Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-04-05 / 28. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1939 április 5. Jfc ___________________________ aki k csak arra lesznek jók, hogy ml kerületi jelöltek elvérezzenek. — Kilépésemhez a döntő elhatározást az adta, hogy hat éven keresztül nem rendelkeztünk annyi tőkével sem, amivel az én nagyon szerény szervezési költségeimet emberibb módon fedezték volna, pedig egyedüli szervezd titkára voltam a pártdák. Ez rendjén is volt. Emiatt soha panaszra nem nyílt ajkam, de megdöbbent az a tény, hogy ma, a választások előrelátható Idején, a párt hatvan- nyolcvan szervezőt tud előállítani jó jővedelmezéssel. A falusi kisemberek becsületes garasaiból telik ez? — A fent ismertetett okok mellett reá kell mutatnom arra is, hogy az az aggoddlyoskodó alkotmányvédelem, mely az ellenzéket s a disz- szidenseket egy táborba hozta, teljesen Indokolatlan volt s szükségtelenné vált. Hiszen úgy Imrédy, mint Teleky miniszterelnök ur kétségtelenné tette több esetbeni kijelentésével, hogy i alkotmányos alapon kiván kormányozni. Viszont a Magyar Élet Pártja mindazon törekvést és programot, amit a Kisgazda Párt hirdetett, a legjobb szándékkal s a legbecsületesebb akarással teljesiti és kívánja befejezni. — Sorsdöntő nagy idők szaká- I ban vagyunk. Egyik oldalon egy, a I Kegyelmes Uram által is elismerten jószándéku s a nemzeti megújhodást nemcsak hirdető, de a nemzet sorsát igazán szivén viselő miniszter- elnök hív minden jószándéku magyart a cselekvő reformok táborába, a másik oldalon a képtelenségig Ígérgető s uj életre kelt reakciónak vinné ismeretlen célok felé tömegeit és a vele őrlődő, morzsolódó Független Kisgazda Pártott — Én nem óhajtom az örök ellenzék szerepét betölteni. A sátán szerepe az, aki a jónak is ellensége! Tiszta szivvel s tiszta lelkiismerettel, egyéni célok elérésének gondolata nélkül, kívánom nemzetem javát és érdekeit szolgálni úgy, mint ahogy azt a múltban tettem. De sajnos, a Független Kisgazda Pártban, amely liberális érdekek hálójába került, lelkiismeretemmel — össze nem egyeztethetem már további szereplésemet. — Nem egy süllyedő hajóról távozom, mert azt az életem feláldozásával is próbálnám megmenteni. Én egy olyan politikai hajóról távozom, amely nyílt tengeren céltalanul bolyong s ahol a legénység csipkerózsika álmát alussza,.. — így kellett tennem, tiszta lelkiismeretem szava szerint. Vagyok teljes tisztelettel Fuchs Gyula. Téves XI. Plus pápa édesanyjának magyarországi származásáról szőlő Mr Érthető feltűnést keltett hetekkel ezelőtt az a hir, hogy XI. Pius pápa édesanyja, Galli Teréz Magyar- országon, Bátaszéken született s innen került Olaszországba. Ézt a hirt nemcsak vármegyénkben olvasták érthető érdeklődéssel, de a fővárosi újságok is foglalkoztak vele. Bármennyire különösnek és hihetetlennek tűnt föl az az eddig ismeretlen adat, hogy az elhunyt pápa édesanyjának bölcsője magyar földön ringott, az első nyomok látszólag megerősítették ezt a hirt. Bátaszéken a megkereszteltek anya- könyvében csakugyan megtalálták GalÜ Terézia névét, aki az egykorú bejegyzés szerint 1834 évi március hó 23-án született és szülei Galli Jakab és Bayerle Anna voltak. Többé! ebben az ügyben Magyarorszá- gon nem lehetett megtudni, mivel aZ elhunyt XI. Pius pápa édesatyja Francesco Ratti Desioban kötött házasságot Galli Teréziával s ott lakott. A pápa édesanyja szüleinek hévét tehát csak az ottani esketették anyakönyvének bejegyzése alapján lehetett megállapítani. Hauser Imre bátaszéki plébános amikor értesült az érdekes esetről, nyomban érdeklődött a desioi plébánián és kérte a pápa édesanyjának megállapítható családi adatait. A bátaszéki plébános most a desioi lelkész közvetítésével Saranno nevű olasz községből, amely a milánói egyházmegyéhez tartozik, március hó 20-ról keltezve latin nyelvű levelet kapott és e levél adatai teljes világosságot vetnek a bátaszéki Galli Család ügyére. A levél tartalma magyarul a következő: A megkereszteltek anyakönyvének bizonysága szerint Galli Terézia, a boldog emlékű XI. Pius pápa édesanyja Seroni-ban született és keresz- telkedett 1832 március 14 én. Szülei GcdlLjakab és Cova Regina. Üdvözli Angelas Mantzo vicartus. Az elhunyt pápa édesanyjának magyar származásáról elterjedt hfr ezek után téves. Érdekes véletlen, hogy a Seroniban született Galli Teréziának édesatyját is Galli Jakabnak fíivták S a pápa édesanyja is, bár két évvel előbb, de ugyanabban a hónapban született, mint a Bátaszéken megkeresztelt Galli Teréz. Elkészüli a Sió szabályozásának minisztériumi tervezete A földmivelésügyi minisztérium elkészítette a Sió szabályozásának részletes terveit. A Balatont a Dunával összekötő Siócsatorna hajózhatóvá tétele már régóta foglalkoztatja a technikusokat és a közlekedési érdekeltségeket. Az idők nem voltak alkalmasak e terv keresztülvitelére, mert hiszen az jelentős anyagi áldozatot kívánt volna. A csatorna 120 kilométer hosszú és egymagában megmutatja, hogy hajózhatóvá tétele milyen tetemes költséget jelent. Mégis igen fontos volna e kérdés megoldása, mert hiszen a balatoni megyék és kőbányáik termelése is könnyebben jutna értékesítési piacaihoz, amelyeket igy jóval drágáb közlekedési eszközzel tud csak megszerezni. Különben is világszerte törekvések mutatkoznak arra, hogy az utolsó évtizedekben elhanyagolt viziutakat régi szerepükhöz juttassák. Mindenütt uj csatornákat építenek ki, folyókat tesznek hajózhatóvá, folyókat kötnek össze, vizihálózatokat létesítenek. A tervek szerint kétméteres merülésű hajók részére válnék lehetővé a Sión a közlekedés. öt hatalmas zsilippel tennék lehetővé a terv megvalósulását, sőt arról is szó van, hogy vizierőmű- telep létesüljön a csatornával kapcsolatban. Ez utóbbi azonban még nincs véglegesen a tervbe beállítva. Azért vetették fel a gondolatot, mert 12 méteres esése van a csatornának, ami vizierőműtelep céljaira már hasznosítható. Egyes tervek szerint már az 1939—40. évi költségvetésben is biztosítanának az erre vonatkozó előmunkálatokra fedezetet. nnj-uir^unnrmnj-u^^r--nrLrru^i----"rrs^r v)I tíhéd&et A sikerek szakadatlan sorozata volt a szekszárdi szini szezon legutóbbi előadásai is. Pénteken/f# lány az utcán, Emőcf- Török ragyogó vigjátéka vonzott nagy közönséget, amely hálásan ünnepelte a zseniális Csanády 11a, a- csupa temperamentum Szűcs Vilma, a kitűnő Komáromy Piri, továbbá a nagyszerű Leviczky Andor, Kormos Lajos, Kormos Ferenc és társaik művészi teljesítményeit. A pompás rendezés Szalay Károly igazgató érdeme. Szombaton Mindig a nők kezdik, László Aladár hatalmas sikerű vigjátéka ment, ugyancsak Szalay igazgató tökéletes rendezésében. A darabban jól esett újból látni Csanády llát, a nagy művésznőt. Vele együtt tehetségük és tudásuk legjavával Segítették elő a sikert Körösy BÖske, Szűcs Vilma, Komáromy Piri, Gál Manci, Leviczky Andor, Kormos Ferenc, Kormos Lajos és Szalay Gyula. Vasárnap délután 3 órakor a Fehérvári huszárok, a legjobb, leg- kacagtatóbb operett nagyszerű előadása aratott megérdemelt sikert, míg 5 '/*, valamint 8 V* órakor Budapesttel egyidőben mutatta be a társulat a Kávé habbal cimü szenzációs Eisemann—Barabás—Harmath operettet. A csupa humorral teljes, melódikus muzsikáju ötletes darabot akrobatikus táncok is tarkították és hoztak a szereplőknek frenetikus sikert. Különösen kiváltak: Szűcs Vilma egészséges humorával, Komáromy Piri ötletességével, Kő- rösy Csöpi rutinjával, továbbá partnereik : Szalay Gyula, Kormos Ferenc, Horváth Gyula. A többi szereplőről is csak a legnagyobb dicsérettel emlékezhetünk meg, valamint Szalay Károly mesteri, gondos rendezéséről, továbbá a karnagy és a zenekar precíz munkájáról. Különös elismerést érdemel Szalay szinigazgtaó azért a nagyértékü kul- turmunkájáért, amellyel hazafias és klasszikus darabokat olyan belépő- j dijak mellett mutat be, hogy azok a dijak csupán a technikai kiadások fedezésére elégségesek. Hétfőn volt az ilyen első ingyen kalturest, amelyen az Elnémult harangok, Rákosi— Malonyay csodálatosan szép Örökbecsű irredenta drámájában gyö, nyörködhetett a közönség. Csanády Ha, mint mindig, most is ragyogó volt, ugyanúgy Körösy Böske, Szűcs Vilma, a két Kormos, Leviczky, Déry és Szalay is. További műsor: Kedden és szerdán este Mária, Horváth Gyulának, a társulat kitűnő tagjának darabja a szent év emlékére, a helybeli leányénekkar, a róm. kát legényegylet közreműködésével, ketten egy jeggyel. Csütörtökön ketten egy jeggyel, Mágnás Miska Nagypénteken szünet. Nagyszombaton ingyen kulturest 12, 22, 34, 44 filléres helyárakkal A bor, Gárdonyi Géza paraszt vigjátéka. Vasárnap 3 órakor ketten egy jeggyel: Nem leszek hálátlan. 5 */» órakor mérsékelt helyárakkal Utolsó tánc, este 81/s órakor Ide gyere rózsám, Dénes Gyula operettje, Kam- jonkai (dr Szemző) István zenéjével. Hétfőn 3 órakor ketten egy jegygyei Tavaszi mámor operett, 5 7a órakor Fűszer és csemege vígjáték, 87a órakor Macskazene, a Szegedi Színház hatalmas sikerű operett- újdonsága. Kedden Körösy Csöpi jutalomjátéka Csavargólány operett. Szerdán Kormos Lajos jutalomjátékául Nincsenek véletlenek, a legszebb vígjáték. Csütörtökön bemutató előadás: Angyalt vettem feleségül, Vaszary vigjátéka Csanády Kával. Pénteken Szűcs Vilma jutalomjátékául egy vígjáték. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország I LÉTHARGIA Nincsen most már minek örülni, Ne próbáljatok megkerülni, Vigasztalástok mitsem ér, Örülni már nincsen miért? Letörlöm könnyező szemem, hogy láthassam a végtelen láthatlanul megérthetetlent, elérjem az elérhetetlent is megmérjem a megmérhetetlent. Megértsem azt, hogy mi a nincs, elhigyjem, nincsen semmi kincs; miért kinyílna a kilincs... Megjárt utak, lezárt utak, ihatatlan vizű, mély kutak, folyók, melyeknek nedve könny, s öröm, mely vissza sose jön. Sötét az élet, mint a sír, s a sír ellen nincs semmi ir, a sírban nincsen gyógyulás, csak elmúlás — csak elmúlás... Radványné Ruttkay Emma. — A Szekszárdi Kaszinó húsvéti mulatsága. Értesülésünk szerint a Szekszárdi Kaszinó husvét másodnapján az elmaradt farsang- végi táncestély pótlására táncmulatságot rendez. Amikor biztosra vesz- szük, hogy a végre beköszöntő tavasz a táncos kedvet csak fokozni fogja, előre örvendünk a bizonnyal megint bemutatásra kerülő sok szép magyar ruhának, melyekkel Szek- szárd ifjúsága az első revíziós tavaszt köszönti.