Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)

1938-10-08 / 81. szám

XX- évfolyam. Szekszárd, 1938. október 8. (Szombat) 81. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP SxcrkesxlGség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési difi Egész évre — 12 pengő || Félévre ______6 pengő rc idős nzcrkvisJó ÖLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési ól|sk és hirdetések, valamint s lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. hirdetések Srali A legkisebb hirdetés dlla 1*50 pengő, — A hirdetés egy 60 mllllmétsí széles hasábon mllllmélersoronkénl 10 fillér. Alléstkerssőknek 60 százalék kedvezmény, A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nylltiér soronként 60 fillérbe keríti. Repülőtér a vármegyében Október hatodlka az eddigi őszi gyásznap az idén győzelmes tavasz ragyogni kezdő fényeként jelentkezett és a gyászos, sötét zászlók mellett szines nemzeti lobogókat lenget a szél: hajnalodik szegény megcsonkított Magyaror­szágnak is. Nyolcvankilenc év óta gyászolja a magyar nemzet a vér­tanukat és húsz év óta megemlé­keztünk ezen a gyászünnepen a nemzet testéről erőszakosan leszaki- tott sokmilliónyi magyarságról is. Hogy a mostani gyászünnepen a fekete lobogók mellett ott voltak a piros-fehér-zöld színek isj ez azt az örömünket jelenti, hogy huszesz- tendei sanyargatás után legalább egy kis része visszatér a vérző nemzettestbe annak, amit elszakí­tottak. Ez az érzés színesítette meg az idei október hatodikét. A müncheni konferencia óta óráról-órára lélegzetvisszafojtva vár­juk a híreket és a gyásznap egyik örömet okozó hire volt, hogy Benes, a cseh köztársasági elnök lemon­dott. Véglegesen megbukott az az ember, aki az összeomlott cseh államot megteremtette és akinél rosszabb indulatu, sötétebb lelkű el­lensége hazánknak nem volt soha­sem. Lassan-lassan mind tisztábban lát a nemzet a világpolitikai helyzét „miért“-,, azért“-jében és áhítattal gondol a két év előtti október 6-án oly hirtelen elhalt Gömbös Gyula miniszterelnökre, vármegyénk nagy szülöttére, akiről most már teljes bizonyossággal meg lehet állapítani, hogy nem álmodozó, hanem a jö­vőbe látó politikusok egyik legna­gyobbika volt. Fokról-fokra építette a sokszor megpróbáltatott magyar sors templomát, amely már tető alá is került. Az ő jövőbelátása diktálta azt a külpolitikai vonalvezetést, amely­nek teherbírása e napokban való­ban reálisnak bizonyult. A mostani október hatodikén érez­tük, hogy az utolsó napok drámai mozzanatain és fordulóin keresztül a lelkekben összesürüsödött aggo­dalmakat mind szétoszlatta vitéz Imrédy Béla miniszterelnök nem­rég elhangzott rádiónyilatkozata, amely megjelöli a magyar igazság teljes győzelméhez vezető utat. Az egymást oly gyorsan követő ese­mények percrŐl-percre igazolják a miniszterelnök minden kijelentését. Éppen ezért a nemzet egész egye­temének át kell hatva lenni Imrédy Béla e szavaitól: „Ha valaha, úgy most van itt az ideje annak, hogy valamennyien egy utón járjunk, mert a kormány­elnöknek a legnagyobb erőt az adja, ha érezheti, hogy az egész nemzet halad mögötte.“ Haladjunk tehát tovább is a leg­teljesebb nemzeti egységben Imrédy Béla mögött, hogy minél előbb be­válthassa a magyar nemzet összes reményeit. A repülésügynek tervbevett na­gyobb méretű fejlesztésével kapcso­latban Szongott Edvin alispánhoz leirat érkezett a M. Kir. Légi For- gajmi Hivataltól azzal, hogy tegyen előterjesztést a vármegye területén létesítendő közforgalmi repülőtér helyének megállapítását illetően. Az alispán a leiratra adott válaszában helyszíni szemlét indítványozott és * 3 a viszonyok ismeretében közölte, hogy a repülőtér felállítását illetően legkomolyabban szóba jöhet öcsény község határa, ahol már eddig is több alkalommal szálltak le repülő­gépek, többek közt olasz légi jár­müvek is. őcsényben erre a célra egyébként 200 katasztrális hold te­rületet kellene a kincstárnak meg­szerezni. Szekszárd társadalmi egyesületei üdvözölték a miniszterelnököt Ahol magyarok élnek, mindenütt nagy örömet kelt a nemzetközi élet­nek az a szenzációs eseménye, hogy a hazugságokból épült csehszlovák államra a Münchenben tartott négy­hatalmi konferencia kimondta az ítéletet. A cseheknek az Ítélet ren­delkezései alapján előbb a szudéta- hémet vidékeket kellett leadni, majd a lengyel Teschent, mig most kerül a sor az elrablott magyar területekre. Az események örőmteljes hatása alatt vitéz Vendel István polgármester gyűlésre hívta össze a Szekszárd megyei város területén levő társa­dalmi egyesületeket. Ezen a gyűlé­sen mérlegelve a külpolitikai hely­zettel összefüggő azokat a súlyos viszonyokat, amelyek a magyar kor­mány és vitéz dr Imrédy Béla mi­niszterelnök vállaira nehezednek, elhatározták, hogy őt táviratilag üd- vözlik és közük, hogy a magyar igazság érdekében folytatott mun­kájában mögötte állanak és Isten áldását kérik erre a munkájára. A gyűlés határozatából a miniszter- elnöknek az alábbi táviratot küldték: vitéz dr Imrédy Béla miniszterelnök Úr önagyméltóságának Budapest. Szekszárd város Társadalmi Egye­sületei és Szervezetei a magyar test­véreink, a Felvidék visszacsatolása és az ottani nemzetiségek teljes önrendel­kezésének kivívása érdekében izzó magyar hazafias lélektől irányított munkásságáért mély tisztelettel és őszinte ragaszkodással üdvözlikNagy­méltóságodat. Egy emberként állanak Nagyméltó­ságod és a vezetése alatt lévő ifi. kir. Kormány mögött. Kérik Á Min­denhatót, hogy hatványozza meg Nagyméltóságod erejét, hogy bölcs elhatározással irányított emberfeletti küzdelme hozza meg a sokat szen­vedett Nemzet számára a rég várt igazságot. vitéz Vendel Istvúá polgármester. Fordulat e$v öngyilkossági ügyben. Megírtuk, hogy fo yó hó 1-án dél után 6 óra tájbán Vicéik Pál 44 éves dunafőldvári köiségi mezőőrt lakása udvarán holtan találták. A megindult nyomozás során a hoszátartoiók azt adták elő, hogy Vicsik Pál már na­pok óta hangoztatta Öngyilkossági szándékát. A halott mellett találták szolgálati pisztolyát és egy Flaubert puskát. A megejtett orvosrendőri halotti vizsgálat öngyilkosságot állapitolt meg és ennek alapján a hatóságok a teme­tési engedélyt megadták. Vicsik Pált 3 án délután el is temették. A duna földvári csendórórs tovább nyomozott ebben az ügyben és olyan gyanús körülményeknek jött a nyomára, amelyek valószínűvé tették, hogy a mezőőr nem önkezável vetett véget életének. Kedden, folyó hő 4 én, távbeszé­lőn jelentették a gyanús körülménye két dr Gaal Dezső szekszárdi kir. ügyészségi elnöknek, aki azonnal intézkedett, hogy Vicsik Pál egyik fiát rögtön vegyék őrizetbe. Majd intézkedett aziránt is, hogy Vicsik Pál holttestét exhumálják. Szerdán délután az ügyészségi elnök, a vizs­gálóbíró, dr. Kovács V. Károly kórházi főorvos, törvényszéki orvos és vitéz Bogdáody György megyei tiszti orvos kiszállt Duoaföldvárra a helyszíni vizsgálat megtartására. A holttestet exhumálták ée a törvény­széki boncolás megállapította, hogy Vicsik Pál halálát idegen kéz okozta. Két lövés ment keresztül mellkasán, az egyik a szivét fúrta át. Mindkét lövés egymagában íb halá'os volt. Megállapították azt is, hogy a lövé­sek nem azokból a fegyverekből in­dultak, amelyek a holttest mellett voltak és hogy a lövések néhány méter távolságból találták őt. Ezek után az elhalt gyanúba vett fia töredelmesen beismerő vallomást tett, elmondta, hogy ő lőtte agyon édesapját egy Steyer-pisztollyal, ame lyet elrejtett a kukoricásban és a me lyet elő is sdott. A két fegyvert ő tétté apja holtteste mellé, hogy a gyanút magáról elhárítsa és hogy úgy tűnjék fel; hogy apja öngyilkos lett. Előadta, hogy 4—5 méter távol­ságból lőtte 1j apjátj ódaladi viszály miatt, A nyomozás még folyamai ban vao. A törpebirtok renta­bilitása Irta: Bornemisza Géza m. k. 1.1., iparügyi miniszter. A mezőgazdaság és az ipar kap­csolataiban közismert téma az, hogy mennyire érdeke a mezőgazdaság­nak, hogy népesedési feleslegei az iparban találjanak elhelyezkedést. Nem vitatom — de valószínű — hogy a mezőgazdasági termelés intenzitásának emelésével, biftok- megoszlásunk megfelelő javításával a mezőgazdaság népesség-eltartó ereje talán még valamelyest fokoz­ható. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a nemzeti és társadalmi szem­pontból legideálisabb birtok meg­oszlás elérése esetén sem volnánk képesek a mezőgazdasági időszaki munkanélküliséget teljes mértékben megszüntetni. Itt csak néhány számadatöt sze­retnék a közvéleménynek figyelmébe ajánlani, főleg azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy miért nem rerl- dezkedünk be úgy, ahogy Dánia és Hollandia tette: hagyjuk az ipar- fejlesztést, hagyjuk a sorsára az ipart és nyúljunk minden erővel á mezőgazdaság fejlesztéséhez, akkor majd meglesz a mód a népesedési feleslegek eltartására és a mező- gazdasági többletprodukcióval meg fogjuk tudni szerezni a szükséges iparcikkeket is. Alaposan tanulmányoztam Német­alföld és Dánia helyzetét — nem­csak most, hanem már régebben is — és csak néhány számadatot szeretnék itt felhozni. Dánia nép­sűrűsége megközelíti a mi orszá­gunk népsűrűségét; ott 1930-ban 86*7 volt a népsűrűség, Magyaror­szágon pedig ma 96*6; ugyanekkor Németalföld népsűrűsége 250 volt. Eltekintve azonban attól, hogy a tenger egészen más megélhetési és értékesitési lehetőséget biztosit, ha kizárólag a mezőgazdaságban él­helyezkedett lakosságot nézem, ázt látom, hogy Dániában a keresők­nek 35*3°/o-a, Németalföldön 206, Magyarországon pedig 50*8 %>-a él a mezőgazdaságból Hogy az össze­hasonlítás még szembetűnőbb le­gyen, vetitsük ezeknek a keresők­nek a számát egy négyzetkilométer országterületre és akkor megálla­píthatjuk, hogy Dániában, a sokkal fejlettebb, intenzivebb gazdálkodású mezőgazdaság 30’6, Hollandiában 51 ’5, Magyarországon pedig, a sok­kal kisebb intenzitású mezőgazdaság 53*8 keresőt kénytelen eltartani | négyzetkilométerenkint. Azt hiszem tehát, hogy ha a mezőgazdaság prosperitása emelkedik, akkor első­sorban a mezőgazdaságban máris alkalmazott kereső tömegek életszin­Egyes szám ára 12 fillér*

Next

/
Oldalképek
Tartalom