Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)

1938-11-26 / 94. szám

XX. évfolyam. Szekszárd, 1939, november 25. (Szombat) 94. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKENT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Bscrlteezifiety ia kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonozom: 85 előfizetési mii Egész évre _ 12 pengő || Félévre _------- 6 pengő Fe lelő!) szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lep megjelenik minden szerdán te szombaton. Bldflxeli.l dllak #s hirdetések, valamint a lap szellemi részéi IMtiő közlemények s szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések dmli •ií le» bnsébon ral|llmélerso'ronkíni 10 m. ÁIIAstkere.őknek BO százalék kedvezmény. A hírrovatban slhplvezstt reklám-*, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként Mi tmerne kerül. A helyzet Pontosan tíz napra rá, hogy Kas­sára bevonult honvédeink élén az ország főméltóságu kormányzója s szemfinkpt elöntötte az öröm köny- nye, — \\z paprs e fenséges ma­gyar élmény után megdöbbenve észleli a nemzet sorsáért aggódó és reformok után vágyódó köz­véleményünk, hogy belpolitikai éle­tünk nagyjramu munkája elé olyan torlaszokat dobtak, amelyek, ha aka­dályai nem is lesznek az élet fej­lődő iramának, mégis mint szo­morú tüneti jelenségekkel szembe kell néznünk azokkal. Mi történt hát? Már a Felvidék visszacsatolására megindult diplomáciai nagy harc heteiben suttogások voltak arról, hogy belpolitikai életünkben zavar észlelhető. A jólismert szájpropa­ganda csendben őrlő malmai meg­indultak és miként a későbbi ese­mények igazolják, nem minden ered­mény nélkül. Ez a pártoskodó szel­lem azonban a magyar nemzet elé tárult dicső napok alatt jónak látta, ha csendben marad. Erre a maga­tartásra főként az kényszeritette, hogy a nemzeti érzés m3g?sba szök­kenő kirobbanása njem tűrte volna meg, hogy az őröm e csodás nap­jait bármiféle bomlasztó szakadás elrontsa. Imrédy Béla kormánya a nagy diplomáciai harc után, miköz­ben örvendező részese volt a nagy nemzeti ünnepnek, nyomban hozzá­fogott azoknak a feladatoknak el­végzéséhez, amelyek egy pillanatnyi időt sem engednek a gondterhelt tétovázás, a bizonytalanság és a célok kellő fel nem ismerése szá­mára. A Nemzeti Egység Pártjának em­lékezetes értekezletén Imrédy Béla szinte a részletekbe menőleg fel­vázolta a magyar belpolitikai élet munkaprogramját. ɧ amikor ez a nagy program ismeretessé vált, egyszerre zsongás, s nyugtalanság, feszengés és szorongás fogott el egyeseket, akik jogcímeket kerestek arra, hogy torlaszt építhessenek a meginduló nagy magyar reform elé. Hiába hangoztatta Imrédy, hogy ő kifejezetten alkotmányos eszközök igénybevételével igyekszik megvaló­sítani programját, mégis előtűntek az „alkotmányvédők“ és adott al­kalommal bekövetkezett az ország kormányzópártjában olyan ketté­szakadás, amelyik a magyar poli­tikai élet horizontjára egy nagy kérdőjelet rajzolt. Az első órákban meglepődés és megdöbbenés ülte meg a lelkeket. De éppen az ilyen nagy események és vészterhes pillanatok szolgáltat­nak alkalmat arra, hogy megmérjék az ember értékét. Ilyenkor látszik meg, ki a legény a gáton. Mert ha a magyar belpolitikai élet ellentéteit tárgyi okok idézték volna elő, azon könnyen lehetne segíteni, mert tárgyi kérdésben a vita megegye­zésre is vezethet. De ha az ellen­tétek személyi motívumokból kelet­keznek és a személyi ellentéteket hatalmi vágy is fűti, ott már sokkal nehezebb a helyzet. Sajnos, a ma­gyar belpolitikai élet mai képét személyi ellentétek okozták. Azzal, hogy a Nemzeti Egység Pártjából kivált disszidensek az ellenzék segít­ségével le tudták szavaztatni a kor­mány pártját, tagadhatatlanul össze­kuszálta politikai életünket, de — semmiesetre sem akadályozza meg a reformmunka kifejtésének lehető­ségét. Imrédy Béla a Kormányzó ur Őfőméltóságától nyert felhatalma­zás alapján november 30-ig időt nyert s ez esetben valóban találó a magyar mondás: aki időt nyer, az mindent nyer. Ne csüggedjenek tehát a nemzet sorsáért aggódó lel­kek, akik a modern időkhöz mért reformeszmék hívei, mert az a pro­gram, amelyik az uj Magyarország képét fogja elénk varázsolni, nem kapott olyan léket, hogy állóvizek poshadó fenekére sülyesszék jó irányban haladó sajkánkat. A Nem­zeti Egység Pártjából történt kivá­lások e munkaprogramra még elő­nyökkel is jártak, mert a komoly alkotmányos szellemtől átfűtött, de minden körülmények között haladni vágyó jobboldali politika e kiválá­sok folytán tömörebb egységben és világnézeti alapon összeforrt kom­pakt egészben indíthatja meg nagy nemzetépitő munkáját. Tolna vármegye községeinek villamosítása Már több mint három évvel ez­előtt elhatározta Tolna vármegye negyven községe, hogy a villamos energiával való ellátásra nyilvános versenytárgyalás hirdetését fogja kérni a m. kir. iparügyi miniszter­től. A községek erre vonatkozó határozatait jóváhagyta a vármegye törvényhatóságának közgyűlése, va­lamint vagyonfelügyeleti szempont­ból a belügyminiszter é§ a pénzügy- miniszter is. A villamosítás kivitele azonban dacára annak, hogy az elgondolásnak semmiféle közigaz­gatási akadálya nem volt, máig sem valósulhatott meg. Szongott Edvin alispán hivatalba lépése óta állandóan sürgette a ver­senytárgyalás kiírását, azonban az erre vonatkozó intézkedés késett. Az alispán f. hó 16-án kihallgatásra jelentkezett vitéz Petnehdzy Antal államtitkárnál, aki részletesen is­mertette a tolnamegyei községek villamosítása ügyének elakadását. Az iparügyi miniszter az alispán előterjesztését teljes egészében ma­gáévá tette és utasította elektrifiká- lási osztályát, hogy tiz községnek J villamos energiával leendő ellátására a versenytárgyalást azonnal hirdesse meg. Az osztály a versenytárgya­lási hirdetményt azonnal elkészítette és- az iparügyi miniszter aláírásával ellátott versenytárgyalási hirdetmény a Budapesti Közlöny november 20-i 260. számában már meg is jelent. Az iparfigyi magyar kir. miniszter egyelőre Győnk, Györköny, Hőgyész, Kölesd, Nagykónyi, Nagyszékely, Pincehely, Sárszentlőrinc, Sióagárd és Tamási községek villamosítására hirdetett versenytárgyalást azzal, hogy az ajánlatokat a folyó, 1938. évi december hó 20-ig kell az ipar­ügyi m. kir. minisztériumban be­nyújtani és az ajánlatok felől a dön­tés az 1939. évi február hó 20. nap­jáig fog megtörténni. A munka kivitelével megbízandó vállalkoz­nak a hálózatot és berendezéseket hat fagymentes hónap alatt kell el­készíteni. Vitéz Petnehdzy Antal iparügyi államtitkár kijelentette az alispánnak azt is, hogy a tiz községet követni fogja a többi községek villamosí­tása is. Magyar a magyarért" akció vármegyei eredménye Előző számunkban már megírtuk, hogy a »Magyar a magyarért* gyűj­tési akció vármegyénkben lezárult. Az alábbiakban folytatólagosan nyug­tatja a mozgalom vezetősége a 20 pengős és annál nagyobb összegű adományokat: A központi járás gyűjtése. 200 P : Sárközi Takarék Bátaszék. 150 P: Legeltetési Társulat Báta­szék. 100 P : Pongrácz Lajos Báta­szék, Bátaszéki Takarék, Rosenberg I Mátyás Bátaszék, Osztreicher Gyula | és felesége Bátaszék. 50 P i Báta széki Legeltetési Társulat, Tajcsar- nok Mözsi Telepe, Mözsi Gőzmalom R-T., Tolnay* Knefély Ödön, Tolna vidéki Polgári Takarékpénztár. 42 P: Gazdaközönség Tengelic. 40 P: Ráhn Márton Bátaszék Tolnai Nép­bank R -T. 32 P: Olvasókör Sió agárd. 30 P. Léhner Árpád Báta­szék, dr Ung Ferenc Báta 20 P: Koch Lajos Sióagárd Kisfaludy Mi- hályné Medina, Tejszövetkezet Me dina, Hangya Medina, Hitelszövet kezet Medina, dr Kisfaludy Kálmán Medina. Szilágyi Béla őcsény Ká- konyi Ferenc Dokomlás, Miklós Lő­rinc Bogyiszló, Miklós Vince Bo­gyiszló, Fajth Jenő Báta, Hőrich Nándor Bátaszék, Lehner Árpád Bá- taszék, Mayer Nándor Bátaszék, B|: taszéki Vasutaskör, Thier Testvérek Bátaszék, Berta a ntal Mözs, Lehel Ferenc Tengelic, Szolga István Ten gelic, Ékes István Tolna, Stern Miksa Tolna Beck Manó Tolna, Heiszler {pare Tolna, dr Szili Dezső Tolna, Knittel János Alsónána, Bátai Le­geltetési Társulat. A tamási járás gyűjtése. 700 P: Landesmann Márk és Fiai Majsamiklósvár. — 500 P: Bisitsch Sándor és Harta Alfréd Majsamiklós- vár 440 P: Ozv. Heisler Jakabné és családja Majsamiklósvár. 200 P: Neidinger Imre és neje Majsamiklós- vár, Felsőavasi Gazdaság, Réh Si­mon Felsőireg. 150 P: Fuchs Sán­dor Keszipuszta. 110 Pl Réh Simon Gubarc puszta. 100 P: Gyánti Bér* gazdaság, özv. Kovács Antalné és Losonczi Ödön Döbrente puszta, Be- degi Telkesgazdák, Tamási Jegyző Egyesület, dr Madaras János Nagy- szokoly, Cweig Jenő Felsőireg, Csar- masz István Magyarkeszi' — 90 P: Nagy János és neje Majsamiklósvár. 80 P: Nagyszokolyi Szeszfőzde. — 50 Pl Bedegi Legeltetési Társulat, Nagyszokolyi Közbirtokosság, Halom Vincéné Nagyszokoly, Izraelita Nő­egylet Tamási, Ipartestület Tamási, Hangya Felsőireg, Ribiánszky József Felsőireg — 40 Pi Hitelszövetkezet Felsőireg. 35 Pi Tamási és Vidéke Ipartestület. 30 P: Hangya Nagy* szokoly, Községi Hitelszövetkezet Nigyszokoly. 28 Pl Kovács István Koppányszántó. 25 P i Erdőbirtokos- ság Bedeg, Hitelszövetkezet Bedeg, Téglaégető Nagyszokoly, Kürschner Imre Nagykónyi 20 Pi Blaskó Pé­ter Regöly, Szabó József Bedeg, Tejszövetkezet Bedeg, Fábri László Nagyszokoly, dr Hirsch Sándor Ta­mási, dr Frühwirth Jenő Tamási, dr Kenderesy János Tamási, Gyenis László Tamási, Szociális Misszió Ta­mási, Kecskés K Nagykónyi, Läufer N. Nagykónyi, dr Kelemen Géza Felsőireg, Wagner Testvérek Felső­ireg, V. Nagy Miklós Magyarkeszi, Kottlán Henrik Felsőnyék, Deutsch Béla Felsőnyék, dr Szabó Elemér Tamási. A völgység! járás gyűjtése. 150 P: Wéber Kálmán Bonyhád, Hónig Albert Bonyhád, báró Rubidó Zichy Paula Inkepuszta. — 120 P: Bonyhádi Takarékpénztár, Magyar Nemzett Muzeum Uradalom Lengyel. 100 Pi Bonyhádi Szent Vince tfze retetegylet, Glaser Gyula Bonyhád. 85 Pi Komló8Í János Dőrypatlan, Krausz Vilmos Bonyhád 58 Pigrót Apponyi Károly Bátaapáti. 50 P: Engelmann Antal Bonyhád, Brick Miksa Bonyhád, Pécsi Takarékpénz­tár bonyhádi fiókja, Ausch Sámuel Bonyhád, Községi Hitelszövetkezet Kisvejke, dr Krasznay Istvánná Bony­Eniet szám ára 12 fillér.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom