Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)
1938-06-04 / 45. szám
2 A pünkösdi ünnepeket legkellemesebben a CSÖRGETŐ II töltheti. Homokfürdő. Napfürdő. Vízfürdő Csendes és árnyékos helyek Csónakázás Tarajosáé Autóbuszjárat minden nap reggeltől estig. Viteldíj oda v. viseia 30 fillér, retonrjegy 50 fillér. HOeitO Italok, hideg 6s meleg ételek A templom sorsa a török hódoltság utóm A törökök kiölése utáni időkből származó okiratok nem nagy részié« tességgei emlékeinek meg róla, hogy a szekszárdi apitság monostorát és templomát milyen állapotban hagyta vissza a mnzu'mán. Ff aknái azonban Írja, hogy a török uralom alól való felszabadulást követően, aa 1693 év októberében Méreg Mihály eBiter gomi kanonok lett a sseksiárdi apát, aki az apátsági templomot nagy költ« Béggel helyreállittatta. Dr Holub József földink, a pécsi egyetem tudós tanára kutatásai alapján lapunk 1936. évi január hó 1-i számában közölt tanulmánya alapján irja, hogy Méreg apát a vár romokban heverő épületeit az alapokig ie- bonttatta és elekre építtette fii siék* hálát. Ugyanígy felhasználta a romba dőlt apátsági templomot is, melynek egy résiéből építtette meg boltoiattal a kápolnát. Est befödette, síép tornyot is husatolt rá. A monostor és a templom többi résié, melyre nem volt siUkség, romokban maradt továbbra is. L Bóla király sirkápol- nája. Fraknói püspök irja, hogy a Rá« kóoii által megindított felkelésben résies Méreg Mihály sieksiárdi apát ooadjutorává ai 1717. évben kioeve- lett gróf Trautsohn János Jóisef trienti kanonok (heroeg Trautsohn JánoB Lipót fia), aki eit a javadalmat bécsi hercegérsek korában is megtartotta, Sieksiárdon ai 1727. évben tj templomot és plebánialakot építtetett. Erről a templomról mondja ii 1776. évi püspöki oanonioa visi- tatio: , Ecclesia, quae est honori S. S. Salvatoris dioata, par J. Trautsohn super ruderibus antiquis ad formám gothioam aedifioata, tota sub fornice in statu bono existit. Ad latus existit saoristia sub fornice, penes quam extant rudera aliouius sacelli, in quo dieitur Bela I. sepultas0. Magyarul:-A Trautsoho J. által a régi ro« mokra gótikus formában a Legszentebb Megváltó tisiteletére épített egy hál egészében jó állapotban van. Oldalt van a sekrestyéje, amely mellett a romjai vannak annak a kis kápolnának, amelyről ait mondják, hogy ott temették el I. Bélát.“ A sirkápolna I776*ban még megvolt. Dr Holub professior előbb említett tanulmányában irja, hogy „az 1736. évben P Pencz Kornél fereno TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Ünnepi Játékok Pécsett Junius 4., 5., 6, IO., II. és 12-én a világhírű pécsi székes egyház előtt. Bemutatásra kerül Ujháiy György liturgiám drámija, a MiSSS Sollemnis, Liszt Ferenc esztergomi miséjével. 500 siereplő, 200 tagú ének- és 120 tagú zenekar. 50%-oa vasúti kedvezmény ai ország minden vidéki városából. Junius 12-én filléres gyors indul Pécsre Szekszérdrél is. 314 PÜNKÖSDI ÉNEK Irta : BABAV GÉZA Jövel Szentlélek Isten, Te töltsd be égi hittel, Mindnyájunk hü szivét, Hogy szebb jövö reményét S áhított tiszta fényét Hadd hintse újra szét. És áldón ránk borulva Te szíts szivünkben újra Fölgyúló szent tüzet, Hogy felettünk gyors szárnyon Nyom nélkül el ne szálljon Ismét egy éviized. Nagy, szent hittel betelvén, Világnak minden nyelvén Hadd zengja újra szánk Meggyőző érveléssel, Szent küzdelemre készen E nemzet igazát. A világ minden táján Hadd hallják meg, hogy gyáván Pusztulni nem fogunk S hogy esküvel fogadjuk: Jussunkat el nem adjuk, Mert élni ős jogunk. A nemzetek szivének Legmélyén már ím ébred A lelkiismeret: Tovább igába törni És egyre csak gyötörni E népet nem lehet. Egy boldogabb jövőnek, Rabláncot széttörőnek, Maholnap jönni kell. Szabadság szép virága Új pünkösd hajnalára A sírból is kikel. Nem jajdul már sirámunk, Új, szent csodára várunk Rebegve hő imát. Oh gyúlj ki hát szivünkben S erősíts szent hitünkben Fényes pünkösdi láng. Jövel Szentlélek Isten, Te töltsd be égi hittel A magyar nemzetet. Lobogó lángra gyúlva Hadd vívja vissza újra Mindazt, mi elveszett! rendi adminÍBitrátor egy Sseksiárdon járt jezsuitának megmutatta az oszlopokon nyugvó boltozata síép tomp lomot, melyrói nagy dicsérettel írva megemlíti, hogy közvetlen mellette van egy kis kápolna, melynek CBak a falai állanak. Ai 1732 évben — folytatja — a kápolna közepén nagy rés támadt s egy kriptaféle lett lát ható, melyről a köahit ait tartja, hogy ott vau I. Béla király eltemetve. Sajnálkozva jegyzi meg, hogy senki sem járt ennek utána. Ai 1776 i püspöki viiitáoióból látjuk, hogy ennek a kis kápolnának a romjai még akkor íb ott voltak a Trautsohn építette templom oldalán, a sekrestye mellett. Es a templom 1794-ben, amikor Siekssárd nagy résiét tüivéBi pusztította el, leégett. Minthogy kicsi is volt éB sötét is s olyan rossz állapotban, hogy helyrehoioi uem lett volna érdemes, a vár előtti téren épitetták fel 1802—1805 kőit a mai hatalmas, síép templomot.0 Hogyan épült a templom köré a vármegyeháza? A föntebbi adatokból tudjuk, hogy ‘az Arpádkori temp'om romjain épült isteoháiát lerombolták. Elek után természetesen felmerül a kérdés, hogy miképpen épült a templom köré a mai vármegyehála. Erre feleletet adnak a dr Hadnagg Albert vármegyei főlevóltáros kutatásai soráu előkerült iratok és tervrajzok, ö ugyanis az 1794 évi tűzvész adatainak a kuta tása közben rábukkant annak a vitának az anyagára, amely a szekszárdi lakosság, a közalapítványi uradalom és a vármegye között a templomépilés miatt folyt. Ezen iratok szerint a szekszárdi várat (a mai vármegyeháza és fő- szo'gabirói hivatal helyét) Tolna vármegye az 1782. évben megvásárolta a vallás- és tanulmányalaptól, hogy ott megyeházat épitsen. A templom az 1794. évben már teljesen dtile- dező állapotba került és akkor a régi helyén — megnagyobbítva — újjá akarták építeni. Az újjáépítés ellen azonban a vármegye, mint te- lekta’ajdouoB és a templom közvetlen Biomszédja tiltakozott arra való hivatkozással, hogy a templom közvetlen közelségéből kifolyóan állandó tűzveszélynek van kitéve. Azonkívül a vármegye a templom helyén a vár* megyeházával terjeszkedői is akar, tehát lebontatni kívánja. A tiltako zást Siekssárd lakossága indította meg éB ehhez a tiltakozáshoz csatlakozott a vármegye is. A vitát eldöntötte a két hónap alatt bekövetkezett és már említett tűzvész, amely az egész vároBt, a vármegyeházát ős a templomot is elhamvasztotta. A vármegye tiltakozását tekintetbe vették, mert az uj templomot mai helyére, a Bála térre már jobbágytelek kisajátításával épiAS AT, ASÁRUT sároliunk 1938 junius 4. l-a tégla 334 salétrommentes l-a hódfarkú cserép burkoló kockatégla és fával égetett méss előnyös árban kapható Gauzer János téglagyárában Bátaszék — Telefon 24, tették. Hol állott Béla király temploma? Dr Hadnagg fólevéltároa e vita iratcsomójában találta meg az 1794, évben fsnnállott vármegyeháza rése- I leges alaprajzát (amelyen épült Pollack Mihály építész tervei szerint t mai vármegyeháza is) és ez az alaprajz mutatja, hogy a vármegyeháza udvarán hol vaunak a régi templomnak az alapjai. A helyet a tervrajzból szinte lábnyi pontossággal meg lehet állapítani. A megyeháza udvarának északi részén, a főjegy. zői lakás előtt állott ez a 20—22 méter hosszú és ugyanolyan széles temp'om, amelynek az alaprajzából kivehetően egy főo'tára és két mellékoltára vo't. Szakértők véleménye A főlevéltáro3 a felfedezésről nyomban jelentést tett Szongott Edvin alispánnak, aki örömmel vette tudó« másul a kutatás nem várt eredeté« nyót és akként nyilatkozott, hogy lehatővá fogja tenni az ősi templom alapjainak a feltárását. A kivitel módozatait illetően természetesen rög« tön belekapcsolódott a tanácskozásokba dr Csalog József, a szakssárdi múzeum igazgatója, akinek az alispán arra is felhataimizást adott, hogy az ügyben a budapesti Országos Levéltárban is kutasson éB hogy ez alkalommal archeológus műtörténészekkel is megbeszélje a szekszárdi lelet fontosságát. Dr Csalog véleménye szerint az előkerült tervekből magállapithatózn az altemplom alapzata csak részben fog előkerülni, mert azt a török hó« doltság ntán a felére redukálták. Amint a tervből látható, a templom eredetileg románstilü volt, de később gótikusán átépitették. A feltalálható rész a legnagyobb valószínűséggel altemplom maradvány. A szekszárdi mnzenmban — úgymond dr Csalog — vannak olyan díszítésű faragott kövek, amelyek a templomból származhattak és esek is megerősítik a tervrajzból a stílusra levonható következtetéseket. Az alaprajz nem felel meg teljes egészében az Árpádkor! templomnak, hanem ai 1792. évi állapotában magán viseli már a későbbi átalakítások nyomait. Az Árpádkori apátsági temp'omban ugyanis az 1792-ben készült felvételben lerögzített templomnál nagyobb volt és az a része nyugat felé (a mostani főjegyzői lakás alá) terjedt. Minden jel arra vall, hogy a török hódoltság ntán a romokban heverő temp'om helyén egy kisebb templomot ép’tettek, amely t réginek csak az altemp'omát fedte be. Az o'dalhajók eredetileg kerek apszisát szögletesre, gótikusra vették. A főhajó és az oldalhajók eredetileg karcsúbb pillérsorát téglaépitmény« nyel felcserélték, vastagabbra fogták és beboltozták. Ugyanez a véleménye azoknak a műtörténészeknek is, akik* kel dr Csalog Budapesten ebben az
