Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)

1939-01-18 / 6. szám

XI. évfolyam. 1. szám. 1939 január 18. TOLNA MEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE • • ' - ; ' HIVATALOS LAPJA l /. ' ’ k~_ ' ‘ ' ' ' " ' ' " Felelős szerkesztő: John Sándor vm. g. e. igazgató Szerkesztőség: Szekszárdi Vármegyeház. Telefon: 125 A Tolnamesvel Telszövethezeteh Szövet­kezetének (TTSz.) feleladásai A közelmúlt napokban zajlottak le a TTSz.-nek 1939. évre szóló tej­eladásai Szekszárdon. Az eladáso­kat több megbeszélés előzte meg, amelyeknek eredményeképpen á TTSz. igazgatóválasztmánya össze­állította az általános tejeladási fel­tételeket és ezeket a TTSz. rend­kívüli közgyűlése elé terjesztette. A feltételeket a közgyűlés elfogadta és kitűzte az eladások napjait. Eme eladásokat úgy a tejtermelő gazdák, valamint az egész tejfront nagy érdeklődéssel kisérte. Irányító hatásuk ma már kétségtelen, az ipari tejeladások és szerződések kötése minden vonalán. Ez a ha­tás ezúttal még nagyobb jelentő­ségre emelkedett azzal, hogy a TTSz.*en és a vele együtt dolgozó BTSz.-en kívül immár legújabban a nemrég megalakult ZTSz. (Zalavár- megyei Tejszövetkezetek Szövetke­zete) is csatlakozott a közös mun­kához és így az Alsódunántul há­rom vármegyéjének tejtermelő gaz­dái három megyei szervezetbe tö­mörülve, együttesen szabták mega maguk egységes és azonos tejel­adási feltételeit A TTSz. kötelékében öt tejel­adási napon át 80 községi Tejszö­vetkezet teje kelt el 1939-re. Ez a tej körülbelül 58-60.000, évi 20— 21 millió liter tejmennyiségnek felel meg és körülbelül 12.000 tejter­melő gazdát, túlnyomó részt kis­gazdát érint. A szövetkezetek, mint máskor, úgy most is vajalapon ad­tak el. A tejár tehát hónapról-hó- napra a tejszín zsírtartalma és a sovány tej ára szerint változik. Az elszámolási ár továbbra is az úgynevezett KAB. vájár maradt, amely 1938-ban kg*ként 2*90 pengő volt. De amíg a vevők 1938-ban 2*90 pengős vajár mellett, a regie- költségek levonása után, 1 kg vajat 2*60 pengővel tartoztak a gazdák­nak megfizetni, addig az uj szer­ződések szerint, 1939-re a vaj kg- kénti elszámolási ár 2*625 P lesz. Ha pedig a vajár 3 pengőre emel­kednék, akkor a termelő 2*675 P-t, 3*10 P mellett pedig 2*775 P-t kap 1 kg vajért. Az általános feltételek szerinti javulás tehát 2 90 pengős vajárnál tejliterenként 0*1 fillért, 3 pengőnél 0*3 fillért, 3*10 pengőnél pedig 0*7 fillért jelent. A teljes tejet a vállalatok a saj­tos községek kivételével, legnagyobb részt nem az egész évre, hanem csak bizonyos időszakra idénytej­képpen keresték és vásárolták. Erre az időszakra — 1939 február 15— junius 15-ig — a teljes tejben lévő sovány tejért literenként 5 fillért, valamint tej és tejszín közti árkü­lönbözet térítéseképpen, sovány tej literenként 0*3 fillért fizettek helyt feldolgozó telep. A sajtos közsé­geknél a sovány tej ára egész évre szólóan 4 fillérben alakult ki, mert ezeknél az ősszregiet mindenhol a I vevő viseli. j A várható tejárak ezek szerint jobbak, mint a múlt éviek voltak. A tej ára azonban relatív, mert I több tényezőtőftügg. Es pedig első­sorban a vajártól, amit a földmű­velésügyi minisztérium szab meg. Függ azután a tejzsirtól, a sovány tej árától és a szövetkezet regiejé- től, amelynek alacsonyabb vagy ma­gasabb mértéke már teljesen a gaz­dákon és a szövetkezet ügyes és céltudatos gazdálkodásán múlik. Jó közepes eredményt véve ala­pul, egy 3*7 százalék átlagzsiru tej­literenként 0*8—0*9 fillér regivel dolgozó szövetkezet 3 pengős váj­ár (amire kilátás van) és 4 filléres sovány tejár mellett, ki tud fizetni a tagjainak tisztán 14 fillért. A legtöbb tejet éves, Írásos szer­ződés alapján a Budapesti Központi Általános Tejcsarnok vette meg. Azután a Dombóvári Vajtermelő Részvénytársaság, Sebestény Imre Vajvállalata, a Derby Sajtgyár és kisebb-nagyobb tejmennyiségekkel még 5—6 különböző vevő. A klsgazda-hlzőmarhaexport bejelenté­sek körül Tolna megyében történendő ellárásről Félreértések elkerülése végett rész­letesen tájékoztatjuk kistenyésztőin- ket a hizómarhaexport lebonyolítá­sának Tolna megyében jelenleg ér­vényben lévő módjáról. A Külkereskedelmi Hivatal — a TolnamegyeiSzarvasmarhatenyésztő Egyesületet (Tolnamegyei Gazdasági Egyesület Szarvasmarhatenyésztő Szakosztálya) bízta meg a hizó- marhaexportügyek vármegyei inté­zésével. Tekintettel azonban arra, hogy Tolna vármegyében, a Tolna­megyei Tejszövetkezetek Szövetke­zete. szerveivel az egész vármegyét behálózza, felkérte a Szarvasmarha­tenyésztő Egyesület a Tolnamegyei Tejszövetkezetek Szövetkezetét, hogy a kisgazdakézen lévő hízómarháíc exporfügyeinek intézését, már csak a célszerűség szempontjából is,vállalja el. Miután ezen megbízást a Tolna­megyei Tejszövetkezet magára vál­lalta, a jövőre nézve a következő eljárás követendő a kisgazda hizó- marhák bejelentésénél: Minden kisgazda, aki szarvas- marhát dilit be kiviteli célokra való hizlalásra, ezt jelentse be : vagy a községi Tejszövetkezetnél, vagy pe­dig a Tolnamegyei Tejszövetkezetek által — minden olyan községben, ahol községi Tejszövetkezet nincsen — megnevezett TTSz megbízott­hoz, akinek a nevét a községi elöl­járóságnál lehet megtudni. A be­jelentéshez szükséges: az állatnak a súlya, fajtája, neme, kora. A be- . állítási súlyt lehetőleg a községi I mázsán kell megállapítani. A köz­ségi Tejszövetkezet, illetve ahol ilyen nincsen, a TTSz megbízott ezen bejelentéseket zöld bejelentőlapon összegyűjtve azonnal bejelenti a Tolnamegyei Tejszövetkezetek Szö­vetkezetéhez, Szekszárd, Rákóczi- utca 30, oly célból, hogy ezt a be­jelentést a Tolnamegyei Szarvas­marhatenyésztő Egyesület utján a Magyar Állat- és Állati Termékek Kiviteli Szövetkezetéhez Budapest, t(Külkereskedelmi Hivatal) terjesz- essék elő. Akinek már kész hízott szarvas- marhája van, ugyanily módon tar­tozik eljárni azzal a különbséggel, hogy ezeket a bejelentéseket a köz­ségi Tejszövetkezet, illetve TTSz mebizott sárga bejelentőlapon fogja úgy mint fent, tovább bejelenteni. A sárga bejelentőlapokhoz szintén a fentemlitett adatok szükségesek, de fontos, hogy különösen a kész hízott súly hivatalos mázsálási bár- cával igazoltassék. Kötelessége minden egyes hizlaló gazdának: ha a bejelentett állatjai körül bármiféle változás történik (fülszemelveszés, elhullás, eladás stb.), hogy ezen körülményt hala­déktalanul szintén a községi meg­bízottnak bejelenteni, amely illetve aki ezen jelentést a fentebbi módon haladéktalanul továbbítani tartozik a Tolnamegyei Tejszövetkezetek Szö­vetkezetéhez. A kész bejelentett hizómarháka a Külkereskedelmi Hivatal fül jelzés. A Tolnameggel Gazdaxűgf Egyediét APRÓ HIRDETÉSEI «■ -» finHtodeoR OiemmroiBol utján szerezhetik be: Olaj, benzia, gázolal, traktorolaj, petróleum — Mindennemű mű­trágya, zsák és kötéláru, erő takarmányok, vetőmagvak, — csávázó és növényvédelmi szerek. Gőzeire- ér lőtéri szén salgótar­jáni kocka, darabos vagy tojás brikett az Egyesület révén megrendelheti. Ugyanott gabonás zsákok, ponyvák és kötöző zsine­gek megrendelhetik. Bérleldtaild! miatt elődé: 18 drb törzskönyvezett piros tarka tehén, 3 drb befedezett flszi, 12 drb egy éves Őszi, 2 drb növendék bika, 6 drb futó ló, 14 dib igás ló, 21 drb mangalica anya malacokkal, 47 drb sflldi beállítani való és egyéb gazdasági felszerelés. Bővebbet a Tofnamegyei Gazdasági Egyesületnél. Bérmorzrolért oélioj uradalom^uj 500 q teljesítményű K a z a 1 i morzsolóval. Cim: a Tolnamegyei Gazdasági Egyesü­letnél. Hlndenféle UZtOdféd DM, mint tfiz, jég, általános és állatbiztosításnál készséggel rendelkezésre áll «gazdáknak egyesületünk biztosítási fiképviselete. Wfiffisaa! mtam mm Szekszárdon, tételekben is. | rezheti. az Egyesület révén besze­sel látja el és alkalomadtán exportra be is osztja. Erről a beosztásról az illető gazda a Tolnamegyei Tejszö­vetkezetek utján fog értesülni. Az esetleges felvilágosításokat annak idején a községi Tejszövetkezettől, illetve a TTSz megbízottól szerez­hetnek be a hizlaló kisgazdák (vagy közvetlenül a Tolnamegyei Tejsző- vetkezetek Szövetkezetétől). GAZDA HÍREK — A mezőgazdasági munkás­ság helyzete vármegyénkben meg­felel az évszaknak. Nagyobbmérvü munkakereslet általában nem mu­tatkozott, inkább csak helyileg és átmenetileg. A völgységi járás te­rületéről mentek ki tömegesebben mezőgazdasági munkások a hó fo­lyamán Németországba, hol az előző év példája szerint szép keresethez jutnak. Egyébként a kiutazások nin­csenek kellőleg megindokolva, meet a legtöbbnek itthon is megvolt a. biztos megélhetése, sőt a munkás­kézre itthon is szükség van. A ki­utazások drágítják az itteni munka­béreket. — Gazdasági tanfolyam zárása,. Január 14-én záródott a Bátaszéki Ijjusági önképzőkör 8 napos gaz­dasági tanfolyama. A tanulságos tanfolyam előadói voltak : Hayt Fe­renc ny. szőlészeti és borászati fő­felügyelő, Csapó Jenő gyümölcsé- szeti felügyelő, Wolf Antal álíat- értékesitő és Dolli István tejgazda­sági főellenőr. A szebbnél-szebb ■ előadások azt az elhatározást vál- tották ki a tanfolyam hallgatóiból, hogy a következő évben egy h’osz- szabb lélekzetü előadássorozat tar­tására fogják kérni az Alsódunán- tuli Mezőgazdasági Kamarát. Midiéit Mihály községi bíró tanfolyami záró­beszédében köszönetét mondott Tóth Nándor igazgató-tanítónak és Szál- lásy Ernő tanítónak, kik a tanfolyam szervezését és vezetését vállalták. Tóth Nándor a Népművelési Bizott­ság nevében mondott köszönetét az előadói karnak és beszédében kifejtette, hogy a szociális Magyar- ország csak úgy tud felépülni, ha a mezőgazda a község intelligen­ciájával összefogva ennek tudását igyekszik értékesíteni a gazdasá­gában. Kiadó: Tolnamegyei Újság Hírlapkiadó Rt. (Vezérigazgató h. Schneider Elemér.) Eladó szőlő. Szekszárdon, közvetlen a város belterülete mellett, a Benedekvölgy- ben levő, a kataszteri birtokiv sze­rint 5700 O-ölet kitevő, úgy ismert mint Pap szőlő, lakható tanyával és teljes felszereléssel, szabad kéz­ből, kisebb darabokban is, eladó. Értekezni lehet a tulajdonos meg­bízottjával, Nagy István nyug. fő­szolgabíróval, Verbőczy-utca 3/a alatt. Molnár-féle nyomdai műintézet és szab. iróalzatgyár rt, Szekszárd. * (Fel. vez. Kaufmann Mátyás.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom