ? Mi tenne, ha légitámadás esetén a vízmüveket tönkrebombáznák s a kórház viz nélkül maradna ? Meg vagyunk róla győződve, hogy ez nem mulasztás, csak eddigi kényszerítő körülmények hiánya folytán észre nem vett, de a jövőben mieden ellenvélemény nélkül, akadályt nem ismerő azonnal megvalósuló, létszükséglete tesz. JtibeJk Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország Emberek vigyázzatok! Vígan pendQlő kasza nyomában, — mely a sorok kőié ront — ott kullog felhős homlokával az aggódás, a gond. Bőség van megint, hogy nézni is teher, s mégis sok éhes száj félón felneszei: jut-e belőle ? Jaj, megterhelt mezőV, szinig telt kamrák, a zacskó Ores s a régi morzsák zörögnek, fogynak... S e sokból azoknak, kiknek örömtelenQl nehéz az élef, kikre nem mosolygnak duzzadó vetések, kik hosszú sorban — mint mindég éhezők, szorongnak a dús asztagok előtt jut-e elég és jó falat ? Óh Ígérve lett a szőlő, lágy kenyér,... de sietni kell, a gyomor enni kér. Az elhagyott kalász még nem szivet jelent,... nem tartják számon itt se, ott se: Fent... Emberek I Legyen hát Lélek most a lelketek. Vigyázzatok, mert: aki megtöltött csúrgásig tarisznyát, kehelyt, figyel most, ide néz, számol s — nem felejt... Miklósi M. Ödön. A nemzetnevelés fontossága. Jéna után a porosz iskolamesterek önzetlen és hazafias munkája, — amint ez közismeretes — talpraállította és naggyá tette a megcsonkított és agyon sanyargatott Németországot. Azóta is szokássá vált Európaszerte, de sőt világszerte, hogy az egyes államokban nagy nemzeti katasztrófa után a közne velés, a közoktatás ügye lép előtérbe, mint központi probléma. A nagy világégés, a nagy erkölcsi és gazdasági földrengés után, a világnézetek katalaunumi harcában, egy megtépett, széjjelszaggatott korszak határmezsgyéjén, nálunk is előtérbe lépett a nevelő értékeknek alapvető fontossága, a nemzetnevelés fogalmának az oktatás vagy közművelődés fogalmánál jóval szélesebb keretű gondolata, az áramvonalas és bombaszóró repülőgépes korunkat jellemző észkultura helyett a szív és létek kultúrájának kihang- sulyozása s e problémán gyakorlati megoldása kapcsán egy jobb, erkölcsben, jellemben, tudásban erősebb, bátrabb, gerincesebb nemzedék nevelése. Módszeres vizsgálatok i és gyakorlati tapasztalatok döbbentették rá a gondolkozókat és nagy nevelőket, hogy mit ér a hatalmas tudás, a kipallérozott ész, ha rom- I lőtt lélek birtokába jut, ha az egyén tudását, képességét, ügyességét I gangszter módjára a társadalom I rovására használja fel, kalózkodá- I séval mérhetetlen károkat okozva a nemzet szellemi és anyagi javaiban. I Kitűnt, hogy csak bizonyos feltétetek mellett áll meg az a mon- I dás is, hogy az ifjúság a haza reménysége, a jövő záloga. Mert csak az az ifjúság tehet a haza remény- I sége, amely valláserkölcsi alapon I áll, amely a hitből, a be.éje nevelt erkölcsből meríti azt az erőt, amely napjainkban a nélkülözéshez, a lemondáshoz szükséges erő birtokosa hazánk érdekében. Csak az az ifjú- I ság tehet a haza reménye, amely tud a hazáért, embertársaiért, a közösségért (szociális, — kollektiv ember —) dolgozni, tűrni, lemondani, mely megacélozódik a munkában, a küzdelemben, amely nem I azon töri fejét, hogy a fennálló [ törvényeket és rendeteteket miképpen tehetne büntetlenül megkerülni, a kőtelességteljesités, a felelősség alól kibújni, hanem miképpen tehet azokat a legjobban teljesíteni. Kitűnt, hogy a nagy tudásnál, a legjobb törvénynél többet ér a jó erkölcs és azt az országot, amelyben az erkölcs magas fokon áll, kevés törvénnyel is könnyen tehet kormányozni. A mai kor embere úgy járt, mint I a bábeli torony építői. Mintha va- I lami átok ülne az emberiségen. Meg I van zavarva a nyelvünk, nem ért- I jük egymást. Nem értik egymás nyelvét a fajok; ennek keretén belül az egyes néposztályokon, nem értik egymást a nemek: nő és férfi, a korok: öregek és fiatalok, apák és fiák. Ezeket a gondolatokat tette magáévá s ebből a chaosból, ebből a zűrzavarból kívánja kivezetni nemzetünket dr Hóman Bálint nagynevű kultuszminiszterünk, amikor magasabb kultúrpolitikai elgondolással megvalósítandó célunkul tűzte ki a nemzetnevelés gondolatát, — lefektetve a nemzetnevelés rendszere kiépítésének alapelveit. Időjelzés. Hőmérsékleti szélsőségek és csapadék Szekszárdon, 1939 julius hó 13-. 19-ig. Hőmérséklet: maximum: 36 3 C° julius 16-án, minimum: 167 C° julius 13 án. Csapadék nem volt. — Előléptetés. A vallás- és köz- oktatásügyi m. kir. miniszter Szántai Géza hanti róm. kát. iskolai segédtanítót, mostani állomáshelyén rendes tanítónak léptette elő. — Ellenforrdalmi emlékünnep Tolnán. F. évi julius hó 16-án ünnepelte Tolna közönsége az ellenforradalom 20 évfordulóját. Reggel 9 órakor vitéz Makray Lajos prépost- plébános, országgyűlési képviselő, a II. Lajos-téren segédlettel tábori misét mondott, majd utána vitéz Kun Lajos volt tábori lelkész és tolnai káplán, kárászi plébános, a tolnai ellenforradalom egyik résztvevője mondott ünnepi beszédet. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg a tolnai ellenforradalom két vértanújáról, dr Baranyai László | bogyiszlói orvosról és Vas József faddi pénzügyőrről, akiket a vörösök az ellenforradalom leverése Fel nappal hamarabbi ) f * \ i befejezheti a mosást.«« Ez a Persil legnagyobb előnye. Egyszeri, rövid ideig tartó főzés közbenr sok-sok, gyöngyhöz hasonló oxygén-buborélc képződik, amely autó-' matikusan eltávolítja a fehérneműben lévő szennyet. Az órákig tartó fáradságos munka a mosóteknő mellett teljesen felesleges! után a tolnai uj lovassági laktanyában kivégeztek. A mindenkire nagy hatást tett szép beszéd után a közönség a Hősök szobrához vonult, azt megkoszorúzta. Az ünnepségen résztvett katonai helyőrség és levente szakasz diszelvonulása zárta be a fellobogózott Tolna hazafias ünnepségét. — Tanltóválasztás. A fácánkerti községi iskolaszék Bencze György fácánkerti kajmádpusztai közs. elemi iskolai helyettes tanítót, ugyanoda rendes tanítóul választotta meg. — Tábortűz Balatonfenyvesen. A bonyhádi ev. népiskola 690. sz. Botond kiscserkész csapata julius 4—16-ig Balatonfenyvesen tanyázott. Az ott nyaralók meghívásával julius 9-én tábortüzet rendezett a Honvédtéren, melyen ritka nagy számban jelentek meg az ország minden részéből ott üdülő vendégek. A német anyanyelvű kiscserkészek sok magyar nótája és érdekes mókái annyira megnyerte a közönség tetszését, hogy közkívánatra julius 13-án újból tartott a csapat tábortüzet, melyen még többen jelentek meg. A bonyhádi kiscserkészek ismét kitettek magukért s bebizonyították a nagy közönség előtt, hogy német anyanyelvűk ellenére jól beszélnek magyarul, szeretik a magyar nótát s eddig még mentesek minden hazafiatlan befolyástól. — Iskolánklvüli heiyi népművelési bizottsági ülések. A kis- székelyi iskolánkivüli helyi népművelési bizottság f. hó 18-án, — s a fácánkerti f. hó 19-én tartotta meg ülését az 1939/40. évi munkarend előkészítése végett dr Halmos Andor tanügyi tanácsos, kir. tan- felügyelő, a vármegyei népművelési bizottság ügyvezető elnökének elnöklete alatt — Tolna a kárpátaljai Kisrákóc községet — testvérközséggé fogadta. Tolna község képviselőtes- tülete a községi főjegyző indítványára f. évi julius 8-án tartott közgyűlésén egyhangú lelkesedéssel testvérközséggé fogadta az Ugocsa megyében fekvő Kisrákóc kárpátaljai községet, amelynek 1818 lakosa közül 1794 ruthén. Tolna község küldöttsége fogja a két község> közötti kapcsolatot előkészíteni Ugyanakkor Tolná természetbeni adományt juttat a kárpátaljai szegények segélyezésére. — Meghalt az aknába zuhant bányász. Múlt számunkban beszámoltunk arról a bányái-zszerencsét- lenségről, amely a nagymányoki szénbányában Borsos János bányásszal történt. A szerencsétlen fiatalemberen már segíteni nem lehetett s hozzátartozói hazaszállították Győrére, ahol nagy szenvedések közt meghalt — Megváltoztatják az örökösödési illetéket. Országszerte nagy érdeklődéssel várják a szociális alap megteremtését. Ennek során rendezik az örökösödési illeték adókulcsát s azt a gyermekek száma szerint állapítják meg. Az eddigi örökösödési rend első két tétele nem változik, viszont ehhez jön egy harmadik rendelkezés és az jelent tulajdonképpen újítást és szolgáltatja majd az alapot a szociális problémák megoldásához szükséges pénz előteremtésére. Eddig az örökösödési és ajándékozási illeték progresszív volt az örökölt vagyon nagysága szerint és a rokonsági távolságok szerint Az édesgyermek ugyanis kisebb adókulcs szerint adózik, mint például az, akire esetleg mint idegenre hagyták rá a vagyont. • Az uj rendelkezés az tesz az örö- ! kösödés rendjében, hogy a gyer- 1 mekek számához mérten lesz pro-
