Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)
1938-03-30 / 26. szám
XX. évfolyam. ' Szekszárd, 1938. március 30. (Szerda) 26. szám TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKENT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 előfizetési difi Egész évre _ 12 pengő || Félévre_____6 pengő Pe lelőa szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán ás szombaton. Előfizetési dl|sk ás hirdetések, valamint s lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hlrdstéssk árait A legkisebb hirdetés dl|a VSO pengő. — A hirdetés egy 60 mllllmeis» széles hasábon mllllmélersoronként 10 fillér. Álláatkeresőknek 60 százalék kedvezmény, A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, családi hír, valamint s nvtltiér soronként 60 fillérbe kerül. Revízió felé As orsság lakossága ositatlan helyesléssel fogadta a kormány amas intézkedését, amellyel utasította berlini követünket, hogy fejeiae ki leg melegebb saerenosekivánalnnkat Németország vezérének: Ausstriának a Német Birodalommal való egyesülése alkalmából. El a hivatalos állát foglalás jelenti egyben Magyarországnak ait a törekvését is, hogy Német- erssággal továbbra is jóbaráti és siomszédi viszonyban éljen. Msgyar- •rszág a német nép mellett állott akkor, amikor roppant erőfeszítéseket tett igazságának kivívásáért és magától értetódik, bogy most, amikor Németország kiverekedte a maga igazát, amikor haiombadöntötte a versailles-i békediktátumot, őszinte és igái baráti örömmel áll a megnövekedett német birodalom mellett. A hatalmas német birodalom már talpraállott. Sajnos, mi még messze vagyunk ettől, de érezzük és tudjuk, hogy a mi fájdalmas sorsunk sem fog örökké tartani. A német siker reményteljes biatatás arra, hogy egyszer a magyar jövő is jobbra fordul. A magyar kormány baráti gesztusa as egész magyar nép érzeleméiből fakadt, éppen azért megnyugtató és örvendetes, bogy est milyen megértéssel és örömmel fogadta a német sajtó. Különösen érdekes és figyelemreméltó a Deutsche Diplomatisch- Politische Korrespondent legutóbbi cikke, amely aa osztrák események villámgyors elintézésével kapcsolatban rámutat arra, hogy „Ausitriának a német birodalomhoz való csatlakozásával még nem ért véget a kö sépeurópai terület természetes ki- egyensulyozódása“. — A tárgyilagos hangú és bisonyára hivatalos EUgal- mazásra irt cikk utal abban a vonatkozásban Magyarországra és han goitatja, hogy „még ma is vannak megoldatlan népközösBégi kérdések. Kérdések, amelyeknek tisztességes, békés megoldására Magyarország — mindeddig hiába törekedetté A német sajtó tehát tisztán látja a magyar problémát és minden tekintetben csak örülni kell annak, hogy ezekben a nagy napokban, amikor a német történelem olyan sorsdöntő forduléhoi érkezett, van figyelme és kedve a nagy német sajtónak a magyar problémával foglalkoini. Korántsem hisz- szük azt, hogy a Biétssaggatott magyar föld moBt már rövidesen ismét a háromszinü magyar lobogó uralma alá kerül vissia, de mint jelenség feltűnően értékes és érdekes as as érdeklődés, amellyel a megnagyobbodott német birodalom figyel szomszédja, a trianoni Magyarország problémái felé. Ennél a baráti megnyilatkozásnál is örvendetesebb azonban, bogy ma már angol és francia hangok is hallatszanak, amelyek teljesen elismerik az igazságtalan és méltánytalan békeparancs alapos revíziójának a feltétlen jogosságát. Eív fővárosi napilap NIchéll tllhályról A „Pester Lloyd*, a külföldön íb tekintélyes sajtéorgánnm csütörtöki számának közgazdasági rovatában veaető helyen igen érdekes oikket kösöl földiekről, Michéli Mihály báta széki bíróról, akinek a szövetkezeti életben kifejtett mnnkájáról és elért eredményeiről a legnagyobb elism>- réssel emlékezik meg. A oikk magyar forditáaa a következő : Michéli „Nemsokára meg kell ezt a nevet tanulni. Talán belekerül még aa is- kolakÖnyvekbe is. Michéli Mihály kisgasda a déldunántn'i Tolna megyében éB bírája Bátaszék nagyközségnek. Elvégezte a polgári itkola hat osztályát és azóta az ő beván dorolt elődei szorgalmával dolgozik az eke mellett és az istállóban. Michéli úttörő munkája azonban nem szorítkozik csupán a sajátmuga gazdaságára. Maga köré gyűjtötte a tolnamegyei földmivelőket és 120 tej- ssövetkeaetet sikerült neki abba a hatalmas szervesetbe egyesíteni, mely nek 1931 óta ő a vezetője. Példátlan lelkesedéssel járt faluról-falura, tüzes magyar és német beszédekben propagálta sorstársai összefogását az építő munkára. Jellemaő aa ő elgondolásai nak tisztaságára, hogy nem elégedett meg a tejfeldolgozó vállalatoknál el érendő magasabb árak és előnyösebb szállítási szerződések propagálásával, hanem minden beszédében és előadásában a tej- és vajminőség javításának a szükségességére is rámutatott, mint a kedveiőbb értékesítés előfeltételeire. A szövetkeaetek köteléke hűségesen megfogadta aa ó tanácsait, ame lyekkel a múlt évben 300.000 pengő bevételi többletet tudott elérni föld— míves tagjai ssámára. EsenkivÜl azonban a tolnamegyei vaj kitűnő minősége megkönnyítette a Tejszövet keaetek Országos Központjának, hogy Londoo, Pária és Németorsiág leg elkényeatetettebb fogyasatóköreit sikerült vajvevőknek megnyernie. — Michéli Mihály a tiszteletre méltó, dolgos földmives egysiertt életét éli és a szövetkezetben egy lelkes kis parasztvesetőséggel dolgosik. Sam ő, sem munkatársai nem fogadnak el díjasáét és ha hsroba kellett mennie a szövetkezetért, a saját érdekeit mindig háttérbe ssoritotts, hogy a kőinek szolgálhasson. Rochdale-ra emlékeatető önzetlen úttörő munkája elismeréséül a Tejtermelők Orsaágos Szövetsége alelnökévé választotta. Kitűnő német, de még ennél is jobb magyar szónok. Ha az ősi megye házán felszólal, a hallgatóság minden rétege feszült figyelemmel és tisztelettel hallgatja. Ezután is csak szülő földje és a szövetkezetek érdekében kivin dolgozni és nem kívánkozik a politikai érvényesülés felé. A tolna megyei szövetkezeti úttörőnek csak az az ambíciója, hogy aa alkotó munkában lankadatlan, áldoaatkész magyar lehessen.u Örömmel közöljük a Pester Lloyd nak vármegyénk e kitűnő fiáról szóló cikkét, amely rátereli a figyelmet Michéli M hályra, kinek közérdekű és nagy értékű munkásságára a szak körök már évekkel ezelőtt felfigyeltek. TemesuAry LAszlő szekszArdl előad As a A szekszárdi Polgári Olvasókör zsúfolásig megtelt nagytermében igen érdekes előadást tartott ssombat este 8 órakor Temesváry Lássló székesfővárosi tag, a M. Kir. Külkereskedelmi Hivatal főtisztviselője a fascists gazdasági rendszerről. A fiatal köz- gaidá8inemsedéknek ez az értékes képviselője hosszú időn keresztül vág zett külföldi gyakorlati tanulmányo kát és éveken keresztül volt Olaszországban íb, ahol alkalma volt a nagy eredményeket felmutató fasciBta gazdasági rendszerrel — megismerkednie. Előadása kezdetén a múlt siázad derekán megindult liberális gazdasági berendezkedést ismertette, majd a tőke fogalmát és természetét állapította meg a liberális és a fascists felfogás és elmélet szerint. A fascists, a korporációs gazdasági rend nem tűri az egyéni mam- mutvagyonok felhalmozódását, hanem arra törekszik, bogy a munka ne nagyvállalkozók kesébe kerüljön, ba nem a korporációkba tömörült munka- vállalók megélhetését, jólétét szolgálja. A fascists gazdasági rend nem az egyéni érdekeket tartja eaem előtt, hanem as összesség boldogulását, a nemset minden fiának as életben a hasa javára való érvényesülését. A tőkéről vallott liberális felfogással ssakitva a fascist» gazdasági rend* szer a háború befejezése után száz kilencvenkét milliárd lira értékű beruházást hajtott végre Olaszországban és képessé tette Itáliát arra, bogy sikeresen, rövid idő alatt hajtsa végre Abesszínia meghódítását. Olaszország igen sokezer kilométer uj autóutat és vasutat létesített, cső dálatos lakásépítő akoiót bonyolított le, as egéssséges otthonok termelését megsokszorozta, többmillió uj lakás építésében nyújtott hathatós segéd* kését, a kórhasak, egyetemek és klinikák egéss sorozatát emelte fel, a tttdővéss elleni kttsdelem és a gyermekvédelem terén pedig olyan intésményeket létesített, hogy Európa népei — elismeréssel tanulmányosták Olaszorsságnak a kulturális fejlődés terén végzett est as óriási munkás* ságát. Est as eredményt asonban csak úgy volt képes elérni, hogy a liberális tőkegasdálkodás régi felfo gásával saakitott. Rámutatott sántán Temesváry László arra, hogy a 240 milliós nép- szövetségi kölcsön engedélyesése fejében as oláhok, csehek és jogosaié- vök súlyos milliárdokkal zsarolták meg Magyarorsságot, amely nem lett volna tűrni kénytelen est as erő- szakosságot, est a horribilis kérte- vést, ha a fascist» gasdasági rendaser elvei szerint rendezkedett volna be. Rá kell jönni as államnak arra as igazságra, hogy mindas a kínos, ami a fő d alatt van : a szén, az olaj, a földgáz és egyéb a föld mélyéből kibányásaható termék a nemzetnek ssó sserinti értelmében vett tulajdona, amely nem szolgálhatja egyes emberek milliárdosodását, hanem arra való, hogy jövedelmeiből a nemset egéss egyeteme fejlődjék és haladjon előre a kulturális és fiaikai boldogulás utján. Ezeket mind állami tulajdonnak kell nyilvánítani és még a győri beszédben bejelentett egymilliárdos gazdasági programot végrehajtása előtt államosítani kell a hadi ipart, — fejeste be előadását Temes- váry — mert abból a haszonból, amelyet az előirányzott munkák révén a liberális tőkegazdálkodás vágna zsebre, meg kell segíteni a hadiköl- csön tulajdonosokat és meg kell kés deni a szociális jólét előmozdító intézmények létesítését. A társadalom minden rétegéből összegyűlt köaönség nagy figyelemmel hallgatta és ováoiókban réssesi tette Temesváryt, akinek a hallgatóság nevében dr Tarlós Károly kö szón te meg érdekes fejtegetéseit. A» illusztris előadó Szekssard után Pécsre* ment, ahol vasárnap három előadást tartott. Az OMKE szekszárdi taggyűlése Utaznia. Bemutatta ezután az egybe - gyülteknek a Budapestről jött Vértes■ Emil országos alelnököt, dr Horváti István főtitkárt és Nádor Jenő országos titkárt. Vértes Emit mondott ezután nagy hatású beszédet, részletesen foglalkozva az elmúlt év gazdasági ered ményeivel, a magyar kereskedem na sorsával kifogásolva a legális kereskedelem gátlásait. A sok baj dac*r* is biaakodáat hirdetttt és összefoghbi a Egyes szám áré 12 fillér* A.Szekszárdi Kereskedelmi Kaszinó disstermében vasárnap délután 6 órakor lar'otta az OMKE szekszárdi kerülete taggyűlését, melyet Pirnitzer Ede elnök nyitott meg, üdvözölve a mejelent Szongott Edvin alispánt, vitéz Vendel István polgármestert, dr Griczman Gyula rendőrfőtanácsost, majd bejelentette, hogy Schneider János, as OMKE disselnöke nem vehet részt a gyűlésen, mert BÜrgős ügyben Búd pestre kellett
