Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)
1938-03-02 / 18. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 2 gyobb lelkesedéssel hallgatták és — megjelenése csak megerősítette Lend- vay hiveiben ast a régóta kialakult elhatárolást, hogy a kerületnek, aa oraaágnak, a kőinek éa saját maguknak akkor teaaik a legnagyobb ás a legigaiabb szolgálatot, ha aárt so- rokban támogatják a kitűnő dr Lend vay Bélának, ennek a nagy kOaéleti értéknek a képviaelőháaba való be küldését, törványhoaó mandátnmhoa ▼aló juttatását. A népsaertt jelölt körntjának njabb résileteiről aa alábbi hirek érkeitek honánk: Mupgán február hó 25 én jelent meg dr Lend way éa óriáai lelkesedést keltve tar tolta meg igen hatásos programm- beaaédét, ahol egyaránt Ünnepelték ügy ót, mint dr Rajniss Ferencet és Plichta Bélát ia. Valóságos diadalmenet volt ea, o'yan, amilyent Murgán képviselőjelölt látogatása alkalmával még sohasem láttak. A éaombati nap folyamán, 26*án Medinán tartott gyűlést dr Lendvay pártja. A programmbeaaéd során kívüle fel- saóialt dr Rajniss Ferenc és dr zenipétery Béla is. A lakosság a aaeretet gyönyörű megnyilatkoaásával fogadta a fiatal képviselőjelöltet és a hangalat saerint a község teljesen mellette á1!. Szedresen mondott eat követően dr Lenduay rogrammbeszédet, melynek kereté- en ismertették a jelölt egyéniségét és politikáját dr Szentpélery Béla és dr Rajniss Ferenc is. A hatás akkora volt, hogy a saedreaiek szinte aiássiáaalékoBan Lendvay híveinek tekinthetők. Gerjenben voltak ezután. Itt valóságos kocsi tábor várta aa érkező politikusokat és hatalmas lelkesedés fogadta úgy Lendvay, mint Rajniss és Szentpétery nagy tetsaést kiváltó meg- győsó besaédeit. Vasárnap, 27 én teggel 9 órakor Dun aszentgy ör gy ön tartottak népgyülést. Jellemző ennek a hatására, hogy mig Dunaszent- györgyön aa utolsó programmbesséd alkalmával még körülbelül ötven aiáialékos arányban állott a lakosság Enefély Ödön mellett, most már ott ia majdnem százszázaiékig dr Lendvay Béla hívének vallja magát mindenki. Sióagárdon vasárnap délelőtt 11 órakor voltak. Ebben a községben disaes szónoki emelvénnyel, nemaeti zászlókkal és aenekarral várta a közönség a hihetetlenül népsaertt képviselőjelöltet, akit éppúgy, mint kíséretét is elhal- mosták a ragasskodás és saeretet minden külső jelével. Délután fél 2 érakor Faddon mondott igen forró hangulatban nagy tetszéssel fogadott beszédet dr Lendvay Béla, akit éppoly lelkesedéssel ünnepeltek, mint Rajnisst, Szent- péteryt és Plichtát. Ea a népgyülés -csak megerősíti ast az értesttlésün* két, hogy dr Lendvay a faddi vá- lasatópolgérság százszázalékos támogatására egész bizonyosan számíthat. Mözsön teljesen hasonló a helyzet. Itt az el- mu’t választás alkalmával dr Lendvay a szavasatok felét kapta. Úgy az előaően, mint a most tartott nép- gytlés eredményeképpen aaonban a möasiek is a maguk egész teljességé ben dr Lendvay mellé állottak. Tolnán emberemlékeaet óta nem láttak o'yan tömeget együtt, mint a vasárnapi népgyülés alkalmából. Csupa rajongó lelkesedés vo’t aa égési hallgatóság Lendvay, Raj'niss és Plichta beszédei után egyaránt, óriási hatása volt Rajniss képviselő bessédének, aki elmondotta, hogy ő saegény sorsból küldötte fel magát. Néptanító volt, majd aa oross hadifogságból menekülve két évig dolgoiott mint mun kás Ford autógyárában Amerikában. Két évet tanult aa angliai cam bridgei egyetemen és eaután 10 év múlva sseraett posiciót, Mint aa életet, vissontagságokat él a nép bajait is merő ember ajánlja dr Lendvay Bálát, akivel évek óta együtt dol- goaik a kösért. — Lendvay meggyőzd, Rajniss magával ragadó gyö nyörtt beszédei után Plichta Béla, a paksi hitoktatói állásra áthelyezett A ma emberének is megvannak a | maga nagy problémái, nyugtalanító, fölmeredő nagy kérdései. Lehet, hogy a ku'tura rohanó autóján, vagy a technika búgó gépmadarán sikerül egyidőre a problémák elől tovább ssöknie. Lehet, hogy ideig-óráig ezekre a kérdésekre »borban az igazság*-gal elodázó feleletet tud adni. Lehet, hogy a bálok és egyéb szórakozások éjszakáinak — inkább fülledt, mint meleg — hangulatában eaeket a fölriadó kérdőjeleket a lát aaatboldogság felkiáltójeleivé próbálja erősaako'ni. Néhány percre, órára, vagy napra talán sikerül mindéi. A problémák elől szökni — talán sike rttl neki, de megszökni — nem. Nem, mert véges esakösökkel végtelen horderejű kérdésekre válását adni, véglegeset, megbékitőt, megnyugtatót, kielégítőt nem lehet. Ehhez lélekre és a léleknek, — ennek aa isteni saikrának — a magasba szárnyaié iára és a magasságból szétsugárzó, Sokáig feledhetetlen, nagyszerű művészi esemény színhelye volt e hó 26 án, szombaton este a vármegyeháza nagyterme. Ott zajlott le a vitéz dr Thuránszky Lászlóné főispánná sí. Vécsey Terézia bárónő, mint a Ssooiális Misszió Társulat szekszárdi szervezete elnöke és munkatársai által rendezett Magyar Est, a fővárosi művészvilág legelőkelőbb képviselői* nek: Nagy Izabella operaénekesnőnek, Bordy Bellának, az operabál táncosnőjének és Gutari Földes László zongoraművésznek a fellépésével, amely alkalommal a csodaszép bevezetőt Szunyoghné Tüdős Klára, az operabál kosztümtervezője tartotta és ugyancsak ó töltötte be a kitűnő bemondó szerepét is. A hslybeli és vidéki mű értő közönséggel zsúfolásig megtelt fényes nagyteremben Szunyoghné Tüdős Klára előbesséde után Nagy Isabella Liszt-dalokat énekelt. Üdén OBengő, szinpompiB, lirai gazdagságú, hajlékony és kiegyenlitett hangja a kifejezés nemes szépségével és a rész- letfioomságok szinte utólérhetetlen művészetével tolmácsolta Liszt örök- szép líráját. Utána Bordy Bella Liszt* vaicert táncolva jelent meg a közönség előtt. Ez az elragadóan bájos jelenség, akinek üde ifjúsága az első tolnai káp'án bucmiott a népgyülés során híveitől. A nagytudásu P’P# aki a tolnai kerület lakossága előtt lelkéssi és emberi erényei révén köz szeretőiben áll és aki egyik nagy erőssége Lendvay Bélának, csodálatos hatású megkapó beszédet mon dott. Siam nem maradt szárazon ennek a beszédnek a hatása alatt és együtt zokogott Plichta is volt híveivel, akik lelkesen ígérték, hogy mindent elkövetnek Lendvay győzelme érdekében. A rajongó szeretet paroxizmusával fogták körül Plichta Bélát a beszéd után, csókolgatták a kezét, a ruháját és sírva ígérgették neki, hogy visszahozzák ót, a ^ nép segítő és megértő, a nyomor iránt érző szivtt papját Tolnára. A pirt az erőviszonyok tárgyila gos ismeretében nagy győzelemre Biámit és büszke örömmel várja a napot, amikor uj nagy értékkel ajándékozhatja meg a magyar törvényhozást. átfogó nagy világszemléletére, világnézetére van szükség 1 A Ssekszárdi Urileányok Mária- kongregációja ezt a legemberibb, legmaibb igényt akarja kielégiteni, a ma emberének a keresztényi eligazodását akarja szolgálni, amikor már- aius hó 6 án dr Nyisztor Zoltánt, a kiváló budapesti ssónokot és az egyik legelterjedtebb tudományos és társadalmi folyóiratnak, a „Magyar Kultúrádnak a felelős szerkesztőjét kő rünkbe hozza. Szerepelnek még : Fülöp Kálmán, a Fráter Loránd Társaság nóta o'ym- piászán díszoklevéllel kitüntetett pécsi nótaszerző, aki részben saját, részben más szerzők nótáit adja elő zongorán, a Ssekszárdi Cecilia Énekkar, Kessler: 93. zsoltárát énekli, Patacsi József hittanár verseket szaval. Reméljük, hogy a szép műsort, amelynek kezdete délután 6 órakor lesz, a szekszárdi közönség lelkes érdeklődéssel fogadja. percben lenyügöate a közönséget: érielmekben gasdag művésznő. Mos* dalatainak nemesen kirajzolt, félre nem érthető formáival mindenkit meg hódított. A két hölgyet követően Gutari- Földes László, ai ének és a tánc zongora-kisérő müvésse — aki sa- laktalan tisztaságban, nemesen szó- laltatta meg Lisit kisérő zenéjét — önállóan Liszt egy rapssódiáját zongorista. Megállapíthattak róla, hogy a zongora mfivészei között a billen* tyttk egyik kitűnő gondolkozója és nemes játékkal tarája is teljesen ki- bontakosott a halhatatlan magyar seneköltő müveiben zengő érzelmi gazdagság tolmácsolásában. Kodály dalokat énekelt esntán igen nagy művészettel Nagy Izabella, mig Bordy Bella Kodály toborsóját táncolta kedves hámorral és gazdagon árnyalt színpadi mozgással. Szünet ntán az operaház műsorára került János vitézből énekelt Nagy Izabella. Amit produkált, az már az énekmüvészeten felülálió énekbeszéd volt: énekkel kifejezett áradó, mély emberi érzés. Énekszámai atán Bordy Bella, ez a tágranyilt szemű ámaló és ábrándos jelenség hullámzó habselyem tengertől övezve ugyanerre a melódiára táncolt. Majd Nagy Izabella _________(1938 március 2. ' z Qyöogykalárisból énekelt frenetiku« hatást keltve, mig Bordy Bslla hu sonló nagy sikerrel klasszikus magyar melódiákra táncolt bájosan, a magy*r temperamentumra jellemző finom előkelőséggel. Gutari-Földes László önálló száma következett ezután: saját szerzeményét songorásta. Müvében éppúgy megvan a gondolatok gazdagsága, a mondanivalók sokasága, a képzelet forrósága, a szenvedély gátakat romboló ereje, mint ahogy megvan benne a bátorság a legfantasztikusabb hang- színek tolmácsolására is. A tolnai Franci cigányprímás je- lent meg a zongorassámot követően a dobogón. A kitüaő prímás Nagy Isabella magyar népdalait kísérte elismerésreméltó át ér zéssel. A Cserebogárral kezdte a művésznő, majd egymásután jött a Felleg boru't, Atal mennék én a Tiszán, Rózsabokorban jöttem a világra, A kisleány kertjében, Fogadásom tiltja szeretni, Da szeretnék rámás csizmát, A csizmámon nincsen kéreg ób Kertek alatt faragnak az ácsok. Az utolsó dalokat Bordy Bella táncolta is. Tomboló lelkesedés, szűnni alig akaró tapsvihar kísérte ezeket a dalokat, mert a művésznőnek a mélységekben örvénylőén zengő, forró hangja valósággal elbűvölte a közönséget. Amit szépségben, kifejező erőben és ár* nyalatgazdagságban elő lehet varázsolni, az bőségesen áramlott belőle olyan szívhez szólóan, ahogyan magyar nótát csak Blaha Lujzától hallottunk a kilencveties években. A cigánymuzsikával kisért ének és művészi magyar tánc pedig felejthetetlen külön élmény volt. Az élmény nagy* szerűségét csak fokozta, hogy a művésznők minden számban más és más magyaros ruhát öltöttek és mind ennek a koronája volt, mikor Bordy Bella végül sárga harisnyái, papu- esős, féketős, szinpomp&s sárközi ruhában libbent a dobogóra és ott szinte utólérhetetlen virtuózitással és temperamentummal* táncolta a csárdásokat. A hálás közönség sokáig ünnepelte a művészeket, majd résstvett velük együtt a Kaszinó reggelig tartó pompás táncmulatságán. Szunyoghné, Nagy Izabella és Bordy Bella vasárnap mint a főispánék vendégei kirándultak a Sárközbe, Sióagárdra, megtekintették a népviseletet és a táncokat, majd hétfőn délután visszautaztak Budapestre. Légi tűinadús Szekszűrd elles Az első nappali légi veszedelmi gyakorlat a valósághoz megfelelően hű utánzásával fogja bemutatni mit jelent a légi támadás. Egyúttal pedig a nagy nyilvánosság előtt vizsgázni fognak a légoltalmi szervek, hatóságok, intézmények és maga a nagyközönség, hogy a légi támadás erejét és veszedelmét hogyan lehet a legjobban csökkenteni. A megfigyelő telefonjelentéssel, piros rakétákkal jelenti majd, hogy mekkora a Szek- szárd felé közeledő ellenséges repülőraj. Nyomban felhangzik a légi riadó és pillanatnyi késedelem nélkül történnek meg az intézkedések, mert a repülők 1—2 percen beiül a város fölé érkeznek. A félre vert harangok, mozsarak és ágyuk, valamint autó- szirénák fülsikoltó vércsehangu jeleire minden ember a legközelebbi kapu alá menekül, a forgalom megáll. Az alaki gyakorlatok egyre folynak, hogy minél tökéletesebb legyen a gyakorlat. A légoltalmi parancsnokság felkéri a gépjármütulajdonosokat, hogy gépüket bocsássák rendelkezésre, egyúttal a gazdák lovaikat. Dr Nyisztor Zoltán előadása a vármegyeháza nagytermében A főispánná Magyar Estje
