Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)
1937-07-03 / 50. szám
2 TÖLNAMEGYEI ÚJSÁG 1937 julius 3. ammozMT. mindenféle gyógynövényt! borkövet, borseprőt a legmagasabb napi áron vásárol Dr MIKLÓS gyógynövénynagykereskedés r.-t Budapest, V., Vilmos császár-ut 6, Tel. 180—577. I Margit. Gimesi Jóisef tehetséges fiatéi poéta érselmekben és lírai gazdagságban bővelkedő verse mindenkit magával ragadott Bánky Mária mű* vésii előadásában. Nagyon tetsiett Birinyi Jóssef „A magyar tanítóról0 irt és egy oserkésiapród által előadott kedves költeménye is. Ezután .dr Halmos Andor tanügyi tanácsos a Vas Gereben Kör csokrát, Erdős Jenő a bányaigasgatóság koszorúját helyeste el aa emléktáblára, majd a társulat tisstviselő kara, a sportkör, a cserkésicsapat, volt növendékei és kttlönböső egyesületek helyezték el kossoruikat és virágaikat. Aa ünnepségen nagyon szépen saerepelt a cserkésaapródokból és magyarruhás lányokból összeállított vegyeskar, melyet Pápay Ágoston tanító vezetett. Az ünnepség után a megjelent előkelőségek és köri tagok tiszteletére a bányatársulat uzsonnát adott. A nap kiemelkedő eseménye volt még a nagymányoki zárdában lezajlott meghitt és lélekemelő ünnepség. A nagymányoki iskolanővérek fáradságot nem kímélő nehéz és fe lelősségteljes nevelőmunkáját jutalmazta meg a Julián egyesület azzal, hogy a rend két kiváló munkását elismerő oklevéllel tüntette ki. A zárda dísztermét zsúfolásig meg« töltötte Nagymányok közönsége. Az intézet gyermekkórusának szereplése után dr Halmos Andor tanügyi tanácsos átadta a kitüntetetteknek az okleveleket és Széghő István kiváló nevelőmunkát végső tanítónak a jutalmat. A szép beszéd után az iskola növendékei szerepeltek hazafias szavalatokkal, énekekkel és tornagyakorlatokkal, majd az ünnepség végén Blandl György esperesplebános mondott köszönetét a kitüntetettek nevében a nemvárt elismerésért. Perczel Miklós volt baranyamegyel főispán szabadsásharcbell kardiát átadták a Perczel-családnak Az 1877. évben az egyik urnapi körmenetet követően bonyhádi Per- CZel Miklós, Baranyamegye főispánja magához kérette az ő védnöksége alatt álló Pécsi Hadastyán Egylet elnökét és átnyújtotta neki az 1848—49. évi szabadságharcban viselt tiszti kardját azzal, hogy az egyesület becsülje meg úgy, mint amilyen szeretettel őrizte eddig ő. Egyszerű katona kard volt, de sok viszontagságon ment keresztül. Perczel Miklós 18k8—k9 es honvéd ezredes a vesztes temes vári csata után a kardot elásta és csak a kiegyezés után került ki az anyaföldből. Ahol mélyen volt a talajszin alatt, ott látható maradt minden felirata, de közel a felszínhez maradt volt részén a vakrossda elmosott mindent. Ezt kizárólag kivonulás céljára kapott kardot az egyesület megőrizte úgy az összeomláskor, mint a szerb megszállás alatt is. A megszálló szerbek az egyesület minden felszerelését elkobozták, de az elnök lakásán őrzött kard megmaradt. Az egyesületi kardviselés megszűnése folytán a kardot — mint azt már hónapokkal ezelőtt megirtuk — az egyesület a bonyhádi Perczel családnak, jelesen Perczel Béla alispánnak ajánlotta fel. Az Ünnepélyes átadás junius 27 én, vasárnap délelőtt nagy ünnepségek keretében Bonyhádon volt. Már */«11 órakor sokan gyülekeztek erre az aktusra a községháza előtti téren. DisBBsakasszal vonult ki a Frontharcos Szövetség vitéz Zerinváry János elnökkel és Tóth M. Sándor vezető tiszttel az élen. A Lövész Egyesület, a levente diszszázad és zenekar Laky Ferenc főoktató vezetésével, a tűzoltó testület zenekarral. Ott voltak a hivatalok és testületek is. Csanády Pál járásbirósági elnök, a gimnázium teljes tanári kara, vitéz adorjánházi Molnár László a járási népgondozó kirendeltség vezetője, Péli Gyula adóhivatali főnök, Lövik Kálmán, a Levente Egyesület elnöke, a községi képviselőtestület vitéz Har- j gittay Károly vezetésével, Handl János elnök as IpartestUlet vezetőségének as élén, továbbá Bonyhád minden ssámottevö lakosa társadalmi és vallási tekintet nélkül. Dr Perczel Bála alispán családja kíséretében as ünnepélyre antón érke sett Ssekssárdrél, majd 11 órakor megérkesett a Pécsi Hadviseltek Egyesületének küldöttsége dr Maku.cz Jenó, városi tanácsnok disselnök, dr Telegdy Sándor ügyvéd, Ügyvezető elnök, Schmauser Mihály kereskedő alelnök, Romeisz Ferenc tiszti titkár vezetésével és 25 főnyi egyenruhás legénységi küldöttség Farkas Gyula ssakaszvesetővel az élen. A kösségháza udvarán katonás rendben felállva fogadták a bonyhádi társadalmi egyesületek a pécsieket, ahol a frontharcosok keresetlen sza- vakkal köszöntötték pécsi bajtársai kát és vadvirágcsokorral ékesítették fel zászlójukat, majd a pécsiek szép piros szekfücsokorral viszonozták a bonyhádiak figyelmességét. Ezután az ÖBSzes egyesületek és intézmények a hősi emlékműhöz indultak, ahol a pécsiek dr Telegdy Sándor üdvözlő beszéde után a Himnusz hangjai mellett babérkoszorút helyeztek el. Hasonlóan a Perczel Mór emlékműnél is babérkoszorút helyeztek el, majd az összes egyesületek, hivatalok, testületek stb. vezetői a Központi Szálló nagytermébe vonultak, ] ahol dr Makucz Jenő városi tanács- j nők szép beszéd kíséretében nyuj j tóttá át dr Perczel Béla alispánnak I a családi vonatkozású szabadságharc beli ereklyét és a kard történetét ismertető díszoklevelet, Vándor Béla iparművész remek munkáját. Dr Perczel Béla alispán meleghangú beszédben köszönte meg a pécsiek figyelmességét és hazafias gondolkozását, szeretettel véve magához a sok viszontagságon keresztül a családi fészekbe visszajutott kardot. Ezután a levente zenekar indulói mellett az összes jelenvoltak Perczel Mór 1948—49 es tábornoknak a Kálvárián levő síremlékéhez vonultak, ahol Spárer Márton alelnök megható beszéd kíséretében koszorút helyezett el. Szavatolt vegytiszta mülépet minden nagyságban késeit, sonkolyt és viaszt becserél, vagy legmagasabb árban vásárol Pettrits József, Szekszárd Arany János-utca 12., a gimnázium mögött Ezt követően dr Perczel Béla alispán az egész pécsi küldöttséget ebéden látta vendégül. A bátoszéRl plébánost megválasztották a Magyar Missziós Konferencia ügyvezetőjévé A népmissziók tartásával foglalkozó szerzetes rendek képviselői és a világi, papok missziós egyesületeinek kiküldöttei Budapesten értekezletre jöttek össze, hogy megalakítsák a Magyar Missziós Konferenciát. Dr Hauser Imre bátaszéki esperesplebános részletesen ismertette a hercegprímás által jóváhagyott alap szabályokat, amelyeket az értekezlet tudomásul vett. A szerzetesrendek már megelőzően írásban jelentették be csatlakozásukat s az értekezleten csatlakoztak a mozgalomhoz a pécsi, székesfehérvári, veszprémi, a csonka nagyváradi és a csonka szatmári egyházmegye papjainak missziós egyesületei, mig a többi egyházmegyében alakulóban levő egyesületek kiküldöttei örömmel vették tudomásul a Magyar Missziós Konferencia megalakulását. Elnökül P Jámbor László S. J. ház- főnököt és Braun István apát-ple1 bánost választották meg. Ügyvezető alelnök lett dr Hauser Imre bátaszéki esperes-plebános, tanácsosok; P. Bőle Kornél domokosrendi házfőnök, P. Molnár Arkangyal ferenc- rendi házfőnök, Hoss József veszprémi prelátus kanonok és Szedlay István teológiai tanár, jegyző Elő Pál kollégiumi prefektus P. Jámbor László köszönetét mondva a bizalomért, meleg szavakkal üdvözölte dr Hauser Imre esperest, akinek kétéves kitartó fáradozása hozta létre a magyar hitélet szempontjából rendkívül nagy jelentőséggel bíró intézményt. JóleBŐ örömmel közöljük ennek az országos viszonylatban is jelentős eseménynek a hírét, amelyből büszkeséggel állapíthatjuk meg dr Hauser Imrének, a megyénkbeli papnak a a kiválóságát és kitüntető megbe- OBÜltetését. Amerikai magyar újságíró kerékpáros saltókörutja a Dunántúlon Az Amerikai Egyesült Államokban megjelenő legrégibb és legnagyobb napilapnak, a clevelandi Szabadság nak budapesti tudósítója egy tanártársával, dr Károlyi Ferenccel tanulmányi kirándulást rendez a Dunántúlon. A körutazásának az a célja, hogy Amerika egymillió magyarja riportsorozatban ismerkedjen meg a vidéki élettel, azzal az anyafölddel, melyből óceánon túlra szakadt. Az annyival is inkább érdekli őket, mert a kivándorlók nagyrésze a falvakból vándorolt Amerikába. Ottélő hozzátartozóikkal ma is sokan fenntartják az összeköttetést. A Szabadság tudósítója évek során át tanulmányozta az amerikai magyar életet, részt vett annak igen sok eg} házi, társadalmi és nemzeti mozgalmában Most a fővárosból küldi hazánk életéről, eseményeiről, népszokásairól, hazánk kulturális és gazdasági mozgalmasságáról beszámoló TELEFON: 143 VILÁGMOZI Igazgató: KRENNER JÓZSEF Az előadások kezdete: hétköznapokon: */* 7 és 9 órakor, vasár- és ünnepnap: 3, 5,7 és 9 órakor Szombaton, jul. 3. Vasárnap, Jul. 4. 3 órakor a heljár vigalmi adóval együtt 77, 66 és 44 f Magyar film I Magyar film I Fonts az Ideien Énekes-tán cos vígjáték Főszereplők: Radó Sándor, Feleki Kamill, Orosz Vilma, Komlós Juci, Dajbukát Hona, Bársony István, Keleti László. Magyar híradó Itt. Viktor Emannel olasz király budapesti látogatásáról. cikkeit. Ezekből a közel egy év óta állandóan küldött tudósításokból — amióta visszatért — hiányoznak a falu sorsát, életét ismertető közlemények. Éppen ezért — ha ezt az időjárás lehetővé teszi — kerékpáron, kocsin vagy szekéren keresik föl utjukba eső vidékeinket, hogy ott amerikai szemmel és szempontokból tegyenek megfigyeléseket. Az útvonal — előreláthatólag — Budapest, Kiskunlacháza, Dömsöd, Dunavecse, Solt, Dunaföldvár, Paks, Géderlak, Dunaszentgyörgy, Szekszárd, a Sárköz vidéke, Dombóvár, Kaposvár, Nagykanizsa közötti szakasz, majd a Göcsej vidék, Zalaegerszeg, Hévíz, Tapolca, Devecser, Veszprém, Budapest. Különösen érdekes lenne azok• nak megintervjuolása, véleménye, akik visszatelepültek Amerikából. Szerfelett fogja érdekelni kint élő honfitársainkat, hogy vájjon mit éreznek azok, akik világot járva, tapasztalatokat szerezve szülőföldjükre tértek vissza azon uj életet kezdeni. A tanulmányút azért nem történik vonaton, vagy autón, mert azzal a kisebb helyiségek, félreesőbb falvak nehezen közelíthetők meg. A lap tudósítója rovata keretein belül magánfeleknek is rendelkezésére áll. A tanulmányút Julius 1-én kezdődik. A tervek szerint a két kerékpáros tanár kb. k-én, vasárnap a Sárköz népművészetét tanulmányozza. Ha a közbeeső útvonaltól bizonyos falvak nem esnek messze, úgy 2—3 km-es oldalági utmódosi-
