Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)

1938-01-15 / 5. szám

XX. évfolyam. Szekszárd, 1938. január í5. (Szombat) 5. szám TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dili Egész évre _ 12 pengő || Félévre _ — 6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap meglelenik minden szerdán és szombaton. Hirdetések áraii A legkisebb hirdetés dl|a 1*80 pengő. — A hirdetés egy 60 ■tnttnéist széles hasábon mllllmélersoronként 10 Aller, mtmm i jn u , i., j .. l. . . ... ■ /»lléstkereaőknck 60 százalék kedvezmény. BlőAzctésI dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető I A t,,rr0vatban clhelyezetllreklám-. eljegyzési, családi hír, valanpat. közlemények a szerkesztőséghez küldendők. | nyllttér soronként 60 fllíérbe kerllU Róma—Bécs és (Ioné Budapesttel való kapcsolata került esen a héten aa európai érdeklődés homlokterébe. Ciano gróf olasa kül­ügyminiszter, Schuschnigg osatrák szövetségi kancellár és Schmidt Guidő osztrák külügyi államtitkár három napig tárgyalt Budapesten Dará­nyi Kálmán miniszterelnökkel és Ká­nya Kálmán külügyminiszterrel. A tárgyalásokról kiadott tájékoztató je­lentések már előre is arra engedtek következtetni, hogy a Róma—Bécs— Budapest politikai tengely nemcsak szilárdan áll,' hanem erejében még növekssik is. A háromnapos értekezletet lezáró jegyzőkönyvből pedig már határo­zottan és tényként megállapíthatjuk, hogy a három állam együttműködése kedvezően fejlődik. Ez a konferencia nem hasonlítható a legtöbb esetben semmitmondó eredményekkel vég­ződő diplomáciai értekezletekhez, mert gazdag volt értékes eredmények­ben és a közösen kiadott közlemény minden pontja pozitívumot és lénye­ges elhatározásokat tartalmaz. Doku­mentálja a tanácskozás jegyzőkönyve a három szerződő félnek Német­országgal való barátságát és vele a jövőben való szoros együttműködést is. Leszögezték azt is, hogy teljeB erő* vei, közösen küzdenek tovább is a kommunizmus ellen. Ez egyébként csak ésszerű folyománya annak a politikának, amelynek az érdekelt államokban sikerült már megvívnia a maga harcát a vörös rémmel. Ép­pen ezért a Franco kormány küszö­bön álló elismerése magától értetődő következménye — Magyarország és Ausztria hagyományos politikájának. Határozottan kifejezésre jut a jegyző­könyvben a szándék, hogy Olasz­ország és Ausztria elismeri Magyar- országnak a katonai fegyverkezés terén való teljes egyenrangúságát, amely nélkül a dun a völgyi államok közötti viszony normalizálása el sem képzelhető, hiszen Magyarország csak egyenrangú félként tárgyalhat az utódállamokkal. E viszony randezé- sének alapfeltétele a kisebbségi kér­dés megoldása, mert Magyarország és szomszédai közt csak akkor lehet normális a viszony, ha az utódálla­mok a legteljesebb mértékben eleget- tesznek szerződésbeli kötelezettségük­nek. Ez a körülmény határozza meg Magyarországnak a népszövetséghez való viszonyát is. A budapesti kon­ferencia eredménye tehát fényes bi­zonyítéka a római egyezményt aláíró államok Bzoros együttműködésének és szilárd barátságának. Ugyanakkor, amikor fővárosunk­ban a nagyjelentőségű külpolitikai tárgyalások folytak, nyilvánosságra került a szenzációs hir, hogy Horthy Miklós kormányzó február elején a lengyel köztársaság elnökének meg­hívására Lengyelországba utazik. A magyar államfő látogatása újabb lánc­szemét jelenti a Lengyelországot és Magyarországot összekötő évszáza­dos barátságnak. Valamennyi lengyel lap a legnagyobb melegséggel ir a küszöbön álló látogatásról, kiemelve annak középeurépai jelentőségét. — Ismerjük Lengyelországnak Német országhoz és Itáliához való kitűnő viszonyát és ebből azt következtet­jük, hogy Kormányzónknak ez a lá­togatása sejtetni engedi az eddigi tengely Varsó felé való meghosszab bitását, ami mindenesetre Darányi j Kálmán kormányának érdeme. Tolna vármegye multiából Vármegyénk törvényhatóságai a múlt évben megbízta földinket, dr Holub József pécsi egyetemi ny. r. tanárt, hogy szerkessze a vármegye múltjáról szóló tudományos tanulmá­nyok kiadássorozatát. A nagy gond­dal és hozzáértéssel készült eddigi közlemények után most ismét két igen érdekeB füzet jelent meg ebben a gyűjteményben. Az egyik dr Weidlein János gim násiumi tanár Tolnamegyei német telepítések cimü munkája, a másik pedig dr Pataki József pécsi egye­temi gyakornok Adalékok a Sárköz népességének történetéhez cimü ér­tekezése. Addig is, amig szakszerű ismertetést közölhetünk a két értékes füzetről, megállapíthatjuk, hogy dr Weidheim a rendelkezésre álló tu­dományos irodalom adatainak a fel- használásával hézagpótló módon is merteti a tolnamegyei német telepí­tések történetét, amelyek számos rész­letét ő hordta öbbzb. Dr Pataki József müve minden tekintetben önálló történelmi mű és a benne felhalmozott rengeteg értékes adat mind az ő fáradságot nem is­merő komoly és alapos tudományos készültségre valló egyéni kutatásá­nak az eredménye. Olyan érték ez, amelyből sokan és Bokáig fognak még táplálkozni és nélkülözhetetlen, alapvető adattár azok számára, akik a tolnamegyei Sárköz népesedési prob­lémáival kivánnak majd a jövőben foglalkozni. Dr Holub József professzor min­denesetre nagy szolgálatot tett úgy a vármegyének mint a tudomány­nak, mikor ezt a két tanulmányt a nyilvánosság elé juttatta. De azért is megérdemli a közönség háláját, mert nem száraz és elvont értekezé­seket publikáltatok, hanem olyano­kat, amelyeket haszonnal és élvezet­tel forgathatnak azok is, akiknek nem szakmájuk ugyan a történelem- tudomány, de érdeklődnek a környék, a hely, a szülőföld múltja iránt. Midőn megemlítjük, hogy erre a sorozatra kedvezményes árban lehet az alispáni hivatalban előfizetni azt is közöljük, hogy kaphatók az eddig megjelent füzetek a szekszárdi könyv­kereskedésekben is. Melegen ajánljuk a közönségnek, hogy pártolja est az értékes tudo­mányos vállalkozást, mert dr Holub professzornak gyönyörű programja volna, amelyet azonban osak akkor valósíthat meg, ha a hivatalos vár­megye a saját áldozatkészségén kívül megkapja a nagyközönség támoga­tását is. Szent István Mnyitfiso Dunaföldváron A Szociális Misszió Társulat duna- földvári szervezete és a Kis Szent Teréz Leányegyesület a Három király napját választotta Szent István király jubiláns emlékének az ünneplésére. A Polgári Olvasókör nagyterme zsúfolásig megtelt hazafias ünneplő közönséggel és szeretettel várták oda Petőinek József országgyűlési kép­viselőt is a Szent István év meg­nyitására. Magyarruhás legények kül­döttsége ment át a Sicciális Misszió Társulat helyi szervezetének elnök­nőjéhez Németh Olga polgári isko­lai igazgatóhoz, ahol 6 órai teán vett részt Petainek képviselő a község vezetőinek társaságában. Lelkes él­jenzés fogadta Petaineket, amikor a Szent István legények kíséretében megjelent és a Himnusszal megkez­dődött a Ssent István évet megnyitó műsor. Simon Imre megrázó erejű sza­valata után a Szociális Misszió Tár­sulat Kis Szent Teréz Leány egye­sülete halk cigányzene kísérete mel- | lett énekelte az Ah, hol vagy ma­gyarok tündöklő csillaga kezdetű ősi Szent István dalt, majd Magyar újévi beköszöntőt mondott Rózsa Mária. Est követően Horváth Juliska énekelt nagy tetszéssel. A bevezető müsorszámok után Ambach Mihály apátplebánoB, mint a Szociális Misszió Társulat helyi szervezetének egyházi tanácsadója üdvözölte Petainek Józsefet, ffor- váth János pedig a dun&földvári pol­gárok és gaadák nevében köszön­tötte szép beszéddel a körükben sze­mélyesen megjelent képviselőjüket. Petainek József megköszönte a meleg fogadtatást és az üdvözlő be­szédeket, majd időszerű történelmi visszatekintéssel áttért a Szent IsU ván évnek állami és keresztény szem pontból való méltatására. Mélyen járó gondolataival és szemléltető stílusá­val egészen közel tudta hozni a mai magyar élethez Szent István gazdag, nagyvonalú egyéniségét, előrelátó I bölcs intézkedéseit, melyeket ezer esz- í tendő igazolt. Ünnepi beszédének ve - | zető motívuma az volt, hogy csak az lehet jó hazafi, aki mélyen vallásos. Nagy hatást váltott ki, mikor befejezésül kiemelte, hogy vol­taképpen a müveit keresztény vilá­got ma is Szent István király hívja meg az ő országába, ebben a ket­tős magyar Ssent Évben. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Jönnek a Szent István légé nyék l oimtt népszínművet játszotta a Kis Szent Teréz Leányegyesttlet műkedvelő gárdája. A tartalmas mű­sort a Szociális Misszió Társulat Leány clubjának éneke zárta be. Mind­végig emelte a hazafias hangulatot a Btídpadnak nemzetiszintt ízléses dí­szítése, középen Szent István királ y művészi, életnagyságu képével. Mettyllkoltúk és kiraboltuk Szemző Dénesi A fővárosi lapok megemlékeztek róla, hogy a megszállott Bácskában halálos szerencsétlenség áldozata lett Szemző Dénes, Szemző István ny. bácskai főispánnak, jelenleg várszegi földbirtokosnak a fia. — A 24 éves fiatal ember a Zomborból érkezett jelentés szerint Szilveszter éjszakáján beleanhant a Ferenc- csatornába és a soffőrrel együtt szörnyethalt. A szerencsétlenség nyomozásában most szenzációs fordulat állott be. Több olyan momentum merült ugyanis fel, amelyek megdönteni látszanak a véletlen szerencsétlenség feltevését. A részletesebb nyomozás során meg­állapították, hogy Ssemző Dénes sof- főrje a sierencsétlenség színhelyétől néhány méternyire a csatorna part­ján feküdt és a fején olyan sérülé­sek vannak, amelyekből arra lehet következtetni, hogy lelőtték. Szemző Dénes holttestét eddig még nem ta­lálták meg, ami annál különösebb, mert a gépkocsit kétnapi munkával sikerült kiemelni a befagyott csator­nából és a gépkocsiban, amelynek mindkét ajtaja zárva volt, nem talál­ták a fiatal fö'dbirtokos holttestét. Azt kétségtelenül elsodorta a csa­torna vize. Bácskában az a hir járja, hogy Szemző Dénest Szilveszter éjszaká­ján országúti banditák támadták meg. Tudták, hogy Szemző gépkocsija arra fog haladói s ezért a csatorna mel­lett meglesték, valami ürüggyel meg­állították, azután először a coffőrt lőtték{ agyon, majd Ssemző Dénes­sel végeztek. A rablógyilkoBság valószínűségét megerősíti az a fontos körülmény is, hogy a fiatal Szemző, akit atyja bácskai esaládi birtokuk ügyében küldött le, Szilveszter napján nagyobb összeget vett fel egy zombori bank­ban. Ezt a pénzt sem lehetett meg­találni, mert ezt a pénzt Ssemző ma­gánál őrizte. Csak a holttest meg­találása után derül majd világosság • az ügyre. A hullát ötven ember ke­resi a befagyott Ferenc csatornában. Egyes szám ára 12 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom