Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-01-14 / 5. szám
XXI. évfolyam. Szekszárdi 1939. január 14. (Szombat) 5. szám. TOLNANEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Sxcrkcaxlfislg 6a kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 eififizctesi dili Egész évre _ 12 pengő || Félévre_____6 pengő Pe lelői szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden ezerdén ée szombaton, előfizetési dl|sk és hirdetések, valamint a lap azelleral réasét Illető költemények a aierkeaztőaéghez küldendők. Hirdetések érali A legkisebb hirdetés dl|a 1*B0 pengő. — A hirdetés egy M milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 filler. Álláskeresőknek S0 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, családi hír, valamin!"* nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. A munkácsi orutámadás Irta: Jánosi György. 1939 január 6-án reggel 4 óra 10 perckor a Munkácshoz szorosan hozzákapcsolt u. n. Oroszvég község ellen, — amint levélben értesültem — a szokásos összetételből álló cseh hadsereg már régen és alaposan előkészített támadást kezdett. Az ujkorszak hadiműszereivel bőven ellátott, körülbelül ezer főre rugó, támadó sereg kudarcot szenvedett. A magyar katona hősiességének annyira megszokott, hogy szinte közönséges és természetes módszerével verte vissza ezt a támadást és zavarta át a fejvesztetten menekülő hordát az átmenetileg még birtokában levő, általa birtorolt területre. Nem is lenne érdemes magáról a hőstettről egy betűt se Írni, annyira megszoktuk mi, magyarok az eféle eseteket. Húsz magyar fiú, sőt, amint egyre világosabbá válik, eleinte csak ketten, azután nyolcán és csak végül húszán, a magyar névhez és a honvéd dicsőségéhez méltóan verte meg az ötvenszeres túlerőt. Csodával határos vakmerőséggel nemcsak védekezett, hanem támadott, tankot fogott el és a menekülő támadóknak igen súlyos veszteséget okozott. A szokásos és természetes magyar dicsőség fénye egekig lángol. Ma a művelt világ egyébről se beszél, mint a honvéd dicsőségéről, a magyar honvédtisztikar nagyszerűségéről és a magyar név félelmes voltáról. Nem féltették életüket. Nem gondoltak szeretteikre. A magyar Thermopile halálraszánt, diadalmas és halhatatlan hősei előtt csak az a szent kötelesség lebegett, amit ez a név jelent: magyar honvéd. A közlegény tisztként, a tiszt közlegényként, mindkettő a magyar hadsereg babérral koszoruzott tagjaként támadt rá a tengernyi ellenségre ... A világháború minden botlását, az összeomlás minden gyalázatát lemossa azok vére, akik Öroszvégen elestek, vagy megsebesültek és maga a haditett beleharsogja az alattomosan ránk leső el* lenség fülébe: Vigyázz, él a haza- fisdgdban páratlan, kötelességtudd- sdban emberfeletti eszménnyel rendelkező magyar katona és amíg él, amig szive dobban, e hazához, ennek szent testéhez senki se merészeljen nyúlnil Spárta háromszáz, majd ezer hősével akarta megvédeni területét. Magyarországon elég volt ahoz húsz diadalmas honvédfiu, tiszt és közlegény, hogy elvegye kedvét azoknak, akik azt gondolják, hogy egy kommunista és proletár maszlaggal fél- bolonddá tett fegyelmezetlen csordával állanak szemben, nem pedig egy minden elgondolásnál fegyelmezettebb, nemzeti érzésében áldozatra kész, halálraszánt, kötelességtudó, hősi haddal, amelyik maréknyi ugyan, de nem fél és nem fél se bandita, se csürhe, se tankositott, se gépesített siseracsődülettől, amelyik oroszkarácsonyi ajándékul kapott a magyar honvéd vakmerőségéből egy kis Ízelítőt. Ezek vagyunk mii Ez a mi tör- ténelmiségünk I „Magam is önként jelentkezek, — írja a levél. A mi hazánk szent területein bitorló gazok állandóan mozgolódnak, állandóan készülődnek. Nem lehet nekik hinni. Támadni gyávák, de zavart kelteni készek. Azt hiszem, nekünk kötelességünk őket megelőzni 1M így a levél. í gyár honvédfiuk, a világ legelső honvéd tisztikara akkor, amikor és ott, ahol kell, úgy mint Oroszvég- | Purífikátor a vádlottak padján A magasabb politika nem sokat ad a helyi mozgalmakra, az u. n. alantasabb mozgolódásokra. Most azonban látnia kell és tisztában kell lennie azzal, ami odatul folyik. A Verhovináért folyhatnak diplomáciai viták. Elkalandozhatnak a politikai számítások arra, amerre akarnak. Ez az ő dolguk. Maga a tény azonban helyben marad. A tény, amelyik azt mondja, hogy Magyarország nem nézheti ölhetett kézzel azt, hogy Szent István koronájának birtoka, a Felvidék, osztozkodások, uj trianoni konclesések tárgya és a boncasztalon odafektetett test veszedelmes járványok bacillusának hordozója. Napjainkban sokat beszélnek, sokat fecsegnek a Felvidék dolgairól és az ottani politikai számításokról. Ez csak arra bizonyíték, ha Izráelből, ha nem onnan fuj is a szél, hogy nem akarunk világosan látni, nem akarjuk a magyar nemzet elhivatását, küldetését megérteni. Az a húsz hős fiú elmondta világosan azt, ami néhány fejben még zavarosan áll. És ez az, hogy Magyarország szent testéhez senki se nyúlhat. Senkii Ahoz nekünk van történelmi jogunk, azon nem osztozhatnak, azzal nem kártyázhatnak! S hogy ez ne történhessék meg, ott van a honvéd bátor szive és biztos szuronya. Való, hogy a Verhovinán piszkos kezek és aljas számítások dolgoznak. Piszkos kezek és aljas számítások, akármilyen színekben isi Nem egy kéz, nem Prága csupán. Tudjuk. Sok bába szeretné megszülni, kikezelni a Verhovina jövőjét, az európai politika ezen újszülöttjét. Ismét a mi megkérdezésünk nélkül. Ellenünkre I Kárunkra. A nemzeti öntudatnak kell azonban, hogy legyen annyi súlya, lendülete, határozottsága, hogy a világ valamennyi tájára latbavesse azt, ami a nemzetfentmaradás alapja és ami annyira várja már azt, hogy világtényező legyen: a magyar fegyvertI Nem háborút akarunk, nem kiáltozunk vérontás után, de olyan békét se akarunk, amelyik vérontóbb, nemzetpusztitóbb, szennyesebb és aljasabb minden háborúnál. A többit majd elmondják a maPápay Károly volt gazdászati fő- 1 hadnagy, jelenleg állásnélküli cukrász-, pék-, és mézeskalácsos-segéd egy a szekszárdi törvényszék előtt az 1937. év tavaszán lefolytatott sajtóperben mint sértett kihallgattatván, tanúskodni is kívánt és tanúvallomásában, többek közt azt mondta vitéz Vendel István polgár- mesterről, hogy a vitézi rend szégyene és méltatlan a polgármesteri állásra. Pápayt, aki a szekszárdi polgár- mester ellen évek során számos feljelentést adott be, ezek miatt a kifejezései miatt felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazásért vád alá helyezték és a szekszárdi törvényszék Wandl tanácsa csütörtökön tartotta ebben az ügyben a főtárgyalást. Vádlott kihallgatása alkalmával állításaira vonatkozóan a bizonyítás elrendelését kérte, a vádat képviselő dr Gaal Dezső kir. ügyészségi elnök azonban a törvény értelmében, ennek az elutasítására tett indítványt, mert nem közérdek, hogy az ilyen, általánosságban tartott személyi élű kijelentések, amelyeknek az volt a céljuk, hogy vitéz Vendel Istvánt nyilvánosan a közmegvetésnek tegyék ki, pertraktáltassanak akkor, amikor a polgármesternek éppen általa kifogásolt ténykedései illetékes fórumok elbírálása előtt állanak. A kir. törvényszék a bizonyítás elrendelésére irányuló kérelmet elutasította, mert sem a közérdek megóvása, sem jogos magánérdek nem indokolta a sértő kitételek használatát. Ha vádlott — úgymond a bíróság — sérelmezte azt, hogy a sajtóperben szerepelt ügyvéd kétségbevonta tett akkor, amikor a polgármestert feljelentette az alispánnál és a belügyminiszternél, ahol az ügyek illetékes elintézés alatt állanak. Ezért — úgymond a bíróság határozata — a bizonyítás nem rendelhető el. A vádlott személyi adatainak ismertetése került ezután sorra. Kiderült, hogy Pápay Károlyt hivatali sikkasztásért egyévi börtönre és 3 évi jogvesztésre Ítélték, mert Miskolcon, a borsod- vármegyei Népgondozó Hivataltól, ahol mint főhadnagy' gazdászati előadó volt beosztva, 82 millió koronát jogtalanul eltulajdonított. — A büntetést ki is töltötte 1 Felolvasták ezután a vizsgálati fogságban léte alatt kiállított elmeorvosi bizonyítványt, amely szerint Pápayn kifejezetten elmekór09 tünet nem észlelhető, szabad akaratelhatározó képessége nem csökkent, — azonban kritikai érzéke gyönge, kóros hiszékenységü és öröklött elmegyöngeségben szenved. a büntetett előéletű Pápay- nak a szavahihetőségét, az nem adott okot Pápaynak arra, hogy vitéz Vendel István polgár- mestert sértegesse. Ettől eltekintve Pápay a jogos közérdeknek eleget Dr Gaal Dezső kir. ügyészségi elnök tartotta meg ezután vádbeszédét, rámutatva a vádlott büntetett előéletére, mint súlyosbító és az elmeorvosi bizonyítványban kifejtettekre, mint enyhítő körülményre. A védő beszéde után a törvényszék nyilvános becsületsértés vétségében mondta ki Pápayt bűnösnek és ezért 80 pengő pénzbüntetésre, nemfizetés esetén 20 napi fogházra, valamint 45 pengő ügyvédi költség megtérítésére ítélte. — A kir. ügyészségi elnök a vádtól eltérő minősítés, a pénzbüntetés alkalmazása miatt da súlyosbításért felebbezett. A védő fenntartotta a bizonyítás el nem rendelése miatt bejelentett semmiségi panaszát és felebbezett a bűnösség kimondása miatt. Dicséri elismerések o leuenteintézmény terén Tolna vármegye alispánja, mint a törvényhatósági testnevelési bizottság elnöke, a Tolnavármegye test- nevelési és népgondozó felügyelőjének javaslatára a tesneveléssel kapcsolatban, a leventék kiképzése és erkölcsi nevelése terén végzett önzetlen hazafisággal párosult igen eredményes és hasznos munkásságért az alább felsoroltaknak köszönetét és dicsérő elismerését írásban fejezte ki: Kővi Henrik főoktató Ujdombó- vár, Szegedi István főoktató Ujdombóvár, Fóris Lajos főoktató Vá- rong, Müller Henrik oktató Felsö- nána, Veres Mihály főoktató Gyönk, Ferenczi György oktató Tolna- némedi, Kaszpári Henrik oktató Varsád, Márkus Imre főoktató Felsőnyék, Zéman Ferenc oktató Koppány- szántó, Fekete Zoltán főoktató Ta. mási, Kocsis József főoktató TaI mási, Varga Imre oktató NagyCgyes széni éra 12 fillér* nél elmondják a mi rájok és minden honvédre büszke magyar szivünknek.
