Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)

1937-02-20 / 13. szám

XÍX. évfölvaih. Szekszárdi 1937. február 20i (Szombat) 13. szsm. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC Egész évre EJ őflzejésl dl J » _ 12 pengő |[ Félévre _______ 6 pengő A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak ép« hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények’ a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl|a l'SO pengő. — A hirdetés egy 60 tnlttniMw széles hasábon mllllmélersoronként 10 fillér, nlléstkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl. családi hír, valamim nyllttér soronként 60 fmérbe kerill. A falu intelligenciáin A mi magyar életünk nagy nyug­talanságára jellemző tünet ai, hogy egy*egy elsietett nyilatkozat, vagy egy-egy rövid- tanulmány hetekig lázban tudja tartani egész közvéle ményünket. Most legújabban közép- osztályunk bűnei és mulasztásai ke­rültek a vita középpontjába és ezzel kapcsolatban a falu intelligenciája is odakerült. Azt mondják erre a falusi intel­ligenciára, hogy nagy bűne az, hogy tulajdonképpen nincs is intelligenciája. Körülülik tarka abroszaik felett a pislogó petroleum lámpást és a kicsi­nyes, szűk horizontú vitájukat elnyelik a nedves falak, a mestergerendák, vagy legjobb esetben a falu alján húzódó határárok, ameddig az egész szemléletük terjed .. . Terveik, esz­ményeik, meglátásaik nincsenek és csak egyszerűen emóciók és szárnya­lások nélkül leélik az ő elrendelt muszájéletüket. Kissé panaszkodó, fölfelé kissé meghunyászkodó, lefelé kissé rátarti és öntudatos fajta, akik* nek, ha mégis vannak önálló néze­teik, társadalompolitikai meglátásaik, hitük^ tervük, akkor azok inkább csak ösztönös megérzések — amit megérez a falu utolsó analfabétája is — mintsem egy széles és átfogó ismerethalmazból kikristályosodott vi­lágnézet. Hát azt hiszem, ennyi hízelkedő dicséretre már érdemes válaszolni is. Ki itt a bűnös ? És ha ténylegesen és ilyen általánosan komolyés lesújtó a helyzet, hát bűnöst kell-e keres­nünk?' Nem helyesebb lenne, ha az egész társadalom egyetlen óriási bo- gélykiáltássá válnék velük ■— a falusi értelmiséggel — együtt. Hát ki le­hetne más a bűnös, mint maga az Élet, a 67 óta kialakult egész társa­dalmi életünk. Mert egyéneket és osztályokat felelőssé tenni nem lehet. Ezt csak akkor lehetne megtennünk, ha epnek a falusi intelligenciának lett volna kifejezett szervezete, vagy lett volna kialakult osztályöntudata, vagy lett volna vezére, akiben hisz és akit követ. De mivel ilyen soha nem volt,, sem egyetemlegesen, sem egyé- nenkint felelősség nem terheli őket. Ez az intelligencia 67 óta úgy élt, sőt százszor rosszabbul, mint a nyári ^rjak, mert őket még a téli nélkü­lözések meg-megismétlődő periódusai sem tudták egy nyájba terelni. Hiány­zott belőlük a faji szolidaritás, az együvé tartozás összetartó érzése. Először szétBzaggatta őket a 48 és a 67, azután a felekezeti elkülönülés, meg a hivatásuknak különféle mér tékkel mért értékkategóriái s ami mágia összetartotta őket, az inkább csak a kényszer volt: az egymásra­utaltság néha-néha, leginkábba hosszú téli estéken felbukkanó kényszere. Ást mondják, hogy a falu nem hisz az ő intelligenciájában, mert a falu ösztönösen megérzi, hogy nem hozzá hnz érzéseiben és nem vele j tart gondolkodásában. De hát hová is húszon ? Hová is tartozzék ? Lóg a levegőben, mint Mohamed kopor­sója, vagy igazabban: két malomkő között búvik meg alkalmazkodó hall­gatással. Sokszor és ezt igen tokszor érzi, hogy a falu sapdá bizalmatlan­sága kiemelné őt a falusi élet közös- ségéből, ha a gazdasági hatalmassá gok nem. szorítanák őt ugyanoda vissaa és így nem marad más élete, mint összecsukott szárnyakkal leélni az ő kicsiny kis, kálváriás életüket. És azért ez az intelíigencia mégis harcolt eszményekért és sokszor túl is látott a falu határárkán, apró ga­rasaiból megetethette néha néha éhes lelkét is, de igen sokszor — óh de hányszor — belédöbbent fájó, kínos sajgással, hogy hát érdemeB-e? Ér­demes-e küzdeni emberekért^ eszmé- kért, fajtánkért, az egész Életért? Érdemes e harcolni azokért, akik értetlenül, biialmatlanul, koldus­elesetten is mégis csak a mi drága véreink és érdemes* e harcolni azokért, akiknek jóvoltából, csak a puszta lét jut neki ? És akik mégis csak és megint csak az ő drága vérei. És ha ehhez az alternatívából hozzá­vesszük a felekezeti elkülönülés sok* szór kényelmetlenné váló állapotát, akkor az a csendes falusi intelligencia csak szeretetet éji megértést, érdemel. M*rt nem más, csak hús rabja,, lán­cos súlyos robotu foglya a falunak, akinek a. számára nem marad mész szebbi horizont, mint a falu határ­árka, amelyen túl látnia nem lehet. Az volt a régi Életnek a bűne, hogy nem tudta, vagy nem akarta egységbe foglalni a falusi értelmiséget és igy nem is tudott benne egy min­dent lebiró faji vagy osztályöntudat kialakulni. Ez az a bűn, amelynek meg kell hogy jöjjön a jóvátétele. Meg kellene jönni a jóvátételnek, hogy a magyar intelligenciát európai kulturnivóra emelné, mert másként el fogja őt nyelni a falu, ez az elé­gedetlen Góliáth. Meg kellene neki adni a puszta létén túl a nyugodtabb életet, testi és lelki táplálékainak viszonylagos bőségét, szabadabb le­vegőt ób egy összefogó egységes szer­vezetet. Most lenne ennek az ideje, amikor a 48 és 67 válaszfala ledőlt, a felekezeti elkülönülés egy magasabb egység felé törekszik s amikor az állások értékkategóriáiba is uj érték egységek tolódnak. Most kellene en­nek jönnie, amikor a mai világnéseti harcokban való hovátartozáaa ■ egy pillanatig sem lehet kétséges, amit ők maguk is legjobban tudnak és ha már nem is úgy tudják és ha már megint az ösztönöknél kell ma­radnunk és - nem a sok-sok betű és egy tiszta magyar lélek világnézeté­nél, hát akkor is ösztönösen megér­zik, ami az elérendő célon,mjt sem változtat... Akkor ez az értelmiség meg tudja j lágyítani azokat a köveket is, ame- I lyek szorításaiban ma őrlődik. Ak­kor hisz neki a falu is és ások is, akik a falu szellemi veaetésére őket odarendelték. Ha megérzi azt, hogy nem az a hivatása, hogy a nagy né maságok és a nagy, elhallgatások te metőjévé teszi a falut, hanem, hogy üde, frisB tavasai életet vigyen be oda, akkor lesz igazi vezetője a fa lunak. A falunak és vezetőinek nem lehet más célja, mint ami az egész magyar társadalomé: egy boldogabb, szebb maggár életnek közös megértő kimunkálása. Est kivonja*, tőlünk, sürgetően a«mi magyar életünk és est kívánja ennek a falusi értelmiségnek a tőle elvita­tott intelligenciája is. Major Imre, A szekszárdi pinceszövetkezet budapesti körmérése lói működik Egyes fővárosi ós más lapokban olyan hírek jelentek meg, melyek alkalmasak olyan látszat keltésére, mintha- a Szekszárd-Borvidéki Bor­termelők állami ellenőrzés alatt álló Pinceszövetkezetének budapesti tér melói kimérése be leDne zárva, illetve azt a szövetkezet nem látná el áruval. Személyesen győződtünk meg róla, hogy nemcsak-bezárva nincB a Józaef- utcai pince, de ott áru is van elég és nagy tömegekben keresik fel a budapestiek a picéét. Folyik ott a poharazás éd a nagyobb tételekben való árusítás is olyan mértékben, hogy ennél jobban még sohasem ment az üzlet. Sőt a Pinceszövetkezet üzletköré nek örvendetes kiterjeszkedéséről is számot adhatunk.- Eddig a következő termelői kimérésekben mérik a szék szárdi bikavért és egyéb borokat: Budapesten, Győrött, Mosonban, Ka­posváron, Dombóváron, Újpesten és Csepelen. Valamennyi kimérés kellő leg el van látva nemcsak áruval, dó megrendeléssel is és igy nem ke l félniök a szekszárdiaknak, hogy a szövetkezet kevesebb bort tudna ér­tékesíteni, mint az elmúlt években. Sőt a szövetkezet arra töreksiik, hogy még többet tudjon forgalmazni', niint a múltban és ahogy mi látjuk, meg is vau minden kilátás arra, hogy ezen törekvése sikerrel járjon. A pinceszövetkezet iúár meg Í9 kezdte a szükséges borok átvételét és azt tovább folytatja a szükséglet arányában, úgyhogy egyre több és több felajánlott bortétel került mér sorra és fog ezután is sorra kerülni. Modern indóházat építenek a szekszárdi vasútállomáson Nemrég jelentettük, hogy a MÁV igazgatósága felvette költségvetésébe a szekszárdi indóház modernizálását és bővitését. Az építésre vonatkozó terveket a MÁV már el is készítette és azokat dr Seydl József miniszteri tanácsos, pécsi MÁV üzletigazgató, Hervay Leó műszaki építési és pálya- fenntartási osztályfőnök kíséretében 17-én elhoata Szekszárdra hogy bemu­tassa vitéz Vendel István polgár- mesternek, akivel közölte azt is, hogy az építésre akként hirdették ki a pályázatot, hogy a munka március második felében már megkezdődhes­sen és őszre befejeshető legyen. Alkalmunk volt a modern terveket látni és meggyőződtünk, hogy a MÁV mostani szűkös anyagi viszonyai mel lett is meghozta azt az áldozatot, amely - saükséges, hogy Tolna vár­megye végre-vaUhára megfelelő mo dern és kellő befogadóképesaépü in dó házzal rendelkezzék. Megszűnik az a panasz is, hogy a szekszárdi utazó közönségnek eddig eBŐben és hóban egyaránt födetlen helyen kellett a vonatok érkezését várnia. Az uj indó ház előtt ugyanis az eddigi nyitott helyett födött perront építenek. A tervező építészek: Pretsch fő­mérnök és vitéz Kopváry műszaki tanácsos a kedvezőtlen pénzügyi kö rülmények dacára is bravúrosan ol­dották meg feladatukat és igen tet­szetős indóházat terveztek. A mostani régi indóháahoa észak felé csatlako­zóan, de a sínektől jóval távolabb kezdődő fronttal az eddigihez hasonló hosszúságú olyan létesítmény készül, amely magának a városnak is díszére fog szolgálni. Az utcáról az utasok 13 méter hosBiu és 8 méter széles, magas előcsarnokba léjpnek. A be­járat mellett vannak: a portásfülke, jobbra a jegyváltó és podgyászpénz- tárak, a pályaudvari ' átjárók, az I,„ II. ób III. osztályú várótermek, ame­lyek közül a III. osztályú 10‘40 méter hosszú és 7a50 m. széles lesz. Ugyanitt, a perronra nézőén nyer elhelyezést a buffdt is, mig a fodrásabelyiség és az illemhelyek az előcsarnok balol­dalán lesinek, benn az épületben. Az épület északi végén lesz a fedett, árkádos kijáró. A forgalmi iroda megmarad a mos­tani helyen és innen nyílik a szintén a sínpárokra néző állomásfőnöki iroda» A mostani in dóház földszintjén less azonkivül kétszobás, összkomfortos tisztviselőlakáB, valamint a MÁV kül­szolgálatban utazó tisztviselői számára 3 vendégszoba. Az emeleten hallos, báromszobás összkomfortos állomás­főnöki és kétszobás, ugyancsak ösaz­Egyes szám ára 12 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom