Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)

1938-10-01 / 79. szám

2

TOLNA MEGYEI ÚJSÁG

■^jolnhvo/

a kör* védjegyű

,Eternit

AZBESZTCEMENT NAGYLEMEZ.

, Könnyen tisztán tartható.

ETERNIT MÜVEK

, ' Budapest, V, Berlini tér 5.

Iáit hazát. Hazára, amelyikhez odaforrt a lelke, szive, élete, érzése és amelyért vért és életet áldozott: egyedül itt talált Szerit István a magvar életet és magyar lelket a kereszttel idefflite ehhez a magyar löldhöz aiDuna—Tisza közén, a Kárpátok alatt el* terülő magyar földhöz. (Taps.)

Békét adott' a keresztény etikának szellemével, erejével megszelídítette ezt a topor* zékoló fiatalságban kicsorduló erőkkel, teli magyarságot s ezzel megmentette, mert a nagy vérpocsékolásban a magyar vér kiapadt volna. Kultúrát adott ennek a nemzetnek. A szellemi gazdagodásnak, lelki elmélyülésnek, az élet kicsiszol sának forrásait és műhelyeit nyitotta meg a templomokban és iskolák* ban. Kenyeret adott ennek a nemzetnek, aranykalászos rónát, a búza bő áldását, az illatos kenyérnek Őrömét,.a munkás rendezett, elégedett életének csendes, meleg emberi boldogságát. És apostola volt ennek a nemzetnek, nemcsak poétikai és államférfiul' meggondolásból, hanem tüzes keresztény lelkének parancsára. Mélyen megmerült a keresztény go dolat üdvözítő mélységeiben ék a gondolatnak szépségét és a szépség* bőt kiáramló boldogságot akarta adni nemzetének.

öaszelorrasztotta a magyar életet, a magyar jellemet a keresitéoy gondolattal, ht mlnánink Magyarországon ezer esztendő alatt , a keresztény gondolat nemcsak valláserköf* esi iényező, hanem állsmszervezési tényező és eró fs. A magyar történelem legaktívabb ereje a keresztény gondolat és ennek a gondolatnak őrzése és szolgálata nélkül teljességgel érthetetlen a magyar történelem. A magyar királyaág gyökérverése a magyar éHsimság kezdete a magyar kultúrának elindulása, a magyar fajiaágnak megizmosodása, a magyar függetlenségnek megőrzése mind a keresztény gondolat mélységéből sarjadt és emelkedett ki és fejlődött ezer éves magyar történelemmé. Tehát minden pártülés a keresztény gondolattal szemben, párlütés a magyar gondolattal szemben, (Úgy van I) minden meghamisitása a színtiszta keresztény gondolatnak, meghamisitása a magyar gondolatnak és minden elárulása a keresztény gondolatnak, elárulása a magyar gondolatnak és a magyar hazának.

Szent István a magyar élet és történelem- járásnak az örök Útmutatója. Koronát sem a keletrómai, sem a nyugatrómai császártól nem kért, hanem egy közbeeső nemzetek feletti erkölcsi hatat mtól: a római pápától. Ebben a tényben s gondviselésszerü cselekedetében bennevan a m gyár történelemnek az útja. Mi nem tartozunk sem a nyugati, sem a keleti erórendsmhez. Mi ide tartozunk a Duna völgyébe. (Éljenzés, lap»:) És a Dnna völgyében egyetlen összefogó egységesítő, k egyenlítő, egyensúlyozó erő vau és ez kizáró ag egyedül a Szent Istvánt

f

;ondolat (Úgy van I) és amig ez a gondost nem érvényesül, addig itt ezen a területen nem lesz rend, nem lesz béke, nyugalom, de nem lesz egész Európában sem rend, béke, nyugalom.

Ennek a területnek politikaiadé azt mondhatnám geométriai törvénye, hogy a centrálisán elhelyezett magyarság alkosson nagy hatalmas birodalmat, az európai egyensúly és béke és az itt élő népek függetlensége, önállósága érdekében. Éppen ezén baj, hogy ehelyett a centrális erő helyett bele akarták iktatni a penleriális erőket: Prágát, Bukarestet és Belgrádot. Ezért van politikai, gazdasági, kulturális káosz és amig ezt helyre nem állítják, nem is fog megszűnni sem a politikai, sem a gazdasági, sem a kulturális káosz. Az a titokteljes erő, amely megállapítja egy nemiét helyzetét, helyét, feladatát, missz óját, munkáját, ideállitotta a magyart.

A történelemben van logika és van igazságszolgáltatás. . És ez a magyart állította ide, ezt a 'ajtl g és lelkileg egészen külön egyé- | niséget a beolvadással szemben immunis, | Vagy legalább is nagy mértékben immunis i örténelmi egyéniséget. Ideállitotta rokon- I

talannl az Idegen népek közé, hogy ha lattan államalkotó tehetségével és képességével itt egy népfeletti birodalmat alkosson és elválasztó gát legyen Kelet és Nyugat között. Martirfeladat ez. Hullámtörőnek lenni nem könnyű feladat. A magyarság ezt a feladatot ezer esztendőn keresztül hihetetlen vér- és életáldozatok árán teljesítette. Ezért fog majd a történelem a magyar életnek igazságot szolgáltatni. (Úgy van, taps.) Feltéve, hogy a magyarság le nem mond önálló, független történelmi egyéniségéről és feladatáról, (Taps) mert' abban a pillanatban, amikor a magyarság megfeledkezve történelmi távlatból mérhetetlen nagy értékű feladatáról, beleo vad akármelyik keletről vagy nyug tról induló erőáramlatba: megszűnik a magyar érték, tényező, erő lenni a történelem kezében. A történelem az értéktelen, erőtlen, haszontalan, életképtelen nemzeteket elsodorja utjá- ból, átvágtat rajtuk.

És Szent István magyar volt a szó legteljesebb értelmében. ' Azt mondhatnám par excellence magyar volt. Árpád törzséből sarjadt, de Krisztus vérével megnemesitett ős magyar typusnak, eszménynek, életnek, életre- kelése, kiteljesedése volt. Nem volt renegát, nem szakadt el a múlttól, nem vágta el a gyökérszálakat, nem olvadt fel a nyugati gondolat választó vizében ; nem zárkózott el e termékenyítő gondolat elől, de a magyar lélek által átdolgozta és abból magyar élet, magyar szellem, magyar erő lett. Mert más az, meggazdagitani a magyar géniuszt értékes eszmékkel, gondolatokkal s azokat, befogni organikusan a magyar élet egészébe és más az idegent szolgailag invenció és eredetiség nélkül másolni és utánozni. (Taps )

Minden intézményében magyar volt, nem hanyatlott bele a kiélt agonizáló keleti bi- zantéziusba, de nem szédült meg az egyéniségeket megtörő hűbériség rendiébe sem. A magyar múltba, jellembe mélyen belegyökerező egészen sajátos alkotmányt és jogfejlődést indított el, amely nagyszerűségében, eredetiségében páratlan egész Európában.

íme, itt áll előttünk tüneményes nagyságában, szépségében Szent István. És -zni magyarok, akik a történelem egyik legtragikusabb fordulóién állunk, nézzük csak kitárult lélekkel a kitágult, könnybelábbadt szemekkel, áhítozó vággyal, büszkeséggel ezt a nagy, szent, kéményöklü, bizantikus, alázatos Krisztusban élő’ és népéért élő és szent jobbjával a magyarnak utat mutató felség s nagy magyart. Tanuljunk kettőt tőle. Afc egyik ac, hogy egészséges, életképes fejlődés, történelmi hivatás Vállalása, jövőnek kiérdemlőié csak úgy lehetséges, *a minden gondolatunk és törekvésünk-belegyökeredzrk a múltba, vagyis hogyha Kristtus szelleméből és az fOOO *vés magyar alkotmányból sarjadt ki. *A másik pedig? országot építeni, elesett hazát felemelni,' történelmi átkot megtörni, az eszményi kilobbanás csillagait ujrat meg- gyújtani nem lehet máskép.’ csak Szent István szellemével, Szent István leikével, Szent István kitartásával és Szei-t István erejével. Ez a Szent Istvánt lélek, szellem, erő, amelyiknek érezzük az üteméi, most is töltse el est a magyar nemzetet ezekben a kegyetlen, kemény, veszedelmes időkben, amikor mindent megnyerhetünk, de el is veszíthetünk. Töltse el különösen a nemzet hivatott vezéreit és az a szent léz, amely formálta e nemzet életét, jellemét, leikéi, amelyik irtózatos erővel vájt medret a magyar tö'téne lem számára, amelyik — mint a mélységből kiemelkedő hatalmas kéz fogja össze minden gunyhatáron keresztül egy szétbonthatatlan történelmi és eikölcsi egységbe egész nagy Magyarországot és amelyik mint tiltakozás, fenyegetés villan bele egész Európába: ez a szent kéz vezesse ezt a nemzetei, irányítsa ezt a nemzetet, mutasson ennek a nemzetnek utat egy jobb, magyaiabb és keresztényibb jövő i

elé. (Éljenzés, taps, a szóm ot számosán fldvözlik )

A szent királyról s óló nagyszabású és művészi szépségű megemlékezés után vitéz dr Thurdnszky László főispán a megjelentek tapsaitól kisérve köszönte meg az ünnepi szónokok beszédét majd tiz perc szünet után következett

a rendes közgyűlés

A főispán mindenekelőtt bejelentette, hogy a megüresedett törvényhatósági bizottsági tagsági helyekre behívattak: dr Nagy Ferenc nagy- kónyi, Hajpál István tolnanémedi, Haidekker János szekszárdi, Ráth József szarvaspusztai és Lipovszky Gyula szekszárdi lakosok. Napirend előtt kért szót gróf Apponyi Rezső ny. főispán, aki többek közt az alábbiakat mondotta:

Gróf Apponyi Rezső Mussolini, Hitler és Moscicky üdvözlését indítványozza

Napok, hetek óta történelmi idők szelét érezzük. Óráról órára uj hírek, fordulatok, szenzációk, titkos vágyak: elfojtott reménységek remegtetik meg idegeinket. Az események vadul hömpölygő áradata magával ragadja képzeletünket és látszólagos tespe- désünkből kiemelkedve magunk is részesei, nem pedig szemléiéi akarunk lenni a korszakalkotó eseményeknek. Két évtizeden át visszafojtott minden keservünk, csalódásunk és elkeseredésünk az egek felé tör és magyar a magyarral egy felkiáltásban egyesül; a Felv déket akarjuk I

Ha visszapillantunk arra, hogy kinek a cselekménye váltotta ki ezt a lelkesedést, Európa lelkiismeretének • megszólalását és a magyar, tót .és. lengyel kérdés -napirendre, hozását akkor, amikor csak szórványosan hallottuk azt a szinte félénken előhozott reménykedést, hogy a magyar kérdés is felszínre kerül, ímeg kell állapiiani, hogy a trieszti nagy népgyülésen Olaszország Du- ceja, Mu.solini harsogta bele Európa fülébe*: Félmegoldás nincs, csak totális. A totalitás pedig csak általános népszavazással érhető el. Magyarnak, lengyelnek, tótnak egyaránt.

■ Tette ezt az a Mussolini, aki a trianoni szerződés után : le őrt jés meggyalázott Magyarországnak és magyar nemzetnek mint első nyújtott baráti kézét, Mussolini, ki a szerb krízis alkalmával félreérthetetlenül mellénk állt, Mussolini,* aki nem mulasztott el eddig egy alkalmat sem, hogy a békeszerződés elleu és a revízió mellett nyilatkozzon. Mussolini e mindenkor tanúsított jóindulatával és barátságával elnuiihatatlan * és mélységes hálánkat váltotta ki, mely t mindnyájunknak minél gyakrabban, m nél több helyről urbi et orbi kell hangoztatni testületeknek és egyeseknek egyaránt. Hálánk lerovásából Tolna vármegyének is ki ,kell venni a részét, miért is javasolom, hogy a törvény hatósági bizottság küldjön üdvözlő táviratot Mussolininak, akit szeretetéről, hálájáról biztosit Tolna vármegye közönsége azért, mert az egész világ előtt a legbensőségesebb módon emlékezett meg Magyarország igazságáról. Kérje egyúttal a vármegye közönsége Mussolinit, üogy nemzetünk számára tartsa fenn továbbra is nemes és olyannyira értékes baráti érzéseit. (Nagy éljenzés és taps).

Mikor köszönetünket fejezzük ki az olasz államfőnek, a legnagyobb hálával kelj jne^A Szekszárd Borvidéki Bortermelők állami ellenőrzés alatt álló Pinceszövetkezeté

o must-átvételt megkezdte

Kifizet üételörelöleget cuKorfohonként:

15—17 fokos mustért 1*2 fillért

18—20 fokos mustért 1*3 fillért 630

21 fokoson felül 1*4 fillért

Bejelenteni leket a várpincében lend Irodában

19o8 október 1,

Önnek is meg kell már venni a

NIKOPÁLL

szipkát

ha egészsége ér egy fabatkát

......

em

lékeznünk Hitler vezér és kancel ár, valamint Mosclc y lengyel köztársasági elnök szerepéről is. Hitler Chamberlain angol mj. nisztereinök elő t s magá vá tette a magyar nemzet követeléseit, Mos ic-y pedig testvéri együttérzéssel állt mellénk. Éppen ezért U. vasolom, hogy Hitler vezérnek és kancellárnak, valamint Moscicky elnöknek is év- iratilag köszönjük meg, hogy a magyar-cseh kérdésbeu az önrendelkezési jog és a nép. szavazás mellett foglaltak állást.

. Gróf ApPPnyi Rezsőnek éljenzésektől többször félbeszakított beszéde után elhatárqzta a törvényhatósági bizottság, hogy üdvözlő- köszönő táviratot küld Mussolininak Hitlernek és Moscickynak.

.. Tudomásul vette ezután a közgyűlés az alispán időszaki jelentését, a közigazgatási bizottság féléyi jelentését |s a számonkérő szék üléséről készült jegyzőkönyved Dr Imrédy Béla miniszterelnöknek a saját .és a kormánya legfelsőbb kinevezését tudató leirata tárgyalásánál felszólalt gróf Apponyi Károly felsőházi tag. Feltűnést keltő, hazafias beszédéből az alábbi részleteket közöljük:

Gróf Apponyi Károly bejelentette a Nemzeti Egység Pártjába való belépéséi

Imrédy miniszterelnöknek a leiratához, melyben kabinetjének kormányra lépését közli a vármegye közönségével,, gróf Apponyi Károly felsőházi tag szólalt fel, Vázolta a Szikrákkal telitett külpolitikái légkört, melynek eseményeit gondterhelten lesi az egész világ; Ilyen borzalmas hetyzeibqn veszünk tudomást -r-p úgymond -m Imrédy Béla leiratáról és meg kell állapítanunk, hogy a ránk erőszakolt békeszey-r ZÖdések aláírása óta eltelt $0 esztendő alatt egy kormányunk sem járult hozzá a béke megszavazásához. Mindent elkövettek ugyan felvidéki magyar véreink sorsának jobbraforditásáért, ez azonban , a cseh kormány gőgössége miatt mindig meghiúsult. Majd igy folytatta gr. Apponyi Károly: Á Bethlen kormány hervadhatatlan érdéin e volt, hogy elszigeteltségünk és gyön- geségünk dacára keményen ellenállt a csábításnak, hogy Magyar- ország a kisantant tagjává legyen. Ennek az ismételten elutasított csábításnak engedve kénytelenek lettünk volna lemondani a cseh fennhatóság alá került kisebbségeink védelméről. Hol volnánk, ha a Bethlen kormány nem választotta volna a tövisesebb utat? Lassanként ráeszmélt a világ arra, hogy Magyarországgaligazságtaianul bántak el. Jött Rothermere lord, jött Mussolini, felszólaltak barátaink Angliában és más nagyhatalmi országokban- i . r- rcr r ; ;

A Bethlen kormány külpolitikáját átvette és tovább fejlesztette Darányi és Imrédy kormánya is, de csak elvi alapon, mert igényeink gyakorlati megvalósítása még pár hónappal ezelőtt is kilátástalannak látszott. És ime, az Imrédy kormánynak jutott váratlanul osztályrészül, hogy a felvidéki magyarlakta területek visszakövetelésével

határozott és bátor lépés, utján a cselekvés kezdeményezését megragadja. ,

Bölcs és népszerű fellépése márts