Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)

1939-07-08 / 54. szám

XXI. évfolyam.

Szekszárd, 1839. Julius 8. (Szombat)

54. szám.

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

ŰRIENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNT POLITIKAI ÉS tAmatuiki lap

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85

Előfizetési di):

Egész évre _ 12 pengő \\' Félévre

_____„6 pengő

Fe

lelős szerkesztő:

BLÁZSIK FERENC

A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.

Hirdetések árai;

A legkisebb hirdetés dl|a l'BO pengő. — A hirdetés egy'60 milliméter széles hasábon mllllmétersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek 10 százalék kedvezmény,

A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegvzésl, családi hír, valamint • nyllttér soronként 60 fillérbe kerUI,

Városunk és vármegyénk az ortzágépitéf munkájában

I érdeken keresztül szolgálják, öröm- I mel állapíthatjuk meg, hogy ma- ! gyár népünk reádöbbent ezekre a nagyszerű feladatokra és igy biz(Sz. I.) Si vis pacem, para bel- i lum — Ha békét akarsz, készülj a j háborúra — állapítja meg a klasz- szikus mondás és mi, a mai kor ! nemzedéke örömmel szögezhetjük le a népek hatalmas békekészségéről tanúskodó háborús előkészületek tényét. Háborús előkészületek folynak szerte a világon s ezek hihetetlen mértékben veszik igénybe a népek teherbíró képességét. Nem feladatunk az, hogy lapunk hasábjain külpolitikai eszmefuttatást rendezzünk, nekünk sokkal inkább az képezi hivatásunkat, hogy reámutassunk azokra a sürgős felada- tokra, amelyek a nagy magyar közösségen belül vármegyénkre s ezúttal közelebbről városunkra, Szék- szárdra hárulnak.

Hazánk Európa legexponáltabb helyén súlyban és jelentőségben egyre növekszik. Reánk magyarokra itt a Duna medencében az európai egyensúly biztosításának részfeladata húrul. Ennek a feladatunknak csak akkor tudunk megfelelni, ha annak teljesítésére felkészülünk. Lelki és anyagi, kulturális és gazdasági felkészülésre van szükségünk, mert ezek az összetevők biztosíthatják egy erős, hivatása magaslatán álló Magyar Birodalom eredőjét. Bbből a magyar munkából vármegyénknek és vármegyénk székhelyének különösen ki kell vennie részét. Nem arról van szó, hogy nagyobb terhek nehezedjenek polgáraink vállára, hanem sokkal inkább arról, hogy ésszerű gazdálkodással, az uj feladatok szem előtt tartásával, szociális érzékkel kapcsolódjunk be az országépitő munkába.

Az idegenből jött ember első benyomása az, hogy vármegyénk székhelye, ez a kitűnő fekvésű és történelmi múlttal rendelkező város kiesik a forgalomból s akár kulturális, akár gazdasági szempontokat tartunk szem előtt, alig-alig nevezhető központnak. A hivatalok teszik városunkat központtá, de úgy, hogy még a központi járási lakói is nem egy helyről csak hatalmas kerülővel érik el. E mellett városunk viseli a központok minden terhét a nélkül, hogy a központok legális gazdasági forgalma megfelelő bevételeket biztosítana polgárai számára. Sőt! Bennünket elkerül a vasút, el a budapest—pécsi főközlekedési közút, nincs dunai kikötőnk, nincsenek olyan gazdasági intézményeink, amelyek egyben adóalanyokként is szerepelhetnének s igy folytathatnék tovább \s.

Szekszárd városias fejlődése az elmúlt másfél évtized javára irható s csak az a baj, hogy erre a fejlődésre is vegyes érzelmekkel gondol városunk polgársága, mert kétségtelenül nagymértékben próbára

tette és teszi teherbiróképességün- ket. S mégis örülnünk kell ennek a fejlődésnek, örülnünk kell közműveinknek és minden erővel azon kell lennünk, hogy ennek a fejlődésnek a folyamatosságát biztosítsuk. A fejlődésnek nem szabad megállania 1 Az első vasút és gépkocsi is nagy felháborodást keltett, de mégsem jelentette és jelenthette azt, hogy letegyünk a vasút és gépkocsi használatáról.

Kétségtelenül súlyos terhei vannak városunknak. Sokan azt vitatják, hogy a terhek csökkentése kizárólag egy általános takarékosságon keresztül érhető el. Jusson eszünkbe a bibliai talentumok históriája. Az életet nem lehet, nem szabad gúzsba kötözni, ellenkezőleg forgalmunk emelésére, újabb és újabb intézmények létesítésére, a helyi értékesítés erőteljes megszervezésére, az állami pénzcsatornák ideirányitására, szóval fejlődésre és életre van szükségünk! Egy halott város nemcsak gazdasági romlást, de testi' és lelki összeomlást idéz elő, már pedig .mi azért óhajtunk egészséges gazdasági állapotokat teremteni, mert csak igy biztosíthatjuk azoknak a kulturigényeknek a kielégítését, amely nélkül nincs nemzetnevelés, nincs országépités. Legyen Szekszárd a fiú- és leánynevelés központja. Ne kelljen közép- iskolás leányainkat szomszéd vármegyék iskoláiba küldözni, legyen vármegyénk a mezőgazdasági nevelés édes gyermeke, mert megérdemli, hogy az elsők között legyen.

Ezek az elgondolások kell, hogy irányítsák városunk képviselőtestületét is. Ragaszkodjunk egyrészt meglévő intézményeinkhez, másrészt biztosítsuk a további fejlődést. Szükségünk van kövezésre, egészséges és bőséges vízre, csatornázásra, ezek fejlesztésére. Oldjuk meg a nevelésügy, a közegészségügy problémáit, vállaljuk a jövő generáció nemzeti és ke resztény szellemű nevelésének, a katonás szellem megteremtésének nagyszerű feladatát, de mindennek nem szabad újabb megterhelést jelentenie. Furcsán hangzik, de elérhető, mert az értékesítés megszervezése, a dunai közlekedés biztosítása, ipartelepek és kereskedelmi vállalatok létesítése mindmegannyi nagyszerű lehetőség újabb jövedelmi és bevételi források biztosítására.

Sürgős feladatok ezek. Megoldásukat csak minden magyar erő összefogása hozhat. Elmúlt a választási szenvedélyek ideje, most a vállvetett munkának kell következnie. A politizálás se jelentsen felelőtlen birálgatást, hanem sokkal inkább komoly keresését azoknak a • megoldási lehetőségeknek, amelyek | az egyesek jogos érdekét a közMeghosszabbították a gazdavédelem

határldelét

A kormány most közreadott s a gazdatartozások fizetésére és rendezésére vonatkozó rendelkezések kiegészítéséről és módosításáról szóló rendelete szerint 1940. évi október hó 31-ig meghosszabbítja a védettségi feljegyzéshez fűződő joghatályt. Egyúttal tartalmazza e rendelet a mezőgazdasági hitel újjáéledésének elősegítése érdekében már régen tervbevett intézkedéseket. A védettséggel járó korlátozások fokozatos lebontása megkezdődik. E rendelkezések a következők: 1. Azoknak a birtokoknak védettsége, melyeknek jelzálogi megterhelése a kataszteri jövedelem húszszorosát (20) el nem éri, ez évi október hó

31-én megszűnik. 2. Az 500 kataszt- rális holdnál nagyobb terjedelmű birtokok védettsége az 1939. év végén megszűnik. 3. Az úgynevezett konverziós teherreodezés kedvezményt, amit eddig csak a 10 kataszt- rális holdnál kisebb területű és a nagyobbak közül csupán a 100

koronánál kisebb kataszteri jövedelmű védett birtokok javára biztosította, a rendelet most kiterjeszti mindazokra a védett kisbirtokra, amelyeknek területe 30 katasztrális holdnál nem nagyobb. 4. A védett gazdák által fizetendő kamat mérvét 1939. évi szeptember hó 1-től

1940. évi április hó 30-ig évi 4 és fél s attól kezdve 5 százalékban határozza meg. 5. A nem védett gazdák által fizetendő kamat ezek számára, kiknek birtoka 50 katasztrális holdnál kisebb, továbbra is 5 százalék, 50 és 100 katasztrális hold közöttiek száma 5 és fél százalék, a 100 és 1000 katasztrális hold közöttiek számára 6 százalék s az 1000 katasztrális holdon felül évi 6 és fél százalék.

Ugyanezzel kapcsolatban a minisztérium a mezőgazdaságnak az előző gazdasági évben nyújtott kedvezményeket biztosító rendeletek hatályát az 1939—40. gazdasági évre is meghosszabbítja.

Megdöbbentő a napilapok hírrovatait 80%-ban kitöltő azon közleményeket olvasni, amelyek autókarambol, motor, kocsi, kerékpár, gyalogos stb. összeütközéséről, baleseteiről számolnak be.

Amennyire az autótulajdonosok számát, a gépesített közlekedés, a kereskedelem fellendülését és motoros-sport megkedvelését előbbre vinni látszott a Közlekedésügyi miniszter tavaszi — gépkocsi árleszállítását szabályozó — rendelete, ma a sok autó és egyéb járműbalesetek tovább folytatódása ezen reményeket nem beváltani, de veszélyeztetni, sőt hova-tovább a réginél is alacsonyabb statisztikai színvonalra esni kényszerítik.

Az illetékes hatóságoknak is feltűnt már e veszély és mivel a felelőtlen elemek gondatlansága miatt nem engedhető meg az ország közlekedési fellendülését szolgáló reformok kátyúba jutása, a közel jövőben újabb szigorú intézkedések fognak életbelépni a gépesített forgalmat gátló szabálytalanságokjnegtor- lására. A hatóságok mindig megadják elsősorban a törvényekkel való összeütközés megelőzésének, elkerülhetésének módját. Ezt a célt \ szolgálják a közlekedés veszély- mentes és zavartalan lebonyolítását szolgáló érvényben levő közlekedési rendszabályok. Aki aztán gondatlanságból, de kivált szándékosan e rendszabályok figyelmenkivül hagyásával veszélyezteti embertársainak testi és vagyoni biztonságát, illetve a közúti forgalom zavartalan lefolyását akadályozza, arra a hatóság igenis sújtson le a legkíméletlenebb szigorral 1 Kétségbeejtő képet kap az ember, ha bepillantást tesz a „Közlekedési balesetek statisztikába adataiba. Magyarországon évente átlag 600 ember veszti életét 5000 néhány- százan sebesülnek meg, nagyobb- részük nyomorék marad közlekedési balesetek következtében. Évente tehát több mint 6000 ember fizeti meg életével és vérével a közlekedési rend tandiját, de 20.000-nél is többre tehetjük azon balesetek számát, amelyek „csak“ vagyonrongá- lással hoztak a gondatlanság és tudatlanság molochjának áldozatot. Az anyagi áldozat — számolja-e valaki — évente hány millió pengőre rúg? Az embertömegek elvesztett élete és egészsége pedig mérhető*e valamely értékmérővel?

Felvetődik ezek után a kérdés, hol itt a baj eredője? Talán nagy a közúti forgalom, tulnagy a kereskedelem, sok az embergyilkoló járómű? Tán meg kellene állnia a technikának s visszatérni a faekéEgyes szám ara 12 fillér.

6000 magyar élete és vérébe kerül 20.000 karambol

■ hatunk abban, hogy nemzedékünk | Isten segítségével és a sürgősen

■ megvalósítandó reformok erejével ' újabb ezerév alapjait veti megl