Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)

1937-02-13 / 11. szám

Í937 febhiáí 10.

TOLNAMEGYEIfUJSÄG

8

— Halálozás. Dr Szászy Endre ügyvéd, a megyesiékhely ügyvédi karának tekintélyes és köztisztelet ben állott kiváló tagja, a MÁV volt sseksaárdi ügyéaie, hosszas szenvedés után folyó hó 10*én meghalt és 12-én óriási résivét mellett kisérték utolsó útjára a Horthy Miklós közkórház halottashálából a szekszárdi alsó- városi temetőbe. Dr Szászy Endre szorgalmával, gyönyörű képességeivel és közmondásos becsületességével (mellyel nemcsak a jogkereső közönség, hanem a birói kar nagyrabecsülését is megnyerte a maga számára) a háború előtt nagyon tekintélyes vagyont szerzett. Est azonban hazafias lelkesedéssel hadikölcsönbe fektette, amely elértéktelenedett, úgyhogy élete utolsó éveiben már sulyoB anyagi gondokkal kellett küzdenie. Ezek a gondok siettették régi beteg ségének kifejlődését, munkaképességét aláásták, emiatt nemrégiben az ügyvédi gyakorlatot is abba kellett hagynia. Annak idején nagy szere pet játszott a város közéletében és mint vallásának hü fia, sokat bűz gólkodott a szekszárdi római katolikus egyháztanácsban. Halála megrendítette sok barátját ób tisztelőjét és családját mindenfelől eihalmozzák rész vét nyíl vánit ásókkal.— Elhuny tát gyászolják özvegyén és öt testvérén kívül gyermekei: Molnár Sándorné se. Szászy Jolán, ármentesitő társulati igazgató főmérnök neje, Sebestyén Jánosné ss. Szászy Irma főmérnök neje, dr Horváth Tiborné ss. Szászy Katalin fajszi orvos neje, Szászy Gabriella oki. gyógyszerész és Szászy Paula cecei postamesternő, valamint yejei, továbbá tiz unokája.

Haspell Józsefné szül. Strasser Janka, Haspell József szekszárdi vendéglősnek, a Szekszárdi Vendéglősök Részvénytársasága igazgatójának a felesége élete 62., házassága 42. évé ben rövid szenvedés után folyó hó 10-én elhunyt és 12-én délután temették nagy részvét mellett a Horthy Miklós közkórház ravatalozó terméből. Az áldott lelkű, évtizedeken keresztül sokat jótékonykodott kiváló asszonyt férjén és rokonain kivülkü- 1 lönösen a szekszárdi szegénygondoló egyesületek gyászolják.

Pécsi brikett — 7000 kalória!

— A Szekszárdi Református Olvasókör február hó 7 én délután tartotta évi rendes közgyűlését, amelyen meg ejtették a tisztújítóét is. A tisztikar tagjai lettek: Elnök: Tóth Lajos. Aleinökök: Dr Cs. Papp Jenő és Majsai látván. Igazgató : Budai János Török. Jegyzők: Csath János és Beneze István. Pénztáros: Majsai Zoltán. Ellenőr: Kócsy Géza. Ügyész : dr Bus Lajos. Könyvtárosok: Kooza József Ribling és Mészáros János Gsötönyi. Számvizsgálók: Dömötör Elek, Mohay Lajos és Kovács Dávid.' Választott esen kívül a közgyűlés 20 választmányi tagot.

— kA hevenyfertőzö betegségek

közül vármegyénkben a hasihagymáz- esetek száma örvendetesen csökkent, épugy a vörhenyesetek száma is. A kanyaró még mindig elég nagy számban fordult elő, de csak a hónap elején, mig a hökburut a vármegye egyik pusztáján járványszerüen lépett fel. A fertőző betegségek ellen meg kívánt és előirt védekezési munkálatok mindenütt lelkiismeretesen megtörténtek ; ahol haeibagymáz lépett fel, az orvosok mindenkor elvégezték * szükséges védőoltásokat is. A B. G. G. gümőkórellenes védőoltások alkalmazása is vármegyeszerte rendszeresen folyamatban vaq. Január

folyamán összesen 190 hevenyfertőző beteget jelentettek be és pedig ron csoló toroklobot 21, vörhenyt 8, ka nyárét 62, hasihagymázt 5, hökhu- rutot 51, bárányhimlőt 13, nyilt gttmőkórt 9,, gyermekágyi lázat 10, szövődményes influenzát 7, gyanús ebmarást 4 esetben.

— Értesítés. Ügyfelem megvette Ruczek János szekszárdi lakos Árpád utca 40. sz. alatti vegyeskeres kedését. Pelkérem ezen üzlet hitelezőit, hogy követeléseiket irodámban 1937 február 20 ig jelentsék be, mert ezen határidő után bejelentett követeléseket nem veszünk figyelembe. Dr Danóczy Géza szekszárdi ügyvéd.

— A Dombóvóri Közgazdasági Bank elnökének perei cimü közleményt múlt számunkban átvettük a Pesti Tőzsdéből. Az említett lapnak alkalma volt ebben az ügyben további információ beszerzésére és ennek alapján megállapította, hogy Bogár István kellemetlenségei nem függnek össze Szabó Lajossal szemben támasztott követelésével, a köztük levő per pedig még nem nyert befejezést. Szabó Lajos ellen minden előző végrehajtást megszüntettek és vagyona felett változatlanul teljes joggal rendelkezik.

— A Vas Gereben Irodalmi és Művészeti Társaság f. hó 6 án kultur estét tartott Gyünkön a kaszinó rendezésében, amelyen a Magyar Kül ügyi Társaság megbizásából dr Kiír- thy Sándor budapesti ügyvéd, a társaság rendes tagja „Magyarság, germánság és sz’ávság Középeurópá ban0 címmel tartott előadást. A 200 főnyi közönség nagy figyelemmel honorálta a végig lebilincselő érdé kességü, nagy készültséggel össze állított külpolitikai előadást, amely világos képet tárt a hallgatóság elé a germánság és szlávság harcáról s ebben a harcban a magyarság helyzetéről. Dr Hamvas Gyula gimn. tanár Somlyói Báthory István politikájában mutatott rá azokra az eszményekre, amelyek a későbbi századok nagy magyarjait is vezérelték. A továbbiakban Nőthling Géza igazgató-tanító ref. dalárdája minden dicséretet megérdemlő készültségével és Nőthling Sárika csodálatosan tiszta, kedvesen csengő hangjával magyar nótákkal gyönyörködtették a hallgatóságot. Dr Illgenn Aurél a tőle megszokott rutinnal nyitotta meg az előadást. Szikora Lajos, a kaszinó elnöke Vas Gerebenről, mint a magyar élet, a magyar nép, a magyar puszta és magyar erdő szerelmeséről való megemlékezéssel zárta be az estélyt. Az estélyen, amelyet hajnalig tánc követett, a környék intelligenciájából is sokan vettek részt.

— A szekszárdi államrendőrség ezúttal felhívja a lakosság figyelmét, hogy mivel mostanában igen gya koriak a baromfilopások, amelyeket egy — ugylátssik — szervezett tol vajbanda követ el, a rendőrség munkáját megkönnyíthetik azzal, hogyha a házakba járó baromfiárusokat a vételnél megkérdezik az állatok származásáról. Ha az eladó bármely ol csó áron el akarja azokat adni értesítsék a legközelebbi rendőrt.

— Névváltoztatás. A belügyminiszter megengedte, hogy Hornung Géza gyulaji róm. kát. tanító vezetéknevét Hídvégi-re változtassa át.

— Szépirodalmi napilapról ma azt hisszük nem merne álmodni senki a csonka hazában, pedig 1864—1898-ig volt Nagymagyarországon ilyen is, a „Fővárosi Lapok0, amely naponta kereste fel olvasóközönségét a ma- * gyár írók és költők szépirodalmi tér- 1 □lékeivel.

oUt&

TUNGSRAM

A HAHSz februári kulturdólutftnla

Már bejelentettük, hogy a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége Szekszárdi Csoportja f. hó 17-én (szerdán) d. u. 6 órai kezdettel a vármegye- háza nagytermében irredenta kultur- délutánt rendez.

Ennek az érdekesnek Ígérkező kulturdélutánnak a műsora a következő : 1. Dr Faluhelyi Ferenc pécsi egyetemi ny. r. tanár ismerteti A kisebbségi kérdés magyar jelentő- ségéty egyúttal előadja a Pécsi Kisebbségi Intézet munkáját.

2. Dr Móricz Miklós, a Statisztikai Tudósító szerkesztője, Az elszakított Felvidékről tart előadást.

Mindkét előadás életbevágóan fontos most, amidőn olyan nagyon aktuális lett a revízió kérdése.

3. Barcza Imre, a magával ragadó kitűnő szavalómüvész hazafias verseket fog szavalni Végvári, Gyula diák és Ábrányi költeményeiből.

4. Vécsey Vilma eddig itt nem szerepelt énekmfivésanó fog előadni operaáriákat Puccini, Villanelle és Lavotta müveiből. — Érdeklődéssel várjuk a kitűnő szereplők előadását, amelyek már a múltban is feltűnést keltettek Baján, Budapesten és az ország más nagyvárosaiban, mindenütt nagy elismerést aratva.

— Autóbuszjárat Magyarkeszlbe. A MAVAUT Magyarkessi kösségig meghosszabbított autóbuszjáratát október hónapban kénytelen volt beszüntetni, mert ott megfordulásra alkalmas terület nem volt. A község, hogy az autóbuszjáratot ujből biztosíthassa, a megfordulásra alkalmas terület kikövestetésére 700 pengő kamatmentes kölcsönt kért a vármegyétől és azt a kisgyttlés meg is szavazta. A munka elkészítése után az autóbuszjárat újból megindul Ma- gyarkeszibe.

— A Szekszárd—Tolnamegyei Nőegylet estélyén utólagos jegymegvál- tások: dr Leopold Kornél 10, Fried Imre, Schneider János 5—5, Kram- mer Jánosné, Sass Lászlóné, Tóth Heorikné 3—3 P.

—■ A leggyakoribb természetes halálokok voltak az előző hóban: aggkori végkimerülés 104, tüdő- és mell- hártyagyulladás 47, güntőkóroB meg betegedések 35, szervi szívbaj 44, veleszületett gyengeség 23, rák- és rákoselfajulások 24, szivbénulás 13.

— A Paksi Levente Egyesület Ok* tatól Kara folyó hó 6-án nagysikerű farsangestét rendezett, amelynek tiszta bevételét sportszerek beszerzésére fordították. A műsort, amelyen mókás bohózatok szerepeltek, Kántor Antalné előadásában Bajkay Lajos „Feltámadunk0 c. irredenta költeménye nyitotta meg. Kántor Antalné moBt mutatkozott be először a paksi közönségnek és a költeményt megrázó drámai erővel és pompás művészettel szavalta el, amit a közönség szűnni nem akaró tapssal köszönt meg. Ráadásul Farkas Imre „Beszélgetés0 c. költeményét adta elő hasonló nagy sikerrel. Az est többi szereplői Dala Tériké, Morvay Ancika és Udvardy Ica, továbbá Balta Géza, Horváth Gyula, Kaliska József, Kántor Antal, Kern Béla, Németh Bertalan, Ssederjessy Győző, vitéz Székely Sándor, Sztupka Lajos és Vörös Mihály leventeoktatók voltak, akik jobbnál jobb alakításukkal állandóan derültségben tartották a közönséget. A műsoros részt tánc követte, amelyet tán ever seny és mókás táncok tettek változatossá.

— A szakadátj Iskolánkkal! népművelési bizottság a községi testnevelési bizottsággal karöltve január 31 én nagyszabású kulturestét rendezett, amelyen Eberhardt József plébános üdvözölte a megjelenteket s lendületes szavakkal mutatott rá arra, hogy a kulturesték megrendezése Makó András főjegyző érdeme, aki a dalárda megalakításával is hervadhatatlan érdemeket szerzett. Ezután következett a dalárda jeligéje s váltakozva a legszebb magyar s német négyszólamú énekek, különböző szavalatok — amelyek közül különösen hatásos volt Szivér Béla gyönki jegyzőnek Orosz Iván: Rodostó halottja rab Kassa földjében o. verse — s két vígjáték, amit a közönség állandó kacagással kisért. Ennek ügyes betanítása Gép Károly tanító érdeme. Az eBt legérdekesebb száma vitéz Márky Henrik gyönki főjegyző beszéde volt. Kedélyes módon és mégis hatásosan szólt a magyarországi németség itteni helyzetéről, vázolta azokat az állapotokat, amelyek szükségessé tették idevándorlásukat és példákkal igazolta, hogy ez a sváb nép semmivel sincs hátrányban az őslakókkal szemben, mert éppen ngy nyitva áll előttük íb az ut akármilyen magas közhivatal betöltésére, mint a magyarságnak. Beszédét magyarul s németül mondotta el s azzal fejezte be, hogy legyenek hűek a németek is ehhez a földhöz, mert ez adott az ide vándorotoknak hazát, ez ad kenyeret és ez az a föld, amelyen élniük és halniok kell.