Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)
1938-07-09 / 55. szám
XX. évfolyamSzekszárd, 1938. Julius 9. (Szombat) 55. szám. TOINAMEGYEÍUJSAG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁPRAnAT MT lap Szerkesztősé\i és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Blóflzctósl dl|i Egész évre _ 12 pengő || Félévre______6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán As szombaton. Előfizetési dllak <s hirdetések, valamint a lap azelleml részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések Arait _ -effy-» _| széles hasábon mlllltnéleraoronkőni 10 fillér. ■ Álléstkerssőknek 60 százalék kedvezmény, A hírrovatban elhelyezett reklám», ellegyzéal, családi hír, valsnlot i nyiittér soronként 60 fillérbe kerül. Keresztek a magyar rónákon Irta: Jánosi György. A magyar gazdasági élet régen nem volt ilyen bizakodó, mint napjainkban. Jó kezekben van a vezetése, általános értékűek az intézkedések. Régen nem volt meg az a nyugalom, ami most közkincsünk és ami biztosítja a mi mindennapi kenyerűnket. Érezzük, hogy ez a szilárdság nem kortesszóvirág, hanem hozzáértő szakemberek összhangzó, nemzetépitő munkájának eredménye. örömünket fokozza az a pompás látvány, amelyet a magyar rónák szolgáltatnak. Kereszt-kereszt mellett. Nincs ember, aki néhány héttel ezelőtt álmodni merészelte volna ezt a nagyszerű eredményt: a magyar aratás minőségi és mennyiségi kiválóságát, amelyen csakis az változtatna, ha elmulasztaná valaki az aratás időpontjának helyes megválasztását. Ez az eredmény a nemzet egybehangzó munkájának eredménye. A siker a dolgok kimenetelében attól függ, hogy mennyi eszköz, mennyi értelem összhangja adódik és csoportosul? A magyar aratás sikere azon múlt, hogy végül megértük azt az időt, hogy az egész magyar gazdasági felfogás a magyar föld, a magyar termelés szerint gondolkozik. — Nemcsak mondjuk, hogy agrár nemzet vagyunk, hanem ez a jelleg életünk minden vonalán végigvonul és megadja a magyar föld igazi jelentőségét. Nagyszerű lesz az aratás eredménye. A szakértők becslése hét millió feleslegről beszél Ez a becslés túl óvatos. Jóval túllépi a valóságos eredmény. Csak búzában. Hát még a többi ? Együtt olyan érték a mostani aratás eredménye, amelynek felbecsülése utólag is csak megközelítő. A nemzeti vagyon hatalmasan megduzzad, a föld értéke felszökik és bekövetkezik az a kívánatos helyzet, hogy mindenki igyekszik vagyona biztos befektetésének tárgyául választani, egyben agrár életünk felvirágzása az ország gazdasági súlyát, tekintélyét növeli kifelé. Pontosan ellenkezője történt an- nak, amire ellenségeink számítottak. Azt gondolták, hogy Csonka- tnagyarország életképtelen lesz és érett gyümölcsként hullik lábuk elé. Ezen fáradoztak is. Fordítva történt. Viharszelek rázzák különösen Csehszlovákia villámcsapott és görnyedve roskadozó fáját. A gyökér- jelen, nagykoronáju alkotmány saját terhét se bírja hordozni. Minden percben esedékes szétzuhanása. Ez az ő trianoni vetésük eredménye. A mienk az a beláthatatlan kincsözön, smely a magyar gazda és Isten gondviselő munkájának diadalko- szoruja s talán mire a magyar tarlók hántása befejeződik, visszaszorul a nagykevély és handabanda mű- állam oda, ahova való, a maga népességének és határainak igen-igen szűk határai közé. Hogy mi is elfoglaljuk azt, amiről sohase mondtunk és mondhatunk le. De szép is a magyar keresztek gyöngysora! A rónán, a Jóisten terített asztalán. A rossz időjárás kiirtotta a tiszta mag veszélyeit. A tiszta mag megmaradt üdén, életerősen. Elveszett a gyom, a konkoly, az üszők. A hitvány igy roppan össze a teher alatt minden vonalon. Az erősnek meg uj erőt ad. Ha elgondoljuk, hogy ez a mostani eredmény csak kiinduló pontja egy következetes és sorozatos siker és eredményláncolatnak, boldogan emeljük fel szivünket Istenig. A független és szabad Magyarország független és szabad népe bebizonyította Európa előtt, hogy olyan kiváló tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek történelmi szerepét az első nemzetek soraiba viszik. Nemcsak a múltban volt magasztos hivatásunk, nemcsak a kereszténység védelmében és a műveltség terjesztésében értünk el halhatatlan sikereket, hanem a jelenben és .a jövőben is hazánk a munkának, békének, nyugodt kiegyensúlyozott nemzeti életnek, keresztény erkölcsi mélységekben gyökerező, világos hitnek, a mindennapi kenyérnek és mások megbecsülésének Istentől kiválasztott hőse Vele együttmunkálkodni áldás, ellene dolgozni veszély. Keresztek a magyar rónákon 1 Hála a magyar szivekben. Még tart a forró munka, de az eddigi siker csak jobban buzdít a többre, a nagy célra törekedésre, amelynek végső pontján Nagymagyarország harminc- milliós, boldog magyar nemzet áll. Nem kételkedünk abban, hogy ezeknek is elérkezik aratásuk. Ha azért az aratásért megfelelően történik a vetés. A miniszterelnök az újságírói felelősségérzetről A budapesti napilapok politikai ro vatveaetöinek testületé vitái Imrédy Bála miniszterelnök kormányralépése után most tisstelgett testületileg a miniszterelnöknél. A miniszterelnök a parlament miniszterelnöki termében dr Rákéczy Imre miniszteri tanácsos- nak| a minisaterelnökség sajtóosztályának vezetője társaságában fogadta a politikai rovatvezetőket, akiknek nevében Ludwig Dénes, mint a les tület egyik elöljárója üdvözölte a mi nÍBiterelnököt. Vitéz Imrédyi Béla minisaterelnök megköszönve az üdvözlést, válsszá- bsn a követkelőket mondotta: — Különösen egyet sseretnék kiemelni. A felelősségérzetet. Bs az, aminek mindig irányítania kell aio kát, akik a kormányzás gondjaival vannak megterhelve és siókat is, akik, mint önök, a közvélemény formálásának munkásai. Egyre szeret- ném kérni önöket: — Ne keressék ast, ami a magyart a magyartól elválasatja, hanem inkább azt, ami a magyart a magyarral ösz- szekapcsolja. — Azokban a nehéa történelmi időkben, »melyeket most élünk, kifelé mindenekelőtt egységes képet kell mutatnunk. Ebben a szellemben kérem Önöket, támogassanak tóitokkal azokban a kösös feladatokban, amelyek minden magyar emberre báróinak. Vitéz Imrédy Béla minisaterelnök ssavait aa egybegyült újságírók lel kés tapssal és éljenséssel fogadták. A minisaterelnök osntán még hosszasan elbeszélgetett a politikai rovat- vezetőkkel. Tárák erődítmény a SI6 partián Újabb leletek az egykori „leni Palánké11 helyén. Néhány évvel ezelőtt, a városi gyümölcsös csemetefáinak elültetése alkalmával Moha Lajos városi fő- kertész arra lett figyelmes, hogy a régi Siémeder partjának közelében, egy alig észrevehető kis kiemelkedésen rengeteg edénycserép, állati csont és egyéb haszontalannak látszó holmi kerül felssinre. Ugyanott a gödröket kiásó munkások ast is éssrevették, hogy kb. fél méternyire a mai talaj felssin alatt a föld helyenkint tégla ssinüre égett, ami elsé tekintetre is elárulja, hogy ezen a helyen egykor tűzhelyek és épületek álltak. Moha Lajos gondos figyelmének köszönhető, bogy a leletek annakidején mnsenmuokba kerültek, s igy megállapíthattam rólu^, annyit, hogy az Ete város helyén talált legfelső knl- tnrréteg anyagával egykornak és igy az 1600 as évekből valék. A napokban legnagyobb örömömre a Sióparton njabb lelet került nap fényre. A városi gyümö ceös iái kö zött az egyik konyhákért bérlő szekszárdi gazda egy bronaból öntött ágyuc-ő darabját találta meg, amit aztán kerülő nton be is boson a mu zeumba. A léiét viszontagságos utazásához ugyanis hozzátartozott az is, hogy megtalálója előbb elvitte egy j helybeli rézműveshez és c«ak azután I jutott eszébe, hogy must um is vau { a világon, miután a resöntó által I felajánlott árat kevésnek találta. Agyuoaődarabuok kb. 60 out. hoss- BBU, súlya megköaeliti a 15 kilót és eléggé jó minőségű bronzból készült« Kétségtelenül török, u. n. „sahi-ágyu“ volt és használat közben, vagy szándékosan robbant saéjjel. Ami a legérdekesebb, a lelőhely megtekintésekor egy vas ágyúgolyót is találtam, mely pontosan beleillik aa ágyuosó megmaradt darabjába. A aahi-ágyu, a hozzávaló golyó és a felssinre került edényoserepek kora világosan elárulják, hogy a városi gyümölosös helyén as egykori Jeni Palánkét talál uk meg. B feltevést igssolja Evlia Cselebi hires török utasénak a pslánkvárrél adott leírása, amely még a Saekssárdtél és Tolnától ssámitott távolságokat is pontosan megadja. Mielétt a leírás magyarnyelvű ssövegét köaölném, meg kell még említenem, hogy Evlia Cselebi 1663 nyarán Belgrádból indult el, majd Esaéket, Ssekssárdot, Tolnát és a többi Duna mentén fekvó várost érintve utazott Budára. A Sseksiárdra és Jeni Palánkéra vonatkozó rése szóról szóra igy hzngaik: „Szekszárd vára — A budai jeles emberek és a pécsi tudósok eat Szik hiszari nak mondják (kutyavár, kutya ól), csakhogy a szekszárdiak emiatt a név miatt nagyon elazomorodoak. Építője László király (téves adat), annak a Lajos királynak az atyja, aki Saulejmán k bánnal a mohácsi osatábau harcolt és elesett. Mikor Ssulejmáu khán kesébe került, külön siandsákbégi székhely lett, bégjének a padisahtól 123 400 ákose külön jövedelme van. Ziametje, tímárja, alsjbégje, csarihasija van j a szabályzat sserint a dsebelikkel és bégjének ötssáz katonájával együttesen ezer* ötszáz katonája lesz. Ssázötven ákose jövedelmű járás. Budai kuli sser- dárja, várparancsnoka és kétszáz rendes katonája van. A vár alakja. — Egy sétshelyes, magas domboo, négyssögalaku, kőből épült vár, de magányosan áll. Összesen nyolo tornya van s as egész kerülete hstszás lépés. Alacsony árok vessi körül. A várban csak öt ház van, a többi helye szabad tér. Ssu- lejmán khán dsámija kicsiny deszka- épület, a déli oldalra nyíló egy kapuja a az árok felett lánccal megkötött felvonébidja van. A várnak ésaaki résaétól a Duna folyóig menve egy ágyulövésnyi távolságon sik rét Van, melynek környéke termékeny föld, némely helyein nádasokkal. A várnak környékén kimagasló dombok vannakj Oszmán ób Ruaztem pasák e dombokon helyesték el az ágyukat, s Enikőiben vívtak, megadás utján foglalták el. Külvárosa. — Es a város a vár felé hajló dombon fekszik és ötszás zsindeiytetejü alacsony házból áll. A bég palotája azonban elég magas épület. A vár kapuja előtt, as árkon túl, egy sötét, kicsiny fürdője, e fürdő utján túl pedig egy cseréppel fedett fogadója vao. E városban össze í v !i .1 .h ji »< Egyes szám ára 12 filler.
