Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-04-01 / 27. szám
2 Értesítés. Elköltözés miatt eladásra kerülnek az alant felsorolt ingóságok: Komplett modern hálószoba bérén* dezéa Modern kombinált szekrény íróasztal Szalon asztal Karosszékek Asztalterítők szalvétákkal 222 Agydíszterítő 12 személyes étszerviz Kávés szervizek Vázák és egyéb dísztárgyak Ebédlő szmirnaszőnyeg. Megtekinthetik Erdős Imrénél, Szekszárd Rákóczi utca 14. szám délelőtt 10—12-ig, délután 2—4-ig. * I. * * * * * * 8 is megálltuk helyünket és a tolnamegyei tenyészanyag szép elismerésben részesült a díjazásokon. A népies, kisgazda állatok tulajdonosai közül a következők nyertek dijat: Schafer Henrik Mucsfa bikájával I/c. dijat, üszőjével I/a. tejelési és U/a. küiemi dijat. — Arndt János Mucsfa bikájával, Schmidt János Mucsfa üszőjével nyert II dijat. Ezek közül többen oklevél kitüntetésben részesültek. Gazdaságaink közül bikáikkal a következők nyertek dijat: Felsőiregi uradalom I. és III. dijat, dr Szakách Ernő Bölcske két II., egy III. dijat és elismerő oklevelet, Szemző István II. dijat, dr Csapó Dániel II. dijat, Zöld Márton III. dijat és oklevelet. A Tolnatamási és Vidéke Féivér- jótenyésztési Egyesület kisgazda tagjai ez ében különösen nagy sikerrel szerepeltek, amennyiben az Ösz- szes kiállított lovukat dijazták. I. dijat nyertek: Antal Gyula Regöly, ifi. Győri József Tamási, Szijjártó József Regöly, II. dijat: Antal Péter Regöly, Varga Mihály Regöly, III. dijat: Tóth László Tamási. Ezenkívül I. csoportdijat. Mangalica kanjaikkal nyertek: báró Bornemissza örökösök Decs I. a. dijat, Zöld Márton II. dijat, Földespusztai gazdaság III. dijat, Odalmandi bérgazdaság elismerő oklevelet. A Felsőiregi uradalom hússertéseivel I-a dijat nyert. Baromfiakkal dijat nyertek: Döry Frigyes, Döry Vera Paradicsompuszta magyar kendermagos tyúkjai II. dijat, Rhode Island baromfiai I. küiemi és II. tojó dijat, Tolnay- Knefély Ödönné öregvajka, nemesített magyar kéndermagosai I., II. és III. dijat, Rhode Island kakasai és tyúkjai két I., egy II. és III. dijat, dunai fodros ludjai két I. dijat, bronzpulykái három I. és két II. dijat. A m. kir. Mezőgazdasági Szakiskolák kiállítói közül a szekszárdi (palánki) m. kir. mezőgazdasági szakiskola I. dijat, a Tóth Jenő vándordíját nyerte el. Itt kell megemlítenünk, hogy az országos tenyésztési és tejelési versenyben Magyarország legértékesebb kisgazdatehene I. diját Csapiáros Rudolf döbröközi kisgazda Lencsi 8. számú tehene nyerte el, — mig Scháffer Henrik mucsfai kisgazda Plimi 81. számú tehene Magyar- ország második legjobban tejelő kisgazdatehene dijat nyerte. Az árak, a multévihez képest — 15°/o-os esést mutatnak. A tolnamegyei állatoknak eddig 70%-a kelt el 1100 pengős átlagáron. A kisgazdák bonyhádi tájfajta bikáikat 1200—1400 pengős áron adták el. Krammer János. r TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Csonki Magyaromig nem ország, Egész Magyarország — mennyország I Időjelzés. Hőmérsékleti szélsőségek és csapadék Szekszárdon, 1939 március 23—29-ig: Hőmérséklet: maximum: 13*4 C° március 27*én, minimum: —1*3 C° március 23*án. Csapadék: eső l'O mm március 25*én, eső 15*5 mm március 26-án, eső 18*3 mm március 27*én, eső 3‘7 mm március 28-án, eső 4*5 mm március 29 án. összesen 43 0 mm. — Kitüntetés. A Kormányzó a m. kir. miniszterelnök előterjesztésére Haefjler István miniszteri titkári címmel felruházott miniszter- elnökségi sajtóelőadónak a miniszteri osztálytanácsosi címet adományozta. Haefjler osztálytanácsos, aki szekszárdi származású, anyja révén az itteni nemes Trajber család ivadéka, előbb a Magyar Távirati Iroda politikai szerkesztője volt és másfél évvel ezelőtt került a miniszter- elnökség sajtóosztályához. Izig-vé- rig újságíró és nagy munkabírásával, kiváló tehetségével igen értékes szolgálatokat végzett és a legnehezebb napokban állott teljes odaadással a sajtónak — többek közt apunknak is — rendelkezésére. Haeffler a magyar újságírásnak egyik nagy értéke, aki rokonszenves egyénisége, átfogó, nagy tudása révén úgy politikai, mint sajtókörökben osztatlan népszerűségnek örvend. Kinevezése éppen ezért általános örömet keltett nemcsak Budapesten, hanem Szekszárdon is, ahol gyermekkora néhány évét töltötte. — A bácskai főispán beiktatása. Dr Kászonyi Richárd Bácska és Baja újonnan kinevezett főispánjának ünnepélyes beiktatásán vármegyénk részéről Szongott Edvin alispán vett részt dr Malonyay Elemér alispáni titkárral. — Tolna vármegye adott alispánt Gömörnek. A Felvidék visz- szatérésével kapcsolatos közigazgatási intézkedések során a belügyminiszter dr Horváth Árpád tolnamegyei aljegyzőt éstb. főszolgabírót az ősszel kinevezte Rimaszombatba Gömör és Kishont vármegyék újonnan felállított alispáni hivatalához vármegyei főjegyzővé. Az ottani alispán váratlanul elhalálozván, a m. kir. belügyminiszter dr Horváth Árpádot, a nagytudásu kitűnő tisztviselőt, aki a vármegye közigazgatását azóta vezette, kinevezte alispánná. Dr Horváth Árpád jól megérdemelt alispáni kinevezése úgy megyénk tisztikarában, mint általában az egész Tolna vármegyében osztatlan örömet okozott. — Alispáni értekezlet volt csütörtökön a belügyminisztériumban, ahol megjelent Szongott Edvin alispán is, aki ugyanaznap résztvett a mezőgazdasági kiállítás megnyitásán is. — Házasság. Ráner László járási kamarai intéző és Nagy Mária házasságot kötöttek. Minden külön értesítés helyett. — Simontornya krónikája. Megemlítettük már, hogy dr Kiss István ny. simontornyai orvos vaskos kötetben közzéadta Simontornya történetét. Évtizedeken keresztül tartó hozzáértő tanulmányozás és búvárkodás eredménye a budapesti Kir. Magyar Egyetemi Nyomdában készült igen ízléses kiállítású könyv, amely Simontornyának a török iga alól való felszabadulása 250. évfordulóján akar ezzel a művel szolgálatot tenni aképpen, hogy a hősök hazafiasságát buzdító például állítja a mai nemzedék elé. A szerző a húsz fotografikus ábrával díszített történelmi tanulmányt az avatott iró vonzó stílusában dolgozta fel és Simontornya topográfiájának ismertetése után a történelemelőtti időket, majd az első településeket tárgyalja. A várral foglalkozik ezután, megemlékezve az első várurakról: a Laczkfiakról, a Kanizsaiakról, az Ozorai Pipókrló, a Garaiakról, a Gergelylaki Buzlayakról és a Mar- tonossy—Pesthyengekről. Az 1543 —1686-ig tartó tőrök uralom leírása után a törökvészt követően volt közállapotokat, a kuruc küzdelmeket, a katonai megszállásokat ismerjük meg a múltból, amely a továbbiakban a Styrum-családdal és uradalommal, a Fundatióval, — a Székelycsaláddal, a Simontornya életében szerepet játszott nemesekkel, — a jobbágyok küzdelmeivel és az urbáriummal, valamint az uj földesurakkal foglalkozik. Nagyon érdekes a szabadságharc éve is és az uradalommal való leszámolás ideje. Igen kitűnő a község kiépüléséről szóló rész is, amely a földmivelés, ipar, kereskedelem, közegészség- ügy, közigazgatás és közmivelődés ügyét dolgozza fel. Érdekes adatokat tartalmaz az egyházak- és iskolákról szóló fejezet is. Élvezetesen összeállított rész Simontornyának, mint megyeszékhelynek 172— 1784-ig terjedő története, a hidak, utak, a vámház, sóház, a malmok, valamint a Siószabályozás krónikája. Bőven foglalkozik a mű Simontornya híres kályhás- és fazekasiparával, továbbá a közel 800 személyt foglalkoztató és külföldön is oly előnyösen ismert Fried-féle hatalmas bőrgyár történetével és viszonyaival. — A Vas Gereben Irodalmi és Művészeti Kör Decsen április hó 2-án délután a kulturházban kultur- délutánt tart, melyen a megnyitó beszédet Arany Dénes ref. lelkész s a záróbeszédet dr Szíjártó NánTELEFON: 143 Pénteken Szombaton Vaiárnap Vasárnap délután 3 órakor a helyár 70, 60 és 40 ! VILÁGHOZ! Igazgató: KRENNER JÓZSEF Magyar film 1 Az ember néha téved Az előadások kezdete: hátkőznapokoa: */»7 é* */s9 órakor, vasár- ás ünnepnap : 3, 5, 7 ás 9 órakor Főszereplők: Tőkés Anns, Dayka Margit, Piger Antal, Csortos Gyula ás Gázon Gyula Magyar világhipadó 1939 április 1. A Mo». gp RlrAim Osztűlysorsldték ffőárusitói kérik, hogy mindazok, akik a postán kflldfltt sorsjegyek árát még nem egyenlítették ki. szíveskedjenek a megfelelő Összeget sür- gflsen megfizetni, mert a nyereményigénv csak úgy biztosítható, ha a sorsjegyek ára a hív, megállapított 30 fillér kOlufeg. átalánnyal együtt a húzás elfitt kiegyez littetett. Aki azonban bármely oknál togva a sorsjegyeket nem akarja megtartani, szí» veskedjék azonnal visszaküldeni az ille~. tékes helyre, mert az idejében ki nem űzetett sorsjegyek semmi jogot nem biz- tositanak, a főárusitóknak azonban kárt okoznak, ha azokat nem kapják vissza. A húzások április 4 én kezdődnek I dór decsi plébános mondja. „Magyar jogok, magyar kötelességed cimen dr Szakáts István szekszárdi kir. közjegyző tart előadást, Tóth Nándor főtitkár és vitéz dr Bog- dándy György m. kir. tiszti orvos novellákat olvas fel és Gimesi József a verseiből ad elő. Mindenik előadó a Vas Gereben Kör tagja. Közreműködik a decsi dalárda is. — Helyettes tanítóul alkalmazás. A bedegi róm. kát. iskolaszék Perger Ferenc oki. néptanítót, — a cikói róm. kát. iskolaszék Szegő József né szül. Gogl Auguszta és Bálványos Róbert oki. tanítókat helyettes tanítóul alkalmazta. — Népművelési záróűnnepély Csatáron. A szekszárd-csatári iskolában március hó 28-án volt az évadzáró népművelési előadási ünnepély. A Himnusz után dr Halmos Andor tanügyi tanácsos, kir. tan- felügyelő ismertette az utóbbi félév történeti eseményeit, amelyek révén Csonka-Magyarországból — Megnagyobbodott Magyarország lett. — Színes epizódokkal tarkított előadás a hallgatókban megerősítette a hitet, hogy a Megnagyobbodott Magyarországból előbb-utóbb Egész Magyarországnak kell lennie, ha valamennyien ezért dolgozunk s ha kell, harcolunk. Az előadás után a telep műkedvelői előadták a Leánycsel cimü háromfelvonásos népszínművet Gerse József tanító rendezésében. A műkedvelés egyszerűségében is eredményesen szemléltették a színdarab tanulságait. — Az ünnepély befejezéseként Föglein Julia elszavalta a Magyar Hiszekegyet. — Pedagógiai szemináriumi előadások. A leveli körzetben a pedagógiai szemináriumi előadásokat április hó 21-én tartják meg a róm. kát. elemi népiskolában. Az előadások sorrendje: 1. Megnyitó. 2. A gyermek egészségének gondozása otthon és az iskolában. Előadás. Tartja dr Benedek János in. kir. tiszti orvos. 3. A kisebbségi iskolák uj tantervének s az ezt életbeléptető uj rendeletnek ismertetése. Előadja Eberhardt János körzeti iskolafelügyelő. 4. A beszéd- és értelemgyakorlat tanítása a kisebbségi tanterv szerint az elemi iskola I. osztályában. Gyakorlati tanítás. Bemutatja Krémer János tabódi r. kát. tanító. 5. Légoltalmi oktatás, különös tekintettel a gyermekek védelmére. Előadás. Tartja Somos Antal kisdorogi r. k. tanító. 6. Megbeszélések. 7. Zárszó. —
