Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)
1938-03-23 / 24-25. szám
Mai lapszámunkban benfoglaltattik a „Tolnamegyei Gazda" XX. évfolyam. Szekszárd, 1938. március 23. (Szerda) 24—25. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKENT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Sserkeaztösé? és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 ClOflzetésI di|i Egész évre _ 12 pengő || Félévre_______6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Blőflzetésl dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések érali A legkisebb hirdetés dija 1*80 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 filler, Állástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám*, eljegyzést, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. is van arra, hogy különösen az első időben megfelelő tempóban induljanak meg a beruházások, mert csak ezek átütő ereje s az ezekből származó nagyobbarányn munkaalkalmak fog* ják csak ellensnlyozhatni azt a hatást, amit a gazdasági életnek ez a megterhelése képvisel. Különösen rendkívül fontos és nagy szerep vár a bankokra, amelyeknek nemcsak saját vagyonváltságukat kell kifizetni, hanem amelyeknek előlegez niök kell a föld és házbirtokra nehezedő vagyonváltságnak az 5—10 , évig terjedő időszakban befolyó rész* | létéit. Ezenkívül a bankoknak még a belső kölosönből is jelentős össze geket kell majd jegyezniük és meg kell íelelniök azoknak a fokozott hiteligényeknek is, amelyek a földéé házbirtok, valamint a gyáripar nagyarányú megadóztatásából származnak. Igaz viBiont, hogy ezzel szemben az állam egyrészt függő tartozásait, másrészt a gazdaadósságok kérdését likvidálni fogja, úgyhogy a szükséges összegek egyrésze ennek a két kérdéskomplexumnak mobilizálása folytán a bankok rendelkezésére fog állahi. Szekszárd nappali légoltalmi gyakorlata Gazdasági életünk átalakulása Az uj Darányi-kormánynak megalakulása, ami szorosan nyomon kö vette a miniszterelnök győri beszédét, nemcsak politikai téren jelent egy határozott fordulatot, hanem gazdasági tekintetben is. Az az egy- milliárd pengő, amit a kormány egyrészt a 400 millió belső kölcsönből, másrészt a 600 millió vagyonváltság ból a következő években elő akar teremteni, komoly próbára teszi az ország teherbiróképességét és egy tervszerű, teljesen átgondolt, minden részében reális koncepciót követel. Ma még ismeretlenek az egymilliárd pengő előteremtésének részletes módozatai, de az eddig kiszivárgott hírek és kombinációk szerint ezt az Összeget elsősorban a nagy vagyonok tulajdonosai és a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok fogják viselni. Kétségtelen, hogy azok a nagyszabású beruházások, amelyeknek létrehozása érdekében a kormány csatasorba állítja az ország összes gazdasági erőtartalékait, a már fordulóponthoz érkezett konjuokturális fejlődésnek valóban újabb nagy lendületet ad. Azok az erőfeszítések, amelyeket a magyar gazdasági élet magára vesz, legnagyobbrészt meg fognak térülni és a fokozott beruházások következtében a magyar iparnak egy jelentős része vissza fogja keresni azokat as összegeket, amelyeket tőle kölcsön és va* gyonváltság címén elvesznek. A belső kölcsön alapját képező adóstatisztika szerint összesen 1*7 milliárd földvagyon, 2 8 milliárd ház és egyéb vagyon és 3*1 milliárd részvényvagyon fogja a terheket viselni. Ha az általábanvéve nyilvánosságra került kulcsokat figyelembe vesszük, akkor az egyes vagyonkate- góriák között a 600 millió vagyon- váltság a következőként fog eloszlani: Földbirtok 85 millió pengő Házbirtok 165 „ „ Bankok 80 „ „ Nagyipar 220 „ „ Tőkevagyon 50 „ „ összesen 600 millió pengő Áz első évben a vagyonváltsághól és a belső kölcsönből a következő összegek fognak előreláthatólag a kormány rendelkezésére állani: A földbirtok vagyonváltságából 8-5 millió a házbirtok 165 J) a bankoktól vagyonváltság és előleg címén 41 n a gyáripartól 44 rt tőkevagyon váltságból 10 rt a belső kölcsönből 100 n Összesen 220 millió Ezzel az összeggel a kormány nagy lendülettel kezdheti meg az egy milliárdos beruházási programját és a nemzetvédelem kiépítését. SzUkség Országos feltűnést keltett az őszön, I hogy a vidéki városok közül Szék- szárd az első, amely megrendezte éjjeli légoltalmi gyakorlatát, melynek úgy az előkészítése, mint a lefolyása mindenképpen igazolta a hozzáfűzött várakozásokat. Hasonlóképpen az első volt Szekszárd a napp.li légoltalmi gyakorlat terén is, bemutatva a lakosságnak, hogy repülőgéptáma- dás esetén miképpen kell viselkednie és hogy mit is jelent az ilyen veszély. Mint tudjuk, Szekszárdon már rég óta folyik a légoltalom rendszeres megszervezése és vitéz Vendel István polgármester, mint légoltalmi vezető, Szabó János oki. mérnök, takarék pénztári elnök, a légoltalmi liga helyi elnöke útmutatásai alapján Haidek- kér János városi főmérnök, légoltalmi előadó, vitéz Válag István rendőrfelügyelő légoltalmi parancsnok, dr Bereznag István árvaszéki h. elnök, légoltalmi h. parancsnok, dr Kelemen József városi kir. tiszti orvos, egész- Bégügyi osztagparancsnok, Patacsy József bittaoár cserkészparancsnok, figyelő Jelző- ésriasztóosztagparanos- nők, Simon Ernő üzemi főmérnök, műszaki csapatpirancsnok, vitéz Simon Ferenc rendőrfőtiszt, gázvédelmi OBztagparancsnok és vitéz Zsigmond Géza tűzvédelmi parancsnok hónapok óta fáradoznak, hogy Ssekszárd város lakossága az adott viszonyok között, a rendelkezésre álló anyagi eszközök felhasználásával minél tökéletesebben felkészülhessen a légoltalomra. E munka során határozták el, hogy e hó 19-én nappali légoltalmi gyakorlatot fognak tartani és ennek a gyakorlatnak a programját jó előre falragaszok és lapunk utján közölték a lakossággal, arra is kiterjeszkedve, hogy a város közönsége saját érdé kében miként viselkedjék a légi tá madás ideje alatt. Az előkészületek a legpontosabban megtörténtek és az összes szerveket beállították működésük helyére. A gyakorlat feltevése az volt, hogy egy repülőezred e hó 19-én délelőtt nappali bomhatámadást intézhet Siek- szárd ellen. A bombatámadás cé ja volt az erőműtelepek szétrombolása, a városon átvezető forgalom megbénítása és a lakosság közismerten kezdeményező és tevőleges háborús akaratának a megtörése. A légitámadás bemutatására vitéz Vendel István polgármeser a pécsi 4. repülő térképészeti alcsoport sportrepülőit kérte fel, egyben intézkedett a repülőtáma dás által okozható károk szemléltető bemutatása iránt is. A Béla-tér egy kis részén szalmát szóratott szét (a gyújtó bombák hatásának a bemutatására), ugyanott felállittatott egy deszkából készített repülőgépmodellt, amely egy lelőtt és lezuhant ellenséges repülőgépet jelzett, továbbá egy miniatűr fatornyot is. A város különböző helyei ki voltak jelölve egyúttal a légi rombolás szemléltető be mutatására. Felállították az egészség- ügyi és egyéb osztagokat, megszervezték továbbá a figyelő- éB jelzőszolgálatot is. Tizenegy óra körüli időpontra volt várható a támadás és a hírszerző-, valamint a jelzőosztagok feszült figyelemmel kémlelték nemcsak az eget, hanem távbeszélőn is érdeklődtek abból az irányból, ahonnan a tárna dáB várható volt. Tíz óra negyvenhét perckor érkezett be rádión az az értesülés, hogy Pécs fölött 2000 méter magasságban három könnyű bombázó gép repül északnyugati irányban. Pár perccel később vitéz Válay István légoltalmi parancsnok ezt jelen tette a gyakorlat előkészületeit a polgármester helyiségeiben szemlélő bizottságnak, majd kevéssel utóbb ren deletet adott ki a város felriasztására. A harangok kongása, a Kálvária hegyen elhelyezett mozsárágyuk lövése, a vároB különböző részében levő szirénák bugása figyelmeztette a közönséget a légveszély közeledtére. Az utcák hamarosan kiürültek, mindenki hazament. Akit útközben ért a riadó hangja, az kapu alá menekült. A jármüveket az utcák egyik oldalán leállították, úgyhogy mikor az expo nált helyen levő légvédelmi figyelőőrs 10 Óra 57 perckor telefonon je lentette az ellenséges repülőgépek közeledését, már minden forgalom leállt éB az utcákon portyázó gázálarcos rendőröknek, Begédrendőrök- nek úgyszólván semmi tennivalójuk nem akadt, mert mindenki a helyén volt. Hamarosan megjelent Ssekszárd felett 3000 méter magasságban kileno repülőt jelképező 3 repülőgép. Ezek Szekszárd várost átrepülve 4500 kg súlyú romboló-, gyújtó- és gázbombát vethettek le. Ennek a demonstrálására a gyakorlatvezetőség kirendeltségei bizonyos helyeken bombák robbantásával, rombolással és tűz gyújtásával jelezték a kártevéseket. —- Tizenegy óra 3 perckor, a második átrepttiós közben a feltevés szerint Tolnán települt saját vadász repülő- század — egy géppel jelezve — megjelent az ellenséges repülők felett. Megtámadta az ellenséges századot, annak egyik raját megsemmisítette (ezt jelezte a Béla-téren levő imitált repülőgép), a másik két rajt pedig déli irányban repülve üldöste. Városszerte robbantak a bombák, tüzek támadtak és a kárjelentések vétele után szerzett értesülések alapján a segélyoBztagok azonnal megkezdték mentési szolgálatukat. A sérülteknek jelzett' egyéneket vitték a mentőkhöz, a tüzeket az eset természete szerint vízzel, homokkal stb. oltották. Bár a támadás tartamául előre jelzett tiz perc már elmúlt, a közönség védett helyéről nem jött elő, a forgalom tovább állt, mert a légveBzély megszűntét jelezni hivatott hsrangozás nem hangzott el. A mentő osztagok jóformán még komoly munkához sem láthattak, mikor egy kilenc gépes ellenséges nehéz bombázó század (három géppel jelezve) a várost háromezer méter magasságban kétszer átrepülve összesen 13 000 kg romboló bombát vethetett — légi elhárítástól nem zavarva — a gyujtóbombák által jelzett helyekre, majd nyugati irányban elrepült. A mentési munkák lázasan folytak, már az utcai forgalom is majdnem megindult, midőn 11 óra 36 perckor 3 géppel jelzett kilencgépes ellenséges rohumrepülő század Szent- gálpuszta felől alacsonyan a terep fölött repülve két meglepően alacsony támadást hajthatott végre, 10 kilogrammos bombákkal és géppuska- tüzzel árasztva el a várost, majd nyugati irányban elrepült. Az előbbi légi harcból visszatérő saját vadász repülőszázadunk (egy géppel jelezve) már csak üldöző szerepet kaphatott. Ez a támadás abban a pillanatban kezdődött, amikor a légoltalmi parancsnok már kiadta a légveszély elmúltának a kiadására vonatkozó rendeletét. Az újabb nem várt támadásról értesülve — még mielőtt a harangok megszólaltathatók lettek volna, a további riadóállapot fenntartására adott rendelkezést.’ Ez az alacsonyan végrehajtott re* pülőtámadás, amelyet a különböző helyeken felállított géppuskák igyekeztek elhárítani, rendkívül nagy morális hatást váltott ki. Ezt követően azután harangzúgás jelezte a ( légveszély elmu tát, az utcai forga- I lom megindult, a rombolási helyek Egyes szám ára 12 fillér
