Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)

1939-06-03 / 44. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Elcsendesedett a választási harci zaj s mi most lapunk hasábjain megismételjük dr Szakdts Pál el­ismerést érdemlő felhívását, mellyel baráti jobbot nyújtott a kerület min­den választó polgárának és kérte a magyar egység megteremtését azok­tól is, akik eleddig a túlsó tábor­hoz tartoztak. Mi is arra kérünk mindenkit, hogy nagy magyar fel­adatok előtt állván, egyakarással szolgáljuk a szebb magyar jövendőt Dr Szakdls Pál mingyárta keddi nap folyamán felkereste a kerület községeit. Mindenütt hatalmas és lelkes közönség köszöntötte a ke­rület uj követét és a kíséretéhez tartozókat. A Mai Magyar Élet megismerése végett a székesfehér­vári tankerület kir. főigazgatója, a tankerület pedagógusai számára rendkívül nagy érdeklődéssel kisért tanfolyamot rendez, amelyre Tolna vármegyéből — biztosan hisszük — igen sokan fognak résztvenni. E tanfolyamra az alábbi felhívást adta ki dr Balassa Brúnó, tankerületünk jeles főigazgatója: „A Mai Magyar Élet ismerete min­den jövőt épitő munkának alapja. Magyar Nemzetnevelők 1 Mi is a jövőt épitjük 1 A közösségi szolgá­lat boldog örömére, a történeti hol­nap nagy létkérdéseinek megoldá­sára mi neveljük rá a magyar ifjú* ságot I Gondolkodásban, érzületben és akaratban egységbe öntve, mi égetjük leikébe a „ma“ parancsát, a „jövő“ feladatát, a magyar célokat 1 Ismerni kell a jelent annak, aki a jövőt akarja építeni I Ismernie kell a Mai Magyar Élet munkatereit és feladatait, céljait, fizikai és szel­lemi erőit és ismernie kell mind­ezek gyökérszálait is minden ma­gyar tanitónak és minden magyar tanárnak. A nemzetnevelőnek tudnia kell, hogy mit jelentett ezen a földön ezeréven át magyarnak lenni és mit jelent Európa és a világ együttesébe szőtten a Mai Magyar Élet és Sors. A világháború óta a magyar élet képe teljesen megváltozott, de élet- szemléletünk sokban még mindig az egykor délibábosnak látott kép csalóka színeibe öltözik s önámító álmok és várt csodák talaján épült lel. Hagyományos ábrándok, káp- rázatok és fellengzö szónoki díszek felhőzték el sokszor szemeink elöl az égető sorskérdések mélységeit. Az igazi magyarságismeret után só- várgó nemzetnevelő szomjúságát csak a szakfolyóiratok és újság­cikkek gyéren csörgedező erei csil­lapíthatták és a politikai cikkek párt- célok szerint torzított rajzaiból és a maga Időtől, tértől s anyagi esz­közeitől korlátozott tapasztalataiból 8zöhette meg a magyar élet és sors szemléletét. Csak csonka és héza­gos lehetett ez a magyar életszem­lélet és nem is tudott a napi ese­mények fölé tornyosodó, az egész magyar életet szervesen átfogó, politikától mentes világos magyar életszemléletté izmosodni. A magyar értelmi osztály s benne a nemzet­nevelők rendje nem felelős a Mai Magyar Élet ismeretének hiányaiért. Nemzedékünk csak a közelmúltban eszmélt rá az átfogó és tárgyilagos magyarságismeret sorsdöntő voltára. Ennek szociális és gazdasági feje­zeteit csak a megcsonkított magyar élet vetette felszínre, de ezek is egyidőre világnézeti és politikai fel­fogások jóakaratu vagy kortescélo­kat szolgáló kísérleteinek estek ál­dozatul. S bár a magyar népművé­szet, ének és zene már a világhír útjait járta, világos és átfogó isme­retek híján nemzeti életszemléletünk j nem tudott oly tervszerűvé és szi- lárddá tisztulni, amilyent a mai vég- } zetes történeti esztendők megki- I Vánnak. Tárgyilagosan és kendőzés nél­kül akarjuk megismerni a Mai Ma­gyar Életeti Erre most már ütött az óra, mert a tőrzsökős és asszi­milált magyarosság kerül vitába egymással fajtánk biológiai és tör­téneti utjának ismerete hiján. Or­szágos a panasz, hogy romlik a magyar nyelv, mégpedig a falu, az iskola, az élet és az irodalom nyelve. Idegenek előtt kell pirulnunk azért, hogy nem ismerjük annyi vérrel áztatott ezer esztendős hazai föl­dünket, a mai magyar élet; életterét és erőforrásaink kincsesbányáját. Sajgó sebeinkből olvastuk ki, hogy a nemzet testéből százezreket tép­tek le, s öt világrész a magyarság hazája. Csak nagyon kevesen látják közülünk szerves egészben, hogy a világszerte megváltozott élet és élet­formák hogyan alakulnak a magyar faluban, városban, az egész magyar államban. A magyar falu, város, megye és államfejlődésért, jobb életért küzdött harcai, hősi erő­feszítései, a haladás útja csak ke­vesek előtt áll a valóság világos­ságában. A magyar termelő és szel­lemi munka egész területét a hiva táskörök szakszerű szétforgácsoló- dásának mostani idején csak ke­vesen képesek áttekinteni, pedig nemzedékünk közvéleményét majd­nem napról-napra állítja a rohanó történeti élet ezek létkérdéseinek megoldása elé. Szinte megdöbbentő az a tájékozatlanság, amellyel a művelt magyar társadalom széles rétegei a hazai mező- és pénz- gazdaság, ipar és kereskedelem kér­déseit nézik és ítélik meg. Azután itt van legizgatóbb korkérdésünk: a magyar föld és a magyar sors kérdése; s itt az igazságosabb és emberibb életet követelő szociális kérdés roppant munkaterülete 1 Váj­jon a magyar szellemi munkát, az irodalom és művészet alkotó tevé­kenységét látjuk-e azzal a világos látással, amely a nemzetnevelő uj állampolgárokat alakitó munkájá­nak feltétele? Korszerűen megujhodott keresz­tény magyar világnézet szempont­jain át, az ezeréves múltba vissza­nyúló gyökereiben kell látnunk és ismernünk az egész magyar élet százrétü életsikját. Ismerd meg önmagad I Fajok és nemzetek tervszerű fejlődésének és életrevalóságának is ez az alaptétele. A magunk munkájának, értékeinek, másszóval a Mai Magyar Életnek alapos és szerves ismerete nélkül nem remélhetjük a holnap küzdel­meinek sikerét. Ezért múlhatatlanul sürgős és sorsdöntőén fontos, hogy a magyar nemzetnevelők világos és alaposan megrajzolt képet kaphas­sanak a Mai Magyar Életről. Ezt a célt szolgálja az az előadássorozat, amelyet a székesfehérvári tankerü­let valamennyi nemzetnevelője, ta­nítója és tanára számára a követ­kezőkben meghirdetek. Az előadások sorozata: I. Mi a magyar? 1. Magyar faj. 2. Magyar nyelv. 3. Magyar föld. 4. ötvilág­rész magyarsága. — II. A mai ma­gyar élet történeti gyökerei. — III. Mai magyar élet A) Uj nemzet- építés a világháború után. 1. Állam­élet. 2. A magyar falu. 3. A magyar város. 4. A magyar megye. B) Magyar termelő munka. 1. Mezőgazdaság. 2. Ipar. 3. Kereskedelem. 4. Pénz­ügy- C) Mai magyar társadalom. D) A magyar szellem munkája. 1. Irodalom. 2. Néprajz. 3. Népmű­vészet. 4. Iparművészet. 5. Építészet. 6. Szobrászat. 7. Festészet. 8. Ének. 9. Zene. — IV. A mai magyar a TELEFON: 143 0ILA6­MOZI Igixgató: KBENNER JÓZSEF Az előadások kezdete: kétkOzaapskoa: */«7 és 3 órakor, vasár- és Issepsap: t, 5,7 és 9 órakor Pénteken Szombaton Vasárnap Vaa>rnap délután 3 órakor s helyér 70, 60 és 40 f A magyar filmgyártás legsikerültebb alkotása Hunyady Sándor nagysikerű darabjának filmváltozata Bors István Főszereplők; Tolnay Klári, Ladomerszky Maróit, Mihály fi Béla, Fül dényi László, Eszenyi Olga, Páger Antal, Bihary József, Fáy Béla és a magyar színművészet jelesei. Págsr Antal életének legjobb alakítását nynjtjs. ■agyar wilághiradó Időjelzés. Hőmérsékleti szélsőségek és csa­padék Szekszárdon, 1939 május hó 25—31-ig: Hfimérséklet: maximum: 20 2 C° május 27-én, minimum: 9 8 C° május 25*én. Csapadék; esfi 0 4 mm május 25 én, esfi 2 8 mm május 28-án, esfi 8'3 mm május 29 én, esfi 32'2 mm május 30-án, esfi 1 8 mm május 31-én. Összesen 45'5 mm. Az utolsó 14 év májusainak kfizéphfimér- eéklete 17 C°, az idei 16 C°; ez tehát az átlagnál 1 C°-al hidegebb. A múlt havi csa padékmennyiség 160 mm-t tesz ki; ez 96 mm-el több a 14 év 64 mm-es átlagánál. Az idei május az utolsó 14 év legnedvesebb májusa volt. — Szerkesztőségünkből. Bldzsik Ferenc felelős szerkesztőnk május hó 26-án prae apoplexiás tünetek­kel a szekszárdi Horthy Miklós kór­ház belgyógyászati osztályára ke­rült és pár hétig marad ott ápolás alatt. — Kitüntetés. A Magyar Ifjúsági Vöröskereszt intéző bizottsága özv. Wächter Károlyné, szekszárdi pol­gári leányiskolái tanárnőt a magyar ifjúsági vöröskeresztes csoport ve­zetése körül kifejtett értékes mun­kásságáért az ezüst diszéremmel és elismerő oklevéllel tüntette ki. — Nyugdíjazás. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter özv. Unghy Elekné szül. Binhák Anna tolnai áll. tanítót folyó évi junius hó 1-től nyugdíjazta. többi nemzetek előtt Magyarország és a külföld. Az előadásokat szem­léltetés és kirándulások kisérik. Ennek az előadássorozatnak j*. lentőségét és értékét legsúlyosab­ban az hangsúlyozza, hogy az a magyar élet nagy vezérei közül gróf Teleki Pál m. kir. miniszterelnök és dr Hóman Bálint vallás- és köz- oktatásügyi miniszter urak legőszin. tébb helyeslésével és áldozatos tá­mogatásával valósul meg. ók kész. ségesen vállalták, hogy a magyar földről, illetve a magyar múlt mába nyúló erőiről előadást tartsanak. A felsorolt kérdések bemutatását ha­zánk legkiválóbb tudósai és szak­emberei vállalták. Biztosíték, hogy az a kép, amelyet a hallgatóság a Mai Magyar Életről kap, valóban elfogulatlan, szakavatott és a leg­alaposabb. őszinte örömmel kérem fel és hívom meg tankerületemből minden munkatársamat“. A tervezet is igazolja e nagy­szabású és értékes tanfolyam jelen­tőségét s biztosra vesszük, hogy vármegyénkből a tanárok és tanítók teljes számban ott lesznek. 1939 junius 3. — Uj egyházkerületi tanfel­ügyelő. A dunaföldvári róm. kát, esperesi egyházkerület tanfelügyelő­jévé Virág Ferenc pécsi rk. megyés püspök Solymár Gábor dunaköm- lődi plébánost nevezte ki. — Járási vitézi értekezlet Duna- szentgyörgyön. A dunaföldvári já­rási vitézek múlt hó 21-én tartot­ták Dunaszentgyörgyön értekezle­tüket, melyen vitéz Madl Kovács Imre főispán is megjelent, kit lel­kesen ünnepeltek vitéztársai. Vitéz Kiss Kálmán paksi kereskedő a ke­reskedelem nemzetgazdasági jelen­tőségéről tartott érdekes előadást. Az értekezlet után az Oláh-féle ven­déglőben társasebéden vettek részt a járás vitézei. — Mandátum átadás Dombó­váron. A dombóvári választókerü­let eddigi képviselőjét, dr Rajnlss Ferencet hatalmas szótöbbséggel választotta meg újból képviselőjé­nek Lezsdk Ferenc kisgazdapárti jelölttel szemben. Rajniss Ferenc 10.265, Lezsdk Ferenc 3370 szava­zatott kapott s ekként 6895 szó­többséggel lett dr Rajniss ismét képviselő. Vér Vendel nyug. gimn, igazgató adta át szívből fakadó, me­leg szavak kíséretében a mandátu­mot dr Rajniss Ferencnek, a MÉP dombóvári képviselőjének az őt ün­neplő sokaság jelenlétében. Tom­boló tapsvihar közepette vette át a már másodszor megválasztott kép­viselő mandátumát s kemény férfias­sággal, határozott nyíltsággal uta­sította vissza a hátamögött kitalált, aljas rágalmakat. Majd pedig ki* jelentette, hogy — mint eddig is — ezután is minden módjában álló eszközt fel fog használni, hogy a kerület érdekeit jól képviselhesse 3 a kisemberek megélhetését elő* segítse. „A képviselőházban egy mandátumot fogok letenni, hogy Dombóvár képviselője lehessek*, mondotta nagy éljenzés és taps­vihar közepette dr Rajniss Ferenc. Könnyes szemmel, elcsukló hangon fejezte be beszédét s köszönte meg a választók szerető hűségét. A szi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom