Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)

1938-12-03 / 96. szám

XX. évfolyam. Szekszárd, 1938. december 3. (Szombat) 96. szám. T0LNAM1GYE1 ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP , SscrltcaxtOaég im kiadóhivatal: Szekazárdi Népbank épületében. Telefonazám: 85 Előfizetési difi Egész évre _ 12 pengő || Félévre _______6 pengő _ Pclglös szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán ás szombaton, Blóllzstésl dllak ás hirdetések, valamint a lap aeelleml részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árali A legkisebb hirdetés dl|a 1*80 pengő, — A hirdetés egy 60 milliméter átélés hasábon rallllmélereoronként 10 fillér, Állhsikereaőknek 80 stásalék kedvezmény. A hírrovatban clhetytaeft reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllltér sörönként 60 tmérbe kerül. Munkabér, munkaközvetités Irta: dr Máté Imre, m. kir. gazdasági főtanácsos, az Országos Mező­gazdasági Kamara igazgatója. Bucsuvacsoro a szekszárdi katolikus körűen Kiss Latos kanoaok tiszteletére A falusi rétegek szociálpolitikai gondozása terén messzemenő ter­veket tartalmaz vitéz Imrédy Béla kormányzati programja. Államfér­fim bölcsességének legszebb termé­kei közé sorolhatók az idevágó el­gondolások. Annyi kívánnivaló van e téren a falvakban, hogy azoknak kielégítése egy félévszázad kormány­programjának kitöltésére is ele­gendő. Nem szándékom itt a pro­gramban érintett, a falvakban fel­lelhető szociális bajokkal részlete­sebben foglalkozni. Remélem, erre lesz alkalmunk az egyes tervek megvalósítása kapcsán. Arra a kö­rülményre azonban máris bátor va­gyok rámutatni, hogy a mezőgaz­dasági munkavállalók és a hozzá­juk tartozó eltartottak százezreinek sorsát előre átgondolt, egységes terv szerint lehet csak megoldani. Ha egymással parallel bevezetett gon­dozások fogják — mint ahogy lát­tuk ezt a családi bérre vonatkozó , javaslatoknál — a falvak életét, előttük érthetetlen rejtélyek ^lé állí­tani, akkor a várt eredmények el fognak maradni, az anyagi áldoza­tok pedig hiábavalóan terhelik a gazdasági életet. Ha viszont meg­rajzoljuk a falu szociálpolitikai tér­képét és beillesztjük abba a már meglevő szociális gondozások in­tézményeit, az igy nyerhető kép meggyőz bennünket arról, hogy az e téren reánk váró feladatokat csak egységes terv szerint lehet ered­ményesen megoldani. Erre az egyes javaslatok kidolgozása előtt van szükség, hogy a helyesnek felis­mert utón gyors ütemben lehessen haladni. Minthogy a szociálpolitikai gon­dozás tennivalóit különböző mi­nisztériumok, sokszor egymástól független intézményeken keresztül végzik, nem hiszem, hogy addig bárminő egységes koncepció ala­kulhasson ki, mig ezek a kérdések -egységes irányítást nem kapnak, tekintet nélkül az esetleges tárca­közi differenciákra. Vitéz Imrédy Béla reális és logikus célkitűzései­ből remélhetjük azt is, hogy a me­zőgazdasági szociálpolitika szétta­golt munkaterületén az eddigi rend­szertelenséget tervszerű, egységes szociálpolitika váltja fel. Helyesnek látszik az a felfogás, hogy az összes tennivalók közül a legfontosabb és hatásfokában is a legjelentősebb, a mezőgazdasági munkabérkérdés precíz jogi szabá­lyozása és a munkaközvetités helyes megszervezése. Tudomásom szerint, a földmivelésügyi minisztérium még a múlt évben elkészítette az ide­vonatkozó tervezetet, minden más tervet megelőzően ennek kellene az életbe átültetődnie. Ha ugyanis a mezőgazdasági munkásrétegek a mezőgazdasági árak és a tisztes­séges megélhetés követelményei ál­tal indokolt munkabért mindenütt megkapják, sok probléma önma­gától el fog esni. Ha akár elméle­tileg, akár gyakorlati vonatkozásá­ban nézzük a kérdést, nem is le­hetne más sorrendet megokolni. Az élet természetes alakulása más irányt vesz abban a pillanatban, amikor minden munkás dolgozik és keres ményéből magát és családját ren­desen eltartani képes. Az e téren jelentkező teher nem jelentene a munkaadókra különösebb többle­tet, mert bizonnyal olyan felesle­gessé váló, egyéb terhek életre- hivásától mentesülnének, amelyek reájuk nézve csak terhet, a mun­kásokra nézve pedig különösebb előnyt nem jelentenének, A tapasz­talat szerint, a munkaadók jó része készségesen osztja meg jövedelmét a munkással, azokat pedig, akik másként gondolkoznak, helyes irányba kell terelni. A munkabér­kérdés kívánatos alakulásának egyik előfeltétele azonban az, hogy a mezőgazdaság jövedelmezősége ki­elégítő és biztos legyen. Enélkül a jogi szabályok is hatásnélküliek lennének. — A munkabérviszonyok rendezése és irányítása terén a mezőgazdasági kamarai szervezet­nek kellene megadni a helyi jellegű iniciativát. A mezőgazdasági bizottságokban a munkaadó együtt él a munkások­kal, innen lehetne speciális bizott­ságokat kreálni, melyek bürokrati­kus korlátoktól mentesen és ható­sági parancsszó kikapcsolásával jól intéznék ezt a kényes kérdést. A gazdasági cselédek lakásügye rendezésének állami támogatással való elősegítése régóta vajúdó, to­vább nem halasztható kérdést visz megoldásra. Minden cselédnek kü- lönlakást és jószágának tartására alkalmas, rendes helyiséget kell adni. Ezt egészségügyi és embe­riességi követelmények parancsol­ják. Hisszük, hogy a kormány ez- irányu kezdeményezése olyan lesz, hogy rövid idő alatt az összes bir­tokokról eltűnnek a bacilluste- lepek. Évtizedes küzdelmek győzelmé­nek első reménysugarát adta vitéz Imrédy Béla miniszterelnök ■ pro­gramjában, amikor az aáórefor- mok sürgős megvalósítását Ígérte. Ezen a téren a mezőgazdaságnak sok jogos panasza van, különö­sen a sok millió kisgazdának és falusi kisexisztenciának. A kor­mány előtt fekszik az Országos Mezőgazdasági Kamarának az adó- I kérdésben kidolgozott, minden rész- I letre kiterjedő egész javaslata. Szerdán este százhetventeritékes vacsora volt a Szekszárd belvárosi Római Katolikus Olvasókör dísz­termében, ahol a város közönsége ünnepelte a pécsi káptalan mester­kanonokává kinevezett Kiss Lajos szekszárdi apátplebános, felsőházi tagot. A vacsorán ott láttuk vitéz Thuránszky László dr főispánt, tar- doskeddi Benke József tábornokot, a különböző felekezetek lelkészeit, a szekszárdi hivatalok és hatósá­gok vezetőit, továbbá a katolikus egyház szerepvivő egyéniségeit. Vacsora után vitéz Vendel István polgármester nemesveretü szép be­szédben méltatta Kiss Lajos mes­terkanonoknak, Szekszárd szülötté­nek közéleti tevékenységét és a vá­ros nevében melegen üdvözölte ka- nonoki kinevezése alkalmából. Horváth Károly szekszárd-ujvárosi esperesplebános az egyházközség jókívánságait tolmácsolta és rámu­tatva Kiss kanonoknak már évtize­dekkel ezelőtt kivételes jövőt ígérő élete folyására, felsorolta mindazo­kat az egyházi alkotásokat, amelyek Kiss Lajos szekszárdi működésé­hez fűződnek. Malonyay Elemér igazgatótanitó a róm. kát. iskolák tantestületének képviseletében szólalt fel és sajná­lattal emlékezett meg arról, hogy ezzel a kanonoki kinevezéssel a szekszárdi róm. kát.' egyházközség tanítói kara elveszti atyai támoga­tóját. Kiss mesterkanonok mélyen meg­hatva válaszolt a pohárköszöntőkre és kijelentette, hogy a válás fájdal­mát fokozza a szülőföld iránt érzett ösztönös ragaszkodás. Dicséretet nem érdemel — úgymond — mű­ködéséért, mert hiszen semmi rend­kívülit nem cselekedett, csupán a kötelességét teljesítette. Szekszárd- ról való eltávozása után is sokat időz majd lelke Szekszárdon, hi­szen viszontszeretettel kíván gon­dolni azokra, akik öt szeretettel el­halmozták. Lendületes beszédét az­zal a kívánsággal végezte, hogy az itteni lakosság fogjon össze kö­zös munkában Szekszárd boldogu­lásáért. Frai József gazdálkodó a szek­szárdi róm. kát. hívek jókívánságai­nak adott hangot, dr Rubinstein I Mátyás főrabbi pedig az izr. hit- i község tagjai nevében üdvözölte az I uj kanonokot. Százhúszezer pengőnél több a „Magyar a magyarért" akció tolnamegyei gyűjtése Előző két számunkban már közöl tűk a »Magyar a magyarért« akció vármegyei központjának, Szekszárd városának, a központi, dombóvári, tamási, völgységi és dunaföldvári já rások gyűjtésének kimutatását. Ez alkalommal tesszük közzé az utolsó nak kézhez vett alábbi összeállítást. A simontornyai járás gyűjtése. 695 Pi gróf Apponyi Károly 200 P: Simontornyai gazdaság 150 P: gróf Batthyány Pálné Hőgyész. 1Í0 P t Phönix Rt. Simontornya 115 Pi Talpkikészitő műhely Simontornya. 110 P: Belecskai gazdaság. 100 P: Weisz Lajos Gyönk, Géptársaság Sárszentlőrinc, Martin József Bikád, Simontornyai Takarékpénztár, Simon tornyai Izraelita Hitközség. 80 P i Kiss István Rácegres 77 P : Visolyi Gusztáv Gerenyás. 52 P: Levente Egyesület Sárszentlőrinc 50 P: Jerg- ler János Óoána, Petz Rezső Nagy­tormás, dr Nozdroviczky Gyönk, Gyönki Takarékpénztár Rt, herceg Sulkovszky Viktor GyÖDk, Hangya Szövetkezet Hőgyész, Hitelszövetke­zet Hőgyész, gróf Wimppfen György Kisszékely, gróf W imppfen uradalom Kisszékely, Polgári Olvasókör Sár­szentlőrinc, Evangélikus Nőegylet Sárszentlőrinc, Simontornyai Kris­tályvíz Rt. 40 P: Weltmann Mór Hőgyész, Ausch Vilmos Tormás- kölesd, báró Inkey uradalom Miszla, May Konrád Uzdborjád. 37 P: Me­szes műhely Simontornya. 35 P: Gyönk község. 32 P: Hengermalom Hőgyész. 31 Pl Ranschburg Ede Hőgyész. 30 P ■ Müller Henrik Sza- baton, Bartza Imre Hőgyész, Téry Aurél Hőgyész, Laky Nővérek Tor- máskölesd, Talpcserző műhely Simon­tornya, Gottlieb Imre Simontornya, Rothauser Lajos Simontornya, Ger­hardt Tóbiás Uzdborjád, Gerhardt Henrik Uzdborjád. 29 P: Kurdy Endre Simontornya. 28 P: Boksz kikészítő műhely Simontornya. 25 P: Ausch Géza és Aladár Kesző- hidegkut, Hitelszövetkezet Tormás- kölesd, Simon Gyula Tormáskölesd, Nagy Lajos Miszla, Berger Pál Si­montornya. Pillich Ferenc Simmr» tornya, Wolf Mór Simontornya, dt* Kiss István Simontornya, Vörös* kereszt Fiókegylet Simontorn^j&JBq- nedict Jenő Tolnanémedi.(g^^^f | Molnár Sándor Simontornyg^ Sesa- táli Ferenc Simontornya, Láttátok Mihály Simontornya, sülét Tolnanémedi. 20 Pl Sulkovszky Viktorné Gyönk, i íhck Egyes szám ára 12 fillér»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom