Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)
1938-01-01 / 1. szám
XK. évfolyam Szék szárd, 1938. jannAr 1. (Szombat) 1. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és Idad6hivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonazám: 85 Előfizetőéi dili Egész évre _ 12 pengő || Félévre— —"— 6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán ás szombaton. Előfizetést,dl|ak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.| Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl|a 1*80 pengő. — A hirdetés egy 60 mllllraéte* széles hasábon mllllmélersoronként 10 fillér, Allástkeresőknek 80 százalék kedvezmény, A hírrovatban elhelyezett ^reklám-, ellegyzésl, családi hír, vslanttni a nyllttér soronként 60 fillérbe keríti. B. u. é. k. Irta; dr Magyarász Ferenc O. Cist. Csak a'jó Isten a megmondhatója, hányán írják le most e hetüket, hányán mondták ki mostanság őket — anélkül, hogy csak egy kicsit is iparkodtak volna asoknak mélyére behatolni. Igazi szólás mondássá, tartalmatlan frázissá laposodott a* újévi üdvözlet, pedig nagyon is megérné, hogy aa ember egy kissé goodolkod jék azon, mit is jelent, amit magnóknak kívánunk s hogy ast egymásnak kívánjuk. Újévet kivánuuk magunknak is, egymásnak is. Eljön az akkor is, ha nem kívánjuk. Biss az idők járását sem siettetni, sem késleltetni nem lehet. El- ; jön az újév és legalább annyit el is visz, amennyit hoz. E jön az újév és mi nem tudjuk sem azt, hogy mit hoz, sem ast, hogy kit-mit fog elvinni. E'jön az újév, fátyolba takarva, burkolva, ködbe s mi nem tudjuk, kellemes esti. szellő fogja-e lengetni ezt a fátyolt, vagy tomboló, vad vihar játszik-e majd e ködnek foszlányaival, félelmetesen, pusstitón. Eljön és mi észre sem vesszük, hogy már itt is van, hiszen úgy jön és megy, mint az esztendőnek akármelyik más napja. Azas, egy pillanatra mégiB megállunk a jöttére. S ha kerekét nem is köthetjük meg, a tüdőjére ráírjuk jókivánatainkat, hadd forgassa Nőket aa idők kereke az egész esztendőn által. Boldogságot kívánunk magunknak. De meg tudjuk-e mondani, miben is áll voltaképpen a boldogság ? Érezzük, hogy erre vagyunk teremtve. Es böloaődalunk és halotti énekünk. A boldogság vágyával mosolyog az édesanya a karján ssendergő kisdedre, a boldogság vágyával nyújtja ki aa aggastyán hidegülő, merevedő 'kézét, mintha legalább most, az utolsó órában, még egysser meg akarná,.ragadni a boldogságot. , Boldogság . .. Tegyük föl, volna valami idegen, aki tökéletesen megtanult magyarul, de véletlenül easel az egy szóval lohssem találkozott a ennek olvas- tára azt kérdezné most tőlünk, mi Voltaképpen a boldogság : mondássá, kedves olvasóm, hogyan és mit felelnél neki ? ✓ Bizonyára azt mondanád, hogy a boldogság megelégedés. Hiszen az elégedetlenség gyötrő érzés, a nyugalomnak sírja, pedig nyughatatlan boldogság nincsen. Nincsen, persze, hogy nincsen ... De nésd, kedves olvasóm, ha az ember örökre megelégedett volna a tulajdon sorsával, akkor az emberiség legnagyobb kulturtényezője, a haladás, mindvégiglen alá lett volna kötve. Tehát a boldogság nem lehet abszolút elégedettség, Dem lehet a Holttenger fullssztó nyugalma. Miben áll tehát a bodogaág ? A kincsben, hatalomban, rangban, di csőségben, élvezetben talán ? Hiszen hányán vannak, akik egész életükön keresztül kergetik ezt a délibábot, mely gyötör akkor is, ha ninos meg, de akkor tán még nagyobb gondot, több álmatlan éjszakát, su'yosabb konfliktusokat, engesztelhetetlenebb gyűlöletet, lázilóbb irigységet, jóvátehetetlenebb rombolást okos, ha megvan ! S ha megvan, meddig murád meg ? Hiszen a saját szerencséjének nemcsak kovácsa az ember, de rendesen tíráséja is! Boldogság ... És ki mibe helyezi ? S magunk az életnek különbőzé sza kában vájjon mindig ugyanazt val lőttük e boldogságunknak ? Tehát boldogság lehet-e az, ami egyénenként, életkorokként, történelmi korszakokként, társadalmi, vagyoni, kulturális és nemzeti rétegekként annyira vál»Az emlékezés csak kép, csak tükrözés.« (Prohászka.) Amikor 1927-ben bnosnsott Szék- szárd város tisztikarától, azt mondotta, hogy e városba, ahol életének legboldogabb 31 évét töltötte, mindig visszaszáll a lelke. És alig 10 év után visszatért a teste, amikor lelke már ott áll a Miedet, futó Isten előtt, hogy számot adjon földi cselekedeteiről. Negyedik alispán, oki visszajött, akit visszahoztak városnak falai közé, hogy három a vármegyeház nagyterméből és ez utóbbi, a belvárosi templomból, elinduljanak utolsó pihenő helyükre. Úgy érezzük, mintha ennek a városnak a földjében volna valami mágneses erő, amely visszavonása, ha életükben nem is, de halálukban azo kát, akik ez ősi vármegye közéletében, mint e vármegye első emberei élték le küzdelmekkel tele, de mégis szép emlékű életüknek éveit. Voltak a visszatértek között, akik az alispáni székből magasan Ívelő pályáról tértek vissza, volt, aki üdülésből került néma ajakkal és elcsendesedett szívvel abba a terembe, ahol a közélet harcait vivta. Dr Éry Márton hűlt teteme nem a harcok termébe, hanem az imádkozás és megtérés felszentelt templomába tért vissza, mert bár sohasem állt félre a tisztes fegyverekkel vívott harcok elől, szivében mégis nagyobb volt a békesség, a szeretet, a megbocsátás és sokkal több az imádság, mint az elbizakodottság. Negyvenkét évvel ezelőtt ifjú erő* ben, a gyermekkor és az ifjúság bartozik, hogy shány féle az ember, szinte annyi féle a boldogsága ? Mi a boldogság ? És mi mégis boldogságot kívánunk magnóknak is, másoknak is. Valójá ban asonban nem is tudjuk, mit kívánunk és mit kívánjunk, osak ast éressük, hogy jót kívánunk magunknak is, másoknak is. És ebben as utóbbiban van a boldogságunk egyik együtthatója, nemesi oklevele, istenadta szépsége. Boldogság jót akarni, jót tenni mással. Boldogság boldogítani másokat Nagyobb boldogság adni, mint elfogadni. Boldogság a szeretet. Es akármi baj érjen is bennünket, az a tadat, hogy másnak nem okoztunk soha bánatot, boldog örömmel tölti el a lelkttoket. Ebből aa örömből, ebből a bo'dog■ ságból adjon a jó Isten mennél többet ■ édesmindny álunknak ez ni észténI dőbenl oaiban megedsett és a bit nemes áhi tatától megerősödött lélekkel került Tolna vármegy » szolgálatába. Főnöke, néhai Simontsits Béla, erőskezü és a becsületes munkát ssigoruan megkövetelő alispán volt. A vármegye tisztikarából abban az időben sokan váltak ki, elviselhetetlennek tartván a főnöki vasszigort. Ez a kemény ember ismerte fel dr Éry Márton értékeit. Tizenhét év után, a minden családi összeköttetés- nélküli döbrö közi iparos fin, Tolna vármegye fő jegysői székébe emekedett képességeivel, fáradhatatlan munkakészségé vei és alig 10 év után Tolna vár- megye törvényhatósági bizottsága — egyhangúlag ültette az alispáni székbe, amely dieses pozicóba pedig előtte és utána csak éles harcok árán kerülhettek elődei és utódai. A közéleti pályán való munkálkodása, úgy a főjegyzői, mint az alispáni székben, a legnthesebb időkre esik. A háború nagy teljesítményeket kívánt a közszolgálatban álló emberektől. A forradalom a megpróbáltatások n<*héz óráit juttatta osztályréssül. Az 1920 as évek gazdasági és lelki leromlottsága nemcsak fáradhatatlan munkát, de nagy lelki szilárdságot, határosottsá got, erős kezet és szociális érzéket kívánt azoktól, akik egy vármegye önkormánysatát irányították. Szerencsés voltam közelről látni azt a munkát, amelyet dr Éry Márton, mint alispán végiéit. Ismertem az 6 hatalmas munkaerejét, mélységes szociális megértését és ast a kiváló köz- igasgatási felkészültséget, amellyel eme rendkívül nehéz időkben hivó teles képességeket kívánó vezetéssel irányította Tolna vármegye Ügyeit. Megtartotta és megtartatta a tör véoyt, de alkalmaakodott aa élet pa- ranosoló szükségleteihez és nem a paragrafusok rideg végrehajtója, hanem az életet ismeró ember bátorsága és méltányossága nyilatkozott meg minden intézkedésében. Sserette ezt a vármegyét és annak sok megpróbáltatást türelemmel viseló népét. Íróasztala mellett töltötte minden idejét. És nemcsak ason gondol- kosott és töprengett, hogy miként tegye könnyebben elviselhetővé a vármegye lakosai résiére azokat a rendelkezéseket, amelyeket végrehajtatni kötelessége volt. Nem szárat hivatalnok volt, aki csak teljesítette a reá rótt kötelességeket, de lelket vitt munkájába, esiméket termelt ki agyiból és ssivének egész lelkesedésével karolt fel minden nemes és jó ősimét, bárhonnan íb eredt az. Amily alázatos volt lélekben Ura és Istene előtt, éppen olyan határozott és erősakaratu fásokkal, akik nem akarták megérteni a kor intő szavát, avagy el akarták gáncsolni a jó és nemes elgondolásokat és e tekintetben nem ismert születési előjogokat, avagy alulról feltörő demagógiát. A háború alatt leromlott utak helyreállítása fontos gondját képezte. A vármegye úthálózatának igazságos kiépítési nagy munkálata az ő alispán ságival kezdődött meg. Tisztelte a felsőbbséget, de hivatali felebbvalóival szemben is megtartotta férfi íb határozottságát éz eme tulajdonságával és érveinek meggyőző erejével sok olyat tudott vármegyéjének kiharcolni, amihez valóban férfias, erős álláspontra volt sattkeég. A Ferenc-köskórház a háború éa az 1920 as évek gazdasági lerongyo- lódása következtében oly állapotba került, hogy immár annak lesárásáról beszéltek. Az adósságok tömkelegé nehezedett a vármegye ezen egyedüli kórházára. Nem volt már szállító, aki a kórház mindennapi szükségleteit fedezni hajlandó lett volna, mert amikor a szállított áru értékének kiegyenlítésére kerülhetett a sor,addigra a korona zuhanása következtében zz már semmivé vált. Dr Éry Mártán alispán, a kórhásbiiottság elnöke vette kesebe aa ügyet. Követelődsöti fölfelé, kért és könyörgött lefelé és nehéz küzdelemmel rendbehozta a kórház gazdasági ügyeit. Előteremtette a kórhas modern berendezéseit^ uj műszerekkel,röntgennel felszerelt kórházban teljesítettek a közegészségügy katonái az emberiséggel szemben fennálló kötelességeiket. Tán as a szívós, kitartó munka, az a meg nem alkuvó harc, amelyet a Ferenc kórház érdekében vívott felfelé, terelték a későbbi népjóléti miniszter figyelmét a szekszárdi kórház ügye felé. És’, ez a felfigyeiés lett kutforrása annak, hogy bátor kesdeményezők és sóba ■ meg nem hálálható jólelktt megyei kiválóságok fáradozásainak gyttmöi- 1 őseként ott emelkedik most a Bartina Egyes szám ára 20 fillér. DR ERY MARTON 1865—1937
