Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)

1938-08-18 / 66-67. szám

1938 augusztus 18. ggrv, a Légoltalmi Liga szervezi Seg/ A gondoskodik a lakos­ig felvilágosításáról és minden házban légoltalmi őrséget szervez. & padlásokat lomtalanittatja. Házi tűzoltóság létesítésével a gyújtó- bombák hatását ártalmatlanná te­szik- A pincékben bedölésmentes és gázbiztos óvóhelyeket rendez be. Első segélynyújtásával gondoskodik minden vonatkozásban. Mindezek a munkálatok természe­tesen egyszerre nem hajthatók végre. Gondos előkészítés, többéves tevé­kenység szükséges a légoltalom tel­jes kiépítéséhez. A külföld számos állama már köz­vetlenül a világháború befejezése után megalapozta légoltalmát. — Franciaország és Dánia 1922-ben, Anglia 1925-ben, Románia 1926- ban, Olaszország, Csehszlovákia és Hollandia 1927-ben, Ausztria és Svájc 1930-ban, Németország 1933- ban indította meg és szorgalmazta a légoltalmi munkát egyrészt tör­vényhozás utján, másrészt társa­dalmi utón- Az egyes államok a lég­oltalomért nagy anyagi áldozatot boznak és ezt egyre fejlesztik. A városok önvédelméről saját háztartásuk keretén belül is gon­doskodtok kell. Berlin már 1934- ben 8 V* millió márkát költött e célra, több millió olcsó népálarcot gyártott Németország. Európának kivétel nélkül minden államában TOLNAMEGYEI ÚJSÁG légoltalmi társadalmi szerv működik. Hazánkban a Légoltalmi Ligák működésének megkezdése most van folyamatban. A szervezkedés még kezdetleges stádiumban van. Magyar- ország helyzete légitámadás szem­pontjából az európai államok sorá­ban a legkedvezőtlenebb, mert re­pülő fegyvernemünk nincsen, szom­szédaink pedig fejlett légi haderővel és fejlett hadiiparral rendelkeznek. Fővárosunk és számos városunk a határhoz oly közel fekszik, hogy az ellenséges gépek már elérik, mire az elhárító vadászgépek a magasba szállnak. Sokan emlegetik mostanában azt, hogy hiszen az abessziniai háború­ban sem használtak bombázó repülő­gépeket. Ezek a tapasztalatok reánk nézve nem lehetnek mérvadók, hi­szen Abesszíniában alig volt támad­ható város és nagy település. A megcsonkított haza körül van véve légitámadásra felkészült nem­zetekkel, amelyek évről-évre építik ki haderejüket. Meg kell szervez­nünk tehát idejében önvédelmünket, mert a jövő háborújában hazánkat oly jóvátehetetlen katasztrófa érheti, amelyre példa nincsen a világtörté­nelemben. Nemzeti öngyilkosságot követünk el, ha nem cselekszünk azonnal és nem kezdjük meg a szer­vezkedést komoly elhatározással és akarattal. Minden Igazolvány nélkül lehet féláron utazni a kaposvári gazda-nagygyűlésre Többször megemlékeztünk már I a Nemzeti Egység Pártjának szep­tember hó 4-én Kaposváron tar­tandó gazdanagygyüléséről, ame­lyen Bornemisza Géza iparügyi és Sztranyavszky Sándor földmivelés- ügyi miniszter kíséretében megjele­nik vitéz Imrédy Béla miniszterelnök is. A kormányzó — mint már meg­írtuk — Kaposváron az egész ország által érdeklődéssel várt politikai nyilatkozatokat tesz és az ö kijelen­téseihez hasonlóan politikai szen­zációkat fog tartalmazni Bornemisza és Sztranyavszky beszéde is. Köztudomás szerint a kaposvári gazdanagygyülésre filléres vonato­kat is indít a MÁV és e filléresek vonalbeosztását, valamint menettérti diját mi is ismertettük. A filléres vonatokon kívül mindenünnen fél­áron lehet ez alkalommal utazni. A féláru utazáshoz semmiféle iga­zolvány nem kell, hanem minden községben összeírja a községi elöl­járóság a Kaposvárra utazni szán­dékozókat és erre az együttes iga­zolásra az állomások a féláru vas­úti jegyeket minden további eljárás szükségessége nélkül kiadják. Akik filléres vonattal akarnak utazni szeptember 4-én Kapos­várra, ahol ezen a napon lesz a 44-esek bajtársi találkozója, jelentkezzenek jolyó hó 19-ig dr Zsigmond Ferenc NÉP párt­elnök szekszárdi ügyvédi irodá­jában. Épül a hátat katollhus templom Űrnapján felszentelik Sokszor megemlékeztünk már ar­ról a mozgalomról, amelyet Fajth Jenő Báta tudós plébánosa indított a hívek számára egyáltalán meg nem felélő bátai templom helyett uj szentegyház építésére. Mint tud­juk, Bátán évszázadokkal ezelőtt Európaszerte ismert nagyhírű temp­lom és bucsujáró hely volt, mely­hez fűződött a Szent Vér csodája. Ezt a templomot, a Hunyadyaknak is kedvelt kegyhelyét, a törökök felperzselték és elpusztították a mel­lette volt bencés kolostorral együtt Fajth Jenő plébános fáradozása sikerrel járt, úgyhogy a 180.000 pengő költséggel előirányzott temp­lom építése már meg is kezdődött. A kormány által engedélyezett gyűj­tésből 25.000 pengő folyt be, a köz­ség megajánlott 150.000 darab tég­lát, 340 napi fuvart, 1000 kézi nap­számot, 800 pengő készpénzt, mig az ezen felül szükséges költséget a Teréziánum uradalom viseli. Tolna vármegye viszont megépíttette a fel­járó utat ahhoz a területhez, ahol Báta régi kegytemploma állott, úgy­hogy az uj Istenháza pontosan azon a helyen fog állani, ahol a Hu- nyadyak, Kinizsyek és Perényiek imádkoztak és ahol II. Lajos király is megáldozott a mohácsi csatába menetele előtt. Lechner Lóránt építőművész, mű­egyetemi tanár készítette az uj ro­mán stilu, háromhajós, egytornyos templom terveit. Mint értesülünk, a templom 45 méter hosszú és 38 méter széles lesz. Az építés mene­tét úgy osztották be, hogy a jövő év Űrnapjára már fel is lehessen szentelni. Fajth Jenő plébánosnak az az elgondolása, hogy a templom mellé klastromot is kellene építeni és azt a pálos atyák hajlékává tenni, hogy a bátai hegy uj temploma köré megint meginduljanak a zarán­dokok seregei és a magyar alapí­tású szerzetesrend tagjainak buz- gólkodása folytán újból felragyog­jon a régi kegyhely fénye. AZ ISKOLA IDÉNYRE ELŐÍRÁSOS INTÉZETI FEHÉRNEMŰÉN PAPLANOK MAGYAROS ZSINOROS LÁNY- ÉS FIURUHÁK Ff ELSŐRENÜ ISKOLA CIROK PATENT HARISNYÁK ISKOLA- ÉS AKTATÁSKÁK NAGY VÁLASZTÉKBAN — OLCSÓ ÄRON PIRNITZER JÓZSEF «> ÁRUHAZÁBAN SZEKSZÁRDON Az elvarázsolt kastély Irta: Major Imre. Azt hiszem Tamás ebben sem különbözött a többi emberektől, mert egyszer csak azt vette észre, amit mások is előbb utóbb, de mind egyformán észrevesznek, hogy va­lami hiányzik az életükből. Unottan üldögélt legénylakásában s amint végigjárt tekintete a bútorokon, könyveken, képeken, azokból egé­szen szokatlanul uj illat áradt fe­léje A múzeumok naftalinos dohát árasztották azok, vitrines kinos élet- telenséget, hogy szinte kereste ru­háján a rágombostűzött magyarázó feliratot: X. Tamás XVIII. dinasztia. Cellában lakom, amikor fészek után vágyom — morzsolgatta magában a szavakat. Mosolygott. Belátta, hogy ez igy tovább nem mehet. Oda kell ajándékozni ezt a múzeu­mot valakinek, vagy oda kell tér­delni egyszer Magda elé és sorra elmondani neki mindent egyszerűen és őszintén, hogy hiányzik az éle­téből az ő kék tekintete, hangja, szava, okossága, összekapcsolt éle­tüknek minden távoli lehetősége, szóval mindaz, ami ebből a múze­umból most hiányzik. Fogta is kalapját és el is ment hazulról. Régtől igy volt ez már és Magda nem is lepődött meg, amikor Tamás benyitott hozzájuk. Azelőtt is föl­fölszaladt oda Tamás, de mindig az volt az érzése, hogy olyan fehér és tiszta Magda szobája, mint egy kis kápolna, ahol szólni bűn, most meg szinte mozdulni sem mert benne, mintha minden üvegből és porcel­ánból lenne ott. A kezét is úgy fogta meg Magdának, mintha egy finomművű japán csészét szorítana, amelyiken átsüt tartalmának melege. Mennyi ismeretlen melegség, forró­ság ... jaj ha leejteném. De aztán ráhajolt és megcsókolta. Magda érezte, hogy vallomások jönnek, nagy szavak és a gyerme­kek bizalmával és őszinteségével nézett bele Tamás arcába. És Ta­más el is tudott mondani mindent úgy, olyan őszintén, mint ahogyan azt érezte. Nem sokkal azután, hogy mindez történt, Tirolban jártak mint nász­utasok. Hogy mennyi idő telt el azóta ? Ki tudná azt megmondani. Tér és idő, nagyon relativ dolgok ezek is. Idő van is, nincs is. Szó­val azután történt, hogy egyszer, legelőször összetalálkoztak. A kis életek időszámításának igazi kez­detei. Itt osztódik az életünk két részre. A szerelem születése előtti és utáni időre. Persze ez még azelőtt volt, hogy összeismerkedtünk ugye Magda — fogja majd mondani Ta- más, amikor már együtt lesznek. Már Tirolban is úgy volt, Magda boldogan alkalmazkodott uj idő­számításuk első pirosbetüs ünne­peihez. Hogy éppen Tirolt választották, ez Tamás műve volt. Felmerült a tengermellék gondolata, de Tamás azt mondotta rá, hogy nem érde­kes. — Üres az egész, mint egy közönséges kék csomagolópapír, amelybe nagy délkörspárgákkal van bekötve a földünk. Ha maga Magda nem élne rajta, azt is merném mon­dani, minta érték nélkül — mondta némi kis pózzal Tamás. Néha végig­mászik rajta egy néma hajó, mint egy lomha pók, ennyi az egész. Magda el is ejtette a gondolatot, pedig neki más véleménye volt róla. Tudta, hogy a tengert azok sem unják meg, akik örökkön a hátán hányódnak* Tulajdonképpen mindig szép a tenger és változatos, mint maga az élet. Egy külön világ, egy külön akvárium, ahol éppúgy, mint itt fönt Titánokból meg Trubadú­rokból áll az élet. Csak a közeg más, amelyben harcolnak és sze­retnek. Azután fölmerült Olaszország gondolata. Ott minden csak kő — mondta Tamá9 —« amelyek közül a faragatlanok még szebbek, mint a faragottak. Csak Svájc vagy Tirol. Ott a cölöpépitmények fölött égi kényelmü paloták vannak ma, az ormokon tengeri csigák vázai s a völgyekben őskőzetek. Ott az or­mok és völgyek cserélődtek s igy az ormok nem büszkék s a völ­gyek nem alázatosak. A csúcsokon az egek magasságait, a völgyekben a Paradicsomok szépségeit érezzük. Régebb ott minden, mint maga az élet. Mire kiértek oda, Magda töb- I bet tudott róla, mint egy polc I Baedecker. De nem is csalódott bennük. Még a havas csúcsok is bekiváncsiskodtak az ő kocsijukba

Next

/
Oldalképek
Tartalom