Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)

1938-12-30 / 1. szám

1938 december 30. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG d Igen tisztelt vevőinknek boldog uj évet kívánunk; megköszönjük cégünk iránt tanúsított bizalmukat, — amelyre ezentúl is rá fogunk szolgálni. Székszárd, 1939 január 1. Pirnitzer József és Piai áruháza. Mélyen tisztelt vevőimnek bol­dog újévet kívánok Salamon Testvérek cég 16 özv. Aczél Józsefné kősdi királysággá soha nem is lehet, sőt lehetetlen, hogy azzá legyen. Az egyén halandó csupán, a gon­dolat örök. Ezek tulajdonképpen nem tettek mást, mint a Berzsenyi-féle „hazám- hazám“ helyébe egy másik, egy korszerűbb szópárt tettek: „népem- uc’pem“. Ugyanaz tehát, csak ennek a szópárnak egy roppant kiterjedt népes dinasztia az uralkodója és haszonélvezője: a nép, nyelvhatá- rokig ér az aulája, az erőstől a gyengéig mindenki tagja a kama- rillának. Azért nem is rohantak ők sohasem, önmagukat és népüket el­ragadtatva a száguldó idők előtt, mert épp a rohanó idők szárnyai röpitik őket céljaik felé. Az ilyen utat csak az oktalan, az eltévelye- dett sürgetheti. Azért vetették meg a megindu­lásuktól kezdve a forradalmakat, mint ahogyan meg is vetnek min­den eltévelyedésLmegvetik a Sparta- cusok oktalanságát, a Dózsák kor­szerűtlen és szűk szemléletét, a Dantonok forró szangvinizmusát, a Maratok aljasságát, mindent ami oktalan előreugrás, sötét kockázat, mert tudják, hogy minden ilyen tár- sadalompolitikailag erkölcstelen cse­lekedet keresztülviteléhez vér kell, annak a népnek a vére, amely hi­tüknek lelket, lelkűknek hitet adott, amelyért élnek és élünk. Tudják, hogy a vér csak akkor érték és piros vértestecskéik csak akkor építőkockái a fajnak, ha az az ezek­kozni ? Az Istenházától nem zárod-e el mindenkor ? Hol nemesedjen, épüljön a lelke és legyen jó, enge­delmes, megbízható, ha sehol sem adnak neki erre erőket? Felelős vagy hazádnak is, hogy milyen jövendő magyar asszonyok, anyák kerülnek ki a kezed alól. Hi­szen sok ezer magyar leánynak az iskola után az a továbbképzése, amit te adsz neki testvérem! Tanul-e tőled becsületes, meg­bízható, hű munkát, tisztaságot, egy­szerű, puritán, nemes életet ? Tanul-e egészséges, takarékos főzést, be­osztást, gondos gyermeknevelést ? Megtanul-e tőled emberszerető lenni, felsőségbecsülő, hazát mindenek­előtt szerető? Lát-e rajtad jóságot, türelmet, engedelmességet, vagy csak szeretetlen, durva goromba­ságot, türelmetlenséget, idegességet, igazságtalanságot és felelősségte- lenséget ? Látja talán rajtad a sok bűnös, felesleges cicomát, amit sokszor az ötőle elvont falat árán is magadra aggatsz ? Felelősek vagyunk, hogy a törvény­telen gyermekek 70'h-ának cseléd­lányok az any jail Urunk Istenünk, égesd lelkűnkbe ezt a felelősséget, hogy Néked és hazánknak, de önmagunknak is szolgáljunk vele s tegyük szebbé az életet általa. Keváosné Huszár Jolán. ben tisztán lüktet és bűn és gyalá­zat a forradalmi útvonalak kocka­kövein. Hogy felkavarták Európának amúgy is békéden társadalmát az nem az ő bűnük, hanem az időé, amelyben ma leéljük a feszültsé­gekkel és nyugtalanságokkal teli életünket. Hogy az ő szirénhang­jaiknak kísérőzenéjéül a másik ol­dal szirénhangjai teszik teljessé a zűrzavart, ez mindig is' igy volt. Hogy akaratlanul Odysseus hajója jut eszünkbe, amint a trójai ütkö­zet után békésen hazavágyik és a végén hosszabb lett bolyongása, mint a csatája. Ez is természetes, hiszen Európa négy évig tartó „trójai" háborúja után már húsz éve, hogy vágyakozunk egy békés hel­lén életre és helyette a szirének és szirénák hangjainak zűrzavarában élni is alig tudunk. A békés hazába még mindig nem tudtunk vissza­térni. A peripatetikusok nyugalma, a cinikusok naiv természetessége, az eklektikusok igényessége, Epikur kertjének varázsa ma is kisért, va­lami kielégíthetetlen nosztalgia üli meg a ma emberének lelkét a nyu­galom után. Csak egy pillanatra is kifújni magunkat Epikur árnyas kertjében, csak egy kicsit is leülni a megforrósodott ég alatt egy hűvös hemiciklonra és hallgatni Platon édes muzsikáju beszédét, a csúf Sokrates világos szavait, vagy ka­cagni akár a konzervatív Aristo­phanes mókáin, akár Euripides ötle­tességein. Mindent, csak nem hal­lani a szirénák hangját, ezt a vij­jogó, velőtfagyasztó modern muzsi­kát. Csak arra ébredünk, hogy süvít hangja az alvó városokon: Hannibal ante portás és a mi váro­sainknak nemcsak a négy égtáj felé, hanem az ég felé is nyitva vannak a kapui. Skyllák és Charybdisek már az egeket is elfoglalták. A ma embere el van jegyezve ezzel a nyugtalan sorssal, egész idegrendszere azonnal reagál a szi­rének hangjára, a szirénák sikol­tására. Nem tud nem törődni velük, mert ezek a hangok elszólitják az íróasztal mellől, ezek ejt étik le ke­zéből a vésőt, a kalapácsot, ezek csalják ki őket a dübörgő gyárból a dübőrgőbb utcára, ezek hangjára áll meg a robot s az ember a min­dennapi élet szűk és alacsony mestergerendáin átütve a fejét, ki­figyel a rohanó életre. Felrázzák közönyéből és valamit akarnia kell, valahová kell tartoznia. A vágy azonban él tovább a lelkében egy nyugalmasabb, egy biztonságosabb élet után, de olyan nagy nyugalmu életben, mint a régi volt, neki soha­sem lesz része. Izgalmas, szép és felemelő napjai lesznek, de nyu­galma nem. Hosszú volt az ut, mig a mito­lógiai szirének hangjától a modern szirénák hangjáig eljutott az em­beriség ; hosszú volt, mert a Kirkék és Szirének csábításaitól sok-sok hiábavalónak látszó utakat kellett megtennie. A régiek világa kicsi volt és édes — meseszerü, mint a gyermeké. Ma is szívesen elidőzünk és el-elpihen- getünk csodálatos szent berkeik­ben, szívesen lelógatjuk fáradt lábainkat az ő világuk végén problé- mátlanul, mivel a mi világunk végén már nem tudjuk ezt megtenni, mert a mi szemünk a végtelenségekhez szokott hozzá. Azóta az emberiség férfiúvá lett és a harca is komolyabb, férfiasabb. Nekünk meg állnunk kell a harcot, az odysseusi bolyongás minden fáradalmát, a szirének csábítását, a szirénák riogatásait, mert messze az internacionálék és messze a liberalizmusok mögöttünk maradt elvadult dzsungeljeitől, már látjuk a helyet, ahol kikötünk: látjuk az uj, friss, békés partokat. Szeretet hanttal a városi közgyűlésen F. hó 24-én délután 3 órakor tar­tott rendkivüli közgyűlésen terjesz­tették a városi képviselőtestület elé Veszprém vármegye fegyelmi vá­lasztmányának vitéz Vendel István szekszárdi polgármester, dr Cs. Papp Jenő városi tanácsnok, dr Bus La­jos városi főügyész és Farkas Imre volt szekszárdi főmérnök, jelenleg győri városi főtanácsos ügyében ho­zott határozatát, amely az előbbi kettőt rosszalásra ítélte, mig a má­sik kettő ellen megszüntették az eljárást. Dr Kliegl Lajos városi főjegyző elnökölt a közgyűlésen. Felolvas­tatta a határozatot, amelyhez első­nek vitéz Makray Ferenc, nyug. postahivatali igazgató szólalt hozzá. Hosszasan beszélt a köztisztvise­lőkre kötelező íratlan erkölcsi tör­vényekről, majd azt hangoztatta, hogy a polgármesterre enyhe bün­tetést — rosszalást kiszabott — Íté­let indokolásából „laudatio crimi- nisli is kiolvasható. Sorra vette a vádpontokat, kijelentve, hogy az inkriminált és beigazolt mulasztá­sokat súlyosabb büntetést kellett Mélyen tisztelt vendégeimnek B. u. é. k. GOMBOS JÁNOS 10 fodrdszmester. volna kiszabni. Viszont dr Cs. Papp Jenőt fel kellett volna menteni. Ja­vasolta, hogy a közgyűlés az ítéletet súlyosbításáért fellebbezze meg. Tóth Lajos ref. lelkész vitéz Makray felszólalására válaszolva, ki­hangsúlyozta, hogy a négy éven keresztül folytatott vizsgálat csupán eljárásbeli hibákat tudott konstatálni. Kérdi, hogy hol van az a szekszárdi városházához hasonló nagy hiva­talos apparátus, amely 15 év alatt eljárásbeli tévedést nem követ el. Lényegbeli hibát pedig — úgy­mond — a vizsgálat nem talált. Az, hogy a polgármester a nagy gazda­sági leromlás idején nem tudott reális kqltségvetéssel dolgozni, hi­bának fel nem róható, hisz az állami költségvetés sem volt reális és az autonómiák életébe olyan gazda­sági tényezők léptek be, amelyeket nem lehetett előre látni és legázolni. Hivatkozott arra, hogy amikor vitéz Vendel ezekben az időkben nem ragaszkodott a merev formaságok­hoz, annak mindig szociális indoka volt és rámutatott arra, hogy a pol­gármester által kezdeményezett és 18.000 pengő költséggel épített kis­lakásokból eddig már 200.000 P bevétele volt a városnak és hogy a polgármester csekély ellenérté­kért megszerezte a városnak a hely- pénzjogot, melyből máris óriási jö­vedelme volt és 340.000 P-t szer­zett a Séd-szabályozására. A pol­gármester nagy érdemeire való te­kintettel indítványozta, hogy a köz­gyűlés fellebbezze meg a fegyelmi ítéletet azzal, hogy a minisztérium azt oldja fel és úgy a polgármes­tert, mint dr. Cs. Papp Jenőt mentse fel. Dr Áldor György törvénykönyvvel a kezében mutatta ki, hogy a fe­gyelmi választmány áttal késedel­mesnek nyilvánított utcaburkolási díjkivetés annál kevésbé képezheti vád tárgyát, mert ezeket a dijakat nem is lett volna szabad kivetni, hiszen a kérdéses városrész akkor még külterület volt. A kivetés jogos­sága ügyében különben a közigaz­gatási bíróság fog dönteni és csak e fórum itéletete után lesz a polgár- mesteri hivatal abban a helyzet­ben, hogy a járulékokat kiveti-e, vagy sem. Makray ebben a tekin­tetben is téved — végzé beszédét Aldor, aki csatlakozott Tóth Lajos indítványához. Dr Dulin Jenő szerint nem a pap jó szivével, hanem a jogász elfogulatlanságának a szemüvegén át kell a polgármester ügyeit nézni és meg kell vizsgálni mindazokat a vádpontokat is, amelyekre a vesz­prémi fegyelmi választmány — mint elévültekre — az eljárást megszün­tette. Hangoztatta, hogy a polgár- mester mulasztásai 72.000 P újabban konstatált kárt okoztak a viz- és csatornaműnek. (Felkiáltások: a vállalkozó és a minisztérium által ajánlott ellenőrző szakértő mulasz­tásaiért a polgármester nem lehet felelős!) A jogrendnek nem szabad sérelmet szenvedni, tehát a közgyű­lés felebbezze meg az Ítéletet dr Cs. Papp felmentéséért és a pol­gármester büntetésének súlyosbítása végett. Dr Kliegl Lajos főjegyző az ügy­ben titkos szavazást rendelt el. Le­adtak 43 szavazatot, melyből 27 esett Tóth Lajos és 16 vitéz Makray és dr Dulin Jenő indítványára, A köz­gyűlés tehát 11 szótöbbséggel tit­kosan akként határozott, hogy a fegyelmi Ítéletet vitéz Vendel István és dr Cs. Papp Jenő felmentése érdekében a belügyminisztériumhoz megfelebbezi. Er nem rchlfim — ez vnlőifla 1 Értékes újévi ajándékokat olcsón Fábián Sándor műszaki Qzletében vásároljon, a Nagytrafik me lett. Rádió, Villamos- és Sportcikkek nagy választékban 768

Next

/
Oldalképek
Tartalom