Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-06-14 / 47. szám
Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda“ XXI. évfolyam. Szekszérd, 1999. junius 14. (Szerda) 47. tzáfiK TOLNANEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TjBRAnA^i LAP Szerkesztősig is kiadóhivatal: Felelős szerkesztő: Hirdetések órai: Szekszárdi Népbank épületében.-Telefonszám: 85 BLÁZ5IK FERENC A legkisebb hirdetés dija l’BO pengő. — A hirdetés egyVo milliméter széles hssóbon mUllmélersoronkénl 10 fillér, Állóslkeresőknek tO százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint • nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. Elóf i zetésf díj: Egész évre — 12 pengő |[ Félévre«. ____6 pengő A l ap megjelenik minden szerdón ős szombaton. Előfizetőst dllak ős hirdetések, valamint a op szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. ' Tőr vény tartás (B. É). Törvénytartásról beszélt Teleki Pál miniszterelnök a táborozó cserkészeknek. Arra intette a fegyelem- és kötelességtudás szellemében felnövekedő serdülő magyar ifjakat, hogy tartsunk gyakorta lel- kiismeretvizsgálatot és minél gyakrabban állapítsuk meg minél sűrűbben magunkkal szemben, mennyire voltunk törvénytartók, mennyire alkalmazkodtunk az életnek azokhoz az írott és íratlan normáihoz, amelyekhez a közösségi kötelékben élő kulturembereknek alkalmazkodnia kell és amelyeknek betartására például a fiatal cserkész fogadalmat tesz. Ez a lelkiismeretvizsgálat és ez a kötelesség, amelyet törvény- j tartásnak nevezünk, nemcsak a fogadalmat tett cserkészt terheli. Minden állampolgár elemi kötelessége a törvények keretén belül élni, kötelessége tehát a törvénytartás. Maga az a tény, hogy valamely állampolgári kötelékbe tartozunk, ugyanannyit jelent, mint a külön fogadalomtétel. Ezért is nem tesz fogadalmat a törvénytartásra az, aki állampolgárnak született és születésének tényénél fogva tartozik az állam- polgári kötelékbe. Viszont ezért kell állampolgári esküt tennie annak, aki idegen állam polgára volt és innen kéri átvételét valamely más államnak kötelékébe. A törvénytartás alkotmányos államban a jogrend biztonságának egyik leghatalmasabb bástyája. És pedig azért, merfa jogrendet mindennél hathatósabban a törvénytartás, a törvényeknek nem is betűjéhez, hanem szelleméhez való törhetetlen hűség támasztja alá. Atör- vénytartás jelenti az állam kötelékén és területén belül a nyugodt életet, a munka és kenyérkereset lehetőségét. Tehát jelenti magát az életet is, az életnek sarkalatos, elengedhetetlen feltételeit. Jelenti azt, hogy van vagyon- és személybiztonság, adja az egyénnek az önbizalmat, az egyének közösségének, az államnak pedig azt az erőt, amely befelé rendet, kifelé a tekintélyt és a súlyt biztosítja az országnak. Törvényt tartani annyi, mint becsületesen, állampolgárhoz méltóan élni. Törvényt nem csak akkor tartunk, ha büntetendő cselekményektől tartózkodunk, mert az állam rendjét nemcsak a büntetőtörvénykönyv őrzi és biztosítja. Nemcsak az szükséges a törvénytartáshoz, hogy a büntetőtörvénykönyv szaka- ; szaival összeütközésbe soha ne ke- j rüljünk, hanem az is, hogy a pol* | gári életben minden olyan normához szigorúan alkalmazkodjunk, amely valaminek megtevésére, vagy valaminek elkerülésére kötelez. Törvénytartás például a lelkiismeretes adófizetés, az adószolgáltatás, a ha- I tósági felhívásoknak való engedelmeskedés. De nem törvénytartás a meglévő törvények ellen való alkotmányellenes agitálás és olyan intézkedések követelése, vagy sürgetése, amelyek nem törvényen alapulnak. Senkinek sincs joga a törvények felett önhatalmúan ítéletet mondani. Minden törvényt meg lehet változtatni, lehet módosítani, enyhíteni, vagy szigorítani, de csak alkotmányos utón, szabályszerűen hozott uj törvények segítségével. Törvényt tehát senki a saját maga tetszése szerint nem alkothat és nem tehet sutba. Minden törvényt meg kell tartani, még akkor is, ha egyéni érdekeink más kívánnak. Legelősorban áll a törvénytartás kötelezettsége az úgynevezett sarkalatos alkotmányjogi és közjogi törvényekre, amelyeken Magyar- országnak ezeréves léte alapul. — Azért jelenti a törvénytartás azt is, hogy — amint gróf Teleki Pál miniszterelnök már ismételten mondotta — magyar utón járjunk, attól se jobbra, se balra el ne térjünk. Magyar utón az jár, aki az ezeréves jogfolytonosság útját járja, nem kacérkodik idegen eszmékkel, nem igyekszik magyar talajba idegen gondolatokat elültetni, mert örök igazság, hogy a nemzet csak akkor éli a maga önálló és független nemzeti életét, ha törvényeinek keretén belül is szigorúan ragaszkodik ősi nemzeti és faji jellegéhez. Az a nép, amely külföldi példákat szolgai módon utánoz, amely keresi az idegen életformákat, ön- gyilkosságot követ el és ássa a saját sírját Nekünk ezeréves országunkban törvénytartó, törvényeket tisztelő, mindig csak magyar utón, magyar ideálok után haladó magyaroknak kell maradnunk, mert ha levetkőzzük a tradícióinkat, akkor megszűnünk jellegzetesen magyar nép lenni. Ezért van szükségünk tőrvénytar- I tásra mindenekelőtt olyan értelem- • ben, hogy a bölcs, a megfontolt és céltudatos nacionalizmus törvényeihez rendületlenül hívek maradjunk. A bölcs és céltudatos nacionalizmus a mi legerősebb várunk, Ha ennek bástyáin rést ütni nem engedünk, erősek, életképesek maraA' vármegyei közigazgatási bizott- I ság junius havi rendes ülését f. hó 13-án tartotta meg a hivatalosan távollevő főispánt helyettesítő Szon- I gott Edvin alispán elnöklete alatt, I amelyen a hivatalos tagokon kívül résztvettek gróf Apponyi Rezső, dr Bernáth Béla, dr Csapó Dániel, Döry Frigyes, báró Jeszenszky József, Schneider Gábor és Tóth Lajos I választott bizottsági tagok, mig báró Fiáth Tibor és Pongrácz Lajos választott bizottsági tagok kimentették elmaradásukat. A szakelőadók jelentéseinek megnyugvással tudomásul vétele után gróf Apponyi Rezső j biz. tag a vármegye főispánját kívánta üdvözölni a képviselőválasztások eredménye alkalmából annak a reményének adva kifejezést, hogy a megválasztott képviselők szivvel- 1 lélekkel fogják támogatni gróf Teleki Pál miniszterelnök és kormányának nemzetépitő munkáját. örömmel vette a bizottság tudomásul a m. kir. kereskedelem- és A világszerte megcsodált és elismert rend, rendszeresség, fegyelmezettség és szervezettség országának belügyminiszterét, Wilhelm Frick német birodalmi belügyminisztert látta Magyarország szívesen fogadott előkelő vendégül, őszinte örömmel mondtunk magyaros „ Isten hozott“-at a velünk jóbaráti viszonyban élő nagy birodalom belügyminiszterének és különösen örvendünk annak, hogy rendőrségünket, csendőrségünket, a közbiztonságnak szervezeteit tanulmányozta. Annyit jelent ez, hogy a rend birodalmának államférfiai is találnak nálunk tanulmányozni valót, még pedig éppen a közrend, a rendészet, az élet- és vagyonbiztonság hivatott őreinek szervezetét, rendőrségünket és csendőrségünket. Megtiszteltetés ez számunkra és azt jelenti, hogy a magyar csendőr és rendőr jó hírneve a határokon túl is ismeretes, hogy külföldön is tudják, milyen nagy nemzeti értéket jelent nálunk a hadsereg mellett a rendőrség és a csendőrség. Büszkén mutatjuk meg ezt a nemzeti értéket az előkelő vendégnek, a baráti Németbirodalom belügyminiszterének és büszkék vagyunk arra, hogy a magyar állam és a magyar polgárság biztonságának ezeket a feltétlenül megbízható erős pilléreit a dunk, mig ha ezek a bástyák repedeznek, ha utat engedünk idegen eszmék áradatának, akkor elseny- vedünk. Ha — mint a költő mondja — letépjük fényes nemzeti bélyegünket, elsorvadás lesz a sorsunk. közlekedésügyi miniszter leiratát, amelyben közli, hogy Emeritzy Zoltán műszaki tanácsost véglegesen megbízta a szekszárdi m. kir. állam* építészeti hivatal vezetésével. Hosszabb vitát váltott ki a szekszárdi városi kövezetvámnak, mint a bejövök terhének rendezése s az átalányösszegek életbeléptetése. Alispánunk megnyugtató válaszát a bizottság tudomásul vette, úgyszintén a szedresi 1 Va km ut építésének vállalatba adásáról szóló bejelentését is. Az Olaszország felé megindult állatkivitel is megbeszélés tárgyát képezte s ez irányban is megnyugvással vette a nyert válaszokat a bizottság. A közigazgatási bizottság ülését alispánunk berekesztvén, az adóügyi» gyámügyi, gazdasági, közegészségügyi, népoktatásügyi éslút- ügyi albizottságok tartották meg üléseiket. külföld is közelről akarja megismerni. Mert minél inkább megismeri a külföld a magyar rendőrt és csendőrt, annál inkább meggyőződik arról, hogy Magyarország valóban a rendnek és biztonságnak országa Európa szivében és itt olyan szervezetekkel dicsekedhetik, amilyenekre a nyugati államok is büszkék lehetnének. De meggyőződhetik a külföldi tanulmányozó arról is, hogy nálunk a rendet és fegyelmet nem a fegyveres erő tartja fenn, hanem a magyar nép lelkében élő ősi törvénytisztelet. Ennek eredménye és következménye az, hogy a magyar ember nem ellenfelének, nem szabad mozgása korlátozójának tekinti a közrend őreit, hanem szövetséges társainak, leghívebb barátainak, akik őt magát és vagyonát őrzik, védik 1 és a feltétlen biztonságot jelentik a polgárság szemében. Bizonysága ennek az a végtelen lelkesedés, amellyel a megszállás alól felszabadult városok és falvak népe a magyar rendőrt és csendőrt fogadta. Boldog volt a visszatért területek népe, mikor meglátta a falu határában az első kakastollas csákót, a magyar csendőrnek ezt az immár legendássá vált jelvényét. Tudták, hitték, hogy a magyar rend I és csend őreivel a régi boldog élet} Efiyes fiám éra 12 fillér. Közigazgatási bizottsági ülés A közrend őrei *! • ssitipMSHi
