Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)

1938-07-13 / 56. szám

XX. évfolyam. Szekszárd, 1938. Julius 13. (Szerda) 55. szám. 5BSP SüfCfC TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Hetenként hétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap SserkeazlőaÓK fa kiadóhivatal: Szek»zárcil Népbank épliletébgn. Telcfonazám: 85 Egész évre Elfiflzetéal dl|i _ 12 pengő || Félévre_______6 pengő Pe lclőa szerkesztő: BLAZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán ás szombaton. | BldQM^ésj dllak ás hirdetőiek, valamint g lap szellemi részét Illető közlemények a ^zcrkcaziőaéghcz kt^dendSk. I mezösazdnsósl népesség boldognlésa Nagy nemzetgazdasági és szo­ciális érdekek fűződnek az agrár­termelés zavartalanságához és ah­hoz, hogy a mezőgazdasági népes­ségboldogulni tudjon, életszínvonala és vásárló képessége emelkedjék. — Ennek egyik első előfeltétele a me­zőgazdasági árszínvonal stabilizá­lása, amely Imrédy Béla kormánya programmjának egyik sarkalatos pontja. A magyar mezőgazdaság legszomorubb korszakára emlékez­tetnek azok az idők, amikor a za­varos gazdasági viszonyok folytán a termelőknek nem volt fix és reális számítási alapjuk, a folyton hul­lámzó árak még a puszta termelési költségeket sem fedezték s a ter­melés menete, iránya és programmja egészen bizonytalanná vált. Ezek a körülmények, mint ismeretes, hosz- szu időkre teljesen aláásták a mező- gazdasági termelés rentabilitását. A jövedelmezőség kérdése elérhetet­len ábrándként lebegett a gazdák előtt, aminek az eredményeképpen azután az .agrártársadalom stílyos anyagi válságba kerfilt és a falusi nép szociális helyzete ijesztő mó­don leromlott. Ezeknek az időknek nem sza­bad még egyszer megismétlŐdniÖlj;. A kormányzat világosan látja.' fiögy gazdásági életünkTceavézS' sáriák Ős további fejlődésének" £Ísp é§'legfontosabb feltétele^ a|ap]a, ki­induló poijtjä: a závártalanui', íöve- qeTriíezoen és versenyképesé^ tpi.- ípelni tudó, erős, egészséges "mező­gazdáság. Ezért bélső gazdaság- politikájával és külkereskedelmi po­S ávál aa,rrá YŐrek^zW, bogy \ mt gazdaság boldogulására ^ biz- tÖrjságps'bázist megteremtse. "Ez ^ ^zis élsősórb^n : a s^bíl ^rszii(- vonal, amely nemcsak jó árat bfe tepsit a gazdának,' * hanem ezt a jó (fát állandósítja is és nregóvja a gazdákat az ipák nagyfokú' és £ termelésre károsan Ható ingadozá­sától. $ termelőnek tudnia kell, hogy tpiOdenkor megkapja vejejtéké$ munkájának becsületes és reális ellenértékét. A gazdának olyan szár mitási alappal kell rendelkeznie, amely számára jövedelmező terme­lést tesz lehetővé. Éz a kalkulációs; alap csak akkor van meg, ha a terr melő olyan értékesítési árakkal szá­molhat, amelyek állandóan, egyen­letesen biztosítják a termelés renta­bilitását. Ezért fontos a stabil ár­színvonal megteremtése, amely az Imrédy-kormány egyik kiemelkedő programmpontja. A stabil árakkal Számolni tudó mézőgazdaság többet és jobbat fog termelni és anyagi erőben gyarapodni fog, amellett, hogy növeli exportképességünket és emeli a belső forgalmat. a stabil árszínvonal megterem­tése nempsak általános közgazda? sági szempontból szükséges, parjem agrárszopiális szempontból is. Csak jövedelmező, tehát rentábilis ter­melés mellett lehet magasabb munka? bérekkel könnyíteni a mezőgazda sági munkásság nehéz helyzetén. A kormány egyik főtörekvése tehát w Hirdetések árqli A legktaebb hirdetés dl|a 1*80 pen(6. — A hirdetés egy 60 mtUlméier széles hasábon mllllmélersoronkénl 10 filter. ÁIIAstkeresőkqck 80 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett fektém-, eilegyzésl, csslédí hír, valemlnl a nylltter soronként 60 fillérbe kerül. W az, hogy a stabil árszínvonallal elő­mozdítsa a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségét és ezáltal olyan helyzetbe hozza a gazdatársadalmat, hogy annak módjában legyen jobb munkabérek nyújtásával emberibb életviszonyok közé juttatni a szegény, küzködő földmivesnépet. A közigazgatási bizottság julius havi rendes Ülését folyó hé 12 éo tartotta meg aa akadályozott főispán helyett Szongott Edvio al­ispán elnöklete alatt, melyen a biva talos tagokon kívül résatvettek gróf Appouayi R«|ső, dr Csapó Dániel, Dőrg Frigyes, báró Fiáth Tibor, báró Jeszenszky József es Schneider Gábor választott bizottsági tagok. Kiss Lajos és vitéa Makray Lajos bisottsági tagok elmaradásukat ki­mentették. Szongott Edvin alispán szivólye- sen üdvözölvén a megjelent bízott* sági logokat áa ülést megnyitotta s napirend előtt felolvasta Láfizló Ala­dár ny. műszaki főtanácsos, állam- építészeti hivatali főnök búcsúlevelét, Eaael kapcsolatosan meleg és elis­merő szavakkal emlékesett meg László Aladár nyugalomba vonuló műszaki főtanácsos 35 évi értékes szolgálati működéséről, mely időből 29 évet töltött vármegyénkben és 13 éven 'át vezette as allumépitésaeti hivatalt s virmegyénk műszaki ügyeit, őszinte sajnálkozással emlékezett meg arról, hogy elvi okokból nem volt lehető a szolgálatban való további vissiatartása. Most, hogy a kitűnő fŐtisatviselő nyugdíjba vonul, hálás elismeréssel adózik odaadó, buzgó, lelkes és az átlagon fe üli saaktudás s%l vezetett működéséért László Ala­dárnak, aki meleg Bitvével s a vár­megye és az ország iránt tartozó puritán hűséggel látta el hivatali munkáját, kinek nevéhei fűződik 300 hm uj ut és számos kösségi ob* jektum építése és Tolna vármegye országosan is elismert kiváló utfsnn* tartása. Annak a reményének adott végül ai alispán kifejeiést, hogy László Aladár, aki a mérnöki ka­mara megbízása folytén a törvény­hatósági bizottságnak tagja marad, Ott továbbra is kőire fog munkálni a vármegye javáért. Dörg frigyes pia. tag csatlakoiott aa alispán elismeréséhea, a maga és a bizottság nevében js elismeréssel adózva eptlékezett meg László Ala­dár működéséről. A napirend során a szakelőadók jelentéseit megoyugtatőlag tudomásul vette a bizottság. Majd Dörg Fri gyes és gróf Apponyi Rezső a yár megyében Toloassigeten és Duna- szentgyörgyön fellépett száj- és köröm fájás meggátlására és a bus indoko­latlan magas árára bivta fel a bizott­ság figyelmét s kértek intéskedést. A> aí|Bpén megnyugtató válaszát a bizottság tudomásul vette. Al itglmérósi illeték elbírálót™ szervezett II fojpu elbíráló bizott­ságba megválasztották ezután elnökül báró Riéth Tibort, alelnökül Schnei­der Gábort. A napirend letárgyalása után az adóügyi, útügyi, gazdasági, egészség • ügyi és népoktatásttgyi albizottságok * tartatták meg üléseikét. A magyar tanító Irta: vitéz Martsekönyi Imre országgyűlési képviselő. A magyar tanítóságot gyakran, s^jt; helyén, mint ?a nemzet nap-, számosait** emlegetik. Én nem örü­lök annak, hogy a magyar tanítói a nemzet napszámosának tartják. Hiszen a nemzet legdrágább kin­csét, fiatalságát, jövőjét bízta a ma­gyar tanítókra. Az ember világszem­léletének, politikai állásfoglalásának, hazafiul megnyilatkozásának, köz- tevékenységének mikéntjére döntő befolyást gyakorol az, hogy kitől és nogyan tanulta a magyar történel­mei. Én legalább igy éreztem egész életem folyása alatt. Azokat tehát, akik ilyen döntő befolyást gyako­rolnak a magyar életre, a napszá­mos! sorból feltétlenül magasabb rangra, pozícióba kell emelnünk, elismeréssel és anyagi dotálással is. Sorsdöntő szerep az, amit a magyar tanítói é§. a magyar tanári kar be-, tölt. Ehhez méltó erkölcsi és anyagi elismerésben kell részesíteni őket és nem a nemzet napszámosaivá, hanem a nemzet tanítómestereivé kell avatnunk őket. Az 1870/71. évi háború után nem hiába mondották a franciák, hogy nem a német fegyverek, hanem azok a bizonyos puritán és jól kép­zett Schulmeisterek nyerték meg a háborút. Előttünk is igen súlyos és keserves gazdasági háborúk esz­tendei állanak s azt hiszem, csak használunk a nemzetnek és a köz­nek akkor, ha ezeknek a tanítók­nak anyagi megalapozottságát biz­tosítjuk, sőt emeljük. Mert ha a ta­nítókkal szemben fokozzuk igénye- inket és várakozásainkat, ha kép­zettségüket emeljük, akkor a logika alapvető törvénye szerint elvben már most el kell határoznunk hogy amint lehetőség kínálkozik budge- táris kereteinkben, a tanítóság szo­ciális helyzetét feltétlenül javítani fogjuk. Alkalmam volt éppen a $aját vá­lasztókerületemben meggyőződni ar­ról, hogy ag iskolán kívül is milyen emberfeletti munkát végeznék és milyen missziót töltenek be a ma­gyar tanítók. Én egy talán extrém helyzetben lévő községről beszélek, ahol se jegyző, se pap, se orvos, se patika, se csendőr, se posta, se telefon, se templom» §őt még hulla­ház sincs, amely község egy kör­jegyzőséghez tartozik és amely köz­séget egy hercegi nagy uradalom vesz körül. És e község népe val­lásos, fegyelmezett, jóakarata, egy­séges, tiszta, becsületes és hazafias gondolkpzásu,~ ügy él az egész köz­ség, hogy szinté a világtól is él van vágva, hiszén képviselőségem első ténykedése áz volt, hogy olyan piát építsünk, vagy legalább a régit any- nyira reparálfuk még, hogy novem­bertől márciusig is lehessen kocsi­val a község felé közlekedni. Ez a község úgy él, műit egy család, amelynek feje a tanító, ő an­nak az 1200. lelkei számláló köz­ségnek tanítója» ő a kántora, 6 a lelkipásztora, ő az orvosa; ha va­laki beteg, ő ad tanácsol, ő ad a kézigyógyszortárából patikaszert, ő köti be a sebeket, ö tanítja a népet, ő imádkozik a néppel és ő huzza mng a kis harangot ünnepek alkal­mával; ő teremt rendet a verekedé­seknél, hiszen nincs se csendőr, se rendőr messze határig; ugyancsak ő ad tanácsol a gazdáknak minden néven nevezendő nehéz, akár gaz­dasági» akár másvopatkozásu kér­désekben. A tanító kerékpárja kép­viseli abban a faluban a modern postát, m$rt rendes postáját nincs és a legközelebbi kis falu postájf 11 kilométernyire van légvonalban. Az ő rádiója a kapcsolat a kivilág­gal, a kulturvilág és á község kö­zött. Ezért természetesen külön do­tációt senkifői sem kap. 6 a le- venteoktató a községben, ő a tűz- oltófőparancsok, ő képezi ki a tűz­oltókat, ő vezeti a gazdakört és a szövetkezetét. Ezért, azt hiszem, kap összesen havi 7 pengőt. (írd és ol­vasd: hét pengőt 1) ő vezeti a da­lárdát és tanítja a zenekart, ő leve­lez a nép ügyes-bajos dolgaiban, tulajdonképpen ő a községnek és környékének ingyenes jegyzője. O az, akit mindig a nemzet aposr tolának aposztrofálunk és aki mind­ezért a munkájáért nem ehhez a munkához mért gazdasági és szo­ciális ellenszolgáltatást kap. Mégis, mindig jókedvű, lelkes és megelé­gedett az a tanító. Miért? Mert minden tettét az a két kérdés irányítja, amelyet teljesen átvitt az ő népe, az ő faluja leikébe: a vallásosság és a hazafiság. Egyes szám ára 12 fillér.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom