Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)
1938-09-21 / 76. szám
XX. évfolyam. Szekszárd, 1938. szeptember 21. (Szerda) 76. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap Szerkesztőség kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 egész ElSflzetéal dl|i évre _ 12 pengő || Félévre _ ____ 6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dl|ak és hirdetések, valamint a lap azelleml részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dlfa 1*80 pengő. — A hirdetés minimét at egy 60 széles hasábon mllllméleraoronkánt to filler. ÁIIAsikereeőknek 80 százalék kadvezmény. A hírrovatban elhelyezeti reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nylíttér soronként 60 fillérbe kerül. Csehország végzete, melyet Lord Rothermere több mint tizenegy évvel ezelőtt az egész világon óriási feltűnést keltve megjósolt, kezd beteljesedni, mert mindinkább ráeszmél egész Európa, hogy Csehország jelenlegi összetételében háborús veszélyt jelent mindenkire. Valóban előállott a cseh állam válsága. mely az európai békét megrendüléssel fenyegeti. Az utóbbi napok idegekre menő izgalmai próbára teszik a lelkeket és nem lehet tudni, vájjon békésen meg lehet-e oldani ezt a kérdést. Abban mindenki megegyezik, hogy az lenne a legnagyobb baj, ha a diplomáciai mesterkedés során nem távolitanák el az alapvető hibákat és nem törekednének végleges megoldásra, minden érdekelt népcsoport teljes önrendelkezési jogának biztosításával. Európa minden lázas állapotának az ugyanis az oka, hogy a világháború győztesei az általuk hirdetett önrendelkezési jog megcsúfolásával rajzolták meg Közép- európa térképét. Ezek a hatalmak most az előtt a válaszút előtt állanak, hogy vagy beleviszik Európát a legborzalmasabb háborúba, ha tovább is fenntartják az eddigi természetellenes rendet, vagy pedig minden erővel kikényszerítik az ön- rendelkezés rendjét, amely megmentheti az emberiséget a történelem egyik legnagyobb katasztrófájától. Sokat szenvedett csonka országunk minden lakosa szívből fog örvendeni a mai válság békés megoldásának. Ha azonban az események más irányt vennének, a nemzet akkor is az ezeresztendős történelmi megpróbáltatásoktól meged- zett lélekkel néz a jövő elébe. Bennünket ugyanis az elkövetkezendő események semmiféle fordulata nem téríthet el történelmi küldetésünk teljesítésétől. Csupán csak egyetlenegy megoldás lenne számunkra elviselhetetlen, mégpedig az, hogy ha a magyar kisebbségekkel szemben nem érvényesülne ugyanolyan módon és ugyanolyan mértékben az önrendelkezési jog, mint a többi nemzetiségeknél érvényesülni fog. Nem hisszük, hogy az események teánk nézve kedvezőtlen fordulatot vegyenek, mert a világ közvéleménye a bennünket ért igazságtalanság ügyében egyre szembetűnőbben látja a való tényeket és nemcsak a mi nagy barátainknál, hanem a többi országban is egyre erősebben jut kifejezésre az a felfogás, hogy Középeurópát a csehek által elindított anarchiától mentesíteni és a tartós békét megteremteni csak aképpen lehetséges, ha maradék nélkül biztosítják az önrendelkezési jogot, amely a természet rendjénél és az isteni törvények erejénél fogva megillet minden népet és nemzetet. Reméljük, hogy Európa vezető hatalmai tisztán látják a cseh hazugságpropaganda által teremtett helyzet igazságtalanságait és nem fogják megengedni, hogy újból a világégés borzalmai zúduljanak az emberiségre csak azért, hogy a csehek tovább is elnyomhassák az uralmuk alá kényszeritett nemzetiségeket. Mikor e sorokat Írjuk, érkezik a hir, hogy cseh katonák betörtek egy német határvárosba. A végzet mozgatja őket, hogy ezzel a betöréssel is siettessék hazájuk végzetét. Mussolini üdvözlése Leírhatatlan hatást tett Magyarországon az az egész világ lelkiismeretéhez szólott hatalmas beszéd, amelyet a népszavazás elrendelése érdekében Mussolini mondott Triesztben. Ezrével keresik fel a nagy államférfiut a magyar hazából táviratokkal. Szekszárdról Bodnár István, a Magyar Revíziós Liga itteni elnöke és mint a Szekszárdi Kaszinó elnöke, a következő két táviratot küldte Rómába: Benito Mussolini Róma. Soha nem múló hálával köszöntjük népszavazást sürgető trieszti beszédéért. Szent a hitünk, hogy e hatalmas pörölycsapással sikerül levernie Magyarország húsz éves rabbilincsét. A Szekszárdi Revíziós Liga. Benito Mussolini Róma. Magyar szivünk meleg dobbanása köszönti népszavazást sürgető trieszti beszédéért. — Isten áldja Olaszország legnagyobb fiát s egész nemzetét 1 Szekszárdi Kaszinó. Országos NÉP nagygyűlés Október hó 2-án a Nemzeti Egység Pártjának országos szervezete Budapesten monstre nagygyűlést fog tartani. Erre a hatalmas pártdemonstrációra az ország minden részéből igen sokan készülnek. A nagygyűlésen vitéz Imrédy Béla dr részletesen megvilágítja az eddig csupán általánosságban ismertetett kormányprogramot és tájékoztatja az országot a most jövő országgyűlési ciklus teendőiről. A nagygyűlésre az egész országból mérsékelt áru vonatokat indítanak. Szekszárdról 3 60 pengő lesz a menettérti jegy, Dombóvárról 3 80 pengő, Sárbogárdról pedig 2’20 pengő. A vitézek zászlószentelése Tolna vármegye vitézei, mint azt már jeleztük is, f. hó 25-én, vasárnap délelőtt tartják nagy dísszel zászlóavató ünnepségüket, amelyen úgy Budapestről, mint az ország más részeiről is számos előkelőség fog megjelenni. A zászlóanyai tisztet vitéz Igmándy-Hegyessy Gézáné, testőrtábornok, vitézi törzskapitány neje fogja betölteni. Szombaton este V*9 órakor a Kaszinóban ismerkedési estély lesz. Az ezzel kapcsolatos vacsorára eddig már közel százan jelentették be részvételüket. A szekszárdi templomokban vasárnap reggel 8 óra 15 perckor istentiszteletek lesznek, míg az I. Béla király-téren tábori misét tartanak. Kilenc órakor kezdődik a zászlóavatás, amely után a vitézek és feleségeik megkoszorúzzák a Hősök szobrát. Ezt követően déli 1 órakor kétszáz terítékes ünnepi ebéd lesz a Kaszinóban a zászlóanya tiszteletére. Országzászlőavatás Dunaföldváron Verőfényes napsütésban, feledhetetlenül kedves és lélekemelő hazafias ünnepség keretében f. hó 18-án avatta fel Dunaföldvár közönsége országzászlóját. Fellobogózott, ünnepi díszbe öltözött város templomaiban a lelkipásztorok ünnepi istentiszteleteket tartottak, majd a községháza udvarán egybegyült no- tabilitásokkal és az elöljárósággal az élen az egyesített levente- és tüzoltózenekar indulójára kivonult | a lakosság a dunaparti parkba, az I ünnepély színhelyére. Odaérkezett dr Pesthy Pál m. kir. titkos tanácsos, ny. igazságügyminiszter, országgy. képviselő, majd Petainek József, a kerület népszerű s szeretett országgy. kéviselője, a helyi értelmiség társaságában. Tiz előtt pár perccel futott be Szekszárdról a vármegye autója, melyen Szón- goit Edvin alispán, dr Halmos Andor tanügyi tanácsos, kir. tanfelügyeld, Tihanyi Szilárd vitézi székkapitány és Polgár István központi főszolgabíró jöttek. A vendégeket dr Korniss István főszolgabíró s Béri Balogh Ferenc községi főjegyző vezetésével a közi ségi elöljáróság üdvözölte az ünnepi | díszbe öltözött térségen. Pontban 10 órakor kezdődött a tábori mise, melyet Arnbach Mihály apátplebános celebrált. Mise alatt az elemi iskolák s a r. k. legény- egylet énekkarai az egyesitett fúvószenekar kísérete mellett énekeltek egyházi énekeket. Evangélium után Ambach apát magas szárnyalásu beszédet mondott. A szentmise végeztével felcsendült Himnusz után Petainek József országgy. képviselő lelkes és hazafias gondolatokban gazdag szép beszédben mutatott rá az ünnepség jelentőségére s az országzászlónak, mint a magyar remények szimbólumára. Lelkes ünneplés közben ima- szerű fohásszal fejezte be beszédét, mely után Gazdag Edit polg. isk. tanuló elszavalta Lampérth Géza „Országzászló" cimü költeményét. Majd vitéz Perczel Lajos vezetésével megjelent az országzászló előtt a diszőrség és felhúzták félárbócon a címeres trikolórt, amely idő alatt a polgári leányiskola s r. kát. leányiskola szimbolikus élőképet mutatott be. A zenekari kísérettel énekelt Hiszekegy után dr Cselényi Pál székesfővárosi törvényhatósági biz. tag, az Ereklyés Országzászló Nagybizottságának társelnöke mondotta el remekbe szabott, lelkesítő avató beszédjét, majd Szitkovics Sándor levente szavalta Szathmáry István „Országzászló“ cimü költeményét. Gyaraky Irén karnagy vezetésével a Törekvés dalárda „Mi nem felejtünk“ cimü műdalt énekelte el hatásosan. Ezután Sipos Ernő m. kir. kormányfőtanácsos, vezérigazgató, a bizottság elnöke az emlékmű keletkezésének történetét adva elő, lelkes szavak kíséretében adta azt át Dunaföldvár közönségének. A beszédre Nagy Lajos bíró válaszolt. Az ünnepélyes aktus után a megjelent testületek helyezték el szebbnél-szebb koszorúikat az országzászló talapzatára, majd a r. k. legényegylet énekkara Koudela Gyula karnagy vezetésével a Szózatot énekelte el. A többezer főnyi közönség részvételével lefolyt szép és feledhetetlen ünnepély után diszmenet volt az országzászló előtt. Egy órakor az Egyenlőségi Körben 120 terítékes társasebéd volt, amelyen P. fugh Miklós szentferenc- rendi házfőnök a Kormányzóra, dr Berky József egészségügyi tanácsos Szongott Edvin alispánra, Báthory Dániel ref. lelkész a megjelent előkelőségekre s vendégekre, Szongott Edvin alispán és dr Pesthy Pál m. kir. titkos tanácsos Dunaföldvár közönségére, Kassai Jenő adóhivatali főnők Petainek József országgyűlési képviselőre és hitvesére, Ambach Mihály Sipos Ernőre, Sipos Ernő az emléket alkotó művészre mondott szebbnél-szebb pohárköszöntőket. Egyes szóm ára 12 fillér.
