Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)
1938-03-19 / 22-23. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 1938 március 19. f|r Schandl Károly m. kir. titko* tanácsos, az (|KH vezérigazgatója ■agy érdeklődést kiváltó hatalmas kesaédhén méltatta a szövetkezetek pék a nemzeti élqtrp gyakorolt ha tásét és Schneider Jáoosnak e téren ssersett kimsgaslé érdemeit, majd többek közt aa alábbiakat mondotta: *— Hogy egy nemset fenn tud-e maradni a népek egyre erősbödő versenyében, aa attól függ, hord-e ön* magéban elég belső erét arra, hogy a küzdelemben megállja helyét. Egy némáét, mely más nemzetnek a segít- •égére számit, nem számíthat jövőre, melyet a nemset osak önmagának az erejére alapíthat. Lehet egy nemzet _ úgymond — egészen kicsi, ha ki tűnő a lelkisége, k$ ' nagyók zz erényei és erkölcsei szilárdak, akkor fennmarad. Amelyik nép azonban arra számit, hogy idegen népek fog iák megsajnálni, amely szentimentá lizmusra, rokonszenvre épít: az elbukik. ' A szövetkezeti mozgalom széles péprétegeknek összekapcsolása abból a célból, hogy'a belső nemzeti erőt mjnél szilárdabbá fejlesszük. A szövetkezés a kisemberek tömörítése, hogy az önsegély gondolatát kifejtesz- szűk és a nemzetet erényei alapján névéljük. Nagyon helytelenül fogják fel a szövetkezeti eszmét azok, akik azt hiszik, hogy a szövetkezés egy kis ho|t, egy kis koldu^bank, hisz ezek mind csak külsőségek, ame lyek keretén belől a szövetkezet ragyogó erényeket gyűjt egybe. Ezekhez az erényekhez tartozik az, amit gróf Széchenyi István a „Hitelében lerögzített: az adott szó szentsége, a becsület, a tisztességtudás, a haza, a hit, a család és egymás iránti szeretet, Ha a szövetkezetek ezeket fejleszteni tudják, akkor teljesitik feladatukat. Elmodotta ezután dr Schandl, hogy ezeket az eszméket gróf Károlyi Sándor a nyolcvanas években vitte át' a gyakorlati életbe, amikor a nagy gazdasági válság idején falusi lelkészek, nótáriusok, földesurak megérezték, hogy tömöríteni kell a népet, hogy egymáson segitsen. Eszel támadt fel nálunk az önsegély gon dolata és lángra lobbantotta a szövetkezés tűsét. Negyven évvel ezelőtt pedig már a törvényhozás is foglalkozott a szövetkezés gondolatával és törvény beiktatta az Országos Központi Hitelszövetkezet megalapítását. Ez vitte ]^e a nemzet legjobbjainak a közreműködésével a szövetkezés gondolatát a népbe, nem azért, hogy apró pénzintézetek támadjanak, hanem, hogy a szolidaritás eszméjét bevivén a népbe, önerejét kifejlesztve uj ezer évre erős maradjor. Ezernél több hitelszövetkezet dolgozik 2700 községben és a hét esztendőn keresztül dúló agrárválság dacára is nagy arányokat öltött ez a mozgalom, amely ma erős fellendülésben van. Tiz év előtt 321.000, ma pedig már 430.000 fö'dmivelő család tömörül a szövetkezés gondolatában. Ez a gon dolat szolgálja az igazi keresztény nemzeti politikát, amelynek elve, hogy nem pusztít el senkit, de fel akarja emelni a keresztény magyar kisemberekig akiknek boldogulásától függ az ország jövője. A szövetkezetek komolyan dolgoznak, hogy minden faluban felemeljék azokat a jó földmivelő családokat, akikben megvan Széchenyi gondolata: a hitelnél az adott szó szentsége, az összefogásra való törekvés, hogy ez a nemzet, amikor sorsfordulóhoz érkezik, megteremtse az igazi nemzeti magyarságot. A sző vetkezeti mozgalomnak, amelynek az a célja, hogy tagjait polgári erényekre nevelje, előre kell törni. A szövetkezeteknek és a tagoknak egyaránt meg ; kell- tenni a kötelességüket, mert a szövetkezetek nem jótékony egyesületek, hanem kölcsönösségi ieBlhjutpk,'"amelyeknek az a célja, hogy minél több önálló kisegzlsztenclát teremtsen,kisiparost,kisbirtokost neveljen, mert ez jelenti az ország megerősödését, Ismertette ezután dr Schandl Károly azokat az eredményeket, ame lyeket a 100 évvel ezelőtt született Reiffeisen kezdeményezéséből — a németországi szövetkezetek elértek. A szövetkezés gondolatát vázolva, példákkal mutatott rá annak rendkívüli jelentőségére és fontosságára. Ha az erőket az elgondolt módon tömöríteni lehet, minél előbb eljön az ideje a kisemberek nagy tömegei fel emelésének. Nagyon örülök, folytató beszédét dr Schandl, hogy Szekszárdra lehozhattam Magyarország kormányzójának eli8meró8ót egy csendben munkálkodó, magát nem külső jelszavakban és demagógiában kiélő embernek, hanem olyan fér- jjuoak, akinek a munkait a lelki- ismerete irányítja. Lehet pillanatnyilag szebb és díszesebb az a babér, amely kijár azok nak, akik a nép alacsonyabb szenvedélyeire bazirozsák munkájukat, akik nek lelkiismerete nem nyugodt. Aki azonban alkotó munkát végez, nemzetéért dolgozik és segíteni akar mindenkin és aki mellett éB felett szenvedélyek hullámai nem tornyosulnak, annak a n yugodt lelkiismerete adja meg az első jutalmat. De elismeri munkáját az ország első embere is és én a m. kir. píánzügymihiaster ur megbízásából azért nyújtom át boldogan a Kormányzó ur Őfőméltósá- gának elismerését, mert ebben a magyar nemzeti önsegélyt erősítő nép- mozgalom erősítését látom. Elmondta azután dr Schandl, hogy a magyar ssövetkezeti mozgalom ve zetésóből körülbelül 15 000 ember tevékenykedik. Ezek között a hazafias munkával magasan kiválik Schneider János és az ÖKH jubileum alkalmával kitüntetett néhány társa. Schneidernek a kitüntetés átadása alkalmával egyúttal a OKH meleg üdvözletét, buiditását hoaza. Kéri, dolgozzon tovább a megkezdett irányban. Ne tekintse est a kitüntetést olyan babérnak, amelyen pihenni le.- het, hanem buzdításnak, hogy tovább menjen. Huszonöt év munkájának ezt a fordulóját ne tekintse végállomásnak, hanem fejlessze tovább a Szekszárdi Népbank Saövetkezetet, amely nemcsak Szekszárd városra, de környékére is kifejti áldásos működését. Beszédében azután megITT A TAVASZ QJD0HSÄQA1HK MÁR BEÉRKEZTEK HÖLGY KApÁT angolos SZÖVETBŐL KÉSZ NŐ! SZÖVET RUHA . . . NŐI GYAPJÚSZÖVET ..... férfi Ruhaszövet kammgarn. . FÉRFI TAVASZI FELÖLTŐ . . . FÉRFI TAVASZI ÖLTÖNY .... MINTÁKAT vidékre szívesen küldünk PIRNITZER JÓZSEF «. FIAI A R UH A Z A SZEKSZÄRDON köszönte az ünnepi aktusra egybe- gyűlt előkelőségeknek, hogy Schneider Jánosban megbecsülik magát a szövetkezeti gondolatot. A nagy tetszést kiváltó és helyesléstől többször'félbeszakított beszéde végeztével nagy éljenzés és taps között átnyújtotta dr Schandl Károly Schneider Jánosnak a kormányzói elismerés jelét: a Signum LaudiBt. Ezt követően Szongotft Edvin alispán üdvözölte a kitüntetett vezérigazgatót a vármegye törvényhatósága és tisztikara nevében is hangsúlyozta, hogy Schnei der János munkás tagja a vármegye törvényhatóságának, aki a vármegye gazdasági feladatainak a megoldásában és előbbrevitelében szaktudásával, lelkiismeretes üzleti érzékével mindig tevékenyen kivette részét és a vármegye, valamint intézményei iránti meleg szeretettől áthatva s a jogos közérdek tiszta szellemétől vezetve a vármegye antonóm életében a jogos és igazságos közérdek érvényesüléséhez kiváló tudását és bőséges élettapasztalatait önzetlenül mindig rendelkezésre bocsájtotta. Végül tanúságot tett amellett, hogy munkahelyén a legkomolyabb felelősség érzettől áthatva, egyben meleg emberszeretettől. és a segítségnyújtás felemelő érzésétől vezérelve irányította a Szövetkezetét. Az aliepán nagy tetszéssel fogadott üdvözlő szavai után vitéz Vendel István polgármester Szekszárd város közönsége és tiszti kara nevében többek közt az aláb biakat mondotta; Schneider János vezérigazgató sze mélyében olyan férfiú áll a Népbank élén, aki a szövetkezetbe iö mörült kispolgárokat a nemes cél szolgálatában úgy össze tudja tartani, hogy a Szekszárdi Népbank városunk gazdasági és kulturális életében igen tekintélyes erőtényezővé vált; A'Népbank akkor alakult, amidőn különösen Siekszárdot óriási ■ gazdasági katasztrófa érte. Schneider János ai alapítók nemes lelkületéből I fakadt hagyományokat átvette és a | Népbankot a Trianon által ért legnagyobb gazdasági válság idején is a szebb idők számára átmentette, sőt hatalmasan kiépítette, megizmositotta. Schneider János vezérigazgató a Szekszárdi Népbankban, mint Szövetkezetben rejlő erőt, városunk hasznára is fordította és — mint a város társadalmának egyik vezető egyénisége — mindenkor önzetlenül munkálkodott annak gazdasági és kulturális fejlődésén. Ezért neki Ssek- szárd gazdasági és kulturális életében kifejtett tevékenységéért őszinte köszönetét mondok és őt a legfelsőbb helyről ért kitüntetés átadása alkalmával úgy a város közönsége, a magam, valamint tisztikarom nevében tisztelettel üdvözlöm, A most átadott kitüntetés ne legyen a záróköve az 0 szövetkezeti és közéleti működésének, hanem sokat ígérő jele egy újabb negyedszázados munkásság megkezdésének. Az ováció hosszantartó hangjai követték a polgármester beszédét, majd Szabó János a Szekszárdi Takarék« pénztár elnöke a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületébe tartozó vármegyei pánzinté zetek nevében többek közt ezeket mondotta: A Szekszárdi Népbank, mint a Takarékpénztárnak 40 év óta geégra- fiailag is szomszédja, 65 éve működik a pénzintézettel párhuzamosan a Haza előbbrevitele érdekében. Bs hogy a hatvanötéves harmonikus együttműködés utolsó huszonöt esztendejében az intésetek közti viszony nemcsak személyi és tárgyi, hanem lelki kapcsolatokon' is alapult, annak kifejlesztésében a jubiláló Schneider János vezérigazgatónak elévülhetetlen érdemei vannak. Ezért a Szekszárdi Takarékpénztár nevében kívánja, hogy a harmonikus, becsületes és a tisztes kereskedelmi elyek alapján való együttműködés Schneider személyén keresztül továbbra is megizmosodott erővel szolgálja a basa, a vármegye és a város hiteléletét. Az a 25 év, —- úgymond Szabó elnök —» melyet a jubiláns a köz- | gazdaság szolgálatában töltött, a hí* j telélet legnehezebb időszakára esik I és ő, mint tanítvány megálltp tje, I hogy Schneider a Népbankot ez ti Orsiágoa KBspooti Hitelssövetke yet aleln »k - vesérigasga t Ó j a iff, hog; e«ecaólyesen nyújthassa át a pánsügy« ininisster megbiaiBából a Signum ■ Laudiat. Majd QdvBiBlte a köigyttlés • kívül a megjelent olőkelíaá- I R®ket íp, a kösgjülést megnyitotta. * Kiss Lajos után
