Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)
1937-03-10 / 18. szám
TÖLNAMEGYEI ÚJSÁG 1937 iinárcius 10.- 4 szerénységből volt olyan siükaiavu az azóta lepergett negyven év ered* ményeinek felsorolásában s az ezekből folyó következtetések levonásában. Másokról szólva, nem akart — magáról is beszélni. Én pótolom te hát némileg ezt a hiányt. Mint az intézet egykori történetirója, de, mint részvényes a egy másik helyi pénzintézet volt Igazgatóságának tagja, élénk figyelemmel kisértem a Szekszárdi Takarékpénztár ntolsó 40 éves működését is. Készséggel állapítom meg, hogy az 50 év ntán jött igazgatóságok egy hajszálnyira sem tértek el az elődök által oly mérnöki pontossággal kiszabott útról. HA volt mindenik az erkölcsi, Üzleti hagyo- mányokhoz. Kellően óvatos a hitel- megszavazásban, méltányosan knláns a betevők érdekeivel szemben. Igy- vált csak lehetővé, hogy az intézet ma is megállja helyét azon a szilárd alapzaton, amelyet a bölcs elődök keze rakott le. Nem épített légvára* kát a levegőbe. Nem kapaszkodott* a konjunktúra hamar szétpukkant léggömbjébe. S a beállt reakció, a gazdasági leromlás annyi'értéket elnyelő örvényéből elszánt erélyes kar- csapásokkal önerejéből igyekezett és jutott is, a most már ‘remélhetően vészmentes partra . ?. S éppen ebben rejlik érdeme, hogy annyi sok akadály ellenére is oda jutott. Verejtéken küldetem előzte meg ezt. v.Már negyven évvel ezelőtt..reá mutattam - könyvemben néhány' fővárosi s vidéki, pénzbőségtől fulla-' dozó intézetnek, a kisebb vidéki intézeteket elnyomni, megfojtani akaró versenyére. Még Erdélyből, Nagy-' azebenből is elárasztották a póm- ttgynökök a Dunántúlt s az itteni intézetek elkerülésével valósággal két ^kézzel csapkodták a látszólag olcsó hitelt a könnyelmű adósok fejéhez. A Szekszárdi Takarékpénztárnak mindég megvolt a. szükséges vissz- leszámítolási hitele, de amikor a vidék gazdasági fejlődése miatt mindinkább nagyobb lesz a pénzkereslet, , az intézet már 1893-ban inkább az önsegités eszközéhez nyúl, vagyis tőkeemeléssel teremti elő a szükséges pénzt, a gazdasági előhaladás lendítő erejét. Akkor még 400 darab részvényét, egyenként 150 forintos ráfizetéssel ' 1200 darabra emeli. Est az akkori réBivényszaporitó műveletet az intézet sikerrel viezi keresztül.. Csak 25 részvény maradt jegyzés nélkül s 8063 forint 20 krajcár nyereséghez jutottak a különféle tartalék alapok. S e részvények forgalmi értéke is legfeljebb annyit* változott, - hogy minden, akkor 600 forint érté-, két képviselő részvényből 3 lett s ezek mindegyike 250— 260 pengős ffprgalmLjárat ért eltmár a kibocsátás első évében. Sajnos, a világháború fölytán be következett külföldi tőkeelvonás min detf fővárosi és vidéki pénzintézetre rákényszeritette a gyakori részvény- higitást, amelynek vége a devalváció bekövetkezte után a .részvényösszevonás és elértéktelenedés lett. Kis és nagy intézetek az örvény szélére jutottak. Úgy jártak, mint a hajótörött ember, ki a partra úszással akar menekülni. Lehányja tehát mft gáról a felesleges ruhát s amikör nagynehesen partot ér, akkor veszi észre, hogy a levetett kabátjában ott maradt a bankóval megtömött bu- gyelláris is s most a nadrágzsebében maradt aprópénzére van csak utalva. A sok intézet, igy a Szekszárdi Ta karék pénztár is ebből a még meg maradt aprópénzből éldegél s . itt kezdődik éppen az előző s jelenlegi .vezetőség érdeme, hogy a — kevés- bői is meg tud élni. A most kiadott mérlegből örömmel állapítom meg, hogy az intézet túl van a krízis mélypontján. Az 1895. évi 243 785*04 forint alaptőke és tartalékalap saját vagyon az elmúlt évben 794 580 aranypengő. A szépen szaporodó betétek, — elhagyva az 1,470.000 kor. mélypontot, 2,112.000 pengőre emelkedtek, ami nemcsak a kihelyezés fokozását, a visssleszámi- tolási hitel csökkentését, hanem a tisztajövedelemnek 44.611 pengőről 56.184 pengőre emelkedését eredmé- nyeste. A most kiadott mérlegből minden részvényest megnyugtatóan emelhetem ki, hogy a mostani vezetőség méltányos osztalék nyújt ás s a tartalékalapok alapszabály szerint való dotálásán felül 28.690 pengő 34 fillér nyereség áthozásával a jövő eshetőségeivel szemben óvatos osztalék és tőkegyarapitó pénzügyi politikát folytat, igy nemcsak a romokat takarítja el, hanem minden lehetőt megtesz a tovább építő munka érdé* kében. A lezajlott ujabbi negyven év munkája Bem volt tehát meddő és eredménytelen az intézet történetében. Igaz, bogy ma az eredeti 400 részvény helyett 40 ezer részvény osztozik az évi nyereségen, de éppen ez mutatja, hogy az intézet, másokhoz viszonyítva, még elég jól úszta meg az általános krízist^ mert a ma részvényenként fizetett 70 filléres osztalék a 90 évvel ezelőtti ősrészvény 70 peDgős osztalékának felelne meg, vagyis az eredetileg 52 forint 50 krajcár, vagyis 105 koronával befizetett részvénynek 67, a valaha elért legnagyobb 1200 koronás forgalmi árnak, majdnem 6 s a jelenlegi 10 pengős névértéknek 7 percentes kamatozását jelenti. Mindezekből kitetszően bizalommal néahetünk az intézet jövője felé. Ha a vezetőség a mostanihoz hasonló buigalommal folytatja tovább épitő munkáját, a 10 év múlva bekövetkező 100 éves jubileum történetírója is megismételheti azt, amit én már ezelőtt negyven évvel leszögeztem, hogy a „Szegzárdi Takarékpénztár“ az őt életre hivó lelkes kornak méltó szülötte volt. Pénzintézett Központ Igazgató. A Szekszárdi Takarékpénztár tekintetes Igazgatóságának Szekszárd. A t. intézetük 90 éves működésének határkövénél visszatekintve az eredményekben, hazafias tettekben és közgazdasági értékek megteremtésében gazáig múltra, őszinte szívből kívánom, hogy a múlt példája s az ebből meríthető tapasztalások országunk, közgazdaságunk és hitelszeivezetűnk javára az Intézet gazdag jövőjét alapozzák meg. Budapest, 1937 február 24. Kiváló tiszteletiéi Katona Lajos. Üdvözlő táviratot küldött azonki vül dr őrffy Imre kincstári főtanácsos, volt országgyűlési képviselő, akinek atyja soká volt az intézet elnöke és nagyatyjának, valamint több rokonának is előkelő szerepe volt a Takarékpénztár fejlesztésében. Kívüle megemlékeztek még a Pénzintézeti Központ revíziós osztálya, a Pénzintézeti központ hitelosztálya, Sipos Ernő, az Egyesült Dunaföldvári Ta karék és Hitelbank vezérigazgatója, Strasser Béla, a Dunaföldvári Népbank vezérigazgatója és mások, akiknek üdvözlése nagy tetszést -váltott ki az ünneplő közönség körében. Végül választási aktus következett. A megürült felttgyelőbizottsági tagságokat báró Fiáth -Tibor földbirtokossal és ifj. Szeghy Sándor gyógyszerésszel töltötték be. A megválasztásért báró Fiáth Tibor mondott köszönetét, mig a részvényesek az ünnepi közgyűlés vezetéséért dr őrffy Gyulának fejezték ki köszö- netüket. A közgyűlés tagjai — mint az igazgatóság vendégei — aztán barátságos eszmecserére a Szekszárdi Kaszinóban gyűltek össze. Itt említjük meg, hogy a Szekszárdi Takarékpénztár részvényszél- vényei már most beválthatók Szék- szárdon az intézet pénztáránál,. Budapesten a Pénzintézeti Központnál, Pakson és Hőgyészen az intézeti fiókoknál, Tolnán a Tolnavidéki Polgári Takarékpénztárnál. HÍREK Ebben a hitben és meggyőződésben engedjék meg nekem, hogy egy kis anachronizmust kövessek el, vagyis hogy én, az intézet ötvenéves törté netének Írója, mivel a százéves jubileum alkalmával már úgy sem leszek itt, egy kicsit előre futva, már most gratuláljak ne csak a most lezajlott 90 év, hanem az ezután következő évek sikeréhez is s Isten áldását kérjem úgy az Intézetre, mint annak vezetőségére, tisztviselőire s minden részvényesére 1 Üdvözlő iratok és táviratokBodnár István klasszikusan szép és szaksznrü fejtegetései után soká i zúgott a taps és éltette a közönség . a vezetőséget, m»jd Szabó János el nők felolvasta a Pénzintézeti Központ M igazgatójának alábbi levelét: Csonka Magyarország nem ország, íEgész Magyarország — mennyországi — Vármegyénk közigazgatási bizottsága március havi rendes ülését f. hó 9 én tartotta vitéz dr Thu- ránszky László főispán elnöklete alatt, melyen a hivatalos tagokon kívül résztvettek gróf Apponyi Rezső, dr Bernáth Béla, dr Csapó Dániel, Döry Frigyes, báró Fiáth Tibor, báró Jeszenszky József és Schneider Gábor választott bizottsági tagok. Elnöklő főispán az ülést megnyitván, üdvözölte a megjelenteket. Az egyes szakelőadók jelentéseinek megnyug tató tudomásul vétele után a bizottság ülése véget ért. Az ülés után a gazdasági, adóügyi, gyámügyi, útügyi és népoktatásügyi albizottságok tartották meg üléseiket. TELEFON: 143 Szerdán,- márc. 10. Csütörtökön, márc. 11. OlLÁCfo .MOZI Igazgató: KRENNER JÓZSEF Az előadások kezdete: hétköznapokon: */»6 és 1l%9 órakor, vasár- és ünnepnap: 3, 5, 7 és 9 órakor Ronald Colntan főszereplésével: SZÖKÉS AZ ÜRDŰGSZIGETRŰL Kalandos történet A női főszereplő: Anlo Harding Fox és Paramount híradó — Bírói klnevezések.A Kormányzó ur Ófőméltósága dr Miszlay György szekszárdi törvényszéki jegyzőt Tamásiba, dr Muzsnay Lajos törvény- széki jegyzőt pedig Balassagyarmatra járásbirónak nevezte ki. — Változó8 az ügyészségen. Dr Kocsis Mihály volt tamási járásbiró szekszárdi királyi ügyész folyó hó 8 án hivatalát elfoglalta. — Tanítók küldöttsége a vármegye főispánjánál. A Tolnavármegyei Általános Tanítóegyesület 1936,. évi közgyűlésében — mint annakidején közöltük — vitéz dr Thuránszky László főispánunkat disztagul választotta meg. Az erről szóló művészi kiállítású díszes okiratot e hó 6-án a tanítóegyesület küldöttsége nyújtotta át Pákái Mihály elnök vezetésével a főispánnak. Pákái Mihály [ meleg szavakkal üdvözlé a főispánt, tolmácsolva a tanítóság szeretetét, tiszteletét és ragaszkodását. Főispánunk meghatva köszönte meg a tani tóság részéről őt ért kitüntetést és hálás köszönetének kifejezése mellett vette át a díszes okiratot, biztosítva a küldöttséget a tanítóság iránti jóindulatáról éa a tanítói munka megbecsüléséről. — Orvosi pályázati hír. A M. Kir. Posta Betegségi Biztosító Intézete pályázatot hirdet a lemondás folytán SsekBzárdon megüresedett kezelőorvos! állásra. A megbízást elnyerő orvos gyógyellótása alá az intézetnek Szekszárdon lakó tagjai tartoznak. A pályázat határideje ennek a hirdetménynek a közzétételétől számított 15-ik napon jár le, A pályázathoz csatolandók a 950^1937. sz. belügyminiszteri rendeletben felsorolt okmányok. A pályázat részletes feltételei a szekszárdi m. kir. posta- hivatal főnökénél tudhatók meg. Budapest, 1937 márciuB 5. AM. Kir. Posta Betegségi Biztositő Intézete. — Az általános közegészségügyi állapot január folyamán általában kielégítő volt, mert a hevenyfertőző megbetegedések száma lényegesen ke- vesbedett, az influenza sem lépett fel á megye területén járványszerüen, végül az egyéb gyakoribb megbetegedések : a meghűléses torok, légcső, lűdőhurutok sem fordultak elöia nedves időszakhoz mérten, a szokottnál nagyobb számban? A fertőző betegségek ellen.foganatosított óvóintézkedések eredményeképpen a hasihagy- máz, torokgyík? és vörheny* esetek száma máris erősen megcsappant, de azért az óvóintézkedések végrehajtó* sának szorgalmazása tovább is folyik, a torokgyík ellenes védőoltási' kötelezettséget Tolna vármegye alispánjának rendelete kiterjesztette aa egy évesnél idősebb gyermekekre és igy most a tavasszal már nem a 2 évesnél idősebb, hanem az 1 évesnél idősebb gyermekektől kezdve, egészen a 7 évesekig mindazok oltásra kerülnek, akik elérték az előirt* kort, illetve valami okból az előző évi oltások idején nem voltak beolthatók. A hasihagymás ellen is fokozott védő munkálatok indulnak meg a tavasz elején, a bacillusgazdák felkutatásának, a gyanús környezetben lakó védőoltásának s az ivóvizet szolgáltató kutak megjavításának, illetve uj kutak létesítésének szorgalmazása utján. A gUmőkórellenes B. C. G. védőoltások is rendszeresen tovább folynak a vármegye területén és remélhető, hogy ennek az oltásnak kedvező hatása 1—2 éven belül mutatkozni fog. — Jóváhagyás. A vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter Bál ványi Lajos oki. tanítónak a, bölcskei rk. iskolához tanítóul megválasztását 2 jóváhagyta.
