Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)
1938-05-18 / 40. szám
XX. évfolyam. Szekszárd, 1938. május 18. (Szerda) 40. szám TOLNAMEGYEI ÚJSÁG hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap Szerkesztőség is kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dili Egész évre _ 12 pengő || Félévre_______6 pengő Pe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán ás szombaton. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dlla 1*S0 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllméltrsoronként 10 finer» ;—-— . . ------- Állástkerssőknek 60 százalék kedvezmény. el őfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illetői A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, családi hír, valamint a Mközlemények a szerkesztőséghez küldendők. | nytittér soronként 60 flliérbe kerUI. Dr Imrédy Béla az uj miniszterelnök A muH hét derekán szerzett róla tudomást a homályos törekvések és célkitűzések ködétől hetek óta bizony- talanságban levő magyar politikai világ, hogy Darányi Kálmán miniszterelnök, aki kormányvállalása alkalmával ismertetett programjának kösjogi vonatkozású résiét már megvalósította, tovább nem kívánja as orsság Ügyeit vesetni és eiórt kabinetjével együtt lemond. Kioyilatkoz- tatta egyúttal, hogy most már a páni ügyi és gazdasági vonatkozású, ai eddiginél is fontosabb kérdések meg* oldására kerül a sor és stükséges, hogy as uj kormányban as as Imrédy Béla dr töltBe be a vesetőszerepet, akinek vállain a milliárdos program minden terhe nyugszik. A kormánysó honorálta Darányi kérését, —- mert a kormányzat egy meghatározott résiét maga is lezártnak tekintette — elfogadta lemondását és Imrédy Béla dr tárcanélküli minisstert, a Nemzeti Bank elnökét, volt pénzügyminisstert bista meg a kormányalakítással. A dezignált minissterelnök azzal a kijelentéssel állította össze kabinet jét, hogy az é kormánya nem jelent sem rendszer-, sem politikai változást, mert teljes egészében átveBii a Darányi kormány valamennyi tör vényjavaslatát és azokat a törvényhozással törvényerőre is kívánja emeltetni. A kormányzó a pénteki nap folyamán ki is nevezte Imrédy Béla dr kormányát, amelynek uj tagjai a következők : Keresztes-Fischer Ferenc ny. belügyminiszter, a Pénzinté zeti Központ elnöke belügyi, vitéz Rátz Jené vezérkari főnök honvédelmi, gróf Teleki Pál ny. miniszter elnök, egyetemi tanár, vallás- és közoktatásügyi, Sztranyauszky Sándor ny. belügyi államtitkár, képviselőházi elnök, földmivelésügyi miniszter lett. A kereskedelmi tárcát maga Imrédy miniszterelnök vállalta, mig Kánya Kálmán megmaradt külügyi, Mikecz Ödön igazságügyi, Reményi• Schneller Lajos pénzügyi, Bornemisza Gésa iparügyi miniszternek, végül Hóman Bálint eddigi vallás- és közoktatásügyi minisztert tárcanélküli propagandaügyi miniszterré nevezte ki az államfő. Pénteken este a Nemzeti Egység Pártja értekezletet tartott, melyen Darányi Kálmán elbúcsúzott a párttól, Imrédy Béla pedig programját ismertette. Darányi a párt sserete- tébe ajánlotta utódját, kijelentve, hogy garantálja a múlt és jövő közti töretlen kapcsolatot, hiszen Imrédyt és minisztereit is ugyanazok a keresztény nemzeti és jobboldali eszmék vezetik, amelyek a most távozó kormány célkitűzéseit képezték. Imrédy Béla dr ismertette esután programmját, elérebocsátva, hogy a győri beszéd alapján áll, hiszen maga is résztvett az abban lefektetett elvek kidolgozásában. Minissterelnök- sége — úgymond — külpolitikai tekintetben nem jelent semmiféle váltósáét. Belpolitikádig pedig ma gátéi értetődő, hogy keresstény, nemzeti, jobboldali politikát fo'ytat és a jobboldali politika fejlődé útját vá- laBitja. A történelem mostani fordulópontján — folytatta tovább Imrédy — az nj ős hatalmas koreszmék elöl nem lehet, de nem is szabad elzárkózni, mert ezek a koresamék problémákat vetnek fel és ezekkel meg kell birkózni. Meg kell oldani a problémákat, amelyek a népi egység fontosságát, valamint a nemzetnek egységgé való összeforrását követelik. Ismertette azután a felmerült problémák megoldásának módját. A párt Imrédy beszédét nagy helyesléssel fogadta. Az uj kabinet szombaton délelőtt 10 órakor tette le az esküt a kormányzó kezébe, majd délben megjelent a képviselőházban és a minissterelnök elmondotta másfélőráe bemutatkozó beszédét. Az állami élet minden vonatkoiására kiterjedő kormányzati programmja ismertetése során kijelentette, hogy a földalatti szer veskedéseket, történjenek azok bár mely célzattal, meg kell szüntetni. Ezekkel a legerélyesebben fog el bánni, mert forradalmi törekvéseket magukban foglaló szervezetek kötnek le hiszékeny embereket: eskü és fogadalom formájában. Pedig ebben as országban— folytatta emelt hangon — csak egy emberre lehet esküdni éa ez Magyarország kormányzója. A miniszterelnököt férfias, határoson, kristálytiszta esiméket éa oélo- kát augárié hatalmas beszéde után pártkülönbaég nélkül hosszasan ünnepelte az egész képviselóház, mert egyértelműen megállapítható, hogy aiemélye a legsiélesebbkörü bizalomra tarthat igényt. Az ő fejtegetései különben egyik napról a másikra megváltoztatták a belpolitikai élet egész arculatát. Vele a hitvalló magyar keresztény társadalom egyik vezéregyénisége ke tűit a kormáoyelnöki székbe. Erősen hisszük, hogy be fogja váltani a hozzá fűzött reményeket éa meg fogja valósítani mindazokat a nagy nemzetgazdasági és szociális célkitűzése két, amelyek óhajtásában egy az egész magyar nemset. Imrédy Bélá ban kormányra lépése alkalmával nemcsak a külföldön ia elismert köz gazdasági szaktekintélyt, a lelkiismeretes munka emberét köszöntjük, ba nem mindenekelőtt azt a gyakorlati keresztény életet élő férfit, aki nemrégiben jelentette ki, hogy nemcsak hangoztatni kell a kereszténységet, hanem krisztusi szellemben is kell cselekedni és dolgozni a közéletben. MI Indokolta, hogy minél lékben lépjenek be az Erzsébet Egyetem Baráti Egyesületébe? Irtz: dr Scipi&des Elemér, a m. kir. Erzsébet Egyetem e. i. rektora. A címben jelzett kérdésre akkor felelhetek legalaposabban, ha megmondom, hogy kivált AngolorBzég ban, meg az Amerikai Egyesült Államokban, ahol nem az államtól várnak mindent, a ma is működő egyetemek túlnyomó számát nem zz állam alapította, hanem városi tanácsok, egyházkösségek, egyéb érdekeltségek, vagy magánosok. Esek aztán egyrészt maguk bocsátottak ezen egye temek részére nagy alapítványokat rendelkezésre, másrészt közÖB és magánbetegek befogadására saolgáló kórházakat alapitottak, hogy aiok — ápolási dijaikból — ezen egyetemeknek, kivált orvosi felszereléseire, keresni tudjanak, végül erkölcsiekben, anyagiakban támogató jóakarókat, érdeklődőket, barátokat szereztek nekik minél ngyobb számban, hogy ezek ezen egyetemek törekvéseit minél hathatósabban elősegítsék. * A mindezekből összetevődő, egyetemet támo gstó csoportok között aztán nemes versengés támadt, mely, ha sikeres volt, as illető egyetemet nagyra Be gitette, ha pedig eredménytelen volt, háttérbe sioritotta. Ennek természetesen az egyetemek között niveau- különbségek lettek az eredményei, melyeket még fokozott az, hogy e magánalapitásu egyetemek maguk szabták meg a tanítás anyagát is, meg msguk szereztek ebes fizető- képességük szerint kisebb vagy nagyobb értékű tanítókat is. Magától értetődik, hogy az egyetemi nevelésben igy létrejött szmt különbségek az általuk kiadott diplomák értékére is nagy befolyással voltak, ami az államra hozott hátrányokat. Ezért aztán az egyes országokban az egyetemi oktatásba az állam hamarosan beavatkozott, legalább annyira, hogy az oktatás anyagát, úgy az oktató tanárok képesítését is, hatalmi szóval egyformára szabta, továbbá, úgyhogy a különböző egyetemeken kiadott okleveleket a gyakorlatra érvényeseknek csak akkor fogadta el, ha az azokban foglalt értéket, egy az állam által kijelölt bizottság, az okleveles egyénnek megfelelő levizsgástatása, U. n. államvissga alapján a gyakor lat számára megfelelőnek találta. Másutt pedig az állam beavatkozása m*g tovább meat egész odáig, hogy az egyetemeket a maga fenntartásába és kezelésébe vette. Ez a helyzet ma Magyarországon is. Természetesen ott, ahol az állam osak a tanítás egységesítése s a diplomáknak lehetőleg egyenértéke mértékéig avatkozott be az egyetemek munkájába, ott az egyetemeket anyagilag éB erkölcsileg támogató érdekosoportok, az u. n. Baráti Egyesületek tovább is megmaradtak, ahol azonban az egyetemek fenntartását ás igazgatásit égésién az állam vette kezébe, ott ezek a Baráti Egyesületek megszűntek, mert az egyetem anyagi és erkölcsi szükségleteiről asontul kizárólag az állam gondoskodott. Minél jobban központosodott azután minden téren az állami igazgatás, az állam anyagi feladatai is annál inkább nőttek és pedig hogy mely mértékig, azt mindennél világosabban az egyes államoknak mai mammut- költségvetéaei biionyitják. Elkövetkezett aztán egy idő, mikor az állam nem tudott azon intézmények anyagi feladatairól abban a mértékben gondoskodni, amely mértékig, bisonyára hatalmi érdekből, a maga gondoskodásának szárnyai alá vette. Az eredmény aztán az lett, hogy maga az állam lett kánytelen bizonyos intézményeinek támogatására nagy tókeérdekeltségeknek (bankoknak, gyáraknak, vállalatoknak) segítségét igénybe venni, ami asooban azzal a természetes hátránnyal járt, hogy ezen támogatók befolyásukat, amennyire lehetett, érvényesíteni igyekeztek aziránt, hogy az általuk segítségként adott össsegek o van intézményeknek jussanak, amelyek an ó érdekeltségük körébe estek, más- résit azzal is, hogy ezen külön szolgáltatásokat az, aki megszerezte, azon intézményeknek juttatta, amelyek an ő szive hajiéndóeágábos közelebb estek. Ez aztán visszaállította azt a versengést is, mely a jobban és kevésbé támogatott intésményeknek niveau- különbségeit, legalább is bisonyos mértékig, újra megteremtette. Magától értetődik, hogy ezt az anyagi asükeégokosta uj helyzetet an egyetemeknek is fel kellett ismerniök. Esért ezek siettek a maguk érdekeik támogatására maguk köré érdekoso- portokat, u. n. Baráti Egyesületeket teremteni. Ilyen pl. a Budapesti Pázmány Péter Egyetem Barátai Egyesülete, melynek élén Magyarország hercegprímása áll, jóllehet, ezen egyetem érdekeinek elég szószólója az a 300 éves múlt is, mely mögötte áll. Ilyen egyesület a debreceni Tisza István Egyetem Baráti Egyesülete is, azon felül, hogy ezen egyetem érdekeit eléggé támogatja teljesen újonnan épített orvosi egyeteme e az a hatalmas református érdekeltség, mely magától értetődően mögötte áll. A szegedi egyetem érdekei mellett pe I dig ott áll egy kb. 60 éves történeti | múlt. Az a remek épülettömb, melyet Egyes széni éra 12 fillér.
