Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)
1937-08-20 / 63-64. szám
1937 augusztus 20. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 AZ ISKOLA IDÉNYRE ELŐÍRÁSOS INTÉZETI FEHÉRNEMÜEK PAPLANOK MAGYAROS ZSINOROS LÁNY- és FIURUHÁK ELSŐRENDŰ ISKOLA CIPŐK PATENT HARISNYÁK ISKOLA- ÉS AKTATÁSKÁK NAGY VÁLASZTÉKBAN — OLCSÓ ÁRON PIRNITZER JÓZSEF *. FIAI ÁRUHÁZÁBAN szekszArdon A kormányzói tisztségnek örökletessé válását olytaődon akarták még' akadályozni, hogy minden év pünkösdje táján országgyűlés1 tartandó, melyen at zászlós urakkal együtt a kormányzó is letette hivatalát, hogy valamennyien tárgyaljanak aZ ország dolgairóll S midőn y. László átvette az ural kodást, jHunyadi a kormányzói tisztet a király kezébe tette le. Ennek dacára is kormányzói tisztének még erősítése volt ama tény, hogy V. László; trónraléptével a királyi helytartó tisztet is reá ruházta, mely tisztség Hunyadinak 1456-ban bekövetkezett hősi halálával szűnt meg. * Mint említettem, gyakran volt szükség a kormányzói tisztség betöltésére, midőn a király az országból távol volt, így Nagy Lajosnak olaszországi hadjárata alkalmával, amidőn is anyját, Róbert Károly király özvegyét nevezte ki teljhatalmú helytartóvá. Zsigmond hosszú uralkodása alatt ennek szüksége több ízben merült fel. Midőn Zsigmond a nemzettel kibékült, egy, a kormányzói méltóság történetében foptos mértföldkövet jelentő szerződés jött létre, melyet Zsigmond, Albert osztrák herceggel kötött a pozsonyi országgyűlés hozzájárulásával, — amidőn is élete tartamára minden esetben, midőn az országból távol van, — az ország kormányzójává nevezi ki. Ez a legrégibb kormányzói kinevezés, melynek okirati formája fennmaradt. * Midőn az országgyűlés Mátyást királlyá választja, nagybátyját, Szilágyi Mihályt ugyanakkor öt évre kormányzóvá választotta. Szilágyi az országgyűlés által hozott dekrétumot szentesítette. Ő is gyakorolta a kegyúri jogokat, birtok- adományozást is; Gyakorolja a királyt megillető felségjogot is az igazságszolgáltatás terén. Midőn azonban Mátyás kezébe vette a kormányt, — Szilágyi csak a kormányzói címet tarthatta meg, a vele járó hatalom nélkül. Azonban, midőn őt Mátyás mindinkább mellőzi, lemond csakhamar kormányzói méltóságáról, de ugyanakkor a király gubernátor címmel Erdély kormányzójává nevezte ki. Majd később Mátyás a török elleni hadjáratba vonulván, útközben Tolnán 1475 ben kelt levelével hely tartóul teljes királyi hatálomkörrél Szapolyai Imre szepesi főispánt ne vezi ki. Ennek hatalma azonban ke- gyelmezéSre s birtokadományozásra nem térjed ki. II. Ulászló alatt, annak távollétében Perényi Imre nádor volt a ki rályi helytartói II. Lajos távollété- bén pedig Báthori István nádor. Hatáskörük sokkal szükebb, mint Hu nyadi Jánosé volt. II. Lajos utoljára nejét, Máriát rendelte ki helytartóul, aki kegyúri jogokat is gyakorolt és biráskodótt: * A mohácsi vészt követő időkben Szapolyai János király Gritti Lajost, aki Buda várát Férdifaánd ostroma elten sikeresem védelmezte, kormányt zővá' nevezte' ki: E kihévezés hagy elkeseredést szült a vezető körökiye'n, riiert alkotmányjogi szempontból néni vélt semmi'ok sem ezen állás betöltésére; Gritti e jogköréből kifolyólag adót vetett' ki,- birtokot adóhiány Ózott S a!z országgyűlést is ő nyitottá még. Alkormányzója is volt-1 Nádasdi Tamás személyében. A gyermek János Zsigmond alatt, mint helytartó, Fráter György kor hiányozta az országot s mint ilyen, gyakorolta a felségjogokat, az ország főbírája címén. I. Ferdinánd király — távolléte folytán — nővérét Máriát, II. Lajos király özvegyét nevelte ki kormányzóvá, holott a nádori Cikkek rendelkezései szerint Báthóri István nádor kéllett volna, hogy e tisztséget betöltse. Mária bocsátotta ki az országgyűlési meghívókat. Helytartói minőségét a teljhatalom jellemzi. Ezt a jogkört alkotmányellenesnek minősítik közjogi íróink. Ö tfeszi ki a rendek hűségesküjét, a királyi főkegyúri jogot gyakorolja. Gyakoroljá továbbá a birtokadomá nyozás felségjogát is s az igazságszolgáltatás terén is gyakorolja a felségjogot s midőn felmentését kérte, Báthori István neveztetett ki hely tartóvá, ennek halála után pedig Thurzó Elek. A helytartói tisztség a Habsburgok állandó külföldön való tartózkodása folytán állandósult. A király helyét ideiglenesen betöltő méltóságból hivatal lett. E változás törvénybe iktattatott s a helytartói tisztség mellett a helytartótanács állandósittatott.' Dacára annak, hogy a helytartó- tanács állandóvá vált, mégis találkozunk ezután is kormányzókkal. A prágai Hradsinban székelő Rudolf király helyett, kinek különösen a csillagászat kötötte le állandóan idejét s figyelmét, Mátyás főherceg lön kormányzó, gubernatori címmel, teljhatalommal felruházva. I. József halálával pedig ideigle nesen I. Lipót özvegye Eleonora császárnő szerepel, mint kormányzó. A Rákóczi félkelés békés befejezéséről felvett békeiratot ő irta alá. A kormányzóság újabb esete: Lotharingiai Ferenc, Mária Terézia férje, társuralkodó és társkormányzó volt. Előzőnek példáját lát tűk Zsigmond esetében. A megbízatás kisebb hatáskörű volt, mint a helytartóé. Ferenc halála után fia József lett a társkormányzó. E ki nevezéshez azonban az országgyűlés nem járult hozzá. Ez a királynő egyoldalú ténye volt s így semmiféle közjogi alappal nem bírt. Ferenc király uralkodása alatt Jő zsef nádor egyben kir. helytartó is lett s egyúttal teljhatalmú kormányzó is. E kormányzói kinevezést a napóleoni harcok involválták s diktatúra jellege volt s miután e miatt az udvarnál intrikáltak ellene, e megbízatása nemsokára vissza is vonatott. József nádor halála után fiát, István főherceget nádorrá s helytartóvá, Báy György alnádort pedig alhélytartóvá nevezte ki V. Férdinánd. Az éskümihfá mutatja, hogy a helytartói méltóságot ném tekintették közjogi tisztségnek, mert hiszen arra tett hitet a helytartó, hogy a király parancsait hűségesen teljesíti s gondot1 fordít árrá;' hogy Őfelsége jogain s; hatáskörén csorba né essék. István főhercegre, magyarosító törekvéseiért az udvar féltékeny volt. Az 1848 : III. te. szénét a nádor és kiif. helytartó1 személye sértheted len. A főkegyúri jog; kegyelmezés jóga, neniesség adományozása, mint felségjogok, á: királynak tartattak fénri. 1 S midőn a nádor helytartót ideiglenes kormányzóvá nevezte a király^ eÜél féljögösitófta á főhercegét az országgyűlés méboyitásáfa, elhalász1' tá'sára, berekesztésére sf a hozandó törvényeknek királyi felségjoggal való v, r ■ fí_* óooajs zs nv ' * bőm? s» szentesítésére. Az országgyűlés megnyitásakor ugyanő mondta a trón beszédet is. * Nemzeti mozgalmaink, szabadság- harcaink során négy államfő került az ország kormányának élére, akiket a dinasztia elleni küzdelemben a nemzet bizalma emelt az államfői székbe : Bocskai István, Bethlen Gábor, II. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos. Dr Gábor szerint történelmünk kimagasló vezéralakjai: Bocskai, Bethlen és Rákóczi, vezérlő fejedelem címmel Magyarország kormányzói voltak; Rákóczinak szavait idézve — „csak vezére s nem ura az ügynek“. Avagy Márki Sándor történetírónk szerint: Rákóczi csak első polgára akart lenni hazájának. Végül szabadságharcaink sorában utolsó kormányzóként szerepel Kossuth Lajos, kit 1849. ápr. 19 én a nemzetgyűlés Debrecenben tartott ülésén „egyajkú“ felkiáltással kor kormányzó elnökké nevezett ki s megbízta a minisztérium megalkotásával. „Kossuth Lajos a nemzet pa Kedden délután rendkívüli közgyűlést tartott Szekszárd város képviselőtestülete. Vitás Vendel István polgármester napirend előtt, az alábbi bejelentést tette: Tekintetes Képviselőtestület 1 A legutóbbi közgyűlésünk óta a város adminisztrációs életében olyan- esemény történt, amelyet — bár arra törvényes rendelkezés nein kötelez — mégis bejelentek/ E befyen és esen alkalommal tudomásáré hozom a tekintetes Képviselő- testületnek a hírlapokban már bőven megjelent azon tényt, hogy a Belügyminiszter úr önagy méltósága elleném és 13 tisstviselőfársam ellen a múlt év észén megtartott hivatal vizsgálatból kifolyórag fegyelmi viss gálatot rendeli el. Én most’ az ügyre vonatkozóan ki near térhetek, tehát ezúttal ié csak a fővárosi sajtóban már megjelent azon kijelentésre szorítkozom, hogy a' vizsgálatnak semmiféle nyilatkozat-' rancsából Magyarország és minden hozzátartozó országrészek és tartományok kormányzó elnöke“. Kormányzói működése túlnyomóan hadászati s pénzügyi térre szorult s tudvalevőleg csak rövid ideig tartott, hisz már 1849 augusztus 11-én tisztségéről lemondott. Csupán politikai történelmi érdekkel bír s a magyar alkotmányjog keretébe nem tartozik s illetőleg a magyar jogfejlődés történetének keretén kívül esik, — hogy 1851 ben Ferenc József Albrecht főherceget Magyarország polgári és katonai kormányzójává nevezte ki. * Most pedig, midőn a kormányzói jogkör immár újabb rendezést nyert, kétségtelen, miszerint eme legmaga sabb állami méltóságunk eseménydús múltja s hatalmas közjogi irodalma a kellő irányítást s a megfelelő útmutatást szolgáltatta abban a tekintetben, hogy alkotmányunknak ezen életbevágóan fontos kérdése törvényhozásunk utján a mai viszonyoknak raegfelelöieg a légből- csebb megoldást nyerte. tál elébe vágni nem akarok. A leg* teljesebb lelki nyugalommal várom a vizsgálat lefolytatását annyival is inkább, mert —most el só személyben beszélek — én tudom legjobban, hogy mit és mennyit tettem az elmaradt Szekszárd város érdekében. Bejelentem tudomásulvétel végett azt is, hogy hírlapi cikkekre nem válaszolok, minden olyan közlemény! vagy nyilatkozattal szemben azonbaú, amely büüvádí eljárás alapjául szolgál, a független magyar bíróságnál keresek elégtételt. Ezek után áttért a közgyűlés a tárgysorozat megvitatására. Örvendetes tudomásul szolgált, hogy a belügyminiszter a szekszárdi Báró Augusz-árvahái részére 1500 peDgő állami támogatást engedélyezett, majd az építési szabályrendeletnek az engedélyezési dijakra ‘ vonatkozó rétiét módosította a képviselőtestület. Tudomásul vette a közgyűlés' a’ vármegye kisgyülésének' a szeksaárdi alsóvárost régi temető újból való megVárosi közgyűlés
