Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)

1939-04-29 / 34. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1939 április 29. hogy a szegény falusi lakosság fiatal asszonyai és leányai a főző­tanfolyamokon a kellő beosztást elsajátítsák s figyelműk felhivassék az egyoldalú táplálkozás káros kö­vetkezményeire. A tanfolyamok iránt a szegény falusi népréteg érdeklő­dése oly nagy volt, hogy egyes községekben a jelentkezőket teljes számban a tanfolyamra fel sem lehetett venni. Ismerteti azután az alispán a vár­megye villamosítását, a közbizton­ságot és közrendet, a vármegye háztartását és zárszámadását, a köz­ségi háztartások helyzetét, a test­nevelésügy amaz örvendetes fejlő­dését, hogy a vármegye területén újólag 14 levente lőtér átépittetett fedett lőcsarnokos lőtérré. Közli a vármegyei alapok állásának kimu­tatását, amelyek szerint ezeknek az alapoknak az összege 1,976 371*38 pengő. Részletesen foglalkozik a jelen­tés a közegészségüggyel, a mező­gazdaság állásával, a vármegye te­rületén tartott téli mezőgazdasági, zöldmező és pásztortanfolyamokkal, a vármegyei bikarendszer további kiépítésével, az állategészségüggyel, a közúti igazgatással, a tanüggyel, a Vas Qereben Irodalmi és Művé­szeti Kör hazafias működésével, az iskolánkivüli népműveléssel. Végűi elparentálta az alispán az elhunyt Bajó Pál ny. főszolgabíró, tb. vm. főjegyzőt, nemes Hanzély János bölcskei földbirtokos, Wéber Kálmán istvánmajori földbirtokos, Szabó János szekszárdi takarék- pénztári elnökigazgató, szenterzsé­beti Forster Gyula ny. államtitkár, Taffner János kisszékelyi kisbir­tokos és Kremzer Ferenc szakcsi földbirtokos, törvényhatósági bizott- I sági tagokat. Kulturest Gyönkön és Zombán Szép sikerrel zajlott le folyó hó 15-én, szombaton a gyönki községi iskolánkivüli népművelési bizottsá­gának rendezésében a Vas Gereben Irodalmi és Művészeti Kör kultur- estje. Aki nemesen gondolkodó kul- turlélek él Gyönkön és környékén, az mind ott gyönyörködött és tap­solt a mindenható szeretet örömé­vel. Távol csak a családi körülmé­nyek miatt otthonukhoz kötöttek maradtak. Az estét Huszár Sándor református lelkész mélyenszántó, nemesveretfi beszéde nyitotta meg, melyet zajos tapssal értékelt az egy- begyűlt közönség. Megnyitó után vitéz Zerinvdry Já­nos bonyhádi főgimn. tanár, a Vas Qereben Irodalmi ős Művészeti Kör tagja ült a zongorához. Mesteri technikával és mély megértéssel adta elő Liszt második rapszódiáját Szűnni nem akaró taps volt a ki­fejezője a gyónkiek igaz hálájának és elragadtatásának ugyannyira, hogy nem engedték el hangszere mellől addigi mig egy újabb darab­bal nem gyönyörködtette hallgató­ságát. Egy Chopin művet játszott ráadásul meleg sziwel és ragyogó technikával. Dr Kertész István kir. törvény- széki bíró, a Magyar Külügyi Tár­saság és a. Vas Gereben Kör tagja tartotta meg azután „A magyar igé­nyek a nemzetközi fórumok előtt* címen előadását, melynek minden szavát nagy érdeklődéssel és odaadó figyelemmel hallgatták meg az egy­begyűltek s amelyet őszinte tetszés­nyilvánítással honoráltak. Az elő­adás befejeztével dr Czappdn Ele­mér székesfővárosi orvos lépett a do­bogóra s játszotta el hegedüszámát mély átérzéssel és csodás virtuozi­tással. A viharos tetszés arra kész­tette az előadót, hogy számát né­hány aprósággal megtoldja. Méltó partnere volt vitéz Zerinvdry János, kinek zongorakisérete gyönyörűen alkalmazkodott a darab lelkületé- hez, művészi átérzéssel kisért. A gyönkiek szavalóművésznője Horlovdnyi Ilus oki. tanítónő követ­kezett ezután, ki Mécs László „ Haj­nali harangszó“ című versét sza­valta el annyi lenyűgöző érzéssel, oly nemes pathosszal, hogy ráadá­sul meg kellett toldania előadását egy kedves költeménnyel. Behízelgő meleg hangon, az előadott magyar- nóta-gyöngyök stílusához alkalmaz­kodva, sok érzéssel énekelt ezután íjjász Henrikné az újabb gyűjtésű régi magyar nótákból néhányat, Nőthling Géza zongorakisérete mel­lett. A szűnni nem akaró tapsok hatása alatt megtoldotta előadását még egy kedves aprósággal. Szikora Lajos a Kaszinó elnöke, a Vas Gereben Irodalmi és Művé­szeti Kör tagja lépett a most dobo­góra s az est hatása alatt lelkében felébresztett gondolatokat a tőle már megszokott lendülettel mondta el, többek között őszinte köszönetét mondva az időt és fáradságot nem kímélő vidéki uraknak azért az ál­dozatos szeretetért és munkáért, mellyel az est sikerét emelni szíve­sek voltak. Beszédének elhangzása után a Himnuszt énekelte el a kö­zönség, mely után az egybegyűltek egy szépen sikerűit s igazi művé­szi élményt nyújtott est emléké­vel asztalok mellett helyezkedtek el. Kivilágos kiviradtig való tánc kö­vetkezett ezután. A Vas Gereben Irodalmi és Művé­szeti Kör a zombai elemi iskolával karöltve április 23-án délután ma- gasnivóju kulturdélutánt rendezett. A zsúfolásig megtelt teremben a színes és változatos műsor feled­hetetlen élményt jelentett a meg­jelenteknek. A műsort a Himnusz eléneklése után dr vitéz Bogdándy György, m. kir. tisztiorvos nyitotta meg lírai érzéstől áthatott, költői szépségű szavaival, amelyekkel rá­mutatott a mai ember egyoldalú életére és kiemelte a lelki és szel­lemi élet szükségességét. A közön­séget főleg a falu lelki életéről, a falu őserejéről és országos jelentő­ségű hivatásáról elmondott gondo­latai hatották meg. Lovas János, polg. iskolai igazgató: „A boros­tyánkőtől a rádióig** című előadása nemcsak alapos tárgyi tudásról, hanem művészi érzékről is tanú­bizonyságot tett, mert a nehéz és elvont tárgykört még a legegysze­rűbb hallgatóval is meg tudta értetni és érzékeltetni. Tóth Nándor, iskola- igazgató megrázó erejű, irodalmi szépségű novellája az egykéző csa­lád pusztulásáról mély gondolko­dásra késztetett mindenkit és mara­dandó hatást váltott ki. A záró­beszédet Lányi Emil plébános mon­dotta, aki mélyenszántó gondolat­gazdagságával gyönyörűen fejtette ki a Vas Gereben Kör kulturmun- káját, amelyet a magyar földért és lélekért önzetlenül kifejt. Külön ki kell emelnünk az elemi iskolai mű­sorszámok kiváló és gondos ren­dezéséért Géczy Ilona tanítónő és Pető Gyula tanító fáradságos és eredményes munkáját, amelynek gyümölcse a „Magyar bánat Tündér- honban* című kis színmű előadása és a költemények kifogástalan el- szavalása volt. Az idegenajku, de izzó magyar hazafiságban nevel­kedő iskolások meglepő készség­gel szavalták el a legnehezebb ver­seket is és különösen Schneider Magdolna hangsúlyozása, tiszta ma­gyar beszéde, Glück Péter lelkes szavalata tűnt ki az egyébként is nívós műsorszámok közül. AJtultur- délután megrendezése Lányi Emil plébános,Géczy Ilona;tanitónő s Pető Gyula tanító érdeme, akit az ének­számok betanításáért külön dicséret is illet Csonka Magyaromig nem ország, Egész Magyarország — mennyország I Gyökér Barna szivemben erő muzsikál, Földanyámhoz kőt száz parányi szál. Fekete hant kemény, biztos karja átölel lágyan, testem takarja, hogy lent a sejtelmes, tiszta mélyben, egy varázslatos, csodás nyár-éjen, mi bennem égi, lázas erővel a kéklő, szent magasba törjön fel. Tüzszemü nap felé visz a vágyam, mig a mélybe, mélybe nyúlik szárnyam. Megszentelt utam: mélység s magasság, visszatükrözni az Isten arcát, ki friss lombot és virágot adott, szirom-szivem kelyhében uj magot. Dicsérni, kinek létem köszönöm, mosolya bennem a dús nedv-őzön, mely ereimben édes, tüzes láz, szilaj, vad viharjaként nyargalász. Omló rögök üde, puha selyme, szomjas szivem forró, mély szerelme. Hozzájuk vágyón, féltőn tapadok, tudom, általuk élek vagy halok, 8 ha ég esőjét méhembe szűrtem: a vérem feszitő boldog ütem. Csorduló örömöm rügybe pattan, s zöld bársony ruhám lángol a napban. Kis szirom-bölcsők meleg ölében, elkezdődik újra lázas éltem. Lengő ágon, virággá feselten, mosolyog, zeng, énekel a lelkem, s mi mélyen, a szivembe van írva: az erő, élet-forrás szent titka. OÁNCSOV KÁROLY Időjelzésé Hőmérsékleti szélsőségek és csa­padék Szekszárdon, 1939 április hó 20—26-ig: Hőmérséklet: maximum: 23 2 C° április 26-án, minimum: 7*5 C° április 20-án. Csapadék nem volt. — Államsegély a községeknek. A miniszterkőzi bizottságnak a köz­ségi költségvetések által történt fe­lülvizsgálása után a belügyminisz­ter a kővetkező segélyösszegeket állapította meg az egyes járások köz ségeinek: dombóvári járás: 18.663 P, dunaföldvári járás: 26.702 P, központi járás: 77.949 P, simon­tornyai járás: 24.488 P, tamási j$, rás : 24.488 pengő, völgységi járás 95.389 P, összesen : 254.225 P. — Ezenkívül a belügyminiszter Cikó községnek 12.000 P, Pincehelynek 10.000 P, Felsőiregnek 25.000 p Érténynek 900 P, Bedegnek 10.000 P, Szakcsnak 6600 P, Miszlának 6000 P kamatmentes államkölcsönt engedélyezett. — Eljegyzés. Arany Dénes decsi ref. lelkipásztor és neje Huszár Margit leányát, Mancikát, eljegyezte Cseh Benő tengelici ref. h. lelki- pásztor. — Vitézek majálisa. A szek­szárdi vitézek Áldozócsütörtökön, május 18-án egész napra terjedő, nagyszabású majálist rendeznek a sötétvölgyi „Erzsébet* emléknél, amelyre Szekszárd város közönsé­gét ezen az utón meghívják. A köz­lekedést mérsékelt dijak mellett — többszöri járattal — autóbusz fogja lebonyolítani. A majálison a hely­őrség katonazenekara fog játszani, ételekről és italról a künn felállí­tott kantin gondoskodik, a közön­ség szórakoztatását pedig a zenéli kívül céllövészet és több tréfás ver­seny fogja szolgálni. A kedélyes és szórakoztatónak ígérkező majális sikere érdekében és tájékoztatás cél­jából felkéri a rendezőség mind­azokat, akik azon megjelenni óhaj­tanak, hogy megjelenési szándéku­kat a megjelenők számának feltün­tetésével levelezőlapon, vagy táv­beszélő utján jelentsék be a Szék; kapitánysághoz. Telefon: 56. sz. Á majálisra vonatkozó bővebb részle­teket későbbi számunkban fogjuk ismertetni. Amennyiben rossz idő­járás miatt változás állna be, lapunk­ban erről idejében kőzleménytadunk. — Térzene. A m. kir. 18. hon­véd gyalogezred zenekara folyó hó 30-án a szekszárdi Szent Imre li­getben fél 12 órától fél 1 óráig tér­zenét ad az alábbi műsorral: 1. Dvorzak : „ Piros, fehér, zöld", in­duló. 2. Rossini : „Szevillai. bor­bély“, nyitány. 3. Bayer: „Baba“, keringő. 4. Verdi: „Rigoletto“, opera egyveleg. 5. Vetaschek: „Cirkusz­galopp*. 6. Buday Dénes zenéje, hangszerelte S z ő 11 ő s i Ferenc: „Horthy Miklós azt üzente“, induló. A térzenét vezényli Köhler Nándor tiszthelyettes, ezreddobos. — Községháza és jegyzőlakás építkezések. A vármegyétől uj köz­ségháza és jegyzői lakásépítkezé­sekre a következő községek nyer­tek hitelengedélyt: Felsőireg község­háza 40.000 P, Bedeg községháza és jegyzőlakás 31.000 P, Értény jegyzőlakás 12.436 P, Gyulaj köz­ségháza és jegyzölakás 34.000 P, Bátaapáti községháza és jegyző­lakás 26.000 P, Kisdorog község­háza és jegyzőlakás 28.000 P, Me­dina községháza és jegyzőlakás 30.000 P, Szedres községháza 9000 P költséggel. — Pedagógiai szeminárium Bonyhádon. F. hó 22-én a tanító­ság nagy érdeklődése mellett tar­tották meg a bonyhádi körzetben a pedagógiai szemináriumot a bony­hádi Kát Kör nagytermében. Dr Hamrák Béla tanügyi s. fogalmazó lendületes és lelkes megnyitója után dr Benedek János m. kir. tiszti orvos tartott előadást a gyermek egészségének gondozásáról otthon és az iskolában, szakszerű ismere­teket és hasznos gyakorlati tanácso­kat adva hallgatóinak. Ezután Bajor János körzeti iskolafelügyelő ismer­tette nagy hozzáértéssel és felké­szültséggel a kisebbségi iskolák számára most. kiadott uj tantervet és az ezt életbeléptető miniszteri

Next

/
Oldalképek
Tartalom