Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)
1937-01-20 / 5. szám
TOLtíAMEGYEI ÚJSÁG 1937 január 20. Ekkor kapta a porosa kir. koronarend nagykeresztjét és bolgár kir. Ordre pour encouragement an bien rend első osztályát. Simontsits Elemér hatalmas atléta termetű szép férfi volt, akinek kiné- aése még 69 éves korában sem árulta el, hogy egy halálos betegség pusztítja elnyfihetetlennek vélt szervezetét. Pár héttel eaelőtt jelentkezett feltűnőbben ez abaja, amikor orvosa azonnal ágyba fektette és minden munká tói eltiltotta. Már már jobban volt, családja bízott a teljes felgyógyuló sában, amikor január 15 ón délután fél 5 óra tájban családja körében hirtelen szivgörcsben elhunyt. A megboldogultat özvegye sztan- kováni Sztankovánszky Erzsébet, fia, Béla földbirtokos és Elemér a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank cégvezető titkára, ezek feleségei és Andor fivére és neje, valamint igen kiterjedt előkelő rokonság gyászolja. Simontsits Elemér halálhíre a fővárosban és megyénkben őszinte nagy részvétet keltett. Darányi Kálmán miniszterelnök meleghangú részvéttáv iratot intézett özvegyéhez. Az elhunyt holttestét a Kerepesi-úti temető ha- lottasházában ravatalozták fel, hétfőn délelőtt beszentelték és autón Szek- szárdra szállították, hol gyönyörű küzdelmének egykori színhelyén, a vármegyeház közgyűlési termében ravatalozták fel. A vármegye saját halottjának tekinti Simontsits Elemért és a nagy emberhez illő dísszel ki- sérik ki ma délután a Ssekszárd- aisóvárosi temetőbe, hogy elhelyezzék örök pihenőre abba a sírboltba, amelyben szülei és egy korán elhunyt testvére alusszák a boldogultak csen- | dw, örök álmát. tchn|j|er Jáno,. Műsoros és szórakoztató szülői értekezlet Szekszárdon. A szekszárdi Qaray János gimnázium érdekes újítás formájában tartott szttlői értekesletet. A Saekszárd- Szálló nagytermében tea mellett látta vendégül a szülőket és a fehér asztal mellett beszélte meg a szőlők és az ÍBkola viszonyát illető fontosabb kérdéseket. Az érdekes újítás nagy tét széssel találkozott a szttlők kösött. A nagyteremben mintegy 360 szülő jelent meg és szinte zsúfolásig be töltötte a helyiséget. Hogy élmény Tegyen az összejövetel, az igazgatóság azon iparkodott, hogy kedélyessé is tegye az értekezletet, a pedagógiai előadásokat szórakoztató mflvéssi számokkal tarkázta, úgyhogy valóságos ünnepéllyé alakult ki a szttlői értekezlet végeredményében. A szülői asztalokat úgy helyezték el, hogy az egy-egy osztály tanulóinak szülei egy asztalhoz kerültek az osztályfőnök társaságában. A műsor első száma a dr Tóth Béla karnagy által vezényelt ifjúsági zenekar indulója volt. Nagy sikert aratott Főglein János VI. o. t. az alkalomhoz is nagyszerűen megválasztott költeményével. Harmadik szám: Ifjúsági énekkar száma dr Tóth Béla vezetésével. Faludi Ferenc igazgató bevezető és Üdvözlő szavai következtek, majd ugyanő tartotta a szttlői értekezleten szereplő előadások közttl az elsőt, „Az iskola munkája diákkorunkban és most" címen. Azokat a félreértéseket akarta kiküszöbölni és kisírni tani, amelyek a régi iskolában nevelődött ssülőben a mai iskola más eljárásával szemben megvannak. A fordulópontja a tanítási módszer meg változásának akörttl a tény körttl van, hogy mig a régi iskola inkább tudást közvetített, a mai iskola elsősorban nevelni akar. Ebből a célkitűzésből folyik az, hogy más a terméssete az iskolai foglalkozásnak, a tanár nem kikérdez és magyaráz, mint régen, hanem a magyarázat helyett az uj anyag elsajátítása, a tanulók passzív tudomásulvétele helyett, tanár és tanuló közös munkája. A tanár cselekvésre indítással, munkáltatással, a maga egyéniségének hátra- és a tanulóénak előtérbe tolásával azt a célt akarja elérni, hogy a tanuló vérévé tegye a művelődési anyagot, mert éppen ebben a tevékenységben a lekezikális tudás bővítése mellett óriási lelkinevelő tényezők is rej lenek. Ezeknek a nevelőtényezőknek a kibányászáea a mai iskola főfel- adata s ennek a célBak a megköss Ütését célozzák a ma gazdagon felvirágzott félhivatalos iskolai munkák: cserkészet, különböző körök, egyesületek. Ezért van régi és mai iskola között különbség. A tea felszolgálása következett, amely előtt az egyes asztaloknál szétszórt tanárok és szttlők között élénk eszmecsere alakult ki. Szórakoztató számok következtek ezután.: Faragó János kántortanitó énekelt magyar dalokat, Pazár Dezső tanár zongorakiséretével. Nagy taps után Wächter Károly járásbiró sági elnök, kiváló hegedűművész ját szőtt ugyancsak Pazár Dezső zoDgora- kiBérete mellett. A kiváló művésztől ráadást is csikart ki az óriási tetszésnyilvánítás. Mentz János gimn. tanár tartotta meg a második pedagógiai tartalmú előadást, tárgya: „A szttlői ház fel adata a nevelésben és tanításban.0 A szülői ház feladatait szabja meg az iskola célkitűzésének a támogatására. Az iskolában kialakult modern nevelői eljárás alapelvének, az öntevékenységben, a munkálta• tásban rejlő nevelői értékeknek kiszélesítése és megrögzítése kívánja, hogy a szülő a tanuló délutáni fog lalkozását és eszel összhangban állítsa össze, egy percig ne hagyja a gyereket munka nélküli. A hozzá illő munkakörről gondoskodjék a tanár. Az iskolában dívó négy szem közti beszélgetésekhez hasonlóan fiá val komolyan is beszélgessen komo'y kérdésekről, a lélek öntudatosodásának megindítására és nekilendité- sére. A szttlői ház feladata még a szttlői ház és az iskola légkörének hangolása is: semmit az iskola ellen, mindent az iskolai munka támoga tására. Fontos szerepe van e tekintetben a szülőnek az akarat neve lése szempontjából. Berényi István és Hemmert János hegedűn és dr Hencse Béláné zongorán adott elő gyönyörűién kidolgozott zeneszámokat. Faludi igazgató zárószavaival ért A szekszárdi helyőrségi bál Fényes külsőségek között a legvidámabb hangulatban foiyt^ le folyó hó 16 án az első helyőrségi bál a szekszárdi Úri Kaszinóban. A megjelentekben már a megérkezéskor mély benyomást keltett a Kaszinó ízlésesen feldíszített bejáratánál felállított aknavetők, gyalogsági ágyuk és a szoborrá merevedett rohamsisakos katonák sorfala. A vendegeket , vitéz Sebestyén Béla ezredparancs nők éa Géczy Iván őrnagy, a bál főrendezője fogadta a tisztikar élén. A figyelmes rendezőség a tánc megkezdése előtt a megjelent hölgyeknek stilizált miniatűr tisstikardot adott emtekttl és mindent elkövetett, hogy a megjelentek a legjobban érezzék magukat, ami teljes mértékben síké rttlt is, mert a bál másnap délelőttig tartott. Pontosan ty*ll órakor érkezeit meg vitéz Thuránszky László dr főispán és neje Vécsey Terézia bárónő, Percre/ Béla dr alispán és családja, SuT kowszky Viktor herceg nejevel és Sutkowszky Marietta hercegnővel, gróf Apponyi Rezső és neje Sum maruga Ida bárónő és még többen, mire kezdetét vette á tánc. Az előrelátó rendezőség a bálterem mellett egy teljesen stílusos bárter met állított fel, úgyhogy két teremben is folyt a tánc, amire annál in kább is szükség volt, mert a késő reggeli órákig mindkét terem telítve volt táncospárokkal és az emelkedett hangulatot mi sem jellemzi jobban, mint hogy olyan megyei urakat láttunk egész éjjel, sőt még másnap délelőtt is táncolni, akik közismertek voltak arról a szokásukról, hogy a szekszárdi bálokról igen korán szoktak hazamenni és táncolni még sohasem láttuk őket. Ha még megemlítjük, hogy a bálon nemcsak Szekszárd úri társadalma, hanem a vármegye majd minden vidékének előkelőségei is megjelentek, sőt Bajáról, Pécsről, Kaposvárról, Szombathelyről és Budapestről is jöttek vendégek, a legszebb asszonyok és lányok ragyogó toilettekben, a tisztikar attilában, a táncosok frakkban jelentek meg, úgy megközelítőleg helyes képet adtunk az eddig kiemelkedően legjobban sikerült szekszárdi mulatságról. A határőresred tisztikara az eddigi katonai díszszemléken bebizonyította, hogy kiválóan képzett katonákból áll, mert eddig minden alkalommal csak dicséretet kaptak a magasabb parancsnokságok részéről; a helyőrségi bálon a megyei uriközönség szimpátiáját nyerték el és az úri társaságnak min denkor kedvelt és szeretett tagjai lesznekA megjelent táncoló hölgyek közttl az alábbiak nevét sikerttlt felI TELEFON: 143 Szerdán, jan. 20. Csütörtökön, jan. 21. VILÁGMOZI Igazgató: KRENNER JÓZSEF Gran Moore, a tüneményes hangú operettprimadonna főszereplésével: Szeress örökké Az előadások kezdete: hétköznapokon: V»6 és ‘/*9 órakor, vasár- és ünnepnap: 3, 5,7 és 9 órakor Káprázatos, látványos, lendületes cselekményt], szebbnél- szebb áriákkal átszőtt filmremek. Fox világhiradó jegyeznttnk : gróf Apponyi Rezsőné, dr Abaházy Istvánná, Ambrus László- né, Ági Lajosné, Bay or Vilmosáé, dr Bolgár Kálmánná, Bárdossy Aladárné, Berényi Béláné, Balassa Kálmánná, Beke Zoltánná, dr Babits Istvánná, Bernrieder Józsefné, dr Bogseb Istvánná, Christen Tivadarné, dr Csá- nyi Lászlóné, vitéz Czékus György né, Dercsényi Aladárné, dr Dulin Jenőné, Eördögh Zoltánná, Géczy Ivánná, dr Gaál DezaŐné, vitéz dr Gerőffy Gé- záné, dr Halmos Andorné, Hartay Nándor né, dr Haypál Sándorné, dr Horváth Árpádné, Hertelendy Jó- zsefaé, Kovács Zoltánná, Kómlőssy Józsefné, Kalocsay Ödönné, dr Ko vács Károlyné, drKüegl Lajosné, dr Kun ezer Jenőné, dr Leszley Alajosné, dr Mányoky Ödönné, dr Mártin Jó- zsefné, Martin Julika, vitéz Mózsory Antalné, vitéz dr Miklós Józsefné, dr Maczó Károlyné, vitéz Makray Ferencné, vitéz Márkos Albertné, dr Matson Gáborné, dr Novák Miklósné, dr Perczel Béláné, dr Cs. Papp Jenőné, dr Pilissy Elemérné, dr Paál Lajosné, Riczók Imréné, Steinsdörfer Józsefné, Schneider Elemérné, herceg Sulkovszky Viktorné, Schul- theisz Rezsőné, dr Szttte Dénesné, Szongott Edvinné, Szuprics Jenóné, dr Tóth Sándor, vitéz Tihanyi Szilárddá, vitéz Tomcsányi Lajosné, vitéz dr Thuránszky Lászlóné, dr Treer Istvánná, Ulrik Józsefné, dr Végess Ferencné, Versényi Károlyné, vitéz Vendel Istvánná, Waczek Ferencné, Wittich Ignácné, Zalay Jánosné, Albers Bébi, Bernrieder Maja, Berényi Baba, Balázs Edit, Halmos Nóra, Hertelendy Masi, Kiss Ilonka, Khttn Mali, Kuoos Juci, Kunos Sára, Mar- tooyi Ilona, Peresei Klára,' Plutay Mariska, Cs. Papp Éva, Samay Emmi, Surányi Tuba, Schlégl Marianne, herceg Sulkovszky Marietta, Surányi Vilma, Vógess Babi, Végh Klára, Ú rik Melanie, Zlinszky Margit ' és még sokan. HÍREK Csonka Magyarország nem országa Egész Magyarország — mennyország f — Simontsits Eiemir v. b. t. i halála ÓS temetése. Országszerte, sőt a külföldön is óriási részvétet keltett Simontsits Elemér v. b. t. t. felsőházi tagnak a váratlan halála. A gyászbaborult családhoz eddig közel félezer részvéttávirat érkezett. Rész véttáviratot küldött a saját maga és a főméltóságu asszony nevében Horthy Miklós kormányzó, ugyancsak táviratban fedezte ki részvétét Steenooker- zeelból Zita özvegy királyné és az árván maradt királyi család, Doom- ból II. Vilmos volt német császár, Budapestről Darányi miniszterelnök, továbbá a betegen fekvő József királyi herceg. A megboldogult holttestét a budapesti kerepesi úti temető ravatalozó termében folyó hó 18-án, hétfőn délután szentelte be az illetékes plébános. A csendes szertartáson, amelynek résztvevői zsúfolásig megtöltötték a ravatalozó helyiséget és környékét, megjelent Dardnyí Kálmán miniszterelnök a kabinet több tagjával. A beteg gróf Széchenyi Bertalan felsőházi elnök helyett dr | Beöthy László vezetésével ott volt a véget a mindvégig élénk figyelemmel kiéért ée kedélyes hangulatban lefolyt sitiiéi értekealet. A magunk résiéről is kOsiünelttnket tudjuk csak kifejelni, hogy orsiágos visionylatban is kei« deményszimba menő, ujsiertt forrni« I ban sikerült lelket verni a ssüléi | értékelteteknek soksior igen pangó intéiményébe.
