Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)

1938-03-09 / 20. szám

TÖLNAMEGYEI ÚJSÁG 1938 március 9. városi ntak locsolására egyéb intés- kedések történnek. (Ókor keidemlnvsztCk a ssekszinil orsiásxászlő felállítását ? köagyülés elutasította. Nem áll meg tehát dr Dalin Jenő­nek ti » védje, bogy a polgármester csak most hosaa a képviselőtestület elé ii orBzágsászló létesítését, mert bisaen aa 1935 évi közgyűlésen 6 is jelen volt, de agy látásik, hogy »«óta cserbenhagyta aa emlékeiőtehetsége. Most, hogy az a Jobb idő — bekövetkezett és a város rendelkezik olyan ÖBSieg gél, amelyet ciakis ilyen hazafias cél szolgálatában lehet felhassnálni, e polgármester a közgyűlés felhatalma­zását kérte aa országzászló felállí­tására. Ami vitéa Makray felszólalását illeti, megállapítható, hogy az 1933. évben, amikor a polgármester aa országsáSslóra az első 200 pengőt megszerezte, Ssekssárdon Fronthar cos Szövetség még nem is volt és a szekszárdi csoport csak évek muíva kezdett ezzel aa eszmével foglalkozni. Visaont az 1935. évben« amikor a polgármester a kösgyülés elé vitte aa Ügyet, Makray nem is lakott Ssek- ssárdon, hanem Budapesten tett szo'- gálatot. Sőt 0» mint a frontharcosok elnöke annál kevésbé kezdeményeg- hette az ügyet, mert köztudomásúan csak a múlt évben lett a szekszárdi csoport elnöke. számai szórakoztatták a külpolitikai ismertetés után a közönséget. Először Tosca imája csendült fel nagyszerű orgánumán, majd Dell’Acqua: Villa* nolle szerzeményét és a Magyar Bök* ráta egy dalát énekelte. A szűnni nem akaró tetszésnyilvánításokra, Thegze Gerber Miklós és Selymessy Rezső: Ha én gazdag lennék, továbbá dr Garami és Harodekné Bementem a patikába oimü dalaival kedveske­dett. Bár a művésznő — saját átyi* tása szerint — influenzája folytán indissponált volt, csodaszépen csengő, terjedelmes, behízelgő és nagykultú­rája hangjával ritkán hallható zenei élvezetben részesítette a mfiértő kö­zönséget, amely vele együtt vitéz Zerinváry professzort, a művészi kísérőt is ünnepelte. Viruló szépségű bájos flatal leány lépett az énekszámokat követően a közönség elé. Rumi Erzsébet köl­tőnő, a Vas Gereben Kör r. t. tagja szavalta el néhány gyönyörű költe­ményét folyton fokozódó frenetikus hatással. Egymásután csicseregte el ösztönös művészettel és lebilincselő természetességgel Ragyogó mtsidöa viola árnyak, Alkonyi dal, Siáutáf Kalendárium ée Hóvirág oimfi yerJ seit, amelyek mindegyike gondol*, tokban gasdag, saépBn ciselfált, $r. tékes remeke irodalmunknak. As ** érzésünk, hogy Rumi Erzsébet ir*. saira röviden fel fog figyelni aa égés* ország közönsége. A kié költőnót ss- jósán megtapsolták. Róma és a festészet címen Gyón• gyös Mara, a Vas - Gereben Kör r. tagja tartott óriási tudásra valló rend. kívül érdekes előadást. A kitűnő írónő, aki egy évtisede minden érben hónapokat tölt Olaszországban és Rómában, alapos tárgyismerettel, nem közönséges esstetikai tudással, a mű- értő lelkesedésévei, a megfigyelés élességével és bravúros írói készség­gel vázolta hallgatósága elé ka Örök Várost, annak népét, kultúráját éi mfivéssi kincseit, melyekből két év­ezrede merit as egész kultnrvilág. Gyöngyös Marának hosssae tetszés- nyilvánítással kössönte niég a hall­gatóság a rendkívüli élményt. Szünet ntán dr Halmos Andor tanügyi tanácsos« kir. tanfelügyelt, a Vas Gereben Irodalmi éB Művé eseti Kör diBaelnöke olvasta fel Ai első ebéd cirafi novelláját. A kitűnő elbeszélés hniboros részletei állandó derültségben tartották a közönséget, különösen a hölgyeket, akik folyton kacagtak aa első ebédjét készítő fia­tal városi menyecske háztartási bak­lövésein, A kitűnő elbesiélőt zajosan ünnepelték. A bájos humoreszket vités dr Széntlörinczú Gésa orvosnak, ás ismert hegedűművésznek, a Berzsenyi és Vas Gereben körök tagjának he- gedüjátéka követte. Óriási hatással adta elő Händel- Hub ay : Larghettó- jét, Brahms: Keflogőjét, Kreisler: Öregemberek Otthonát, Hnbay: Vé­kony deszkakerítését, majd ráadásul Beethoven: Menüettjét és Burmester: Szerenádját. A csodás művészettel, bravúros technikával és tökéletes mniBikalitással előadott darabokat hasonló módon kisérte zongorán vi­téz Zerinváry János professzor, a Berzsenyi és Vas Gereben körök tagja. A közönség esinte extatikna tombolással adott kifejezést tetszésé­nek és a két művészt alig engedte le a színpadról. „Beszélgetés érdekes emberekkel“ címen Blazsik Ferenc, lapunk fele­lős szerkesztője olvasott fal érdekes visszaemlékezéseket Herczeg Ferenc­ről, gróf Apponyi Albertról, gróf Batthyány Tivadarról, Vázscnyi Vil­mosról és Znbovicb Fedorról. A derűs részletekben is bővelkedő reminiscenciákat követően Gömbös Miklós reálg. tanár, a Vas Gerebez Kör tagja mondott záróbeszédet, köl­tői szépségű szavakban kösoöave a hallgatóság megjelenését és a közre­működők fáradozását. vétség a Magyar Nemzet) Szövetség Erek ly és Orsaigsászló Nagy bizottsá­gától cserzendő költséggel a vároa közönsége megterheltetése nélkül fogja megteremteni annál iz inkább, mert a szekszárdi Frontharcos Sző- I vétség már tavaly óta foglalkozik ezzel a kérdéssel. Vitás Makray Ferenc támadta ez­után vitéz Vendel István polgármes­tert, hogy miért csak most, 18 év I mulva akarja felállítani a hőéi halált eaenvedett bajtársak emlékének e megörökítésére való országzásilót, holott es már régen kötelessége lett I volna. Most agy látszik azért lett I sürgős ez az ügy — úgymond — mert nem akeiják, hogy a Front­harcos Szövetség csinálja meg. Vitéz Vendel István visszautasí­totta vitéa Makray Ferenc támadá ■át és felvilágosította arról, hogy se országzássló nem a hősök omlókénak I ♦ megörökítésére való, hanem figyel- I meatető a trianoni fájdalomra, Ssek- saárd a hősök emlékét megörökítendő, sok gaadagabb és nogyobb várost megelőzve, még ez 1926. évben állí­tott országos visaonylatokban is nagy- sesrü és művészi hősi szobrot, Őt tehát ezért nem érheti vád. Viszont j a tavaly kezdett frontharcos akoiá- val szemben a város már aa 1933. I év novemberében tartott kösgyülésén I roegsserezte au oraaégaáas! ló cél­jaira aa első 200 pengőt. Szabó János aet javasolta, hogy a város legalább 3000 pengő* költség* I gél emeljen művései orsaágsáselót, a frontharcosok pedig fordítsák aa ő ilyen oilra rendelkezésre álló pénsü- kat szükséget szenvedő bajtársaik, vagy azok özvegyei megsegítésére. Szenvedelmei vita következett ez után, melyben résetvstt dr Dulin Jenő, •ki felszólalásában ssintén szemére vetette a polgármesternek, hogy se orsságsásslót már régebben nem ősi ' náltatta meg és most hona az Ügyei a közgyűlés elé, mikor a város anyagi helyzete annyira megromlott. Beszéli továbbá Taksonyi János, Kiss Lajos, dr Kalmár Vilmos István és Schnei­der János, valamint újból vitéa Mak­ray Ferenc is. Vitéa Makray Ferenc ae ügyrenddel ellentétben többssör is akart besaélni, mire a polgár­mester megvonta tőle a szót. Mivel Makray többszöri figyelmeztetésre sem akart a polgármesteri intéake* désnek engedelmeskedni, dr Bua Lajos tiszti főügyész Bzéksértési ja­vaslatot terjesztett elő, indítványozva, hogy a közgyűlés 20 pengő birság­gal sújtsa vitéz Makrayt. A polgár­mester indítványára a közgyűlés 22 szóval 8 ellenében 10 pengő birságot állapított meg. Makray ez ellen til­takozott. A polgármester félbeszakí­totta Makray felszólalását, közölve vele, hogy addig, amig a bírságot le nem fizeti, nem vehet részt a köz­gyűlésen. Vitéz Makray haragosan eltávosott a teremből azsal, hogy az esetről jelentést tesz a megyeházán. Röviddel utóbb egy tagja kivételé­vel, kivonult a közgyűlésből az egész kisgaidapárt. Makray később meg­gondolta magát, visszatért, lefizette a birságot és bejelentette, hogy a határozatot megfeiebbezi. A több mint egyórás és az idegeket erősen próbára tevő vita után aképpen ha­tározott a közgyűlés, bogy az ország- zászlót a helyi összes társadalmi egyesületek bevonásával maga fogja megvalósítani. A csekélyebb jelentőségű ügyek tárgyalása során a jég árát megálla­pították métermázsánként 4 pengő­ben és elhatározták a légvédelmi cé­lokat is szolgáló öntöző autó besser* sóiét, mert a mostaninak a javítása Előkelő közönség részvételével, az Erdős Ssálló zsúfolásig megtelt nagy­termében folyt le szombat este a Vas Gereben Irodalmi és Művészeti Kör bonyhádi kulturestélye, melynek különös szenzációja volt dr Eötteuényi Olivér m. kir. udvari tanácsos, ny. főispán, a Magyar Külügyi Társaság társelnökének a szereplése. Erre való tekintettel sokan megjelentek az es télyen Bonyhád környékéről is és ott volt maga Szongott Edvin alis­pán is. A megnyitót Tóth Nándor iskola felügyelő igazgató, a Vas Gereben Kör főtitkára mondotta és a Kör oéiki tűzéseit vázolva rámutatott arra, bogy a tagok a szertelenségek nél­küli nemes és tiszta irodalmat és művészetet kívánják ápolni és tovább fejleszteni. Dr Eötteuényi Olivér tartott ezután igen művészi módon felépített hatásos előadást a hajdani és a mostani vi­lágpolitikáról. A volt jogtanár, a magyar külpolitikai események kiváló ismerője és aa ilyen irányn intézke­dések gyakori végrehajtója rendkívül élvezetes formában ismertette tárgyá* nak történelmi előzményeit, az orszá­gok egymásközti érintkezésének ki alakulását és fejlődését, valamint annak fontosságát. Beszélt arról az egocentrikus szemléletről, amely a magyaron kivül semmi más állam életével nem törődött, majd annak a szükségességére matatott rá, hogy a szomszédos államok viszonyait éber figyelemmel kell kísérnünk, mert ha­zánk boldogulásának elsőrendű érdeke, hogy a lakosság külpolitikailag isko­lázott legyen. A rendkívül tanulságos előadásért a hallgatóság soká és me­legen ünnepelte az előkelő tudóst. Vécsey Vilma, a Fráter Loránd Társaság tagjának vitéz Zerinváry János rg. tanár, tanulmányi felügyelő soDgorakisérete mellett előadott ének­A Szekszárdi Takarékpénztár közgyűlése Tolna vármegyének ez a legrégibb, igen kedvező helyzetben lévő pénz­intézete vasárnap, 6-án délelőtt tar­totta az 1937. üzletévre vonatkozó, 91-ik évi rendes közgyűlését, szék­házénak dísztermében. A közgyűlésen nagyszámú, előkelő részvényesérde- keltség jelent meg, ezámszerint 53 an, 20.781 részvény képviseletében. A Magyar Nemzeti Bank képviseletében Täuber Resső fiók főnök jelent meg. A közgyűlési elnöki tiszt ellátására Szongott Edvin vármegyei alispán válasstatott meg közfelkiáltással. Rö­vid elnöki megnyitó beszéd után etárgyalták a tárgysorozat 5 pontját, jegyzőkönyv hitelesítők lettek Jaksb László ny. min. tanáesos és dr Haypál Sándor vm. árvaszéki elnök, részvé­nyesek. Szabó János intézeti elnökigazgató az igazgatósági jelentést ismertette as elmuh 1937. ttsletévre vonatkozó­lag, Bartal Aurél felttgyelőbizottségi elnök, faddi nagybirtokos pedig * felügyelőbizottsági jelentést terjese­tette elő, mindkettő egyhangúlag, hozzászólás nélkül vétetett tudomásul- Elfogadtatott azután az 1937. évre vonatkozó mérleg és eredményszám!*, úgyszintén a nyereség felosztására, valamint az osztalék kifizetésére ve­0500 pengőbe kerülne. Addig is, amig aa uj öntöző autó meglesi, a Hogy a közönség tisztán lázion az orezágzáisló ügyében, meg kell álla­pítanunk a követkenőket: Vitás Ven• del István polgármester még az 1933. évi november hó 5-én befizettetett if). Fekete Andrással egy előadás részesedéseként ae orszégsáailó ja­vára 200 pengőt, amely összeg azóta letétként kezeltetik. Ugyanazon év november 6-án a Tolnavidéki Taka- rékpánatár 5 pengőt adott, 1934. évi március 3 án vitéz dr Gereöffy Géza 10 pengőt adott, 1935. évi február hé 23 án pedig 5 pengőt. Az 1986. évi költségvetés tárgya­lására a polgármester által 1985. évi augusztus hó 17-i kelettel kiállított tárgysorozat szerint már akkor tett a polgármester javaslatot, hogy az országzászló 1500 P költséggel fel- állittassék. Az e tárgyban 1935. évi augusztus hó 20-én tartott kösgytt- lésen aionban dr Dulin Jenő kép viselőtestületi tag a Jegyzőkönyv sze­rint ezeket mondotta: »Az országzászló felállítása szintén várhat JobbJdőkre, miután a pénzügyi bizottság is ilyen értelemben döntött.« A polgármester javaslatát e fel­szólalás után a költségvetéat tárgyaló A Vas Gereben Kör bonyhádi

Next

/
Oldalképek
Tartalom