Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)

1939-07-08 / 54. szám

XXI. évfolyam. Szekszárd, 1839. Julius 8. (Szombat) 54. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG ŰRIENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNT POLITIKAI ÉS tAmatuiki lap Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési di): Egész évre _ 12 pengő \\' Félévre _____„6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai; A legkisebb hirdetés dl|a l'BO pengő. — A hirdetés egy'60 milliméter széles hasábon mllllmétersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek 10 százalék kedvezmény, A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegvzésl, családi hír, valamint • nyllttér soronként 60 fillérbe kerUI, Városunk és vármegyénk az ortzágépitéf munkájában I érdeken keresztül szolgálják, öröm- I mel állapíthatjuk meg, hogy ma- ! gyár népünk reádöbbent ezekre a nagyszerű feladatokra és igy biz­(Sz. I.) Si vis pacem, para bel- i lum — Ha békét akarsz, készülj a j háborúra — állapítja meg a klasz- szikus mondás és mi, a mai kor ! nemzedéke örömmel szögezhetjük le a népek hatalmas békekészsé­géről tanúskodó háborús előkészü­letek tényét. Háborús előkészületek folynak szerte a világon s ezek hihe­tetlen mértékben veszik igénybe a népek teherbíró képességét. Nem feladatunk az, hogy lapunk hasáb­jain külpolitikai eszmefuttatást ren­dezzünk, nekünk sokkal inkább az képezi hivatásunkat, hogy reámu­tassunk azokra a sürgős felada- tokra, amelyek a nagy magyar kö­zösségen belül vármegyénkre s ez­úttal közelebbről városunkra, Szék- szárdra hárulnak. Hazánk Európa legexponáltabb helyén súlyban és jelentőségben egyre növekszik. Reánk magyarokra itt a Duna medencében az európai egyen­súly biztosításának részfeladata húrul. Ennek a feladatunknak csak akkor tudunk megfelelni, ha annak teljesí­tésére felkészülünk. Lelki és anyagi, kulturális és gazdasági felkészü­lésre van szükségünk, mert ezek az összetevők biztosíthatják egy erős, hivatása magaslatán álló Magyar Birodalom eredőjét. Bbből a magyar munkából vármegyénknek és vár­megyénk székhelyének különösen ki kell vennie részét. Nem arról van szó, hogy nagyobb terhek nehe­zedjenek polgáraink vállára, hanem sokkal inkább arról, hogy ésszerű gazdálkodással, az uj feladatok szem előtt tartásával, szociális érzékkel kapcsolódjunk be az országépitő munkába. Az idegenből jött ember első be­nyomása az, hogy vármegyénk szék­helye, ez a kitűnő fekvésű és tör­ténelmi múlttal rendelkező város kiesik a forgalomból s akár kultu­rális, akár gazdasági szempontokat tartunk szem előtt, alig-alig nevez­hető központnak. A hivatalok te­szik városunkat központtá, de úgy, hogy még a központi járási lakói is nem egy helyről csak hatalmas kerülővel érik el. E mellett váro­sunk viseli a központok minden terhét a nélkül, hogy a központok legális gazdasági forgalma meg­felelő bevételeket biztosítana pol­gárai számára. Sőt! Bennünket el­kerül a vasút, el a budapest—pécsi főközlekedési közút, nincs dunai ki­kötőnk, nincsenek olyan gazdasági intézményeink, amelyek egyben adó­alanyokként is szerepelhetnének s igy folytathatnék tovább \s. Szekszárd városias fejlődése az elmúlt másfél évtized javára irható s csak az a baj, hogy erre a fejlő­désre is vegyes érzelmekkel gon­dol városunk polgársága, mert két­ségtelenül nagymértékben próbára tette és teszi teherbiróképességün- ket. S mégis örülnünk kell ennek a fejlődésnek, örülnünk kell köz­műveinknek és minden erővel azon kell lennünk, hogy ennek a fejlő­désnek a folyamatosságát biztosít­suk. A fejlődésnek nem szabad megállania 1 Az első vasút és gép­kocsi is nagy felháborodást keltett, de mégsem jelentette és jelenthette azt, hogy letegyünk a vasút és gép­kocsi használatáról. Kétségtelenül súlyos terhei van­nak városunknak. Sokan azt vitat­ják, hogy a terhek csökkentése ki­zárólag egy általános takarékossá­gon keresztül érhető el. Jusson eszünkbe a bibliai talentumok histó­riája. Az életet nem lehet, nem sza­bad gúzsba kötözni, ellenkezőleg forgalmunk emelésére, újabb és újabb intézmények létesítésére, a helyi értékesítés erőteljes megszer­vezésére, az állami pénzcsatornák ideirányitására, szóval fejlődésre és életre van szükségünk! Egy halott város nemcsak gazdasági romlást, de testi' és lelki összeomlást idéz elő, már pedig .mi azért óhajtunk egészséges gazdasági állapotokat teremteni, mert csak igy biztosít­hatjuk azoknak a kulturigényeknek a kielégítését, amely nélkül nincs nemzetnevelés, nincs országépités. Legyen Szekszárd a fiú- és leány­nevelés központja. Ne kelljen közép- iskolás leányainkat szomszéd vár­megyék iskoláiba küldözni, legyen vármegyénk a mezőgazdasági ne­velés édes gyermeke, mert meg­érdemli, hogy az elsők között legyen. Ezek az elgondolások kell, hogy irányítsák városunk képviselőtestü­letét is. Ragaszkodjunk egyrészt meg­lévő intézményeinkhez, másrészt biz­tosítsuk a további fejlődést. Szüksé­günk van kövezésre, egészséges és bőséges vízre, csatornázásra, ezek fej­lesztésére. Oldjuk meg a nevelésügy, a közegészségügy problémáit, vállal­juk a jövő generáció nemzeti és ke resztény szellemű nevelésének, a ka­tonás szellem megteremtésének nagy­szerű feladatát, de mindennek nem szabad újabb megterhelést jelentenie. Furcsán hangzik, de elérhető, mert az értékesítés megszervezése, a dunai közlekedés biztosítása, ipar­telepek és kereskedelmi vállalatok létesítése mindmegannyi nagyszerű lehetőség újabb jövedelmi és bevé­teli források biztosítására. Sürgős feladatok ezek. Megol­dásukat csak minden magyar erő összefogása hozhat. Elmúlt a vá­lasztási szenvedélyek ideje, most a vállvetett munkának kell következ­nie. A politizálás se jelentsen fele­lőtlen birálgatást, hanem sokkal in­kább komoly keresését azoknak a • megoldási lehetőségeknek, amelyek | az egyesek jogos érdekét a köz­Meghosszabbították a gazdavédelem határldelét A kormány most közreadott s a gazdatartozások fizetésére és ren­dezésére vonatkozó rendelkezések kiegészítéséről és módosításáról szóló rendelete szerint 1940. évi október hó 31-ig meghosszabbítja a védettségi feljegyzéshez fűződő joghatályt. Egyúttal tartalmazza e rendelet a mezőgazdasági hitel újjá­éledésének elősegítése érdekében már régen tervbevett intézkedéseket. A védettséggel járó korlátozások fokozatos lebontása megkezdődik. E rendelkezések a következők: 1. Azoknak a birtokoknak védettsége, melyeknek jelzálogi megterhelése a kataszteri jövedelem húszszorosát (20) el nem éri, ez évi október hó 31-én megszűnik. 2. Az 500 kataszt- rális holdnál nagyobb terjedelmű birtokok védettsége az 1939. év végén megszűnik. 3. Az úgynevezett konverziós teherreodezés kedvez­ményt, amit eddig csak a 10 kataszt- rális holdnál kisebb területű és a nagyobbak közül csupán a 100 koronánál kisebb kataszteri jöve­delmű védett birtokok javára bizto­sította, a rendelet most kiterjeszti mindazokra a védett kisbirtokra, amelyeknek területe 30 katasztrális holdnál nem nagyobb. 4. A védett gazdák által fizetendő kamat mér­vét 1939. évi szeptember hó 1-től 1940. évi április hó 30-ig évi 4 és fél s attól kezdve 5 százalékban határozza meg. 5. A nem védett gazdák által fizetendő kamat ezek számára, kiknek birtoka 50 kataszt­rális holdnál kisebb, továbbra is 5 százalék, 50 és 100 katasztrális hold közöttiek száma 5 és fél szá­zalék, a 100 és 1000 katasztrális hold közöttiek számára 6 százalék s az 1000 katasztrális holdon felül évi 6 és fél százalék. Ugyanezzel kapcsolatban a minisz­térium a mezőgazdaságnak az előző gazdasági évben nyújtott kedvez­ményeket biztosító rendeletek hatá­lyát az 1939—40. gazdasági évre is meghosszabbítja. Megdöbbentő a napilapok hír­rovatait 80%-ban kitöltő azon köz­leményeket olvasni, amelyek autó­karambol, motor, kocsi, kerékpár, gyalogos stb. összeütközéséről, bal­eseteiről számolnak be. Amennyire az autótulajdonosok számát, a gépesített közlekedés, a kereskedelem fellendülését és mo­toros-sport megkedvelését előbbre vinni látszott a Közlekedésügyi miniszter tavaszi — gépkocsi ár­leszállítását szabályozó — rendelete, ma a sok autó és egyéb jármű­balesetek tovább folytatódása ezen reményeket nem beváltani, de ve­szélyeztetni, sőt hova-tovább a régi­nél is alacsonyabb statisztikai szín­vonalra esni kényszerítik. Az illetékes hatóságoknak is fel­tűnt már e veszély és mivel a fele­lőtlen elemek gondatlansága miatt nem engedhető meg az ország köz­lekedési fellendülését szolgáló refor­mok kátyúba jutása, a közel jövő­ben újabb szigorú intézkedések fog­nak életbelépni a gépesített forgal­mat gátló szabálytalanságokjnegtor- lására. A hatóságok mindig meg­adják elsősorban a törvényekkel való összeütközés megelőzésének, elkerülhetésének módját. Ezt a célt \ szolgálják a közlekedés veszély- mentes és zavartalan lebonyolítását szolgáló érvényben levő közleke­dési rendszabályok. Aki aztán gon­datlanságból, de kivált szándékosan e rendszabályok figyelmenkivül ha­gyásával veszélyezteti embertársai­nak testi és vagyoni biztonságát, illetve a közúti forgalom zavartalan lefolyását akadályozza, arra a ható­ság igenis sújtson le a legkímélet­lenebb szigorral 1 Kétségbeejtő képet kap az em­ber, ha bepillantást tesz a „Közle­kedési balesetek statisztikába ada­taiba. Magyarországon évente átlag 600 ember veszti életét 5000 néhány- százan sebesülnek meg, nagyobb- részük nyomorék marad közleke­dési balesetek következtében. Évente tehát több mint 6000 ember fizeti meg életével és vérével a közleke­dési rend tandiját, de 20.000-nél is többre tehetjük azon balesetek szá­mát, amelyek „csak“ vagyonrongá- lással hoztak a gondatlanság és tudatlanság molochjának áldozatot. Az anyagi áldozat — számolja-e valaki — évente hány millió pen­gőre rúg? Az embertömegek el­vesztett élete és egészsége pedig mérhető*e valamely értékmérővel? Felvetődik ezek után a kérdés, hol itt a baj eredője? Talán nagy a közúti forgalom, tulnagy a keres­kedelem, sok az embergyilkoló járómű? Tán meg kellene állnia a technikának s visszatérni a faeké­Egyes szám ara 12 fillér. 6000 magyar élete és vérébe kerül 20.000 karambol ■ hatunk abban, hogy nemzedékünk | Isten segítségével és a sürgősen ■ megvalósítandó reformok erejével ' újabb ezerév alapjait veti megl

Next

/
Oldalképek
Tartalom