Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-05-24 / 42. szám
XXI. évfolyam. Szekszárd, 1939. május 24. (Szerdal 42. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Bscrkeastöaéff <t* idadóhlniil: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 eiarisctéai dii■ Peleifia aaerkeaiifi: BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden axerdán és szombaton. Hirdetések Arsli A legkisebb hirdetés dlla 1*80 pengfi. - A hirdette egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoranként 10 fillér, Állástkerssfiknek S0 százalék kedvezmény. Bgész évre _ 12 pengő Fé lévre_______6 pengő Blfifl zstési dl|sk és hirdetések, valamint a lap szellemi részét llletfi I a hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a közlemények a szerkesztőséghez küldendők. _iyi_ nyifttér soronként 60 fillérbe kerül. Dr Rajniss Ferenc Szekszárdon Résztvett a MÉP választmányi ülésén Szombat este örömmel fogadott kedves vendége volt Szekszárdnak: a Magyar Elet Párt nagyválasztmányi ülése alkalmából Dénessy Jenő Máv. műszaki tanácsos, dombóvári pártelnök és Tűrkössy Sándor földbirtokos kíséretében Szek- szárdra érkezett dr Rajniss Ferenc, j a dombóvári választókerület kép- j viselőjelöltje, hogy hitet tegyen dr | Szakáts Pál mellett és ismertesse a j szekszárdi kerület hivatalos jelölt- I jének kiváló egyéni tulajdonságait j és azt a nagyszerű munkásságot, amelyet dr S akáts Pál oly lelkesedéssel és oly régóta kifejt az ország szociális haladása, a szegény I néposztályok sorsának a megjavítása érdekében. Dr Rajniss Ferenc nemcsak mint néhai Gömbös Gyula titkárát ismerte dr Szakálsol. Sokkal élőbbről szemlélhette nagyszerű képességeit, — amelyekre felfigyelt Gömbös is, sőt munkatársul maguk mellett tartották a későbbi honvédelmi miniszterek. A Szekszárd Szálló szinültig megtelt nagytermében tarlott nagyválasztmányi ülést dr Zsigmond Ferenc ügyvéd, pártelnök nyitotta meg, majd dr Solymár Gábor duna- kömlődi plébános, paksi kerületi pártelnök beszélt dr Rajnissról, a nagy szociológusról, a melegszívű emberbarátról, aki oly kitartással küzd a dolgozó magyar tömegek sorsának jobbraforditásáért — és semmi fáradságot nem kiméivé tanulmányozza azokat a rendszereket, amelyek a megérdemelt megélhetést biztosítják a mi magyar testvéreinknek. Dr Rajnisst — úgymond Solymár plébános — vagy pángermánnak, vagy az ősmagyar pogányságot feltámasztani kiván- kozónak állították be a közönség előtt. — Meggyőződtem azonban Rajniss sziklaszilárd magyar hazafi- ságáról, az Isten parancsai szerint való keresztény katolikus életéről, éppen azért magam is legnagyobb tisztelettel és szeretettel viseltetem iránta, mert tudom róla, hogy minden vágya, minden gondolata a keresztény, nemzeti és szociális Magyarország mielőbbi megvalósulása. Nagy éljenzés és taps közt állott szólásra dr Rajniss Ferenc, aki legelőbben is dr Szakáts Pál egyéniségét méltatta, majd művészi módon festett markáns képet a negyvennyolcas szabadságharcot követő időben kifejlődött, megizmosodott liberál- kapitalizmus magyarországi életéről, emez élet intézményeiről és szereplőiről. Bemutatta azokat a bankokat, amelyek bátran végezték azt a rablást, amiért magas kitüntetés járt, majd megállapította, hogy a libe- rálkapitalizmus hatalmába kerítette a sajtót és céljait a közvélemény I tévedésbe ejtésével igyekezett el- | érni. Orgánumai tudomást sem vet- j tek legnagyobbjainkról és a tény az, hogy azok a legkitűnőbb politikusaink, akikről a liberális sajtó soha egy szót sem irt. Ez a liberális kapitalista eszme vezette azokat is, akik Imrédyt kormányelnőknek kívánták, mert azt hitték, hogy ő, aki benne élt a bankokráciában, régi l pozíciójába fogja visszasegitenl a nagy kapitalistákat. Elfelejtették azonban, hogy Imrédy húzódozott a miniszterelnökségtől és mikor mégis elvállalta, ezeket mondta ajánlóinak: — Meg fogjátok még Ti bánni, hogy engem a miniszterelnöki székbe segítettetek 1 így is volt, mert Imrédy, Gömbös Gyula hűséges volt minisztere, nem engedte lefogatni a kezét és teljes egészében kívánta megvalósítani | Gömbös keresztény, nemzeti és szociális programját. A liberális kapitalista társadalomban óriási felháborodás lett ennek a kővetkezmé- ! nye és a disszidensek kivonultak a pártból, hogy megbuktassák az ország újjáépítését szolgálni hivatott programot. Ezek a jó urak már ki is osztották egymás közt a szerepeket és a tárcákat, már előre kitervezték, hogy mint miniszterek egy idő múlva hogyan mehetnek majd háromszor-négy- szer nagyobb fizetésű pozíciókba, ahol aztán folytathatják a semmittevést. • Ez a társaság, amely a kisgazda- párttal akart együtt működni, azt hangoztatta, hogy meg kell buktatni Imrédyt, mert ő diktatúrára tőr és Magyarországon idegen intézkedéseket akar meghonosítani. Holott tudott dolog, hogy Imrédy minden reformját a magyar alkotmány szellemében kívánta megvalósítani. Azok kiabáltak, hogy nem kell semmi, ami idegen: akik közben a legszebb idegen autókon száguldoznak végig az országban és a főv rosban. Pedig a józan ész azt diktálja, hogy járjuk nyitott szemmel az egész világot és ha azt látjuk, hogy valamely külföldi intézmény az ország népe, a nagy tömegek érdekében I bevált, azt le kell utánozni és annak J elgondolásait a saját fajtánk javára i is meg kell valósítani. Ezt teszem I én is, aki járom a külföldet és tanulmányozom mindazt, ami felemeli, boldogabbá, megelégedettebbé, vagyonosabbá teszi a népet. Ezért hirdetik rólam, hogy pángermán I vagyok 1 Meg kell nézni nekünk is, mi a jó idegenben és azt nekünk is át kell venni. Ha látjuk, hogy milyen erőt kölcsönöz Olasz- ös Németországnak az ő hatalmas, nagy politikai egysége, azt nekünk is utánoznunk kell és a választások során arra kell törekednünk, hogy hatalmas, nagy többségünk legyen és a Magyar Élet Pártja mindent elsöprő óriási győzelemmel kerüljön ki az urnákból. Külpolitikai szempontból meg kell teremtenünk a Nagy-Magyarorszá- got, a belpolitika terén a magyar munkaállamot, mert csakis igy lehet elérni azt, | hogy a kisember, a napszámos is j érezze, hogy vele csakugyan ko- | molyán törődnek és hogy a törvé- j nyék, amelyeket hoznak, szociálisak és az ő megsegítésére vannak. Mi j — úgymond dr Rajniss —, akik j gyakran járjuk a külföldet és tanul- I mányozzuk a szociális alkotásokat, j megállapíthatjuk, hogy Magyaror- j ! szág a modern munkaállam szem- | j pontjából szervezetlen, pedig mi i I mindent lehetne ezen az istenáldotta nagyszerű földön létesíteni, ha a I ! kiváló, eszes, ügyes, szorgalmas és ' erős magyar ember erejét egyetlen I hazafias szervezetbe tömöritenők 1 | Hisz a mi természeti adottságaink a termelés tekintetében sokkal kedvezőbbek, mint akár Németország- | ban, vagy akár Itáliában 1 A világ- I politikai események úgy alakulnak, hogy a magyar erőt és tudást erős munkaállammá kell megszerveznünk, meg kell erősödnünk, mert a történet országijáról az erős népet nem lehet letaszítani. Ennek a célnak az elérésére egységbe kell tömörülnünk, támogatnunk kell a Magyar Élet Pártját, amelynek » elgáncsolására az alvilági erők mindent pénzt összehoztak. Legyünk tehát valamennyien egységesek, mert csak igy lesz erős az ország! Ne hagyjuk magunkat mesékkel és viccekkel elszéditeni, ne üljünk fel azoknak a szólamoknak, amelyek az ország legnagyobb értékeit szeretnék a sárba rántani. Lám Dombóvár közönsége jól tudja, kit hogyan kell fogadni, hiszen Szekszárd kisgazdapárti képviselőjelöltjét olyan fogadtatásban részesítette, hogy nem tudott beszélni azon a népgyülésen, ahol mint kisgazdapárti lajstromos képviselőjelölt • programbeszédet akart mondani és I a dombóvári kerület kisgazdajelőlt- | jét ajánlani akarta a választóknak. Én —■ úgymond dr Rajnis Ferenc — udvarias ember vagyok és dr Dulinnak kerületemben tett vizitjét 24 óra leforgása alatt visszaadom és elmondom itt Szekszárdon róla, hogy a nem várt fogadtatásra a szekszárdi jelölt elvesztette a hidegvérét, gorombáskodni kezdett és azt mondta, hogy Kecskeméten a csürhe is igy fogadta annak idején Petőfi Sándort, amikor az 1848-ban mint képviselőjelölt oda utazott. Erre a kijelentésre tört ki azután az a botrány, amelynek következtében a szekszárdi jelölt, programbeszéd- mondás helyett elhallgatott. A 48-as újságokból és egyéb adatokból is tudjuk, hogy bizony szegény Petőfi Sándor nagyon rossz politikus volt, de a világirodalom iegremekebb termékei közé sorozott gyönyörű verseket irt. A szekszárdi kisgazdapárti képviselőjelölt nem Ir ugyan verseket —mondá dr Rajniss— de mint politikus hasonlít Petőfihez. Beszéde végén, azután meleg szavakkal kötötte a hallgatóság lel- j kére dr Szakáts Pál támogatását, ] aki kiváló értékű, óriási munkabi- ! rásu, nagy tudásu, szociális gondolkodású és a kisemberek boldogságáért dolgozó tagja lesz a kép- I viselöháznak. Percekig zúgott a taps és éljen- I zés dr Rajniss hatásos beszéde utánr I majd dr Szakáts Pál megköszönte a | dombóvári képviselőjelölt testvéri I szivességét, amellyel felkereste Szek- szárdot, mikor pedig a maga kerületében is*hét községet kell még meglátogatni. Majd arra hívta fel a figyelmet, hogy most, amikor a liberális-kapitalista világot fejbevágták és elalélt, itt az alkalom, hogy megalkossák mindazokat a népi reformokat, amelyek ezt az országot boldoggá, erőssé és naggyá teszik. ígérte, hogy ha bekerül a parlamentbe, minden erejével fog dolgozni a keresztény, nemzeti, szociális Magyarországért. A lendületes felszólalás után dr Szakáts István kir. közjegyző méltatta dr Rajnissnak Magyarország újjászervezése körül kifejtett fáradozásait, majd a nagyválasztmány kívánságára Michéli Mihály lajstromos képviselőjelölt szólalt fel és nagy lelkesedést keltve mondotta, hogy az a nép, amely 2000 évvel ezelőtt Jézus Krisztust keresztre feszitette, Magyarországot is keresztre fektette. Krisztus feltámadt. A Magyar nemzet pedig ebből a főidből sarjadt öserejével felkelt a keresztről. Ha a még mindig tartó keresztre- feszitési kísérletek sikerülnének, akkor ez az ország meghal és nem támadhat fel, mint Krisztus. Hogy ezek a kísérletek ne sikerülhessenek, i m 'nden igaz magyar embernek azt a zászlót kell magasra tartani, amire az uj Magyar Élet Egyes szám éré 12 fillér.
