Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-05-27 / 43. szám
1939 május 27. TOLNAMEGYEI üiSAG 3 iwn lawwrt Mit kell tudni a képviselőválasztásról! Tolna vármegyében az országgyűlési képviselőválasztást 1939. évi május hó 29. napjára, pünkösd másnapjára tűzte ki. Ennek megfelelően valamennyi szavazókörben a szavalás 1939. évi május hó 29-én reggel 8 órakor kezdődik. Szesztilalom A választást megelőző nap délután hat órától kezdve a választási eljárás befejezéséig a vármegye területén szeszes italnak árusítása, ki- I osztása vagy közvetlen fogyasztása . céljából egyéb módon való for* | galombahozatala tilos. A szavazás lefolyása A szavazás alatt a helyiségben csak a szavazatszedő küldöttség ' tagjai, a szavazásra beszólitött választók, a bizalmi egyének, az Írásbeli teendők végzésére rendelt segédszemélyzet és az azonossági tanuk lehetnek jelen. A küldöttség elnöke elrendelheti, hogy a szavazók az általa meghatározott számban bocsáttassanak be a szavazóhelyiségbe, onnan szavazatuk leadása után azonnal távozzanak. — Azt, aki a rend ellen vét, vagy a törvény értelmében tett jogos intézkedésnek nem engedelmeskedik, az elnök rendreutasitja, ismételt rendreutasítás esetében pedig a szavazóhelyiségből kitiltja. Ha a kitiltott választó nem szavazott még, szavazásra csak a záróra alatt jelentkez- hetik. Csak az szavazhat, aki az 1939. évre érvényes választói névjegyzékbe fel van véve. A választójogot csak személyesen lehet gyakorolni. Minden választó csak egyszer szavazhat. A város polgármestere által az 1938 : XIX. te, 65. paragrafusa alapján kiállított és kikézbesittetett szavazóigazolvány a személyazonosság igazolásának megkönnyítésére szolgál. Hiánya tehát sem a szavazóhelyiségben való megjelenésnek, sem a szavazásnak nem lehet akadálya. Nem bocsátható szavazásra: 1. akinek személyazonossága nincs megállapítva; 2. kiről közokirattal beigazolják, hogy magyar állampolgárságát elvesztette, vagy hogy a törvény 27. és 28. paragrafusainak rendelkezései értelmében a választójogból ki van zárva; 3. akinek a törvény 26. paragrafusának rendelkezései értelmében nincs választójoga ; 4. aki ugyanannál a választásnál más választókerületben, vagy más szavazókörben már szavazott Azt, akinek személyazonossága különben kétségtelenül megállapítható, nevének, életkorának, polgári állásának (foglalkozásának), vagy lakásának hibás vagy hiányos bemondása, illetőleg a névjegyzékben történt ilyen bejegyzése miatt nem lehet kizárni a szavazásból. Az ~1939: IV, te. 4. paragrafusa ötödik bekezdése, valamint 4800— 1939. M. E. számú rendelet 8., 11. és 12. paragrafusainak rendelkezéséhez képest az a személy, akire vonatkozóan a választói névjegyzékbe be van jegyezve, hogy őt az 1939 : IV. te. értelmében zsidónak kell tekinteni, csak akkor bocsátható szavazásra, ha a hatóság által a fentebb hivatkozott rendelet 11. paragrafusa szerint kiállított igazolványt mutat fel a szavazatszedő küldöttség elnöke (h. elnök) előtt arról, hogy az 1939 : IV. te. 4. paragrafusa ötödik bekezdésében megszabott feltételnek megfelel, vagyis, hogy ő maga és szülei, — amennyiben szülői az 1867. évi december hó 31. napja után születtek, ezeknek szülei is, — Magyarországon születtek. Ennek megfelelően az, aki a 4800/1939. M. E. számú rendelet 1. paragrafusa értelmében a helyi ha* tóságnál bejelentette, hogy őt a törvény értelmében zsidónak kell tekinteni, csak akkor köteles választójogának gyakorlása végett a szavazatszedő küldöttség előtt meg* jelenni, ha a hatóság a 4800/1939. M. E. rendelet 11. paragrafusában meghatározott igazolványt neki kiadta. Ha az 1939: IV. te. értelmében zsidónak tekintendő személy az előbbi bekezdésben emlitett igazol* ványt nem szerzi meg, ez esetben érvénytelennek kell tekinteni a hatóság által részére a választójogi törvény (1938: XIX. te. 6. paragrafusa alapján kiállított és előzetesen már kikézbesitett szavazóigazolványt. A választókat a szavazásnál rábeszélni, vagy más módon befolyásolni nem szabad. Kérdést a választóhoz csak a szavazatszedő küldöttség elnöke intézhet, ez is csak feladatának korlátái között. A szavazóhelyiséget magába foglaló épületben és annak a szavazat- szedő küldöttsége elnöke által terű- I letileg meghatározott környékén is I tilos a választókat rábeszélni, általában bármi olyat cselekedni, ami a választás eredményét befolyásolhatja. A szavazáshoz botot, vagy tettleges bántalmazáshoz alkalmas más eszközt vinni tilos. A szavazás borítékba zárt szavazólappal történik. Szavazásra kizárólag csak hivatalos szavazólapot és borítékot lehet használni. A szavazat leadása azzal kezdődik, hogy a választó a szavazatszedő küldöttség asztalához lép és szavazásra bocsátása — szavazójogának és személyazonosságának megállapitása — után az elnök kezéből egy szavazólapot, egy borítékot és egy iront vesz át. A választó kérésére az elnök köteles megmagyarázni, hogy a szavazás miként történik. A választó ezután az elrekesztett fülkébe megy, ahol azt a lajstromot, amelyre szavazni akar, a szavazólapon a lajstom fölött lévő üres négyszögbe tett kereszttel megjelöli, a szavazólapot a borítékba helyezi és a borítékot lezárja. Ezután visszamegy a küldöttség asztalához és a szavazólapot tartalmazó borítékot átadja az elnöknek, aki azt felbontatlanul, úgyhogy a küldöttség minden tagja szemmel kísérhesse, azonnal az urnába helyezi. Az a választó, akit testi fogyatkozása gátol abban, hogy a lajstromot, amelyre szavazni akar, megI * elölhesse, vagy a szavazólapot a »oritékba helyezhesse és átadhassa az elnöknek, kisérő segítségével élhet A fülkében addig, amíg a szavazó ott van — az előző bekezdésben említett kísérőit kívül —, senki sem tartózkodhatik, sem oda be nem léphet, vagy be nem tekinthet. Az elrekesztett fülkébe az elnök csak elkerülhetetlen szükség esetében, más személy csak az elnök engedélyével léphet be. Azt a választót aki az elrekesztett fülkében hosszabb ideig tartózkodik, mint amennyi a szavazólapon a lajstrom megjelölésére és a szavazólapnak a borítékba helyezésére kétségtelenül elegendő, az elnök szavazat leadásra figyelmezteti. Ha a választó szavazatát a figyelmeztetés után sem adja le, az elnök a szavazás lehetőségét reá nézve egyelőre megszűntnek jelenti ki és a következő választót bocsájtja szavazásra. A szavazástól ily módon egyelőre elesett választó újabb szavazásra csak a záróra alatt jelent- kezhetik. Azt a szavazólapot, amelyet a választó ismertetőjellel ellátott borítékban, vagy nem hivatalos borítékban, vagy boríték nélkül akar leadni, továbbá annak a választónak a szavazólapját, ki az elnök felhívására sem megy az elrekesztett fülkébe, az elnök nem fogadhatja el. A választó az irónt a lezárt boríték átadásával egyidejűleg az el- ! nőknek köteles visszaadni. I A szavazás kőtelező i # Az a választó, aki a választás ! idején a szavazatszedő küldöttség előtt nem jelent meg, köteles távol- maradásának okát a választás napját követő nyolc nap alatt a központi választmány elnökéhez írásban, igazoló iratainak csatolása mellett bejelenteni. Posta utján továbbított bejelentéseknél a postára adás napja irányadó. Azokra á választókra, áklkfléx elmaradását a központi választmány nem fogadta el igazoltnak, a rendőri büntetőbiró 5 pengőtől 25 pengőig terjedhető pénzbírságot Szab ki. Érvénytelen és a szavazás eredményének megállapításánál nem vehető számba a szavazat, ha: 1. a szavazólapot ismertető jellel ellátott borítékban, vagy nem á hivatalos borítékban adtán le; 2. a szavazásra nem a hivatalos szavazólapót használták j 3. a szavazólap az elnöki jelzésen kívül más ismertető jellel van ellátva; 4. a szavazólapon egy lajstrom sincs megjelölve, vagy több lajstrom van megjelölve ; 5. a szavazólapon a keresztjei olyan helyre van téve, amelynek alapján nem állapítható meg, hogy a választó melyik lajstromra szavazott ; 6. a szavazólap feltételt, vagy más korlátozást tartalmaz; 7. ugyanegy borítékban több szavazólap találtatott és azokon külön« böző lajstromok vannak megjelölve; 8. a szavazólap és boríték, vagy valamelyikük nincs elnöki névjegyzéssel (kézjeggyel) és betűvel ellátva, vagy a szavazólapra és a hozzá tartozó borítékra vezetett elnöki névjegyzés és betű nem egyező. Ugyanegy borítékba helyezett több szavazólap akkor, ha valamennyin ugyanaz a lajstrom van megjelölve, egy szavazatnak számit. Aki az országgyűlési képviselő- választásról szóló 1938. évi XIX. te. rendelkezéseit nem tartja be, büntetendő cselekményt követ el és pénz-, illetőleg szabadságvesztés büntetéssel büntettetik. Tolnában keservesen kiérdemelt bérét nem birla megkapni tizenegy mezőkövesdi munkás Vettük az alábbi levelet: Tekintetes Szerkesztőség 1 Mindent megpróbáltunk már, hogy hozzájussunk a keservesen megszolgált keresetünkhöz. Azt hisszük, hogy a „Tolnamegyei Újság“ nyilvánossága mégis csak hozzájuttat bennünket, hogy mi, nyomorgó munkásemberek meg ne károsodjunk. Szíveskedjék tehát alábbi ügyünket becses lapjában ismertetni: Kovács Gáspár summásgazda 10 társával együtt nyári időszaki munkára szerződött el a Tolnai-Knefély Ödön tulajdonát képező és Tóth Ilona tanítónő pécsi lakos által bérelt birtokra 1935. április 5. napjától 1938. okt. 5-ig terjedő időre. A megkötött szerződés szerint két napot tartoztak tovább dolgozni, aminek ellenében Tóth Hona bérlő vállalta a munkások hazaszállításának költségeit is. Tóth Ilona azonban nem tett eleget bérfizetési kötelezettségének, mire a bérbeadó Knefély Ödön 1938. évi október 1. napján az ingatlanra zárlatot foganatosíttatott. Zárgondnokul tahyagazdáját, Varga Jánöst nevezték ki. A foganatosítás következtében zár alá vették az ingatlan egész termését, a haszonbérlő tulajdonát képező állatokat stb. Kovács Gáspár okt. 7-én délben, amikorra a fizetést Tóth Hona haszon* bérlő Ígérte, megjelent nála ő, azonban kijelentette, hogy fizetni nem tud, mert mindent zár alá vettek s a zárgondnokhoz, Varga Jánoshoz utasította. Erre Kovács Gábor felkereste a zárgondnokot, majd a tulajdonos Knefély Ödönt is. Mindketten arra az álláspontra helyezkedtek, hogy amennyiben „hivatalos Írást“ visz nekik, úgy fizetnek, ellenkező esetben nem. Kovács Gábor törvényes útra terelvén az ügyet, a szekszárdi járásbíróságtól kapott végzést, melyet azután az érdekelteknek fel is mutatott. Újabb egyezkedés kezdődött Kneféiy* vei ügyvédjének irodájában, de az eredmény megint csak — Ígéret lett s járandóságukat a munkások nem kapták meg. Közben múltak a napok, útiköltség hiánya miatt 7-én nem tudtak hazautazni, kénytelenek voltak várakozni abban a reményben, hogy talán valamiképpen mégis csak sikerül megkapni bérüket A várakozás sikertelen volt, csak 20*án tudtak haza indulni. Ezen idő alatt élelmezést nem kaptak, teljesen magukra voltak hagyatva, sem a haszonbérlő, sem haszonbér- beadó sem a zárgondnok nem törődött velük. Közben a zárlatot foganatosító tulajdonos értékesítette a bérlemény területén termett paprikatermést s amint mondják, cca 1500 pengő volt az az összeg, melyet érte kapott, bár ezt a termést a zárlat foganatosítása alkal-
