Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)

1938-04-30 / 35. szám

TOLKAMEGYEI ÚJSÁG Bzekrényt ő szállíttatta be a hiva­talt)*. Cziráky József posfaaltisztnek Füsy altint panaszkodott, hogy min­den szabad idejét a főnök szőlejében kell töltenie. Delii Ferenc, Csötönyi Jóaaef éa Idei István altisztek lényegtelen vallomása ntán Mészáros János asekssárdi posta­ellenőr tann kihallgatása követke« sett esntán. Elmondotta, hogy Mak- ray tanyájában ugyanolyan székeket látott, mint amilyenek a postáról hiányzanak. Ast is emlitette, hogy köstndomáan volt a postán, hogy altisztek dolgoztak a főnök szőlejében. Arra a kérdésre, hogy miért nem tették szóvá ezeket a dolgokat akkor mingyárt, Mészáros eképpen vála­szolt ; — Ki akar és ki mer a főnökével szemben feljelentést tenni ? Később pedig, mikor elment, nem akartok piszkálni az Ügyet. Kerecsényi Lajos házmester sse rint azért volt hidag a postán, mert a kazánt reggeli 5 óra helyett 2 érakor kellett vo'na befűteni. A koksz idegen helyen való tárolásának —« úgymond — az volt az oka, hogy a posta pincéjében nem volt elég férőholy. A kokszot az idegen fészer­ből még a fűtési idényben átszállít tották a postára, de hogy mely fu­varos volt a szállító és hogy mennyi volt a koksz, ast nem tndjs. Ta gadta, bogy Makray szőlejében dol­gozott volna. Pálmai Miklós postaaltiszt lényeg­telen vallomása ntán Pásztor Béla postatanácsos (Pécs), a Makray elten indított fegyelmi vizsgálat részleteiről beszélt és el« mondotta, hogy Makray kívánságára szigorn házkutatást tartottak a ta­nyában és a lakáson, azonban széke­ket nem találtak nála. Tóth Arthur p ostaf<5 fej ügyelő (Bu­dapest), a szekszárdi postahivatal részletes fűtési statisztikai adatait is­mertette, majd akként nyilatkozott, hogy a központi fűtőberendezést rend­ben találta, ha a kazánt kellően meg­rakták, annak jól kellett melegíteni, Zsigmond Mária bndzpasti posta- dijnok lényegtelen vallomását kö­vetően Fűzi József volt postai altiszt val­lotta, hogy a kérdéses jégszekrényt ő vette át mint mozgópostáé, a posta- kisérőtől és elhelyezte a vasúti posta­kocsiban. A postakooii sorszámára nem emlékszik. Azt vallotta, hogy Makray szőlejében csak szabad ide­jében foglalatoskodott és hogy ezért 60 köteg rőzsét és bort kapott, majd felemlítette, hogy Mihály és Vasé Kálmán azt kérdezték tőle, tud-e adatokat Makray ellen.. Vass Kál­mán a szembesítéskor erre a kijelen­tésre azt mondta Fusinekt hogy ha- zmdik. Vendel Lajos postafőellenőr Vass János altiszttől tudja, hogy idegen raktárban is van koksza a postának. Ez az altiszt mondotta, hogyha aszal fotonénak, nem lenne olyan hideg a hivatalban. Ha a kokszot abból a fészerből beszállították volna a posta pincéjébe — úgymond Vendel — akkor a szállítási díjnak nyomának kellene lennie a számadásokban. Ho­lott arra semmi adat sinosen, hogy ezért fizettek volna. Elmondotta, hogy Makraytól azt az utasítást kapta, hogy a számadáson kívüli jégszek­rényt nem kell beiktatni és hogy Makray szőlejében ő is látott ugyan­olyan székeket, mint amilyenek a hivatalból hiányzanak. Az altisztek heteken át voltak Makray szőlőjében foglalkoztatva és ez ellen panasskod tak is. Fűzi egy alkalommal bőrig ázva jött meg a szőlőből, ahol Makray szakadó záporban trágyát hordatott vele. Fűsi akkor tüdő- és mellhártya- gyu'ladást kapott és betegségért — Makrayt okolta. Hallotta, mikor dr Aldornak, aki a salakot meg akarta vásárolni, ast mondotta Makray, hogy a salak nem eladó. Ugyancsak fül- tannja volt annak is, mikor Makray az öcosének azt telefonálta Tolnára, hogy küld neki kokszot. Ha meg­felel, majd küld még többet. Vass Kálmán postaellenőr vallotta, hogy Makray a székeket Horváth János raktárossal a női WC-be vi­tette és ott bezáratta, ö is tud arról, hogy a féllábu Humot Makray az emeletre helyezte fel azért, mert írás­ban mert panaszkodni a hideg ellen. A szőlőben ő is látott ugyanolyan székeket, mint amilyenek a postánál hiányzanak. Ha a szolgálatban hiány­zott valamely altiszt, — az mindig Makray szőlejében dolgozott. Tölgyesi István postaaltiszt tudja, hogy Fűsi, Bess teresei és Bóvári altisztek dolgoztak Makraynál. Beszterczei György postaaltiszt vallotta, hogy úgyis mint belszolgá- latos, úgyis mint szabadnapos sok­szor dolgozott Makray szőlejében. Csapó Antal lényegtelen vallomása után Horvát János segédszolga elmon­dotta, hogy Makray parancsára 4 darab még ki sem csomagolt széket átvitt a főnöki lakás mellett volt női WC be, ahová azokat Makray elzárta. Hogy onnan hova lettek, nem tudja. Dr Koltay Géza postatiszt arról tett vallomást, hogy Makray az al­tiszteket a szőlejében hivatalos idő alatt dolgoztatta. Füsit többször már reggel kirendelte a hegyre és akkor Fűsi helyett neki kellett a levélirá- nyitó munkát elvégezni. Füsit szembesítették dr Koltayval és Vass Kálmánnal, de ő megmaradt előző tagadása mellett. Vasa Kálmán kijelentette, hogy a postától elbocsáj- tott és szabadságvesztésre is ítélt Fűsi, hazudik. Hortobágyi György poBtaellenőr, leltárkezeló Horvát Jánostól tudja, hogy hova lettek a hiányzó székek, amelyekhez hasonlókat látott Makray szőlőjében. Imre Antal MÁV. gépkocsivezető, aki a fegyelmi vizsgálat során azt vallotta, hogyha ő az óralovélbe nem irta be, hogy Makray saemleutat végzett, akkor az utat nem is tette meg, vallomását most odamódositotta, hogy lehet, hogy est a tényt néhány­szor elfelejtette beirni. Hasonlóan vallott, Karika István és Józsa Béla autóbuszvezető, is. A tárgyalást ezekkel a vallomá­sokkal osütörtök este félbeszakították. Péntek reggel. Baky Istvánt, Hejczman Mártont, Csapó Jenőt, Pálinkás Istvánt, Mol­nár Balázst, Fogarasy Józsefet, Titte Kálmánt, Titte Józsefet, Horvát Já­nost, Hradek Lajost, Simon Lászlót és Danyi Pétert hallgatta ki a tör­vényszék. Lényegesebb vallomást Hejczman tett, aki a kokzsrak- tározóhely tulajdonosának a feleségé­től hallotta, hogy Makray engedélyé­vel szabadon tüzelhetnek a kokszból. Csapó Janó Hradek bádogostól • akként értesült, hogy Makray az ő | háztartásában végzett iparos mun­kákért sem neki, sem más iparosnak nem fisetett. Fogarasy József vitéz Makraytól a város számára kért salakot, de kérését visszautasította aszal, hogy a salak a postának kell. Titte József akként vallott, hogy ő maga ajánlotta fel Makraynak, hogy a kokszot az ő fészerében rak­tározzák. Erre előbb Makray a pécsi postaigazgatóságtól kért engedélyt. A fészer szabadon állott és nem volt lezárható. Hradek LajoB bádogos, a fegyelmi vizsgálat során tett és Makrayt ter­helő vallomását visszavonta és azt mondotta, hogy végzett ugyan Mak­raynak apróbb magánmunkákat, de annak ellenértékét nem kérte, viszont Makray sem kérte arról a számlát. Úgy a vád, mint a védelem biso nyitáekiegészitést kért, azonban est a bíróság nem engedélyezte. A vád- és véd beszéd után délután 4 órára halasztották el az Ítélethir­detést, amely lapunk zártáig még nem történt meg. HÍREK Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország! Tavasz , Nem tudok semmit. Homlokom Most nem feszíti száz adat. C-ak fekszem s lustán álmodom A hamvas, uj lombok alatt. S nem érdekel, hogy sejtfalak S klorofil a lágy, zöld selyem . .. Aranyfoltokat szór a nap Az ágak közt s nem kérdezem Ibolyántúli, inneni Sugár vájjon mennyi lehet? De öntudatlanul, nini Kinyújtom halvány kezemet A fényért, mint a növények Mellettem és fejem körül. Nem ember vagyok, csak élet, Égj a sok millió közül. S a tavasz szivére1 bújva Szívom fel uj erőimet A hüs földből, mint csöpp, furcsa Testvéreim: a friss füvek. Rumi Erzsébet. Időjelzés. A szekszárdi meteorológiai állomás 1938. évi április 24—26-i feljegyzé­seiből : Hőmérséklet: maximum: 17*0 C# április 27-én, minimum : 4 5 C° április 24-én. Csapadék: eső 0'3 mm április 24-én. eső 2'4 mm április 26-án. eső 2 5 mm április 27-én. összesen 5 2 mm. — A pécsi püspök tavaszi bérma- lltja. Virág Ferenc pécsi megyés* püspök május elején zz Euchzrisztikus Kongresszus előtt elvégzi z dombóvári esperesi kerületben z kánoni látega- tásokzt és kiszelgáltztjz z bérmálás szentségét. Tzvzszi körútját z főpász­tor május 1-én kezdi és 9 én végzi. Es zlkalemmzl Dombóvár, Ujdom- bóvár, Döbrököz, Kurd, Szzkály, I Gyulzj, Kocsolyz, Sszkcs és Nzk plébániákét keresi fel z főpásztor, zki junius 5 ód, pünkösd vasárnap­ján reggel 8 órakor z pácai plébá­niák híveit fogja megbérmálni szé­kesegyházában. — Ooktorráavatáa. A pácai Erzsé­bet Tudományegyetemen e hó 27 én z jogtudományok doktorává avatták Obermayer Andort, Obermayer And rás nyug. szekszárdi állampánztári főnök fiát, zki középiskolai tanulmá­nyait a szekszárdi gimnáziumban kitűnő eredménnyel végezte. — A Vas Gereben Irodalmi éa Mű Vé8Zeti Kör hazafias működését foly­tatva, zz legutóbb Sárszentlőrincen, Nagydorogon, Decsen, ócsényben, Bátaszéken, Dombóváron, Bonyhá- don, Pakson, Szekszárdon, Ujdom- bóváron tartott kulturestélyekét) me­lyek közül többre z „Magyar Kül­ügyi Társaság“ is küldött egy egy országos nevű előadót. A Kör a tava­szi időszakban Dunaföldváron, Dom­bóváron, Tolnán és Simontornyán fog még kulturestélyt rendezni. — Dunaföldvár katolikus sajtó- ünnepe. A ferences plébánia rende­zésében jól sikerült katolikus sajtó ünnep volt Dunaföldvárott. A község hatalmas kultúrtermét zsúfolásig meg­töltötte a katolikus hallgatóság. Be­vezetőül a Hiszekegyet a Katolikus Egylet vegyeskara adta elő Koudela Gyula igazgatótanitó vezérlésével, zongorán kisérte Radic3 Gyula kán- tortanitó. Utána P. Jugh Miklós fe­rences p'ebános lépett a pódiumra és bevezetőbeszédében rámutatott arra, hogy az aktiv katolicizmusnak a sorsa s ezzel a kenyérkérdés problémája is mennyire összefügg a tömegiélek problémájával. A tömegek megmoz­gatására a propagandavilág korsza­kában a sajtó a legnagyobb tényező. Galambos Margit tanítónő nagy ha­tással szavalta el sajtóversét. Utána Verseghy Nagy Károly törvh. biz. tag előadása következett. Krisztus evangéliuma — mondván bár kétezeréves, mégis mindenkor idő­szerű és minden helyen helyszerü. Az Ige örök, csak az igehirdetés módszerei változnak. Változnak az idők, változnak az emberek, A XX. század a szociális idők korszaka és nyugtalansággal van tele a levegő. Az örök igazságok nem dűlnek meg, csak az emberek hol mellette, hol ellene lázadnak. Ma a lázadás kor­szakát érjük. Az emberiélek kialaki-; fásában ma nagy szerepet játszik a betű, a sajtó. Éppen ezért a katoli* kumnak ma nélkülözhetetlen fegyver- tirsa a katolikus sajtó. — A főpap imáját a „Nabukodonozor“ operából nagy hatással énekelte az énekkar, majd Mozart „Kis szerenád* vonós­négyesét Tálig János, Koudela Gyula, Kálmán Miklós, Kövis Gyula játszot­ták el nagy tudással. A zirószó el­hangzása után a katolikus közönség a pápai himnuszt énekelte el. — A közegészségügy támogatása. A falusi közegészségügy támogatá­sára összeadott alapból a vármegye több községében létesíteni szándékolt egészségügyi intézmények költségei­nek részleges fedezésére az alispán segélyek kiutalását kérte, e ebben az ügyben a főispánnal és a m. kir. tisztifőorvossal ismételten megjelent a belügyminisztériumban a szükséges anyagi támogatások kiessközlése cél­jából. Eddig a simontornyai uj egész- ségház létesítését, a deosi meglevő egésaségháznak iskolafürdővel történő kibővítését biztosította a belügy­minisztérium jelentős segély össseg nyújtásával, azenkivül kilátásba he­lyezte, hogy nagyobb segélyösszegek kiutalásával több óvodának napközi otthonnal való kibővítését, uj egézz­1938 április 30.^ Uradalmak figyelmébe! 808 Porost szénsavas lakarmánvmész minden mennyiségben raktárról kapható Singor Viktor vas* ős műszaki kereskedőnél, Szekszárdon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom