Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-04-26 / 33. szám
1039 április 26. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 5 Mert ez a szellem uralkodott Ha Méltóságod ezt a szellemet meg tudja őrizni, mint ahogy meg vagyunk győződve, hogy meg is tudja, vezetni fogja ezt a vármegyét ebben a szellemben egy jobb, boldogabb jövő felé, biztosíthatom Méltóságodat, hogy a vármegye egész közönsége, társadalmi, felekezeti, politikai .különbség nélkül ott fog állani Méltóságod mögött s támogatja Méltóságodat hazafias, nehéz munkájában, melyre vállalkozott. — A gazdatársadalom nevében köszönöm, hogy méltóztatott elvállalni ezt a felelősségteljes állást és őszintén, hazafias magyar, becsületes, baráti szívből kívánom ehhez a munkához Istennek bőséges áldását (Éljenzés, taps.) A főispán ez üdvözlő szavak elhangzása után törvényben biztosított jogánál fogva kinevezéseket eszközölt, majd megköszönve a törvényhatóság megtisztelő bizalmát, a közgyűlést bezárta. Tisztelgések következtek ezután. Legelsőbben a papság és az egyházak képviselőinek küldöttségei tolmácsolták jókívánságaikat, majd a hatóságok, hivatalok, egyesületek és testületek következtek. lakoma a Szekszárd Szállóban Az installáció vendégei a közgyűlés után lakomára gyűltek össze a Szekszárd Szálló színháztermében. A 13 óra 30 perckor kezdődött ebéd katonás pontossággal felszolgált kitűnő ételsorának elfogyasztása után a főispán ^nyitotta meg a felköszöntők sorát, költői szavakkal éltetve az államfőt. Beszédét eképpen végezte: Nagybányai Horthy Miklós két évtizedes kormányzása alatt nemcsak visszaállította ebben az országban az alkotmányos jogrendet, a vagyon- és életbiztonságot, a nyugodt magyar életet, hanem lehetővé tette, hogy e nevetséges trianoni l)ékediktátum rongy papirrá váljék. Én arra kérem a magyarok Istenét, hogy adjon erőt és egészséget Kormányzó urunk Ófőméltóságá- nak (éljenzés, taps), hogy az ezeréves jogon minket megillető Magyarország visszaszerzését keresztül vihesse. (Éljenzés, taps.) Ezt követően gróf Apponyi Károly ’visszaemlékezve atyjának 33 évvel ezelőtt volt főispáni beiktató ünnepélyére és az azóta lefolyt installációkra, megállapította azok intimitását. Elismerő szavakkal méltatta Thurdnszky László működését, remélve, hogy tovább is ápolni fogja a vármegyével való benső kapcsolatait. Elmondotta azután, hogy nemrégiben magánkihallgatáson volt U Kormányzónál, akinek megcsodálhatta testi és szellemi épségét. Csodálatos is ez a magyar faj 1 — folytatta tovább Apponyi. Nemcsak azért, mert tudósait, művészeit és sportembereit világszerte csodálják, de azért is, mert olyan honvédsége van, hogy az elmúlt hónapokban nyolc magyar baka Munkácsnál megállított egy tervszerűen bevonuló cseh ezredet. (Taps.) A magyar fajnak tulajdonságai ugyanis utolérhetetlenek, ha helyesen vannak beállítva. A magyar élettérnek két pillére van, az egyik a magyar falu népe, a másik a magyar középosztály. A ragyogó vitamindus magyar napsütés, a drága fekete borozda, az ízes magyar viz, nemcsak termékekben, állatokban tudja a legjobbat kitermelni, hanem emberekben, emberi tulajdonságokban is. A falu népe, a magyar gazda a legközelebb áll a természethez, a legközvetlenebb nexusban van a természettel és ő szívja fel közvetlenül az energiaforrásokban tárolt erőket. A magyar gazdának sorsunk kialakulásában kell, hogy szerepe legyen. A második faktor, a magyar középosztály. Születése, neveltetése, iskoláztatása, tudása, tapasztalatai hivatottá teszik arra, hogy az országot kormányozza, de nem egyedül, hanem együtt a falu népével. Tisztelt Barátom! ősrégi családból származva, magadba szívtad Te is azokat az erőket, ismered a gazdatársadalom bajait, óhajait és bebizonyítottad, hogy akarsz és tudsz is ezeken segíteni Mint a vármegye gazdatársadalmának szerény tagja, szívből kívánom Neked, hogy pályádon sikert és dicsőséget érj el. Teremts boldogságot, megelégedést, amit eddigi hatáskörödben megteremtettél. Hogy azokat a várakozásokat, amelyek a vármegye a mai naptól fogva személyedhez fűz, sikerüljön teljes mértékben kielégíteni. Teljes szívből üdvözöllek, Isten áldását kívánom munkádra, Isten éltessen I (Éljenzés, taps.) Dr Őrffy Imre " mondotta ezután a következőket: Akinek van közéleti tapasztalata, megérzi ha egy testület ünnepet ül, hogy az szívből jön-e, őszinte-e ? A vármegyei törvényhatóság ma ünnepet ült, megrendelés, oktroj pélkül, bensőségesen. A magyarság sorsa nagy vajúdásban van. Alighanem most dől el sok száz esztendőre a magyar sors. Az az érzésem, hogy a magyar sors nagy kérdéseinek vajúdása közben egy- sorban, glédában kell államink, személyes ellentéteket, talán elvi különbségeket is félretéve mindnyájunknak. (Taps.) A magyar ember lovagiasságával, ürítem poharamat kedves barátainkra, akik a szomszédos törvényhatóságokból idejöttek. (Éljenzés, taps.) Velünk együtt éreztek, örültek. Meleg szívvel köszöntöm őket és ígérjük, hogy a vizitet alkalomadtán visszaadjuk. (Éljenzés, taps.) Mich éli Mihály az országos nevű bátaszéki bíró, Tolna vármegye kisgazda közönsége nevében üdvözölte a főispánt, mert egy olyan férfiú került a főispáni székbe, aki szivvel-lélekkel, igaz magyar érzésben a falu népével össze volt és össze van forrva. Ez a múltja, hogy a magyar faluban gyökeredzik, szent meggyőződésévé tette azt a természetes megdönthetetlen igazságot, hogy csak a magyar falu népe van hivatva, ezt az országot újra talpra állítani, újra naggyá tenni. A falu meg- szervezettsége nélkül és igaz keresztény erkölcsi alap nélkül nincs megújhodás, nincs feltámadás. De az egészséges gazdasági politikát csak a magyar falun keresztül lehet megcsinálni. Meg vagyok győződve arról, végzé beszédét Michéli, hogy Méltóságod meg fogja találni azt az útirányt, amely alkalmas lesz vármegyéjében azt az erős egységet, amely hivatva lesz a vármegyének a szebb, jobb jövőt megteremteni. A magyar haza szeretetétől áthatott gyönyörű beszédet követően dr Klein Antal a főispán székfoglaló beszédének e szavaiból: „Az ut, amelyre léptem, nehéz, göröngyös, akadályokkal és tüskékkel is tele van szórva, de erőt ad nekem a föld, amelynek szerelmese, gyermeke vagyok“ indult ki és mint a vármegye egyik ellenzéki politikus képviselője, biztosította a főispánt, hogy a vármegyében mindig örömmel, készséggel ott lesznek segíteni az ellenzékiek is. Dr Bernáth Bála __ Mi chéli Mihályt éltette, aki szerényen, elvonultan, feltűnés nélkül mindig a hazáért dolgozik s a szövetkezetek terén nagy eredményeket ért el. Akkor lesz boldog Magyar- ország, ha sok Michéli Mihálya lesz. Dr Dulin Jenő ___ az okra az időkre emlékezett vissza, midőn ő mint önképzőköri elnök ugyanazon gimnáziumban tanult a főispánnal, akit most üdvözöl. Vitéz Makray Lajos hatalmas beszédben a centrális hatalom és a polgár közé beiktatott autonom szerv nagyszerűségét, az ezeréves összekötő alkotmányos erőt, majd a keresztény gondolatot, mint államszervező tényezőt glori- fikálta, kiemelve, hogy ez az igazi kereszténység, amelynek szelleme, a szabadságnak, a függetlenségnek, az áldozatosságnak, a szeretetnek, a nemes demokráciának a szelleme, ez él a mi főispánunkban is. Arra emelte poharát, hogy a főispánnak a nemzet belső szilárdságának, tömörségének megalakítására vonatkozó keresztényi elgondolásai hamarosan megvalósulhassanak, X« I' "»•. Dr Pesfthy Pál arról biztosította a főispánt, hogy ennek a vármegyének minden párt- árnyalatu férfia, készséggel támogatja őt abban a törekvésben, hogy a harmonikus lelki egységet ebben a vármegyében meg tudja teremteni, hisz a személye iránt megnyilvánult szimpátiából meggyőződhetett arról, hogy ennek a vármegyének minden fia, tényezője, kész a főispánt ebben a törekvésében támogatni. Végül a vármegye minden fiát felhívta, hogy egymáshoz közeledve, egymást támogatva,olyan egységet hozzanak össze, mely e vármegye tradícióinak és a mai kötelességeknek meg fog felelni. Tegyük egymás kezébe kezünket és miénk a jövő I — végzé beszédét nagy taps és éljenzés közben Pesthy Pál ő excellentiájaDr Barcsay Ákos somogymegyei főispán többek közt ezeket mondotta: Hálával köszönöm a szomszédos Tolna vármegyének azt a kedves, baráti vendéglátást, amelyben minket részesített és kedves szomszédomnak meleg szavait. Én azt hallottam, hogy Tolna vármegye Dunántúlnak legellenzékibb vármegyéje. 34 éve szolgálom a vármegyei életet, de még ilyen meleg, általános, minden párt részéről megnyilvánuló bizalmat egy főispánnal szemben, soha sem láttam. Ellenzéki képviselők sorban nagy bizakodással, lelkesedéssel ünnepelték az uj főispánt, én ebből azt látom, hogy Tolna vármegye a kővetkező cikluson, tiszta kormánypárti lesz. Ha az urak, akik hitet tettek a főispán mellett, ugyanigy kezet nyújtanak a jövőt illetőleg a főispán urnák, akkor hiszen», hogy boldog lesz a vármegye. Arra ürítem poharamat, hogy ez az egység örökös legyen Tolna vármegyében. (Éljenzés, taps.) Patainak József paksi kerületi országgyűlési képviselő azt hangoztatta, hogy minden keresztény jobboldali erőt egyesíteni kell egy hatalmas nagy, magyar táborba. E vármegye ellenzéki érzésű polgárai félre tudnak tenni minden egyéni érzést, szempontot, amikor arról van szó, hogy az egész magyarságot, a nemzet érdekében egy nagy hatalmas táborba egyesítsék. Ha a Főispán Ur zászlajára ezt a kérdést tűzi, akkor az ellenzék is pártkülönbség nélkül mindig mögötte lesz. Tolnay-Knefély Ödön~ rövid beszédben arra kérte a főispánt, méltóztassék odahatni, hogy azt a programot, amit a falu népének felemeléséről adott megvalósítsa. Szongott Edvlit alispán többek közt ezeket mondotta: Méltóztassanak megengedni, hogy a hálámat fejezzem ki a törvényhatósági bizottságnak, valamint a megjelent atyafiságos törvényhatóságoknak, hogy ilyen kedvessé, meghitté tették ezt a valóban ünnepi napot. Hiszem és remélem, hogy a mai nap nem csak egy múló ünnepnapnak hangját ütötte meg. Hogy ez a szép nap állandósulni fog itt Tolna vármegyében és a megye közönsége minden társadalmi felekezeti különbség nélkül ápolni fogja a közösséget és elő fogja mozdítani ennek a szép megyének boldogulását. (Az alispán beszédének utolsó mondatai lelkes éljenzésbe fulladtak.) Az éljenzés lecsillapultával vitéz Madl Kovács Imre főispán az alábbi záróbeszédet tartotta : Kötelezve vagyok arra, hogy vá* laszoljak a felszólalásokra, amelyek úgy az ellenzék részéről, mint a kormány programját támogató képviselő urak részéről elhangzottak. (Derültség.) Húsz év óta lakom vármegyém egyik ősi magyarlakta falujának közelében. Ismerem népét, foglalkoztam vele, azt mondhatnám együtt éltem vele. Ismerem jó és rossz tulajdonságait. Nekem ez a húsz esztendő ad tápot, kitartást ahhoz a nehéz, felelősségteljes munkához, amelyet vármegyém élén betölteni fogok. Én szeretem a magyar falu népét, ebből merítem azt, ami engemet a főispáni szék betöltésénél vezérelt. Jól mondták barátaim azt, hogy mindig szivemen viseltem ennek a magyar falunak és népének az érdekeit és fogom viselni a jövőben is. (Éljenzés, taps.) Azonban egy kis csalódást kell okozzak a mélyen tisztelt képviselő- jelölt uraknak. Én ennek a vármegyének az élére kerültem korrekt, becsületes tulajdonságaimnál fogva, amelyeket a magyar kormánnyal szemben lekötelezettnek tartok. Én a m. kir. kormánynak programját fogom (éljenzés, taps) képviselni, ami az ellenzéket, amely a magyar jövőnek, boldogulásnak az érvényesülését tartja szem előtt, nem akarja elnyomni. Minden magyarnak kötelessége, hogy a haza
