Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)

1939-05-14 / 39. szám

6 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1939 május 14, Doktorrá avatása után tovább képzésével foglalkozott és az 1989. év végéig különféle bel- és külföldi klioikákon folytatott gyakorlatot. Hazatérve tanulmányairól Bony- hádon telepedett meg és ott a mai napig mint gyakorló orvos működik, (Arcképét a kellő időig nem bo- csájtotta rendelkezésre, így klisét nem tudtunk róla készittetni_és_képét sem közölhetjük.) . täUbS Dr vitéz Téglássy Béla a paksi kerület képviselőjelőllje Született az 1892. évben Szolnokon, római katolikus régi erdélyi magyar családból. — Nős, két gyermeknek atyja. Középiskolai tanulmányait részben a nagyszebeni állami gim náziumban, részben pedig a székely­udvarhelyi főgimnáziumban végezte. Szakvégzettség Dr Rafniss Ferenc Kfllföldi tanulmányok Több külföldi útja után az Ame­rikai Egyesült Államokba ment, ahol a Columbia egyetemhez tartozó szo­ciálpolitikai intézetekben folytatta ta­nulmányait. — Rövid magyarországi tartózkodás után egy és fél évet a londoni egyetemen töltött, ahol az angol politikai és gazdasági életet tanulmányozta, ezen külföldi tanul­mányutak után lett a magyar köz gazdasági egyetem doktora. Külföldi magyar vonatkozású előadásaival rendkívüli sikereket ért el New-York­ban, Londonban, Párisban, Berlin ben és Münchenben A Népszövetség genfi üléseinek gyakori vendége volt, ahol a világ összes vezető politiku­saival megismerkedett. A politikai életben Az európai politikáról és annak fejleményeiről Írott cikkeit igen sok szór a világsajtó minden vezető lapja közölte. A magyar politikai életben erő­teljes reformköveteléseivel tűnt fel először, később pedig az Uj Magyarság hasábjain megjelent vezércikkei tet­ték közismertté nevét az egész or szágban. A magyar parlamentbe a reform- nemzedék programjával került be az 1935 ös választáson a dombóvári kerület népének bizalmából. ^Megválasztását a magyar jobb­oldali nemzeti közvélemény igen nagy örömmel fogadta. Rafniss Ferenc parlamenti munkásságát, külpolitikai állásfoglalását, törvényhozási szerep­lését a kisemberek, a dolgozók ér dekében kifejtett működését nemcsak a dombóvári kerületben, hanem az egész országban ismerik. Baloldali politikai ellenfeleinek ál landó heves támadásai és rágalmai közepette rendíthetetlen hittel szol­gálta mindig a magyar nemzeti po­litika szent ügyét. A dombóvári választókerület ezen a választáson Rajniss Ferenc sze­mélyében a Magyar Élet Pártjának programjával országosan ismert és becsült harcost küld vissza a tör­vényhozás házába. Dr Mühl Henrik a bonyhádi kerület képviselő­jelöltje Dr Mühl Henrik bonyhádi gyakorló orvos, az 1901. évi április hó 22- én született Bonyhádon, ahol elvégezte az elemi iskola öt osztályát, majd beiratkozott az ugyanottani főgimná­ziumba A nyolc osztály elvégzése után ott szerzett érettségi bizonyít­ványt Az 1920—1926 években volt a Pécsi m. kir. Erzsébet Tudomány egyetem orvosi fakultásának haliga- | tója és az 1926. évi december hó | 23-án avatták az orvostudományok | doktorává. Egyetemi tanulmányait a buda­pesti m. kir. Pázmány Péter Tudó mányegyetemen végezte, ahol 1919 április 12 én orvosi diplomát nyert. Anyanyeluén kívül németül, fran­ciául, angolul, olaszul, románul beszél. Az 1919. április 15 tői 1929 október 1 ig a budapesti m. kir. Pázmány Péter Tudományegyetem bőr- és nemi kórtani klinikáján, mint díjtalan, majd díjas gyakornok, 1922- tői kezdve, mint egyetemi klinikai tanársegéd és klinikai adminisztrátor működött. Az 1924 október hó 1 én az Országos Társadalombiztosító In­tézet specifikus sebészeti és fény- gyógyászati osztályára szakorvossá nevezték ki, amely időponttól kezdve megszakítás nélkül ott működik. — 1925 szeptembertől 1926 szeptem­berig a budapesti m. kir. Pázmány Péter Tudományegyetem II. számú sebészeti tanszéke mellé nevezték ki egyetemi klinikai tanársegéddé. 1929 ben orvosi tanácsadói megbízást nyert a m. kir. kereskedelemügyi minisztertől a Duna—Száva—Adria Vasúttársasághoz. Végül 1926. évi szeptember hó 1 tői 1928 szeptember 1-ig Budapest Székesfőváros alkal­mazásában, mint iskolaszakorvos tel­jesített szolgálatot. 1934-ben phisico- therápiás — természetes gyógymódok — szakképesítést nyert. Speciális képesités Klinikai működése alatt több kül­földi orvoskongresszuson és tanul­mányúton vett részt, ahol speciális képesítéseket nyert és a magyar tudásnak, a névnek igyekezett min­denhol elismerést szerezni, ami si­került is. 1922-ben az orvosi fakul­tás tanári testületének ajánlatára és hozzájárulásával 3 hónapi tanulmány­úton vett részt Hamburgban. Ott a bőr- és nemi kórtani klinikán, vala­mint a hamburgi Hygienisches Institutban dolgozott. Ebben a hires egészségügyi tudományos intézetben végzett tanulmánya az alapja az utóbbi évek alatt kifejtett népegész- ségügyi munkásságának. 1923 feb- | ruártól 1924 júliusáig ugyancsak az | orvoskari tanártestület hozzájárulásá* | val és a kultuszminiszteri tanulmány- | alap támogatásával a párisi, majd *- londoni klinikákon és a »London Hospital «-ban dolgozott Utóbbi ta. nulmányutja alatt különlegesen tanul­mányozta a francia és az angol közegészségügyi viszonyokat, főleg a népbetegségek és a falu egészségügye szempontjából. Ezenkívül különböző speciális diplomákat szerzett, többek között a francia orvosi orthopediáról és moulage készitéséről. Katonai szolgálat A világháborúban 1914 tői 1918». októberig megszakítás nélkül katonai szolgálatot teljesített. A cs. és kir» 68. közös gyalogezrednél, nem mint orvos, hanem mint csapattiszt a raj- vonalban zászlósi rangban végzett frontszolgálatot, majd a király 1917 február 1 én főhadnaggyá nevezte ki. Harctéri szolgálata alatt kétszer sebesült, majd harctéri szolgálat alatt szerzett malária és szivburokgyulla- dás következtében harctéri szolgá­latra alkalmatlan és a mai napig 50°/o os rokkanttá lett. Harctéri ki­tüntetései alapján az 1934. évi jú­nius 3 án vitézzé avatták. Politikai működés 1919 ben kitört forradalom idején az Áldás-utcai hadikórházban telje­sített szolgálatot és az ottani ellen- forradalmi magatartása és beszédet miatt letartóztatták. Csupán Barcsay Ákos ny. orvostábornok közbenjárá­sára mentették fel a haditörvényszék elé való állítástól. A kommun alatt aktív részt vett az ellenforradalom megszervezésében. A kommunizmus bukása után a budapesti IV. kér. karhatalom orvosfőnöke, majd a Tudományegyetem összes alakulatai­nak zászlóalj orvosfőnöke volt. 1928 óta az Egységes Kisgazda, Föld­műves és Polgári Pártnak, majd a Nemzeti Egység Pártjának tagja. 1931-ben Pakson egységespárti pro­grammal 4.000 szótöbbséggel ország­gyűlési képviselővé választották. Egész politikai működése alatt az általános politikai szempontok mellett mindig nagy odaadással foglalkozott a ma­gyar közegészségügyi viszonyok, kü­lönösen a falu egészségügyi viszo­nyainak tanulmányozásával és igye­kezett úgy a parlamentben, mint a nép között megfelelő egészségügyi rendszabályok alkotására és a meg­előzés megszervezésére indítványo­kat tenni. Orvostársadalmi tevé­kenység Orvosi diplomája megszerzése óta. tagja az Országos Orvos Szövetség­nek, valamint a Budapesti Orvosok Szövetségének, mely szövetségek mun­kájában élénken részt vett és igye- kezett e téren is a magyar egészség­ügy és a magyar orvosrend érde­keit szolgálni. A Magyar Orvosok Nemzeti Egyesülete kartársai egy hangú bizalmából a szervező bizott­ság elnökévé választotta Végül a Pénztári Orvosok Egyesületének is tagja, ahol szintén aktív tevékeny- séget fejt ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom