Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-01-11 / 4. szám
1939 január 11. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG körűsége folytán elmaradt várost mily nehéz, szinte emberfeletti küzdelemmel tudtam a biztos városias fejlődés útjára vezetni. Most majd látni fogják, hogy az élet összes hullámai miként vonulnak át, csapnak össze csaknem mindennap a polgármesteri hivatalon és hogy mily martirsors ott igazgatni akkor, amikor ^ az emberiségre szakadt nagy világégés után gondolkodás módjában, lelkében átformálódott embercsoportok, társadalmi tagozódások, ebből származó érdek- ellentétek között kell a szociális érzésekkel telitett magyar testvéri szeretetnek, — a jó útra tért elesettek felsegitésének, — az emberi jogok a igazságosságába vetett hit kielégítésének, végűi a nehéz anyagi viszonyok folytán szűkre szabott adottságok között a lakosság faj- fenntartási szempontjából is elengedhetetlenül szükséges gazdasági és kulturális igényeinek érvényt szerezni. A bekerült képviselőtestületi tag urakkal fiatal, friss és eleven életerő került be a város parlamentjébe, nem ellenzéki, de nem is vá- . rosi kormányprogrammal, hanem — közreadott szózatukból kivehetően — gyűlöletet és személyeskedést kerülő, megértést, szeretetet hintő, alkotó munkakedvvel. — Ha ezekkel a gondolatokkal indulnak abba a küzdelembe, amely a városi közigazgatási életünkben magától értetődően adódni fog, ha minden egyéb hátsó gondolat nélkül az előbb vázolt és vallott érzésekkel forgatják majd a harcban a közélet nemesveretü, tiszta pengéjű kardját, úgy biztosra veszem, hogy a megvívott ütközetből— legyenek bár a felfogások különbözők, vagy ejtessenek a küzdőfeleken tiszteletreméltó sebek — minden körülmények között a város polgárságának az üdve fog győztesen kikerülni. Legyenek tárgyilagos biráim, támogassanak akkor, ha azt a város, a köz érdeke kívánja. Ha igy haladunk egymás mellett, ha szükség esetén igy fogjuk meg egymás kezét, akkor az ősi Szekszárdot szerető lelkünk melegétől fütött városi kohóból a közérdek nemes férne fog kiolvadni, akkor az együtt dobbanó szivünk motorjától hajtott városi gépezet nem lesz hatósági száraz malom, hanem az a szerkezet, amelyből a hazafias lélekkel telitett, összetartó, öntudatos és gerinces városi polgárság részére a megelégedettség kenyerét biztositó tiszta liszt fog kicsurogni. Ezekkel az érzésekkel üdvözlöm az újonnan megalakult képviselő- testületet és kívánok önöknek, a város egész közönségének igazán boldog uj esztendőt! A tárgysorozat megkezdése előtt több bejelentést tett a polgármester, aki foglalkozott Makray Ferencnek azzal a megjegyzésével, amelyet a városi alkalmazottak fegyelmi ügyét tárgyaló közgyűlésen az ő személyével kapcsolatban tett, mondván, hogy a fegyelmi véghatározatot nemcsak aszerint kell elbírálni, ahogyan az Írva van, hanem etikai szempontból is és ezért nem Írja alá vitéz Vendel polgármesternek a forradalom alatt tanúsított magatartását, melyet dr Zsigmond Ferenc is ismer. A városhoz érkezett 1920-ban a polgármesternek a kommunizmus alatti magatartására vonatkozó beadvány és az még ma sincs elintézve. Ezt is állította Makray. Jól tudom, úgymond a polgár- mester. hogy személyes természetű ügyek közül csak azok valók ide, ■melyek a tisztviselő működésével függenek össze. Az is bizonyos, hogy a tisztviselőnek jogában áll elsősorban azon fórum előtt védelmezni magát, ahol a támadás érte. A védekezés pedig olyan mértékben illet meg mindenkit, amilyen mértékben a támadást kapta. Fegyelmi ügyem képviselőtestületi tárgyalásánál nem voltam jelen. . Ekkor történt Makray nyilatkozata. A képviselőtestület előtt pertraktálta a kommun alatti magatartásomat, ahelyett, hogy emléklapos tiszt létére a megfelelő katonai hatósághoz, vagy ahhoz a Rendhez fordult volna, amelyhez tartozom. A képviselőtestület előtt védem meg magam tehát és visszautasítom a vádat annyival is inkább, mert a kérdéses közgyűlésnek a lefolyását és igy Makray Ferenc nyilatkozatát a sajtó is leközölte és arról palam et publice nemcsak Szekszárd város közönsége, haiiem Tolna vármegye lakossága és igy következésképpen mindenki tudomást szerzett. Makray Ferenc kímélet nélkül, keményen támadott, ne csodálkozzék tehát senki, hogy ebben az esetben én is keményen, megdönthetetlen adatokkal védekezem. Sohasem jöttem a képviselőtestület elé személyes természetű ügyeimet védelmezni, mert — Szekszárd szülötte lévén — 55 éves itt tartózkodásom alatt mindenki ismar. Makray Ferenc nem volt a háború és a forradalmak alatt Szekszárd város lakosa, a forradalmak lefolyásáról közvetlen impressziókat nem szerezhetett magának- Vele kapcsolatban ki kell jelentenem, — folytatta tovább vitéz Vendel István polgármester, — hogy az én I. osztályú vitézségi kitüntetésemet egy nagyhatalomnak a hadsereg főparancsnoksága adta és irta alá és ha nem szűnt volna meg, bizonyára ez is megnyugvással venné Makray Ferencnek enyhítő körülményre vonatkozó azt a megjegyzését, hogy azt ö is aláírja. Nem fogadná azonban ez a hadseregfőparancsnokság megnyugvással azt, hogy Makray Ferenc képviselőtestületi tag a háború alatti harctéri magatartása következéseként egy ideig hordta a III. o. vaskorona rendet, amelynek viselésétől egyenesen eltiltatott. A képviselőtestületi tag ur etikai szempontokra hivatkozott fegyelmimet taglaló beszédében. Kérdem, hogy etikai szempontok kisfogás- talan birtokában van-e az, aki dacára annak, hogy számára már hosszabb idő óta a vitézi jogok gyakorlása felfüggesztetek az a vitézi cím használatával ezt a jogot a mai napig mégis gyakorolta úgy, amint ezt Makray Ferenc képviselő- testületi tag tette. Biráltassék el az is, hogy ezek után — megilleti-e Makray Ferenc képviseiőtestüle i tagot az a jog, hogy engem — akár fegyelmi ügyemmel kapcsolatosan is — etikai szempontokból bírálat alá vonjon. Elmondta tovább, hogy Makrayt a bíróság a kommun után egy rákosszentmihályi orvos meg- rágalmazásáért elítélte. Felolvasta ezután Tolna vármegye főispánjának 19l9 decemberében kelt leiratát, amely neki azokért az értékes szolgálatokért, amelyeket e nehéz, sőt válságos időkben kifejtett, önzetlen és hazafias szellemtől áthatott kiváló munkássága által a köznek és a város közönségének tett, legteljesebb elismerését és — őszinte köszönetét fejezi ki. Felolvasta Tolna vármegye alispánjának bizonyítványát, hogy a Karolyiforradalom idején s az azt KŐveiO u. n. tanácsköztársaság uralma alatt jó hazafihoz illő magatariást tanúsított, majd tevékeny részt vett a város lakossága személy* és vagyonbiztonságának megvédésében, rel- olvasta Tolna vármegye csendőr- parancsnokának bizonyítványát, —. amely szerint a polgármester az 1918. évi forradalom alatt es után a tanácskormány bukásáig a destruktiv irányzattal mindig határozottan szembe helyezkedett és hazariságtól izzó, tántoritnailan magyar lélekkel küzdött az akkori haza- és átlam- , ellenes kózszellemm&i. Igazolta a j csendőrparancsok, hogy akkor, mi- ’ dón a csendórség is karhatalmi erő | nélkül állott, Vendel István önzetlen i hazafias buzgóságában önként vállalt fegyveres járőrszolgálatot és ebben, de egyébként is minden áldozatra kész lelkes magyarságával i polgártársai előtt fényes példáját adta annak, hogy miként kell ne- j héz időkben egy varos vezetőjének ! viselkednie. Az ő intézkedéseinek vezető szerepe volt abban, hogy Szekszárdon fosztogatás, gyújtogatás és egyéb súlyosabb cselekmény nélkül foiyt le a forradalom, — hogy a direktóriumnak az egyes polgárok élete és vagyona elten irányuló intézkedései gyakran nem lettek foganatosítva, a kommun bukása után pedig, hogy a törvény kezére kei ült jóformán minden vezető tolnámé^yei kommunista. Az én háborús es forradalom alatti magatartásomat — folytatta tovább vitéz Vendel polgármester — vitézzé avatásom eiott átvizsgálták és ha érdemesnek találtattam arra, hogy a Rendoe felvétessem, úgy a kommun aiatti magatartásom Makray által való igazolására szükség szintén nincsen. En tisztán és kizáróan egyrészt azért hoztam ide ezt az ügyet, mert itt ért Makray Ferenc Képviselőtestületi tag ur részéről a támadás, másrészt azért, mert sokan vannak itt a képviselőtestületben és a város falai között is olyanok, akik a forradalmi idők alatt nem voltak szekszárdi lakosok. Ha Makray Ferenc képviselőtestületi tag urnák ellenem kifogásolni valója van, módjáoan áll a katonai hatósághoz fordulni, amelyek egyedül illetékesek ream vonatkozóan az általa állítandó kérdésekben dönteni. Makray Ferenc 4 képviselőtestület tag személyes meg- támadtatás címen kért szót és magyarázta az ő vas koron are .idjének az ügyét, azt hogy őt az orvos perében a törvényszék felmentette, majd újabb kifogásokat hangoztatott a polgármester ellen. ' ~r i,wDr Szakáts István ' I az Egyesült Keresztény Jobboldal most beválasztott tagjai nevében köszönte a polgármester üdvözlő szavait és ígérte, hogy ők a képviselőtestületben komoly munkát kívánnak végezni. Függetlenségük tudatában tárgyilagos bírálói lesznek a városi élet vezetésének és őrködni fognak rajta, hogy az élet szívvel és lélekkel telítődjék meg a szociális ügyek elbírálásánál. A múlt esztendő munkásság! elé betoltak ide egy személyi ügyet, amely nagyban akadályozta a városi ügyek rendes menetét és e személyi ügybe még a forradalmi idők eseményei- is belekeverték, ő, mint az ellen- forradalmi mozgalmak aktív és fegyt veres résztvevője, a kommün alatt a gyűjtőfogház lakója, jogot érez ahhoz, hogy ebben az ügyben fel- I szólalva kijelentse, hogy pontot kell ' már tenni a harcok után. Vitéz Vendel polgármestert — úgymond í dr Szakáts — távoilétében tárna- I dás érte a közgyűlésén. Teljes joga van ahhoz, hogy itt védekezzék. Azonban le kell szögezni, hogy a képviselőtestület nem bocsátkozha- tik személyes polémiákba. A polgármester ezután kijelentette, hogy személyes természetű dolgok pertraktálásat a képviselőtestületben nem is fogja I megengedni. A tárgysorozat ^ került ezután megvitatásra. Tudomásul vették Mussolini miniszterelnöknek a varos üdvözlésére adott I válaszát, elhatározták, hogy belügyminiszteri utasításra Bründl János és társai ellen kártérítési pert indi- I tanak a vízvezeték elkészítésével kapcsolatosan.— Az iparostanonc* iskolai tanerők óradiját felemelték, 50.000 pengővel ózereietház és nép- I egészségház alapot létesítettek, dön- főttek az áliamrendórség szekszárdi j kapitányságának elhelyezése .Ügyében, a háztartási villamosáram I bevezetését is elhatározta a köz- I gyűlés oly módon, hogy kétféle ' áramszámlálót szerelnek be a la- i kásokba és a nappal — az utcák világításának a megkezdéséig — használt áramot fogják 36 filléres árban háztartási áramnak elszámolni. A többi ügyek csekélyebb jelentőségűek voltak. ükikek * i P——i Csonka »nagyárui szag nem ország, Egész Magyarország — mennyország I — A miniszterelnök üdvözlése. A Magyar Étet Mozgatómmal kapcsolatban az alabbt táviratokat küldötték Szekszardról a mintszteri elnöknek: . , vitéz IMRÉDY BÉLA miniszteielóők úrnaz Budapesten* A Magyar Élet Mozgatóin zászló- bontó nagygyűlésen ismertetett célkitűzésekéi teljes egészében magunkévá tesszük és éteiremvásutéhoz felajánljuk a legmesszebbmenő támogatásukat. Nagymeiiósagounak á nemzeunemó muukajara Isién áldását kert a Nemzeti Eyyssy Fart szekszárdi vezetőség«» vitéz IMRÉDY BÉLA miniszteremöK urnán Budapest A Magyar Élet Mozgalom cét- kitüzeseinez teljes bizalommal és ielKeseUősselcsauakoziK,aiuidkmeg- valósítását minden erejével támogatja a Nemzeti £yysay Part szekszárdi kerületének vezetősége. — Belépés a NEP-be. Gróf Ap- ponyi Rezső kápoinapusztai nagy- bmuKos, nyug. főispán belépett a Nemzeti Bgyoeg Panjaoa. — Orvosi ainevezes. A főispán dr Zábó Zoitau kórnazi Kisegítő orvost kinevezie a varmegyei Horthy Mikiós kozkornáz segedorvosavá. A polgármester Makray Ferenc támad tsairól.
