Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)
1937-03-20 / 21. szám
XIX. évfolyam. 21. szám. Szekszárdi 1937. március 20. (Szombat) Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési difi Egész évre 12 pengő || Félévre-----------6 pengő Felelős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC , A lap megjelenik minden szerdán ás szombaton, előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl|a 1*50 pengő. — A hirdetés egy 60 mllflmétsr széles hasábon milllmélersoronként 10 fillér. /Olástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, elfegyzésl, családi hír, valamin1 a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. SchuschnlSi Budapesten A* osztrák minisiterelnök Magyar ország kedves vendégeként csütörtökön délután repttlőgépan Budapestre érkesett. Utalásából különféle követ keltetéseket vonnak le és bér akis- antant-kommünikék egyszerű udvariassági látogatásnak minősítik a kancellár budapesti idézését, mégis meg kell állapítanunk, hogy itt nagy- fontosságú tanácskozások folynak. A háboruutáni kényszerbékék után Ausztria és Magyarország a közös nagy barát: Róma együttműködésé vélsz elsők közt ismerte fel aa egymásrautaltságot. Ugyancsak Róma támogatásával valósították^ meg -azt a hármas saeraődést, amely minden háború utáni egyezmény között leg- értékállóbbnak bizonyult. Hiszen nemcsak érzelmi okok adtak erőt a római ’paktumnak, hanem nagy természeti és gazdasági szükségszerűségek is. Mussolini és a két megdicsőült államférfi: Dolfuss és Gömbös elgondolásai nem csupán három államférfi, hanem három nagyrahivatott nemzet leikéből fakadtak és a béke megőrzésére irányuló nemes szándékok tovább élnek a népek lelkében akkor is, ha a két államférfi már nincs is az élők sorában. A Rómába kijelölt utón biztosan halad előre mindhárom nemzet. Az izgatott, szenzációkat sejtő világnak és a kisantantnak tudomásul kell venni azt a tényt, amelyet a kancellár Budapestre utazása előtt állapított meg, hogy Magyarország és Ausztria közt nincsenek szenzációk. Schuschnigg a budapesti találkozó ntán rövidesen Rómába ntazik, hogy ott is tárgyalásokat folytasson. Ebből leszűrhető a francia sajtó egyrésze által már megállapított az az igazság, hogy a Róma—Budapest—Báca közt fennálló szövetség nemhogy meglazult volna — mint azt ellenségeink szeretnék — hanem ellenkezőleg, olyan erőssé, életteljessé vált, amivel számolnia kell mindenkinek, aki Kelet* Enrópa és a Dnnamedence kérdésé* vei foglalkozik. A kisantant sajtója ngyanis akként igyekszik feltüntetni ezt az ügyet, hogy a kancellár rövid látogatása elhidegülést jelent. Az események azonban arra mutatnak, hogy a római szerződés elevenebb erő, mint valaha. Az egynapos vendégség, a külsőségek és pompák teljes elmaradása csak azt jelzi, hogy itt olyan megpecsételt, lélekben gyökeredző, élet- szükséglethez tartozó kötelékről van szó, aminek nincs szüksége semmiféle előirt formaságra s ami annyira élő igazság, hogy elég egynapi találkozás a közösen érdeklő ügyek megbeszélésére és arra, hogy egymás szándékai és tervei felől tájékozottak legyenek. Útban van a disz, a pompa, a külsőség is, mert hisz nemsokára Ausztria államfője, majd az olasz királyi pár fogja Magyarországot magas látogatásával megtisztelni. A „Sörhöz Toinnmesyel Népművészeti Egyesület" vezetősége a februári közgyűlés határozatához híven folytatja az egyesület három év előtt megkezdett eredményes munkáját, mely a már már feledésbe ment őbí sárközi népművészet újjászületését eredményezte. Az egyesület négy kulturális és közgáz dasági, de egyben nemzetvédelmi feladatainak megvalósítása ma már az egyesület minden tagja részéről mindössze önkéntes, fegyelmezett közreműködést és a magyar ügyhöz méltó áldozatkészséget kíván. A m. kir. iparügyi minisztérium illetékes ügyosztályának főnöke, báró Krnchina Károly miniszteri osztályfőnök a múlt hét folyamán hosszasan tárgyalt vitéz dr Thnránszky László főispán, elnökkel, e hét elején pedig dr Szakáts István kir. közjegyző, ügyvezető elnököt fogadta. E tárgyalások eredményeként — báró Krnchina Károly osztályfőnök Öméltósága megértő, gyors intézkedése folytán — az egyesület máris kizárólagos vesetőszerepet kapott az ősi sárkösi népművészet irányítása s igy különösen a tanfolyamok rendezése tekintetében. Ehhez képest dr Csalogovits József museumőr, főtitkár irányítása mellett moBt kerülnek rendszerbe a sárkösi népművészet legősibb és leg eredetibb mintái. Esek fogják a munka folyamatát és eredetiségét biz tositani és egyben a tervbe vett már* kásás alapját képezni. Az egyesület vezetősége ezúton is ismételten kéri a sárkösi népművészet barátainak áldozatkész támogatását és egyben a közelgő ünnepekre is tekintettel, felhívja a nagyközönség figyelmét az njjászületett ősi sárközi népművészetremekeire, úgyis, mint a legalkalmasabb és legjntányo- sabb ajándéktárgyakra, — melyek Ssekszárdon az egyesület központi i rodahelyiségében (Vörösmarty-ntca), valamint a bizományosoknál: Landauer Pálné Titte Juliska és a Molnár-nyomda könyv- és papirkereske- désében (Kaszinó Baáár) kaphatók. Március tizenötödike A szekszárdi polgári leányiskola a következő hazafias programmal adózott a nagy márciusi nap emlékének: 1. Himnnsz. 2. Ünnepi beszéd, tartotta Gulyás Agnes. 3. Magyar fantázia, zongorán játszotta Szentkirályi Márta. 4. Mese márcins 15 ről, jelenet, előadta Papp Anna és Kerecsényi Eta. 5. Talpra magyar 1 Énekelte az énekkar. 6. Előre 1 Tóth Kálmántól, szavalta Simon írón. 7. Rákóczi in- dnló. Zogorán előadta Hirschfeld Fri derika és Szigeti Boriska. 6. Szózat. A szekszárdi belvárosi és Béri Balogh Ádám-utcai r. kát. elemi iskolák nívós ünnepély keretében adóztak a nagy márcins 15 e emlékének. A gyermekek felfogásához viszonyított hazafias ünnepi beszédet tartotta Makk József tanító. Szavaltak : Sághy Ferenc, Koncz Béla, Pap Irén, Hodoli Marika, FogaraBsy Júlia, Haáss Klári, Kovács Ilona, Hei- man Ferenc, Faragó Endre, Döry László, Pinke István, Németh Vadász József, Makk Hona, Simon Jnli, Mónigl Margit, Belágyi Mária, Kovács László, Raffsy Imre, Németh László, Lendvai István, Preimayer Teréz. Az ünnepség kimagasló számai voltak Raffay Sándor tanító két szerzeménye, amelyet az ő vezetése alatt az énekkar adott elő, továbbá idősb Orbán István „Március 15“ cimü hazafias költeménye, amelyet Leposa Ferenc szavalt el. Bonghádon, az első ünnepélyt a „Protestáns Ifjúsági Egylet“ tartotta márcins 13-án este a Protestáns Kör nagytermében, igen szép közönség jelenlétében. A műsor következő volt: I 1. Himnnsz. 2. Nemzeti dal. 3 Honfi- | dal, énekelte a vegyeskar Berkényi Ádám tanító vezetésével. 4. Földrajzi lecke, jelenet. 5. Ünnepi beszéd, tartotta Genersicb Tivadar ev. . lelkész. 6. Kurucnóták. Tárogatón előadta Schneider János. 7. Tnrán párjelenet. 8. Német szavalat. 9. Hiszekegy, közének. — A második ünnepélyt márcins hő 14 én, vasárnap délelőtt 11 óra 15 perckor a Hősök szobránál a Bonyhádi Levente Egyesület „Árpád“ önképzőköre rendezte. Műsora a következő volt: 1. Himnnsz. Játszotta a levente zenekar: 2. Nemzeti dal. Szavalta Fáik Ádám. 3. Zeneszám. Játszotta a levente zenekar. 4. Magyar tavasz. Szavalta Stikker Gyula. 5. Ünnepi beszéd. Elmondta Kocsis Károly. 6. Zeueszám. Játszotta a levente zenekar. 7. Újabb március. Szavalta Steiner József. 8 Közének. Műsor ntán Perczel Mór 48 as tábornok emlékművét koszornzta meg Bonyhád közönsége, majd a résztvevő levente-, lövész-, tűzoltó- és CBerkész-egyesületek elvonnltak az emlékmű előtt. — Az ev. népiskola szintén 14 én, de délután 3 érakor rendezett műsoros szabadságttnne- pélyt, melyen a szülők is megjelentek. — Az ev. reálgimnázinmi ifjúság március 15-én délután tartotta meg ünnepélyét a következő műsorral : 1. Himnnsz. 2. Nemzeti dal. Előadta Pálos P. 3. Rákóczi indnló. Előadta a gimn. zenekar. Vezényelte Mestyán R. VI. o. t. 4. Ünnepi be széd. Tartotta Gömbös Miklós gimn. tanár. 5. Irredenta indnló. Előadta a gimn. zenekar. 6. Szathmáry J. Mi nem feledhetünk cimü költeményét szavalta Schaadt I. VI. oszt. tannló. 7. Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország. Előadta a gimn. zenekar. 8. Kozma A.: Három — egy szív cimü költeményt szavalta Zimándi I. 9. Közének. — Március 15-én este a társadalmi egyesületek vaosorával egybekötött ünnepélyüket aa Erdős- Bzálló nagytermében rendezték. A nap jelentőségét magyarnl Boros György OKH igazgató, német nyelven Bajor János ev. isk. igazgató méltatta. Decs lakossága az ősöktől örökölt hazafias áhítattal ób lelkesedéssel ülte meg a szent évfordulót. Az összlakosságnak a községháza előtti téren tartott impozáns és hatásos ünnepélyét megelőzően istentiszteletek voltak, a templomokban és az Istenhez való fohászkodás ntán hozta össze a hazaszeretet megszentelt gondolata aa egész közönséget az emlékünnepre. Délben a Decsi Polgári Olvasókörben volt a szokásos halebéd, amelyen negyvenhatan vettek részt és több politikai szónoklat hangzott el. A Decsi Római Katolikus Ol- vasókörben az ünnepély ntán hetven terítékes szabadságlakoma volt, amelyen Kommandinger Kálmán ny. főjegyző mondott Ünnepi beszédet, párhuzamot vonva 1848 és az 1914 es világháború között. Megállapította, hogy 1848 kultusza a világháborúval Bzemben azért elevenebb, mert mig emezt anyagi okok robbantották ki: 1848 ban eszmékért küzdöttek. Dr Szíjártó Nándor plébános az ünnepi beszéd gondolatához kapcsolódva helyeselte Kommandinger fejtegetéseit, amelyekből világos, hogy a 48 az eszmék az evangélium alapján állanak, hiszen Krisztus tanítása a munkás megbecsülése és az ó parancsa, hogy a munkás méltó az ő bérére. Beszéde további folyamán hangoztatta, hogy bár ő politikai tekintetben egy párt mellett sem kötötte le magát, mégis ki kell jelentenie, hogy minden hűséget megérdemel a távol- maradását erről az ünnepről kimentő dr Orffg Imre kincstári főtanácsos, aki a múltban is oly sokat támogatta Decs szegény lakosságát. Azután Nyúl János indítványára táviratilag üdvözölték őrffyt. Pál fán mindhárom felekezet: a r. katolikus, a református és az ág. h. ev. szintén megtartotta márcins tizenötödikét. A katolikusoknál Szamosi Ferenc és Ulrich Károly tanítók, a reformátusoknál Bázi Sándor tanító, az evangélikusoknál Benedek Anna diakonissza testvér tevékenykedett. — A község ünnepélyén a megnyitót Bordács Sándor főjegyző mondotta és a levente énekkar énekelt Végh István vezényletével. Az ünnepi beszédet B. Vörösnay Etelka mondta. Szavaltak: Gálos Károly, Mérai Ilonka, Kajári József, Bordács Gyöngyike, Németh Gyula, Knszka Évike, Hatala Annus, Szilvás János, Eoyedi János ób Horog Eta. — A róm. kát. népiskolában az ünnepi beszédet Szamosi Ferenc tanító mon- I dotta, a kétszólamn gyermekkar több | darabot adott elő és szavaltak: YiEgyes szám ára 12 fillér. r
