Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)

1938-11-09 / 89. szám

Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda" JUríkfOMii Szekszárd, >838. november 9. (Szerda) 89. szám. TOLNAMEGYEL HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 8*rkMZtM| 4. kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dl|i Egész évre _ 12 pengő || Félévre _____ 6 pengő Feleld* szerkeszt A: BLÁZSIK FERENC K lap megjelenik minden szerdán és szombaton. BlOltsetéei dllak ée hirdetések, valemlnt a lep acellcml részét liléid közlemények e szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések érali A legkisebb hirdetés dlla 1*10 pengd, — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllméleraoronként 10 fillér. Adatkeresőknek 60 százalék kedvezmény, A hírrovatban elhelyezeti reklám-, eUegyzésI, család] hír, valamint a nyfUiér soronként M (illírbe kerül. Örömnapok boldog sorozata vonul most végig ezen a negyedszázad óta oly sokat szenvedett, ellenségei által kirabolt, megcsúfolt szegény magyar hazán, örömujjongás hangzik mindenfelé az elért eredmények fölött, amelye­ket elsősorban Németország és Olaszország baráti támogatásának köszönhetünk. Kétségtelen, hogy ma nem ünnepelhetnénk, ha Német­ország keresztül nem viszi a szu- détanémet területeken a népek ön- rendelkezésének az elvét, amely külpolitikájának az alapja. Ennek az elvnek az érvényesítéséből folyik, hogy éppen csak azokat a terüle­teket kapjuk vissza, amelyeket visz- szakaptunk és hogy miért nem ér­vényesülhetett ebben a pillanatban Magyarország történelmi joga. Etnográfiái rendezés történt itt a népek önrendelkezési elve alapján és ennél többet most elérni nem lehetett volna. Ezt is csak úgy ér­hettük el, hogy másik nagy bará­tunk Olaszország és annak láng­lelkű vezére: a Duce szivvel-lélek- kel kiállt a magyar követelések vé­delmére s Németország mellett a másik döntőbíró szerepét betöltve, megörvendeztette szivünkéit egy­millió magyar testvér visszaadásá­val és a Felvidék magyarlakta részeinek a hozzánk csatolásával. Nem újkeletű Olaszországnak ez a a mellettünk való kiállása és ba­rátsága, hiszen ott jelentették ki először hivatalosan, hogy nincse­nek örökérvényű békeszerződések és hogy a trianoni béke igazság­talan.- Hitler Adolfról teret neveztek el Budapesten a baráti német nagy­hatalom támogatásáért. Ez azon­ban igen csekély viszonzás és a súlya azokban az érzelmekben van, amelyekkel a magyar nép Német­ország és annak nagy vezetője, Hitler Adolf felé tekint. A német vezér és kancellár bizonyára ebből a gesztusból is megérzi népével együtt a magyarság érzelmeinek és hálájának melegségét. A baráti német és olasz hatalom­mal együtt hálával kell megemlé­keznünk ezekben az örömteli na­pokban Lengyelországról is, amely olyan páratlan melegséggel állott á szent magyar ügy mellé, ahogyan ez csak az évszázados baráti — mondhatnánk testvéri — és poli­tikai kapcsolatokból következik. Hálánk nagyságát meg kell sok­szorozni azoknak az akadályoknak, amelyeket a mi barátaink a békés revízió utjából elhárítottak. A cseh politika járszalagján vezetett hatal­mas Franciaország külügyminisztere Bukarestből tiltakozott a határok sérthetetlensége mellett Benes pedig a franciák kardját csörtetve akként nyilatkozott, hogy a magyarok csak ' csinálják tovább a békés revízióju­kat, ' ez a csehek nyugodt álmát nemigen zavarhatja. Es a francia fegyverekre támaszkodó Csehor­szággal szemben mégis igaza lett a magyar külpolitikának, amely húsz éven át nyíltan merte hirdetni, hogy a békés revizió diadalra fogja juttatni a magyar ügy igazságát. Megtörtént a lehetetlennek hitt ese­mény, megtörtént a bibliai csoda: börtönünk falai megrepedtek, és pedig nem gránáttól és ekrazittól, vagy másféle robbanó anyagtól, hanem a magyar igazságnak min­dent lebiró erejétől. Most, hogy kifelé megyünk már Trianonból, a fájdalomnak és le- sujtottságnak ebből a gyilkos szöve­vényéből,* hálával kell gondolnunk az ország vezetőire, akik barátokat szereztek nemzetünknek és szilár­dan erős hittel kell támogatnunk őket munkájukban, amelynek az 8 végső célja, hogy jöjjön az uj, az erősebb, a nagyobb Magyarország. Dobbanjanak most egyakarásban össze a magyar szivek, mert erre a nemzedékre más vonalon is vár még igen nagy és igen örvendetes munka. Zászlót a Felvidéknek I Konduljatok most meg száz nyelven beszélő magyar érc-harangok hallelujás hála, húsvéti imára I szórjátok a jó hirt szét a nagy világba: feltámadás lesz itt mégis, mindhiába!... Lássák: az Igazság főlőtt halotti tort ülő hitvány tivornyások ezer éves hazát, égszerinti jussot zsiványolt zsiványok: hogy a pír kigyullad, minden sápadt arcon, hogy a szent vér mozdul, s nem szikkadt ki még a húsz esztendős harcon; megindult most, mint a mélyben izzó láva s öröm-könny hullámzik örvénylő nyomába’!... .............Én a sok közül egy ■ ny itom most eremet, hogy mérföldek hosszán vére tűzpirosra fesse be az eget, Bimbózó leányok és húsz éves ifjak hófehér szűz lelke: tapadjon hozzá és világítson el a messze végtelenbe !... S délibábos rónák élet-csirás zöldje, éltető reménye simuljon alá az igazságot osztó három egy istenség szentséges nevébe !... S ezt a legszebb inba, idegekbe oltott magyar három egy szint Isten szivárványát: vigye el északra déli szelek szárnya, közénk vert sorompók, szégyen gyászoszlopok letakarására, vigye ünnepváró csukló Magyaroknak, húsz éve jelt leső, mindig ide néző vérből vér raboknak, akik vártak, hittek, vártak nem hiába!... S a — Szív zakatoljon, bordák töréséig s dobbanása hangját éther hullámai vigyék véges-végig mondva csinált fájó határokon által s fel egész az égig!.,. A száj meg süvöltse, búgva mint az orkán: mindent vissza, vissza! hogy visszhangot verjen: Pozsony, Nyitra — Késmárk!... s a kárpáti sziklák ide kéklő ormán .......... És keményen zengjen, a Parancs, a Törvény, mint ébresztő kongás, mint egy szent [igézet!... s ütődjék néki a mártírok szivének... érjen oda, hol a könnyek kiapadtak, hol magyarok vannak, élők, vagy halottak zúgjon most harsogva szünetlenül: hogy mindig hive légy hazádnak: bölcsődnek, sirodnak: hazádnak 1938 november 5. rendületlenül! (Szekszárd). Miklósi Mutschenbaoher Ödön. „Magyar a Magyarén“ felvidéki mozgalom a klsgyűlésen A főispán komolyan Ints szavai a vármegye vagyonos társadalmához Tolna vármegye kisgyűlése mai ülésén a „Magyar a Magyarért“ fel­vidéki mozgalom céljaira 5000 pen­gőt adott. A főispán a kisgyűlés e nemes határozatát a mozgalom or­szágos központja nevében köszö­nettel vette tudomásul. Ezt az al­kalmat is felhasználta arra, hogy a • kisgyűlés tagjait és a kisgyfilésen | keresztül a vármegye társadalmát az adakozásra felhívja. Bejelentette, hogy a vármegyei mozgalom vezetősége külön felhí­vással fordult a vármegyei társada­lom legtehetősebbjeihez, amely fel­hívás hangsúlyozta, hogy nem kő- nyöradományokat kérnek, nem min­dennapi jótékonysági akciót foly­tatnak, hanem egy olyan rendkívüli mozgalomba való hazafias bekap­Egyes szám árs 12 filléPi csolódást kívánnak, amelynek célja a történelmi Magyarország egyik eddig elszakított és most vissza­nyert szép darabjának védőbástya­ként való újbóli felépítése. A főispán egyrészt meleg hálá­val köszönte meg azoknak az ado­mányait, akik anyagi helyzetükhöz képest és sok esetben anyagi erői­ken túl áldoztak, viszont mély saj­nálkozással állapította meg, hogy a megye tehetős társadal­mának egyesei nem érezték át azt az erkölcsi kötelessé­get, amelyre őket kiváltságos vagyoni helyzetük kötelezi és csekély adományukkal nem fog­ják fel elég komolyan a magyarság e legszentebb nemzeti kérdését. Hazafias ünnepélyek Szekszárdon vasárnap délelőtt az összes felekezetek templomaiban ünnepélyes hazafias istentiszteletek voltak. A belvárosi plébániatemp­lomban a hosszas betegségéből fel­épült Kiss Lajos apátplebános, felső­házi tag ez alkalommal mondotta első miséjét. A mise keretében Nddossy Sándor segédlelkész tartott költői szépségű, igen nagyhatású, rendkívül hazafias szentbeszédet. A misét Te Deum zárta be. Délután fél 4 órakor hazafias ünnepély volt a városháza és a vármegyeháza közti Béla-téren. A szemetelő eső dacára is sokezer főnyi közönség jött össze, hogy részese legyen az örömünnepnek, amelyre a helyőrség diszszázaddal és zenekarral vonult ki. A honvéd­zenekar himnusza után Csömör László irredenta verset szavalt, a Szekszárdi Dalárda Révffy Géza egy dalát énekelte, majd vitéz Vendel István polgármester tartott nagy­hatású alkalmi beszédet. A honvéd­zenekar játszotta ezt követően a „Szép vagy, gyönyörű vagy Magyar- ország*4 cimü dalt, az ifjúság nevé­ben Borbás István gimn. tanuló beszélt igen talpraesetten, a Dalos­kör a „Nem, nem, soháM-t énekelte, majd Szászi Sándor levente saját versét szavalta. Az ünnepség a hon­védzenekar „Szózatjával végződött. Az ünnepély után az ezred zene­kara a diszszázaddal és az ifjuság- 1 gal együtt zenéstakarodót tartott A gyűlésből kifolyóan üdvözlő táv-

Next

/
Oldalképek
Tartalom