Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)

1937-03-10 / 18. szám

2 TOLNAMEGYEI UJSÄG megásó uzsora uralmának eleje vétessék, hanem mind a betevők betett tőkéjűkből, mind pedig az alaptőkét fedezők (részvényesek) a oefolyó jövedelemből anyagi hasznot reméljenek és kapjanak, mert csak ilyen elvek alkalmazá­sával válhatik intézetünk igazi hivatásához és rendeltetéséhez híven, vármegyénk 'és városunk közgazdasági fejlődésének előmoz­dítására oly fontos segédeszközévé és mozgató erejévé. “ Ily előzmények után, 1846 április 18-án tartották meg óriási érdeklődés mellett as alakuló közgyűlést, ahol kimondották, hogy 400 darab rész­vény h 100 frt névértékkel bocsát- tatik ki. A 400 drb részvényt 113 an jegyezték ‘le. ők voltak a tulajdon Jképpeti alapítók, kiknek élő utódai még ma is hűségesen s változatlan biza lommal ragaszkodnak vár­megyénk és városunk legré- ' gibb, ma már 90 éves önálló és független »öreg Takarék* - jához. Az alapitáB idejében még .az elő-; jog viVOtt a joggal, türelmetlenség, előítélet a felvilágosodással, százados hagyomány a haladni vágyás széllé' mével“ — írja Bodnár István jeles irénk intézetünk 60 éves történeté Den, de... a Széchenyi által elvetett mag csirája kezd kifelé nőni a szi- ' . vekből... A szunnyadó közgazdasági erők felszabadulnak ... 1 hold I. osztályú földnek még csak 90 frt, 1 hold II. osztályú fö'dnek még csak 60 frt, 1 hold III. osztályú földnek pedig csak 30 frt volt az ára. £zután azon ban igazi vagyonérték lesz A jobbágy- rendszer, az ősiség terhe 1848-ban lefessük -róla teljesen, 'de nő a hitele és ezzel megsokszorozódik értéke. A pénz teljesíti közgazdasági kötelessé­gét : ipart, kereskedelmet teremt és ezek viszont pénzt, melynek szűk lesz a ládafia, a szekrények feneke, a Szalmazsák nem nyújt biztonságot s mivel gyümöloBÖzés nélkül heverni hem akar ... a lelkes kor segít rajta: életre hívja a pénzintézeteket - ... igy a Szegzárdi Takarék- pénztárt is, az országban a i 22-iket, városunkban és vár­megyénkben az elsőt. A közönség élénk érdeklődése kö­zött 1846 november 1 én á városháza egy szűk szobácskájábán — a mos­tani ügyészi helyiségben — hivata­losan is megnyílik. Az első betevő Szekszárd városa 42 frt 24 kraj­cárral. A kölcsönkérők száma mindinkább szaporodik... A vezetők a kölcsön­kérelmeket azonban majdnem hajszál- haBOgatásig menő pontossággal bírál­ják el. Puritán jellemükre és erkölcsi nézetükre élénk világot vet, hogy a legtöbb kölcsön megszava­zásához jellemet és szorgal- < mat bizonyító okmányok csa- tolását is megkövetelik, mert a takarékpénztári intézmény­nek magasabb erkölcsi célt és rendeltetést tulajdonítanak. A konzervatív felfogáson kívül, a minden tekintetben lelkiismeretes és pontos vagyonkezelés, a tisztesség es osstalékadás, mindinkább jobbhang- zásuvá teszik intézetünk nevét. A bizalom egyre hő, ugyannyira, Thogy a vármegye már 1869 február-26-án elhatározza, hogy az ÖSBzes megyei, bírósági és telekkönyvi letétéket a Szegzárdi Takarékpénztárnál helyezi el gyümölcsöztetésre. 1873. évi május havában teljes erő­vel kitör a nem szilárd alapokra fek­tetett üzletet, — a spekulációra ala­kult vállalatot elsöprő általános krach, — a kolerajárvány és ínséges ter­més, melyek az ország pénzügyeit is válságba sodorták. Intézetünk e nehéz időt saját erejéből, minden külső segítség nélkül áílotta ki és a válsá­gos napokban nemcsak, hogy felmondás nélkül fizette vissza a betéteket, hanem 'még egyes vármegyei pénzintézeteken is nagyot lendített, leszámítolván nem egyszer. — na­gyobb összegű váltóikat. 1869-ben ügyanis már 3 hitelintézet, 1872-ban 'pedig már 8 takarékpénztár és 3 takarékpénztárral egyesített önse­gélyző egyesület alakult vármegyénk­ben. Az 1885. év, helybeli verseny­társat is hozott. A Tolnamegyei Ta­karék és Hitelbank megalakul, ami azonban az akkori vezetőséget nem­csak hogy nem rettentette meg, sőt a részvények jegyzésére saját helyi ségét is átengedte, b a verseny elle­nére továbbra is hü maradt a 38 éven át alkalmazott elveihez. Az 1887. év újra próbára tette erejét és életképességét. A vármegye megosztotta pénzét a két helybeli pénzintézet között, ezenkívül 235.000 forint, jobbára állandó betét vonatott el és ezeken felül még nagyobb ősz szegü hagyatéki pénzt is ki kellett fizetni, úgyhogy az ezévi tőkevissza- fizetés 875.554 forintot tett ki. Sokszor szemére vetették a vezető­ségnek óvatos, konzervatív üzletpoli­tikáját. Ez azonban mindig — most is — helyesnek bizonyult, mert nem­csak ezt á tekintélyes összeget tudta önerejéből visszafizetni, hanem még az egyre fokozódó hiteligényeket is kielégítette. 1891-ben a filoxera pusztításának hatása kezd kibontakozni ; jöttek a csapásos esztendők, amelyek a gazda- közönséget szokatlanul nagy hitel- keresésre kényszeritették. 1896 ban a milleniumi esztendőben, 50 éves intézetünk, már a Fittler Kamill hír­neves budapesti műépítész tervei sze­rint 85.000 forint költséggel megépí­tett jelenlegi székházunkban műkö­dött. Ezt a történelmi visszapillantást Bodnár István, a „Szegzárdi Taka­rékpénztár 50 éves története“ cimü munkájából merítettük, melyből vé­gezetül szÓBzerint idézzük; *... ha valaki bizonyos ma­gaslatról végigtekinti ennek az 50 esztendőnek tanulságos történetét, időt szentel szeréuy intézetünk működésének át­tekintésére, számbaveszi azt a jóttevő hatást, melyet a Szeg 1937 március.-1-0, zárdi Takarékpénztár kezdet­ben a felszabadult jobbágyság, később az adóssággal terhelt kisbirtdkososztály mitel és igy megélhetési viszonyainak ja­vítására gyakorol; látja ha tását ipdrra, kereskedelemre, tetemesebb összegű kölcsönei- vei üdvös befolyását a nagy­birtok okszerű művelésére és legkivált nem feledi el azt az áldásos jótékonyságot, mely- lyel tiszta jövedelmének jelen­tékeny részét filantropikus, hu­manitárius és közművelődési célokra juttatta, — azt hiszem kész örömmel ismeri el, hogy ez a szerény intézet a nagy­nevű alapítók nemes szándé­kához képest mindenkor hiva­tása magaslatán állott s az általam csak imént vázolt lel­keskornak méltószülötte volt*. Hálatelt szívvel és teljes elismerés­sel emlékezünk meg nemcsak áz ala­pító, első részvényesekről, hanem ‘a későbbiekről is, akik a felajánlott uj kibocsátású részvényeket jegyezték, mert meg voltak győződve arról, hogy pénzükét tisztes osztalékot biz­tosító papírba fektetik. Hálás köszb- netünket fejezzük ki az irántunk ta­núsított bizalomért Tolna vármegye, Szekszárd megyei város ős körzétüiík községei közönségének, a vármegye és város vezetőségének, biztosítva őket, hogy a reánk bízott magán- és közpénzeket továbbra is hűséggel -fogjuk megőrizni, s azokkal a köz­gazdasági, emberbaráti és jótékony célok szem előtt tartásával fogunk ezután is sáfárkodni s a hiteligény- léseknél múltúnkhoz híven, mindig a legelőnyösebb feltételekkel fogunk a közgazdasági élet rendelkezésére állani. Intézetünk kilencvenéves történe­téhez tartozik annak a felemlitése is, hogy a részvényesek osztalékára kifizettünk az 1846—1898. években 550136 forintot, 1899—1924-ben 1,403.000 arany koronát, 1925— 1936. évben 404.000 pengőt, Össze­sen 3,288186 pengőt, közadókra és illetékekre 1846—1898. években 256 129 forintét, 1899—1924-ben 626 107 koronát, 1925—1936 ban 425 598 pengőt, összesen 2,162.853 pengőt, köz- és jófébonycélra a 90 év alatt összesen 139.550 pengőt. Az elnök sajnálattal jelentette az után, hogy Boross Zoltán, a felügyelő ‘bizottság tagja, 1936 április 3-án, dr Baumgartner József, a hőgyészi fiók vezetője 1936 október 23-án elhunytak. Szomorúsággal közölte, hogy Tóth Károly, a Szekszárd— Bátai Armentesitő és Belvizszabátyozó Társulat ny. ig. főmérnöke, az 1891— 1923. évig a felügyelőbizottság és igaz igatóság tagja, 1936 október 13-án, szép és eredményekben gazdag élet után eltávozott az élők sorából. Em­léküket és érdemeiket jegyzőkönyv­ben örökítette meg a közgyűlés. Jelentette továbbá az elnök, hogy Bajő Pál ny. főszolgabíró, korára és egészségére való tekintettel, fel-« Ugyelőbizottsági tagságáról lemondott. Ügybuzgó és lelkiismeretes köteles­ségtudással végzett munkálataiért a közgyűlés hálás köszönetét mondott. Végül örvendetes tudomásul szolgált, | hogy St. Boda László főkönyvelő, akinek 30 éves szolgálati ideje lejárt és aki mindenkor pontOB és hozzáérts tisztviselője és hűséges sáfárja volt az intézetnek, a Vele történt meg. állapodás értelmében továbbra is^j intézet szolgálatában marad. Az 1936. évi jelentés ismertetése során jóleső érzéssel jelentette »« el. nők, hogy a betéteseik bizalma 'váltó- zatlanul maradt, sőt újabbakkal nö­vekedett, amely számokban kifejezve annyit jelent, hogy az 1,400.000 P.g mélypontról a betétállomány 1936 december 31-ével 2,102.000 P-re emelkedett, vagyis a növekedés 632 000 P. A betétállomány ezen ör­vendetes emelkedése lehetővé tettes kihelyezések fokozását úgyhogy ti 1935. évi 3,572.000 P-vél szemben áh állomány 3,892.000 P-re emel. kedStt. Az Intézet betétállományának összege a legnagyobb a vár­megye pénzintézetei között Tavaly egymillió pengőnyi yüj ki- helyezése volt á Takarékpénztárnak, ami 300.000 pengővel mufta félül as előző esztendő eredményét. Es úgy vált lehetővé, hogy hatalmára összegű visszafisetések voltak és ezeket si­került kihelyezni. Eszel a hatalmas múltú intézet ]ujbÓl egymillió pengőt vitt hété a Vármegye gazdasági éle­tének vérkeringésébe. A multévi 44.811 P-s tiszta nye­reséggel lsemben 56.184 P az 1936. évi tiszta nyereség. Az intézet paksi, hőgyészi és 'deósi fiókjai, valamint az érdekkörükbe tartozó Tolnavidéki Polgári Takt- rékpánztár is kedvezőbb eredmé­nyekről számoltak be. Ismertette esután as elnök .az in­tézet mérlegét, a Takarékpénztár va­gyonát, terheit, nyereségét, amelyből 40.000 darab 10 pengős névértékű részvény osztalékára 7%, azaz 28.000 pengőt fordítanak, jelentékeny össze­geket tartalékoknak és 1500 pengőt fordítanak jótékony Gálokra­Ebből 1000 pengőt kapnak Szék- szárd szegényei, az Egri Korma alap­ján, 500 pengőt pedig az iskolák és egyéb kultúrintézmények. Szabó János elnök nagy tetszés­sel fogadott beszéde és as éljezás lecsillapodása után Bartal Aurél fel­ügyelőbizottsági elnök terjesztette elő a felügy előbisottság jelenté­sét, melynek alapján a közgyűlés az igazgatósági jelentést és a zár­számadást elfogadta és hozzájárult a nyereség felosztására vonatkozó ja­vaslathoz. Általános figyelem köst állott sió- lásra dr Perczel Béla alispán, aki a következőket mondotta: Dr PerczelBéla alispán beszéde A vendég jogán kérem, hogy egy rövid percre igénybe véve szives türelmüket, felszólalhassak egyrészt azért, hogy megköszönjem igazgató­sági elnök ur üdvözlő szavait, más* részt azért, hogy úgy Tolná vár- megye, mint a magam nevében én is köBzöntsem a fennállásának 90 évét ünneplő Ssekszárdi Takarékpénztárt. Igazgatósági elnök ür a zárszáma­dás kapcsán a közgyűlés elé ter- I jesztett jelentésében megemlékezett Most segíts gyenge őszi vetéseiden ­PÉTI SÓ -»a I fejtrágyázással ! ZZ B e s z e p Bonyhádi Davidovics Testvérek Dombóvár: Reich Ignác Dunaföldvár : Deutsch István Keszőhidegkut: Ausch Mór és Fiai ezhelöi Kölesd: Ausch Mór Paks: Girst József ng Szekszárd: Schneider Elemér Tamási; Taubner Géza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom