Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)
1938-04-16 / 31-32. szám
1038 április 16. tolnamegyei UTSÁG 3 Január. A tQzhOz ülünk $ semmit se« kívánunk. Mély éjeken álomtalan az álmunk. De kísértet virágai a nyárnak Bús hajnalokban ablakunkra szállnak ... I Február. Valahol szánkó csilingel az éjben, Csengői messze-messze csengnek, bongnak« S mi némán állunk az órák fehérben Es halott szivünk énekel a holdnak. BÁTRÁN ES HÍVEN! Irta; NIHALOVICS ZSIGHOND m. kir. kormány főtanácsos, tb. ketonok, az Actio Catholics orsz. gazgatója. Mint a torkolatához siető folyam Wgy szélesedik számtalen ága deltába ii Eucharisatikus Világkongresszust előkészítő munka. 3*ine8 és hangos glmkánf pereg előttem a kétszázat meghaladd belső és beláthatatlan számú külső munkatárs becsületes, bufgő ipsrfeodása. pedig mindez még csak *9 előkészület. Arra való, hogy a kongresszus hetében egész Budapest és egész Magyarország itala kuMon és egy szívvel és egy lélekkel szolgálja a körünkben világtrónusára emelt Eucharisstikus Királyt. Krisztus sajklája leszünk, mint ahoffj voltunk is ■*— 900 év óta. Amióta az áldott Szent Jobb a kereszténység gránitkövére helyezte nemse- tünk alapjait, aióta szakadatlanul mora:lik és csapkod körülötte a Krisz tus-ellenes tábor hullámzása. Kilenc- •zás évig voltunk a kereszténység kulcsa és vára. M> voltunk az eddig és ne további Belénk ütközött a pogányság és megtörött. Szikla voltunk. A Saentatya akarja, hogy a harcos istentelenséggel szemben, a ■átáni Krieztufl-gyü'ölettel szemben — szikla legyünk I Rólunk akarja néhány bét múlva as ujpogányság- gal viaskodó világ fölé emelni a Ti* tokzatos Jelenlétet. Az agg Kormá* nyos jól tudja, hogy miért bizta éppen Szent látván népére aa utóbbi évek során annyi hittsg«dásaal meg- csúfolt és gyűlölet sugallta ssentség- töréesel meggyalásott Oltárisaentség kiengesskeléaét. Négysaázmillió hltteatvér tekintő tének kereszttüzében állunk. Egy egész világ figyelő szeme mirajtunk. Mi ped<g állunk elébe I Minden reményünk megvan, bogy becsülettel helytállunk1 ezúttal is I A magyar falu legényeinek kemény- kötésű earedei lélekben megújulva, csillogó ssemmel készítik a rézfokost és árvflányhajat, a magyar erő és élniakaráa jelképeit; falusi leánysser- veseteink Krisztus-hűsége, á’dozatos hite és összefogása örömkönnyeket osal a vezetők szemébe. As orsaág szerte megtartott eucharisztikus tri- duumokon ott láttuk za egész katolikus társadalmat, kesdve a tör yényhosóktől és a legfelsőbb kormányhivatalok tisstviaelőitől a magyar értelmiség mindegyik csoportjáig éppúgy, mint as iparosság és gyári munkásság százait és ezreit. flála Szent Istvánnak, ma sem vált visaé ap ősi véri Amikor egy újvilág vajúdik, helytállunk Krisstus és Egyháza mellett: Mert minden lépés, amely Krisztustól elveaet, vesztébe viszi a magyar szabadságot is ! Sajtóreform előtt A magyar politikát életben az evulució korát éljük. Izgalmakat keltő áramlatok bölcs levezetését vette programmjába a kormányhatalom. Minden oldalról tudják, hogy ezek az intézkedések bizonyos mértékben egyesek és tömegek érdekeibe súlyosan vágódnak bele, de viszont az elfogulatlan szemlélők is megállapodásra jutottak, hogy ezt a kérdést, amely annyi kilengésnek gócpontját képezte, bölcseséggel, előrelátással és méltányossággal kell a megoldás útjára vezetni. Engem, aki egész emberöltőt töltöttem el az újságírás rögös és sok lelki izgalmat jelentő porondján, a sajtóreform az, ami legközvetlenebbül érdekel és amely törvénytervezet intézkedéseiben valóban az igazságnak megnyilatkozását látom és azt a törekvést, hogy a sajtó ne lehessen jövőben egy oly fégyver, amellyel emberek jóhiszeműségével és az emberek becsületével vissza lehessen élni. Azokat a lelkes embereket, akik 1848 ban a sajtószabadságért küzdöttek és azt ki is vívták, semmiesetre sem vezette az az elgondolás, hogy a sajtó munkásai azzal a nagy hatalommal, amit a sajtó és annak szabadsága jelent, a jóerkölccsel, a becsületvédelemmel, az igaz meggyőződéssel szemben szabadosságot fognak elkövetni. Igen sokszor támadtak jogos aggodalmak a magyar sajtó szabadságával szemben és az 1918 és 19-es forradalmak után erős volt a vád, hogy a sajtó kilengései destruálták a fronton lévő katonákat, azok bontották meg a magyar hadsereg hősi ellenállását és a felizgatott s nagyobbrészt katonaszökevényekből állő budapesti söpredékkel rázudi- tolták erre, a minden komoly irányítás nélkül maradt országra, a kommunista forradalmat. Néhány évig még találkoztunk törekvéssel, amely a magyar, tömegeket irányitó sajtót igyekezett a keresztény felfogás, érzés és eszmemenet vágányába állítani. Ámde a magyar lelkesedés igen sokszor szalmaláng volt csak és rövidesen azt láttuk, hogy ismét azok a lapok e legelterjedtebbek, amelyeket az 1919'utáni nagy öntudatraébredés kutmérge- zőknek bélyegzett meg. A tőkehatalom, a kiadók ügyes kereskedelmi felfogása, de politikai vezérférfiaink- nak jóhiszeműsége, az uiságirási technika minden eszközének fel- használása voltak azok a tényezők, amely az újságírás hatalmát ismét annak a tömegnek kezébe adták, amely évezredes átok súlyával nem a konstruktív épitő munkának, de uz örök erjesztés és bomlasztás csi- , ráit hordja magában. Ha nézzük az országos sajtót egész a közelmúltig, amikor úgy látszik a keresztény társadalomnak újságolvasó közönsége bizonyos öntudatra ébredt, minden második ember kezében a baloldali irányzat sajtótermékeit láttuk. Ha pedig a vidéki sajtót megkapartuk, a jónevü szerkesztők mögött megtaláltuk azokat a nem keresztény vallásu nyomdatulajdonosokat, akik a vidéki nyomdák legalább 80 százalékának birtokában vannak és akik üzleti megérzésből nyomdáik fellendítése és társadalmi elhelyezkedésük megerősítése céljából lapot alapítottak és tartottak fenn. . Annak a fajnak, amelynek hatalmi | tultengése ellen a magyar kormány- J zat törvénytervezeteket nyújtott be j a parlament elé, vannak olyan tu- i lajdonságai, amelyekkel a keresztény ITT A TAVASZ ÚJDONSÁGAINK KÁN BEÉRKEZTEK HÖLGY KABÁT angolos szövetből 22 P KÉSZ HŐ! SZÖVET RUHA ... 22 P NŐI GYAPJÚSZÖVET ........................... 3 P FÉ RFI RUHASZÖVET kammgarn . . 12 P FÉRFI TAVASZI FELÖLTŐ ... 60 P FÉRFI TAVASZ! ÖLTÖNY .... 80 P MINTÁKAT vidékre szívesen küldünk PIRNITZER JÓZSEF *• FIAI Áruháza- SZEKSZÁRDON társadalom, legalább a múltban, nem dicsekedhetett és amelyről tanúbizonyságot nem tett. Ilyen elsősorban az áldozatkészség. Ezzel tudták fenntartani úgy a budapesti országos sajtót, valamint a vidékit is, tpert a legszegényebb is tudott áldozatot hozni azért, hogy az ő mentalitásuknak megfelelő újságot erkölcsileg és anyagilag támogassák. Ez volt a leghatalmasabb fegyver arra, hogy a keresztény irányzatú lapok csak a legnagyobb anyagi gondok mellett tudták magukat fenntartani és ha az a sokat kipellengérezett állami szubvenció nem lett volna, az a pár pesti és vidéki újság is rég elpusztult volna. Nem tettem sohasem, vallási meggyőződésüket becsületesen követő emberek között különbséget. Sem a 20-as évek divatos, sem a most újból fellángolt zsidógyülöletnek áramlata nem ragadott magával, de álláspontom volt és jelenleg is az, hogy bizonyos faji öntudat és összetartás alapján a magam faját elnyomni és kihasználni, politikailag felsorakoztatni nem engedtem és nem engedem. Nem a gyűlölet irányit ebben at állásfoglalásomban, hanem a szeretet: fajomnak szeretete. A sajtótörvénytervezetbe, amely a fővárosi lapok szellemi és anyagi ügyeinek intézésébe beleviszi a numerus clausust és amely a vidéki lapok engedélyének revíziójával ki akarja venni abból a szellemi és anyagi irányításból a sajtót, amelyben most van és a sajtókamara felállításával lehetetleniteni akarja azt az eddig tűrt állapotot, hogy mindenkinek, szelektálás, múltjának, képességeinek, erkölcsi felfogásának és jellemének vizsgálata nélkül, tollat adtak kezébe és igy a sajtó- szabadság nevében szabadon tovább garázdálkodhassanak. Meggyőződésem az, hogy ez az intézkedés a magyar sajtó életében egy uj világot fog teremteni, mert ha az újság szerkesztője felelőssé lesz téve azokért a közleményekért, amelyek lapjában megjelennek és amelyek akar a nemzeti érzéssel, az ország érdekével ellenkeznek, az erkölcsi felfogást sértik, vagy a társadalmi rendet bomlasztják és az emberek becsületébe belegázolnak es nem lehet, mint eddig, hogy cikkíróként olyan emberek állíttassanak a bíróság elé, akinek erkölcsi integritásában már kárt nem tesz, hogy újból és újból elítéltetnek. Az uj rend szerint a szerkesztő felelőssége fokozottabb lesz és a kamaránál érkölcSj, a bíróságnál pedig büntető jogi. Vigyáz^ fog, hogy a sajtóbrigantik, akik igen sokszor anyagi ellenszolgáltatásokért kötényedén gázolnak bele a pcrlitikaj: és társadalmi életben tÓbbé, vagy kevésbé exponáltak, kÖzhivatalrro- kok és magánosok becsületébe, ne kapjanak szabad teret a lap hasábjain, távol lesznek tartva a hatalmat jelentő tolitól. Úgy remélem, hogy átfog alakulni az olvasóközönség ízlése is. Nem a megtévedt emberek bűneinek ki- színezóse, emberek becsületének és családi életének kípellerigérezóse és a szenzációhajhászást eelzó cikkek fogják a lépőkből az olvasókat érdekelni és a fővárosi sajtó nemcsak 1 főként ezeknek ad helyet hasábjain, nemcsak Budapesten történő eseményeket öleli fel, de a vidék komoly eseményeit is felemlíti, mert eddig csak a sikkasztásoknak, gyilkosságoknak juttatott a vidéki hírszolgálatból helyet. Az a meggyőződésem, hogy jövőben a magyar újságírás nem a hazugságok, gyanúsítások, politikai megtévesztések melegágya lesz, hanem eszméknek, igazságoknak, politikai meggyőződéseknek bátor és egyenes szókimondója. A tervbevett intézkedések tehát kivezetnek bennünket abból a dzsungelból, amelybe a könnyű lelkiismeretű, fizetésért mindenre vállalkozó tolibérencek vitték a magyar sajtót és amelyek észrevétlenül megrontották, megmételyezték a magyar újságolvasó közönségnek lelkületét is. Láttuk országos viszonylatban, hogy megtévelyedésért elcsapott tisztviselő mily sajtóhadjáratot tudott indítani egy-egy politikailag exponált ember ellen, de láttuk ki- csinyoen is, hogy a vidéki sajtó politikai- és magánérdekből mily hajszát tudott indítani a közpályán mozgó emberek ellen, nem törődött azzal, hogy ámokfutó-e az, aki a közlemény magvát képező adatokat szolgáltatja, avagy az igazságnak meggyőződéses embere. És ott állottunk, hogy a sajtó közlési tilalmi jog hiányában sokan nem kerestek az őket ért támadásokért jogvédelmet, mert a vádlott, akit
