Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)
1938-08-31 / 70. szám
XX. évfolyam Szekszárd, 1938. augusztus 31. (Szerda) 70. szám TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HfcTiiW&jfcNT Kferszjat MEGJEI.KNŐ kfurszteny POijmrAi fei tAwratiaimi tap 3aerkeaitőscg és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC Egész évre Előfizetős! dili _12 pengő || Félévre..__.6 pengő A lap megjelenik minden szerdán ás szombaton. Előfizetési dtlek és hirdetések, valamint a lap azelleml részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dlla 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélcrsoronként 10 flNCr. ÁUáslkeresőknek 60 szézslék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi bír, valamint s nylítiér soronként 60 fillérbe kerül. Kaposvári sazdagyülés A magyar politikai életben a kaposvári gazdagyűlés az, amely az érdeklődés homlokterében áll. Imrédy Béla ezen a gyűlésen, amelyen az egész ország, de különösen a Dunántúl gazdaközönsége fog nagy számban résztvenni, ismerteti a kormánynak és az országgyűlésnek legközelebbi teendőit, amelyek hosz- szas miniszteri tanácskozásoknak a leszűrt eredményei lesznek. Akik tehát a kaposvári nagygyűlésen megjelennek, azoknak nem nagyhangú Ígéretekben lesz részük, mert a kormányelnök nem megvalósíthatatlan álmodozásokról beszél, hanem megvalósítható és megvalósítandó programot tár a maga reálitásában és őszinteségében hallgatósága elé. A magyar politikában, különösen ellenzéki oldalon, állandóan jelszavas politikát űztek. Egy-egy felkapott jelszó volt az izgató anyag és egyúttal az a segédeszköz, amivel időnként megtépázott presztízsét egy-egy politikai pártárnyalat helyre akarta állítani. A kaposvári nagy gazdagyűlésen nem fognak földet osztani, de Imrédy Béla a maga, minisztertársai és pártja nevében megjelöli azt az utat, amelyen haladni kíván és megjelöli azokat a kitűzött célokat, amelyeket nemcsak Ígér, de meg is valósit. Szociális intézkedések egész so- I rözata valósult már meg Imrédy miniszterelnöksége óta és a gazdaközönség is érezhette csak a közelmúltban, hogy a kormányhatalom segítő keze lehetővé tette, hogy bőséges termését gyorsan és jól értékesíthesse, hogy a föld terméséből kijövő haszon azoknak jusson, akik a termésért verejtékeztek é6 munkálkodtak. Nagy jelentőségű lesz a kaposvári gazdagyülés, mert aki szereti az őszinte szót és az igazságot, az meghallhatja ott, tájékozódható a legkisebb zsellér is, hogy mi az, amit érdekében nemcsak beígérni, de megvalósítani is lehet ebben az országban. Imrédy Bélában és munkatársaiban megvan a lelkesedés szent tüze, hogy ennek az országnak lakosságát felemelje, boldogabbá tegye, de megvan benne a komolyság, a realitásnak szere- tete, hogy amit mond, amit igér, az nem népszerüséghajhászás, nem megtépázott presztízs alátámasztása, hanem fokozatos és céltudatos munkával meg is valósítható szilárd elhatározás. Hisszük és reméljük, hogy ez a kaposvári nagygyűlés, amelynek hangjai el fognak jutni az ország legkisebb falujába is, meggyőzik ennek az országnak lakosságát, hogy nincs szükség politikai széttagoltságra. A kormányban meg- van a készség megvalósítani mind- azt> ami megvalósítható, amivel gazdasági és szociális jobblétet tud biztosítani, nincs tehát szükség gán- csoskodásra és akadékoskodásra, hanem kötelessége mindenkinek, aki önmagánál és politikai érvényesülésénél előbbre helyezi az ország egyetemes érdekét, — hogy sorakozzék Imrédy Béla zászlaja alá, hogy itthon békés munkával, a külföld felé pedig az egység imponáló hatalmával megteremthesse ennek az országnak és minden lakója részére a boldogabb jövendőt. 8. A mi mostoha gyerekünk A Pesti Tőzsde augusztusi számában olvastam azt a terjedelmes cikket, amely a 20 milliót igénylő körösi szabályozást, a Kőrös duzzasztó gátjának építését és újabb 11—12 millióba kerülő öntőzőcsatorna tervét ismerteti. A Kőrös hajózhatóvá tételének kérdése 1936-ban bukkant fel. Tudomásom szerint a főldmi- velési minisztérium vízügyi beruházási programmjában a Sió hajózhatóvá tétele után irányoztatott elő és ime, mig a mi mostoha gyermekünkön, a Sión még egy ásónyomott sem csináltak a kotrás óta és ezzel veszélyeztetik ama munkálatok eredményeit is, addig a későbbre előirányzott körösi munkálatokra már a Pesti Tőzsde szerint 20 milliót fordítottak és újabb 11 — 12 milliót is előirányzott az Imrédy- kormány. Csak természetes, hogy ennek a cikknek az olvasása bennem, aki szóban és Írásban évek óta küzdők Siónk hajózhatóvá tétele érdekében, különös érzést vált ki. Nem tudom megérteni, hogy amikor a Sió a Dunántúl és a Duna—Tisza szögének legtermészetesebb összekötő útvonala, nemcsak gazdasági, de hadászati szempontból is igen jelentős fontosságú, akkor miért nincs az állampénztárban néhány millió sem, a legégetőbb zsilip megépítéséhez, amikor állítom, semmiféle, még a most divatos szociális szempontból sem fontosabb körösi szabályozásra egyharmad százmillió pengő fordítható. Minden megmozdulás, ami a Sió ügyében történt, azzal utasittatott vissza, hogy nincs reá pénz. Feleslegesen hangzottak el a szép és érvekben gazdak dikciók. Hiába volt a 6 vármegye megmozdulása, a meggyőző statisztikai adatok, a vízügyi szakemberek méltánylása, a mi Siónk maradt továbbra is gondozatlan mostoha gyerek, amely csak arra jó, hogy a Balaton nyáron megzsirosodott vizét időnként levezesse a Dunába, tavasszal pedig a Sió mellett elterülő földeket öntse el a viz, ne pedig a nagyon szélre épített balatoni villákat. Mert a hajózás a Sión csak időnként lehetséges és akkor is legfeljebb Köles- dig. De ez a hajózás is a kartel- ben álló vontatók tulkövetelése, a hajóstársaságok pótdijai miatt drága, a Balaton vizének elzárása és az apadások, különösen a termény- szállító hajók nagy elfoglaltsága miatt pedig kockázatos. Hiába adta az Isten ezt a Dunántúl vízlevezető természetes csatornáját, főként nekünk tolnamegyeieknek, ha nem tudjuk kihasználni, mert vagy nem akarják, vagy nem tudják felfogni ennek a viziutnak nagy fontosságát, akik a vizi program ügyében előterjesztéseket tesznek, terveket dolgoznak ki és akik meg- felebbezhetetlen hatalommal döntenek e kérdésekben. A Kőrös szabályozásáról irt cikk azt bizonyítja, hogy van pénz, csak meg* kell keresni a módját, hogy hozzá lehessen jutni. Kérjük a politikus urakat, köz- igazgatási vezető embereket és érdekelt gazdákal, ne hagyják elaludni a Sió kérdését és ne engedjék magukat udvariasan elutasit- tatni, hogy nincs pénz. A Kőrös szabályozásának ügye másról tesz tanúságot és elvégre közpénzről van szó és ahhoz jogot formálhat nem csak a Kőrös, de a Sió vidéke is. ■■ Megy filléres vonat a kaposvári gazdagyülésre Az a hir terjedt el Szekszárdon, | mivel Kaposvárról kellő időben a | filléres vonatra vonatkozó értesítés nem érkezett meg, hogy f. hó 4-én Szekszárdról és a megyéből nem megy filléres vonat Kaposvárra. Ma illetékes helyről értesültünk, hogy Szekszárdról indul 5 órakor, Bátaszékről 5*42-kor, Hidasbony- hádról & 16-kor, Ujdombóvárról 7*40- kor, Kaposvárra érkezik 8'32-kor. Visszaindul Kaposvárról 17 óra 53 perckor. Ezenkívül Sárbogárdról indul 5 órakor, Új- dombóvárról 7*07-kor, Kaposvárra érkezik 7’57*kor. Visszaindul Kaposvárról 18 óra 10 perckor. Végül Veszprémből indul 3 órakor, Haj- máskérről 3‘30-kor, Enyingről 4'53- kor, Tamásiból 6'30-kor, Ujdombóvárról 8‘07-kor, Kaposvárra érkezik 8'46-kor. Visszaindul Kaposvárról 17 óra 29 perckor. A filléres vonatokon 75°/0-os Egyes szám ára 12 Villára menetdijkedvezményben részesülnek az utasok, de természetesen a különvonatta! is tartoznak visszautazni. A filléres vonatokon kivül a rendes vonatok menetrend szerint indulnak és nyolcas csoportokban lehet utazni Kaposvárra 50 °/0-os kedvezménynyel. Az utazás egyéb rendjéről a vasúti állomásokon lehet bővebb és részletesebb útbaigazítást szerezni. A Szekszárdról indulók figyelmét felhívjuk, hogy akár a filléres, akár a rendes vonattal való utazásra szeptember hó 1-én délután 5 óráig jelentkezzenek dr Zstgmond Ferenc ügyvéd irodájában. — Értesülésünk szerint a filléres menetjegy ára Szekszárdról Kaposvárra és vissza 2£P 64 fillér. Szekszárd város költségvetése Egész kis tanulmány azok a füzetek, amelyekben vitéz Vendel István polgármester és Kós Sándor számvevőségi főtanácsos Szekszárd város háztartási, üzemi és önálló alapjainak költségvetését a város képviselőtestületének tagjai részére megküldötte. A költségvetés minden egyes tételt összehasonlít az 1938. évi jóváhagyott költségvetéssel és az 1937-ben felmerült tényleges szükséglettel, így a képviselőtestület tagjai mindenre teljes felvilágosítást nyerhetnek s igy remélhető, hogy a költségvetés tárgyalása ezúttal nem fog oly vitát kifejteni, mint az előző években. A költségvetésről örömmel állapítható meg, hogy a háztartási alapnál, tekintettel arra, hogy a szükséglet 613.711 pengőt tesz ki, a fedezet pedig 433.407 pengőt, a költségvetési hiány 180.304 pengő az 1938. évi 207.900 pengővel szemben és igy a kivetendő pótadó 105 %-ról 90%-ra redukálódik. Ugyancsak megnyugtató képet nyújt a költségvetés a város vagyoni helyzetéről is. Korántsem olyan kétségbeejtő, mint az — sokszor hangulatkeltés miatt — a fővárosi sajtót is bejárta. Ugyanis a város ösz- szes vagyona 6,875.961 pengő, amelyből a nem jövedelmező va- gyontételek 1,371.632 pengőt tesznek ki, a jövedelmezők pedig 5,504.328 pengőt. Az összes vagyonnal szemben a város összes tartozása 3,542.709 pengő, úgyhogy a tiszta vagyon 3,333.252 pengő. A villamosmű költségvetése 292.076 pengő szükséglettel és fedezettel állíttatott össze a múlt évi 242.845 pengővel szemben. A viz- és csatornamű szükséglete és fedezete 232.230 pengő a múlt évi 208.890 pengővel szemben. A hűtőház és jégmű költségvetése 26.434 j pengő a multévi 24.344 pengővel * szemben.
