Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)
1937-03-17 / 20. szám
TOLNAMEGYEI UJSÄG 1937 március 17. igen hatásos hazafias ünnepi bessádet. Utána a bátasiáki caeskóssapródok adták éld Tóth Nándor színdarabját a közönség nemes szórakoztatására. Az Alsónyéki Ref. Olvasókör is megtartotta a márciusi hazafias ünnepséget, mely ntán társasebéd volt, ahol igen sokan vettek részt nemcsak Alsónyékről, de Bátaszékről is. Bátaszéken dr Ha user Imre ple bános ünnepélyes szentmisét mondott a hazáért, mely ntán az elemi isko- lások a fiúiskolába vonultak, ahol több ének és szavalat között Halász János tanító igen szép ünnepi beszédet mondott. A társadalmi egyesületek ünnep ségét a moziban rendezték, ahol a nagyközönség számára a műsort ez évben a polgári iskola adta. A kitűnő szavalókórust Kis Józsefaé tanította be. Az ünnepi beszédet Csathő László tanár mondotta. A Keresztény Munkás Egyesület ünnepi szónoka dr Hauser Imre plébános volt. Az ezt követő ünnepi ▼aosorán a község színe java részt- vett. Dombóvár közönsége, a Hősök szobra előtt rendezte meg március tizenötödiki emlékünnepélyét, amelyet aa összes felekesetek templomaiban tartott istentizteletek előztek meg. A hazafias ünnepély műsora a Himnusz- szál kezdődött, majd Darabos Nándor szavalta a Nemzeti dalt. BárdoB: Kossuth toborzóját a gimnázium ve- gyeskara énekelte, majd Misángyi Ferenc gimnáziumi tanár mondott ünnepi beszédet. Kodály Zoltán: A magyarokhoz cimü szerzeményét éne* kelte művészi előadásban a gimnázium vegyeskara, mig Quoth László Hegyi I.: A véres kardot körttlhor- dozom cimü költeményt szavalta nagy tetszés mellett. Az ünnepély a Szózat eléneklésével ért véget. Ocséngben a római katolikusok szép ünnepség keretében tartották meg március I5-ét. Délelőtt szentmise közben vallásos hazafias beszédet mondott Pulay János plébános. Majd este a katolikus iskolában iskolai ünnepély volt, melyen nagyszámú közönség jelent meg. Hazafias költemények és énekszámok hangzottak el, majd a „Kis magyarok márciusa" c. színdarabot adták elő az elemisták nagy sikerrel. Az ünnepi szónok Pulay plébános volt, aki beszédjében hangoztatta, hogy moBt is szükség van márciusi ifjúságra ép pen úgy, mint 1848 ban. Az ünnepség a Himnusz eléneklésével záródott be. Tamásiban a március tizenötödiki nemzeti ünnepet az elemi iskola nyitotta meg, ahol Mester József igazgató ismertette a nap jelentőségét. A polgári iskolában Lovas M. János igazgató és Fülöp Sándor tanár tartott méltató beszédeket. Hazafias szava* latok és énekek tették változatossá az ünnepélyt. A Hősök szobra előtt délelőtt fojyt le a Népművelődési Bi zottság által rendezett ünnepély, ame lyen a hivatalok és testületek is részt vettek. A beszédet Fekete Gábor tisztjelölt mondotta. Énekkar, szavalatok voltak, majd az iskolák és leventék diszmenetben vonultak el a Hősök szobra előtt. Este a Kaszinóban társasvacBora volt, amelyen az emlékbeszédet Monostori Géza tanár Hatvan év óta szerzetes Még mindig tényleges tanár Vármegyénk területéről, különösen a dunamenti községekből igen sokan voltak a kalocsai jezsuita főgimnáziumnak a növendékei és ezt az országos hirü intézetet a szekszárdi főgimnázium létesítése előtt a megyeszékhely diákjai is sűrűn felkeresték. A volt kalocsai gimnazistákat minden bizonnyal érdekelni fogja, hogy folyó hó 17 én töltötte be 60 éves szerzetesi életét, P Komárik István, JézustársaBági atya. Hatvan év 1 — imádságban, engedelmességben, tanításban, a katolikus intelligencia nevelésében, kongregációk vezetésében, tudományos munkálkodásban, ez volt eddig P. Komárik élete és ez ma is és ez lesz ezután is, ameddig a jó Isten 80 éves korán túl még ilyen szellemi frissességben és rugalmasságban élteti, mint aminőben most van. Azoknak a nagy lelki és szellemi indításoknak, amelyek a kongregációé élet és társadalomtudomány terén Kalocsán utat törtek maguknak, P. Ko márik volt a mozdító ereje. Az ő lelki összetétele csüggedést, kislel kü- séget nem ismer. Magas kora mellett, még most is életeleme — a munka, hiszen e hó 18., 19. és 20-án eBte is konfrencia beszédeket tart a kalocsai Jézustársasági templomban a férfiak Mária kongregációjának tagjai számára. Amikor az iskolai év elején arról volt szó, hogy P. Komárikot mentesítik a tanítás alól, ő maga kérte rendfőnökét, hagyják meg őt a katedrán, mert ha nem taníthat — belehal. A szerzetesi élet a lemondásnak, önfegyelmezésnek, engedelmességnek erénygyüjtő iskolája. Minő nagy szó 1 hatvan éven keresztül mindig és mindenben saját akaratát, az elöljáró akaratának alárendelni, — hatvan éven keresztül egy szűk szobácská- nak négy fala közt elvonultan a világtól könyvek közé temetkezve szent csendben egyes-egyedttl csak a kötelességtudásnak élni — másokért. Másokért — és nem a saját előmeneteléért, nem fényes pozícióért, nem a nagy nyilvánosság elé tárt szellemi és lelki értékeknek méltán megérdemelt honorálásáért — mindezért nem, hanem csak másokért. Diákjainak lelkében megelevenednek az iskola padjai közt eltöltött évek emlékei, főleg azok az órák, amikor a történelmi tudás patakja csörgött le P. Komárik ajkairól színes előadásának keretében. A bölcselet és a nyelvek mellett a történelem volt az ő kedvenc tantárgya. A szerzetesi élet 60 esztendős határkövére a történelem komolyszavu múzsája vési fel arany betűivel P. Komárik nevét, mint olyan szerze tesét, ki életpéldájával tanított és mint olyan tanárét, ki tanításával példát adott a rábízott ifjúságnak arra, hogyan kell a régi fénynél ujszö- vétneket gyújtani a hit és a haza oltárán. A pécsi egyházmegye papságát, valamint a magyar tudományos életet nagy gyász érte: szombaton délután Budapesten meghalt dr Szőnyi Ottó pápai praelátus, a Műemlékek Or szágos Bizottságának előadója, a Központi Egyházművészeti Hivatal vezetője és a Pécsegyhásmegyei Egy- házművészeti Bizottság elnöke. Az egyházmegyének istenfélő, hűséges, jó papja volt, az országnak kutató műtörténésze, akit munkája, tudása emelt vitathatatlan tekintéllyé. Az életből való távozása országos nagy veszteség, mert az a munka, amelyet hosszú évtizedeken át annyi hozzá értéssel, lelkesedéssel végzett, országos viszonylatban is örök emléket állított számára. A gyász Szekszár- dot is érinti, mert itt is sokszor megfordult. Nagy része volt aszekszárd- belvárosi róm. kát. templom restaurálásának művészi irányításában és az ő előterjesztésére nyilvánította Magyar- országnak ezt a legnagyobb egy- hajós templomát a Műemlékek Országos Bizottsága. Dr Szőnyi Ottó az 1876. évben született Pécsett és az 1898. évben szentelték pappá. Egy évvel később püspöki levéltáros, majd szentszéki jegyző. Az 1906. évtől 1921-ig a pécsi jogakadémia tanára volt és mint ilyen a püspöki könyvtár és museum őre. Jogakadémiai tanárságának harmadik évében Pécs város múzeumának igazgatója lett és ezt a tisztséget akkor is megtartotta, amikor az 1921. évben Budapestre költözött, mert a Műemlékek Országos Bizottságának előadói tisztségével . bízták meg. Négy évvel később pápai kamarássá nevezték ki, 1929 óta pedig a Központi Egyházművészeti Hivatal vezetője, majd 1930 ban a páca egyházmegyei Egyházművészeti Bi- zottség alelnöke lett. XI. Píub pápa nemrégiben nevezte ki prelátussá. Irodalmi munkássága rengeteg és szinte felsorolhatatlan. Mint a műemlékek szakértője hihetetlen sokat dolgozott, mert műemlékek restaurálása nem történhetett nélküle. A megboldogult tudós holttestét Virág Ferenc pécsi pttspük nagy segédlettel szentelte be kedden délután Budapesten, ahonnan Pécsre szállítják és a temető kápolnájában tartandó szentmise után helyezik örök nyugalomra. A korszerű közszolgálat útja gyttjtőcimü hivatalos kiadványsorozat harmadik köteteként a belügyminisztériumban működő Közigazgatá8-ra. cionalizálási Bizottság most tette közzé „A tanyai közigazgatás rendezése" cimü müvet, melyben a ta- nyakérdésre vonatkozó adatgyűjtést és tanulmányokat bocsátotta a nyilvánosság elé. A kiadvány hivatalosan megállapított tényekkel kívánja sok százezer tanyai magyar sorsára a figyelmet felhívni és megteremteni a megfelelő légkört, az egységes közvéleményt a kormány munkaprogrammjának megfelelően a közeljövőben benyújtandó tanyai közigazgatási törvényjavaslat tárgyalásához. Megdöbbentő számok merednek itt elénk. Kb. 650.000 lélekről, — tehát két nagy vármegyével felérő lakosságról, — van itt szó, akik a belterületektől távoleső külterületeken laknak, jóformán minden közigazgatási gondozás nélkül. Hogy milyen mértékű ez az elhagyatottBág, azt szemléltetően mutatja az a tény, hogy amíg ezeknek a vidékeknek, — nagyrészt néhai Klebelsberg Knno jóvoltából, — 656 iskolájuk van, addig a közigazgatásról jelenleg mindössze csak 15 állandóan kintlakó tisztviselővel bíró közigazgatási vagy jegyzői kirendeltség gondoskodik, egészségügyét csak 18 hatósági orvos és 8 gyógyszertár, állatállományát csak 2 hatósági állatorvos gondozza, a hívek lelki életének godozására pedig csak 59 lelkészség szolgál. Táblázatok és térképek tárják az olvasó szeme elé a tanyás törvény- hatóságok külterületeinek jelenlegi mostoha állapotát, majd pedig a tervbevett megoldást, az orvoslás teljes részletességgel kidolgozott módját : a tervezett tanyakörzetek, szervek és intézmények beosztását. Az önmagukban is sokatmondó adatokat és szemléltető térképeket tanulmányok vezetik be, melyek sorában Alsó László a tanyai közigazgatás rendezésének alapelveit, Benisch Artur a tanyai közigazgatás területi rendezésének irányelveit ismerteti. Rajtuk kivül két statisztikus, Mozo- lovszky Sándor és Thirring Lajos járul hozzá a tanyakérdés megvilágításához, előbbi a külterületi lakotthelyek topográfiájáról, az utóbbi a külterületi népesség statisztikájáról irt tanulmányával. Kiss István» a tanyakérdés múltját mutatja be, egy tanulmány pedig a tanyakérdés megoldásának pénzügyi vonatkozásait ismerteti. A mű tehát nemcsak adatgyűjteményt tartalmaz, hanem a szerzők az adatokból a tanulságokat is igyekeztek levonni. Á tanyakérdés megoldásánál a szerzők első és legfontosabb lépésnek a települési és közlekedési viszonyok gondos mérlegelésével megállapított kikristályosodási pontoknak — a tanyaközpontoknak — kitűzését jelölik meg. Ezeken a kitűzött helyeken azután egységes terv szerint telepedhetnek le a közigazgatás, az egészségügy, az egyház, a kultúra, a gazdasági élet szervei és intézményei. Az értékes mü igen alaposan árajánlatok díjmentesen Saját telepei Saját raktárai • • Kedvező részletfizetésre is I Nutschenbacher Ödön és Fia (Cégtulajdonos: Mntacbenbachér Jenő bej. cég) kőfaragó-, sirkőraktára, műkő-, műmárvány- és cementáru- 286 készítő iparüzeme, tüzelő- és építési anyagok kereskedése Szekszárd, Horthy Miklós-ut 14-16-18. és Gróf Tisza István-ut 12. szám Fióksirkóraktárak : Tolna és Kskaad Kőfaragó munkák vállalása adott rajz és terv szerinti kivitelben is. Nagy és állandó raktár fekete svéd. syenit gránitok, olasz és erdélyi fehér és szürke, hazai vörös márvány, továbbá műkősiremlékek (modemek is), keresztek, virágvázákban és sirlámpákban, minden árban és kivitelben. Temetői munkák vállalása és kivitelezése vidéken is, u. m. utávésések, aranyozások, sir- és kriptaszegélyek és azoknak vasbetétes műkővel való leöntése kőszerüleg megmunkálva és leiényezve is, ugyanaz márványból Gránitból is. Cementárnk, úgymint kutgyürftk, kntrovások, bidcsövek minden átméretben, víztartályok, etető-, itató- és malac válvnk, építőkövek, kuttetők, oszlopok, cementcserép, sima és többszínű cementlapok stb. stb. minden e szakmába vágó munkák. Állandóan kapható friss portland és »Üstökös* fehér cement stockatur nád, gipsz, biber, dunakavics, dunahomok, bányahomok, kódara minden színben és szemesé- zetben, cementfesték, falburkoló csempelapok egyszinüek és többszínű mintázatokban. Vakolati kőpor úgymint sárga-, fehér-, rózsásán, vörös. Schamottégla (tűzálló) schamotthabarcs, szigetelő- bőr- éz kát- ranylemez, stb. stb. Paha és kemény tűzifa, ölenként és vagóntételben. ’ Dr Szőnyi Ottó prelátus tartotta. A Társaskörben ugyancsak társasvacsorival Ünnepeltek és Kálnay Béla főjegyző .besaélt a márciusi eseményekről. A róm kát. templomban a sientmisén, valamint ai ág. ev. templomi istentiszteleten ugyancsak testületileg vettek résit a hivatalok, iskolák, leventék.
