Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)

1938-09-07 / 72. szám

XX. évfolyam Szekszárd, 1938. szeptember 7. (Szerda) 72. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefon szám: 85 Előfizetési dl|i Egész évre — 12 pengő || Félévre _______6 pengő Pelel Os szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. BlOflmstésI dl|ak és hirdetések, valamint s lap szellemi részét Illető közlemények e szerkesztőséghez küldendőit. A Hirdetések «rali legkisebb hirdetés dlfa 1*80 pengd. — A hirdetés egy 60 mlUlmétei széles hasábon mllltmélersoronként 10 finer« Állástkereedknek 80 széselék kedvezmény, hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. Imrédy miniszterelnök szózata az ország lakosságához Kaposvár csodás ünnepi díszben várta és fogadta vasárnap az utóbbi évek legkimagaslóbb politikai ese­ményét : Magyarország miniszter- elnökének országos jelentőségű és külpolitikai vonatkozásokban is nagyfontosságu programdását. A különvonatok 22.000 embert szállí­tottak az ország minden részéből Kaposvárra, úgyhogy mire a gyűlés megkezdődött, negyvenezer ember szorongott a Turul sporttelepen. Hogy milyen óriási volt mindenfelé az érdeklődés, arra jellemző, hogy a sárbogárd—ujdombóváJi vonalról 1860, a szekszárd—bátaszék—uj- dombóvári vonalról 1028, a felső­nyék—tamási—ujdombóvári vonal­ról pedig 1592 utast vittek Kapos­várra a filléres vonatok. Vitéz Imrédy Béla miniszterelnök Keresztes-Fischer Ferenc belügy-, Mikecz Ödön igazságügy-, Bor­nemisza Géza iparügyi és Sztra- nyavszky Sándor földmivelésügyi miniszter kíséretében érkezett Ka­posvárra, ahová ez alkalomból több mint száz felsőházi tag és ország­gyűlési képviselő is lekisérte. Ott volt a gyűlésen vitéz dr Thuránszky László főispán, Szongott Edvin al­ispán és a vármegye számos ető- kelősége is. Barcsay Ákos főispán üdvözölte a miniszterelnököt, a minisztereket és a törvényhozókat, akiknek nevé­ben Tasnddy Nagy András, a NÉP országos elnöke mondott köszöne­tét. Az emelvényre lépő Imrédy miniszterelnököt olyan viharos és hosszantartó lelkesedés fogadta, hogy percekig tartott, amig a kor­mányfő megkezdhette nagyjelentő­ségű programbeszédét. A miniszterelnök programja Vitéz Imrédy Béla miniszterelnök az egész politikai életre mélyen ki­ható, Magyarország minden fontos bel- és külpolitikai kérdését érintő hatalmas beszédet mondott. Beve­zetőjében hazánk külpolitikai hely­zetét ismertette, kifejtve, hogy az olasz és német barátság a berlini és római látogatások után még job­ban megerősödött és hogy a kor­mányzó berlini látogatása olyan horderejű politikai tény volt, mely­nek horderejét nem lehet eléggé hangsúlyozni. A kormányzónak és hitvesének ugyanis sikerült a német tömegekben felébreszteni az érdek­lődést és a feltörő uj generáció­ban megerősíteni azt a rokonszen- vet, amellyel a régebbi német nem­zedékek hazánk iránt mindig visel­tettek. A német birodalom Vezéré­vel folytatott megbeszélések pedig a kölcsönös bizalom, barátság és szivélyesség jegyében folytak le és újabb zálogául szolgálnak a két ország és nemzet gyümölcsöző együttműködésének. Az utódállamok magyarságának sorsa Beszámolt ezután a miniszter- elnök a bledi konferencia eredmé­nyeiről. E tárgyalás célja elsősor­ban az volt, hogy az utódállamok­ban élő magyarság sorsa jobbra fordittassék, azután pedig a fegy­verkezési egyenjogúság magától ér­tetődő jogának elismertetése. A honvéd törvényjavaslat Nagyszerű beszéde további során bejelentette a miniszterelnök, hogy a kormány a népi egység és szo­ciális igazság jegyében kívánja po­litikáját folytatni, majd közölte, hogy az első törvényjavaslat, amelyet a kormány az ősszel a képviselőház­nak benyújt, a honvédtőrvényjavas- lat lesz. Ez a törvényjavaslat ki­mondja az általános védkötelezett- ség bevezetését, szabályozza a ka­tonai szolgálati időt és a levente intézményen keresztül, testnevelési kötelezettség bevezetésével előké­szíti a katonai kiképzést és a ka­tonai kiképzés után a kiszolgált egyéneket lövészszervezetekbe tö­möríti. Szabályozza azonkívül a javaslat a polgári lakosság hadi­szolgáltatási kötelezettségét és meg­adja mindazokat a felhatalmazáso­kat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az ország termelő erői a hon­védség céljaira igénybevehetők le­gyenek. összhangba hozza a javas­lat a hadkötelezettséget és levente­kötelezettséget a munkatáborban le­folytatandó munkaszolgálattal is, amelyet fokozatosan építenek ki, hogy a szellemi pályákra készülő ifjúság a testi munka fáradságain keresztül a falu népével kapcsolatba jusson. Egészségügyi reformok Bevezeti a kormány a házasság előtti kötelező orvosi vizsgálatot, erőteljes akciót szervez a tuberku­lózis és a nemi betegségek ellen és az egész ország gyermekseregét ellátják tejjel és cukorral. A családok megsegítése Általános lelkesedéssel és meg­nyugvással vette tudomásul a kö­zönség a miniszterelnöknek azt a bejelentését, hogy a kormány az örökösödéssel kapcsolatban bizo­nyos örökösödési alapot teremt, amire a szociális szempontok ér­vényesítése és a családvédelem ki­építése miatt van szükség. — Az ehhez való alapot a gyermektelen, vagy kevés gyermekkel rendelkező családok örökségéből teremtik meg azok számára, akiknek a gondvise­lés nagyobb gyermekáldást jutta­tott, de ezenkívül progresszív ala­pon felemelik az örökösödési ille­téket is. A jövő évi január hó else­jétől kezdődően pedig bevezetik a családi bérrendszert. Adóreform Szociális adóreformot tervez a kormány, amely foglalkozik a kis­ipar és kiskereskedelem hitelellátá­sával és a kisipar adózása terén szükséges könnyítésekkel. A kor­mány adótervei egyébként azt a célt szolgálják, hogy a terhek a gyen­gébb váltakról erősebb váltakra he­lyeztessenek át Főldbiriokpoliiika A földkérdés megoldása a tele­pítés gyorsabb végrehajtása, vala­mint a kishaszonbérletek alapítása céljából igénybe veszi a kormány a 300 holdon felüli kötött birtokok egyharmadát és az Ötszáz.holdon felüli szabad birtokok negyedét. Ezáltal sokszázezer hold jut majd az erőteljes földbirtokpolitika meg­valósítására. összeférhetetlenség Nagy tetszést keltett Imrédy mi­niszterelnöknek az a bejelentése, hogy az összeférhetetlenség kérdé­sét a miniszterekkel és a képvise­lőkkel szemben egyaránt szigorúan tisztázni fogják, azonkívül szigorúbb intézkedéseket léptetnek életbe az álláshalmozások tekintetében is, hogy vége vettessék a most tapasz­talható visszásságoknak. összefogásra szólította fel ezután a miniszterelnök az ország népét, kijelentve, hogy a kormány diktálni nem akar, a tárgyilagos bírálat hangját nem fojtja el, de köteles­sége, hogy a destrukciót, a tekin­télyrombolást a pusztító vezető ösz­tönök felkavarását megszüntesse. Sztranyavszky főldmivelési miniszter beszéde Óriási lelkesedés követte a mi­niszterelnök hatalmas beszédét, — amely után Sztranyavszky Sándor földmivelésügyi miniszter szólalt fel, utalt arra, hogy most, a jó termés idején, a gazdatársadalom felléleg­zett, a búza árának megtartását azonban csak áldozatokkal lehet elérni, éppen ezért figyelmezteti a gazdaköröket, hogy a jövőben ne növeljék a búzával bevetett terüle­tek nagyságát. Bejelentette a miniszterelnök sza­vaira hivatkozva, hogy a kormány szaporítani kivánja a kishaszonbér- leteket. E célra elsősorban azokat a birtokokat veszik igénybe, ame­lyek idegen állampolgárok kezén vannak, másrészt azokat, amelyek részvénytársaságok és bankok tu­lajdonai. A kormány eltökélt szán­déka, — jelentette be a miniszter — hogy a falvak fejlesztését minden eszközzel előmozdítsa, még bizo­nyos földek elvétele árán is, termé­szetesen úgy, hogy a tulajdonost az elvett földért másutt kárpótolják. — Gondoskodik a kormány arról is, hogy a mezőgazdasági munkásság és cselédség mindenütt emberséges lakásokban lakjon. A nagy teszéssel fogadott beszéd után Bornemisza Géza iparügyi mi­niszter, mint Kaposvár képviselője beszélt és megköszönte a miniszter- elnöknek, hogy politikai programját Kaposvárott ismertette meg az or­szággal. A miniszterelnök beszéde nem­csak a Kaposvárott egybegyült negyvenezerfőnyi embert ragadta magával, de a gyönyörű program hatása alatt áll az egész ország, amely bizalommal várja a tervek mielőbbi valóra válását. A beszédre később még visszatérünk. Egészségvédelmi nap Szekszárdim Már jeleztük, hogy vármegyénk 13 központi fekvésű községében, szeptember 3-án, illetve 5-én nép­tanítóink számára egészségvédelmi napot rendeznek. Szekszárdon szep­tember 3-án folyt le ez a konferen­cia, melyet a belvárosi Katolikus Kör nagytermében reggel 8 órakor dr Halmos Andor tanügyi tanácsos, kir. tanfelügyelő nyitott meg, rá­mutatva arra, mily nagyjelentőségű a nemzedék egészségessé való ne­velése, majd megköszönte vitéz dr Thuránszky László főispánnak és Szongott Edvin alispánnak a kon­ferencia felkarolását, dr Fördős Dezső m. kir. tiszti főorvosnak, vitéz dr Bogddndy György és dr Kelemen József m. kir. tiszti orvosoknak és dr Matzon Gábor OTBA főorvos- ! nak azt a lelkes és buzgó támoga- I tást, amellyel segítségére voltak a | konferencia előkészítésében. A nagy tetszéssel fogadott meg­nyitó után vitéz dr Bogddndy György a fertőző betegségekről tartott elő­adást, rámutatva azokra a tünetekre, melyek laikus által is felismerhetővé teszik, hogy a gyermekben lappang a kór, ismertetve a preventív intéz­kedéseket, melyekkel egyes kórok terjedését meggátolhatjuk és igen érdekesen hívta fel a hallgatóság figyelmét azokra a tennivalókra, melyekkel az iskola utján a község közegészségügyét megjavíthatjuk. A mindvégig élvezetes és tanul­ságos előadás után dr Kelemen Jó­zsef m. kir. tiszti orvos az iskola egészségügyéről s az általános egészségügyi szabályokról tartott tanulságos és élvezetes előadást, kitérve mindazokra az egészség- ügyi kérdésekre, melyek a falu és város mindenik lakóját, minden gyermeket és felnőttet érdekelnek, Egyes szám ára 12 fillér»

Next

/
Oldalképek
Tartalom