Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)
1937-03-06 / 17. szám
XIX. évfolywn. Szekszárdi 1937. március 6. (Szombat) 17. szám* 0 IH.TKNKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TfttSAPAIIZnija» m Szerkesztősé« és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonazám: 35 1 Előfizetésidifi Egész évre _ 13 pengő !|| Félévre-----------6 pengő Fe lelős szerkesztő: Hirdetések Árkii BLÁZSIK FERENC A' lap tqegjelenik minden szergón és szombaton. Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közleményeit a szerkesztőséihez' küldendők.! A legkisebb hirdetés dl|s 1*50 pengő. — A'Waletés-egy 60 mHUmétsr '«éles haséban mllllmélersoronként 10 Altér. Mlléstkeresőknek 80 ssézalék kedvezmény. A hírrovatban elhelvosett reklém-. ellegyzésl, családi hír, valamint nyUUér'Soronkénl 60 fillérbe kerUl. A miniszterelnök o korszerű Rözlaazsattaíi Éppen egy esztendeje annak, hogy néhai Gömbös Gyula megnyitotta as első Közigasgatási Továbbképző Tanfolyamot. Most március l-én kezdődött a*második tanfolyam és Darányi Kálmán minister elnök a megnyitó ünnepségen mondott beszédében ró szeire bontotta közigazgatásunknak ezt a nagy fontosságú kérdését, megvilágítva azokat a lehetőségeket, amelyeket a tanfolyamtól várni hhét s amelyeknek céltudatos kihasználásával nagymértékben fejleszthetjük ás modernné tehetjük az állami igazgatásnak a haladó kortól itt-ott elmaradt rendszerét. Minden nemzet alkotmánya annyit ér, amennyit közigazgatása meg tud valósítani a kitűzött célokból — mondotta a miniszterelnök. A törvényhozó akarata és a kormány elhatározása a tisztviselők munkáján Jbe- resztül válik valósággá. A szociális, közegészségügyi és kulturális elgondolásokat csak úgy lehet a való élet területeire átvinni, ha olyan szak képzett magas műveltséggel biró tisztviselői karral rendelkezünk, amely önálló intézkedésre képes. A köz- igazgatás feladatai fokozatosan növekszenek és ezek a feladatok egyre magasabb teljesítményt kívánnak a köztisztviselőktől. Éppen ezért minden állam arra törekszik, hogy a maga munkásait ezeknek a követelményeknek megfelelően kiképezze. Ennek a munkának kétféle megnyi latkozása van. Az egyik, hogy az állam megkívánja a leendő tisztviselőktől az elméleti és gyakorlati tu dást, a másik, hogy a már állásban lévő tisztviselőknek folytonos továbbképzéséről, a kor színvonalán maradásáról gondoskodik. Külföldön ennek a törekvésnek számos példáját látjuk és ismerjük is az elért eredményeket, azonban a külföldi példákat szolgai módon utánozni nem kívánjuk, mert a magyar Köz- igazgatási Tanfolyamnak minden vo natkozásában és működésében ma- gyárnak kell maradnia. A tanfolyam értelme és jelentősége abban van, hogy mindazon eredményeknek tanul- iságait, amelyeket az egyez nagy igazgatási ágak programjának megváló aitásakor a kormány elér, összefoglaló előadások keretében továbbadja a fiatal tiszt viselőknek. Az «fontos, hogy ezeket az ismereteket a hall gatók első kézből kapják, olyanoktól, akik napi munkájuk-során fame- rik meg munkájuk mesterségbeli ne- hésségeit. Az- előadásakat magában- foglzló könyv azoknak a számára készül, akik a tanfolyamon nem leheltek jelen, így azonban annak ápyzgát egységesen összefoglalva meg tamer hetik. Kétségtelen, hogy racionalizálásra bizonyos vonatkozásokban saükáég van, ám a magyar közigasgatási szervezet olyan adottságokkal rendelkezik, amelyeket egyszerre lebontani nem lehet, bármilyen tökéletes rendszer kedvéért sem. A helyes ut az, amelyet a kormány is követni kíván, fokozatos, de állandó javítással keli közigazgatásunkat a mai élet köve telmányeinek átalakítani. Ai elvégzendő munkának irányító alapgondo lata pedig az kell legyen, hogy az osak alulról felfelé haladhat. Ést szolgálja például a községi igazgatásnak fo lyamatban lévő átszervezése, de számos más rendelkezés is a széles alapokon nyugvó átalakítás jegyében született. A falusi kislakások adómentesítése, a minimális és a maximális munkaidő megállapítása, a távolA Tamási községben nemrég megejtett biró és elöljáróság! tagválasz- tással kapcsolatosan megyei laptársunk ferde beállítású híreket közölt. Ezekre vonatkozóan az .alábbi értesülést szereztük: A Tamási általános tisztujitás• nál nem az ellenzék győzött, hanem a község lakosságának józan és ’ a politikai pártoskodást inár nem kívánó óriási többsége válasitotta meg «sokat, akik újra tisztséget nyertek. A megválasztottak nem az ellenzék soraiból, hanem a község polgárai naksoraiból kerülnek ki, akik nem keresik a gyűlöletes politikai harcokat, hanem megértéssel és szeretet tel ak«rnak dolgozni Tamási községért. A birói állásra Ambrus Pál községi-bírót, a NÉP Tamási községi elnökét választották meg és az elöljáróság tagjainak csaknem fele a Pár nap óta meglehetős izgalommal tárgyalják a szekszárdi iparosok Szabó Gyula volt ipartestületi elnök hivatalos formában tett intézkedését, amellyel a szekszárdi pénzügyigaa- gatóság figyelmébe ajánlotta egyes helybeli iparosok adójának a felemelését. Szabó Gyulának ez a gesztusa különösen azért váltott ki nagy ellenérzést, mert bizalmas beadványa olyan iparosok ellen irányul, akik vele szemben foglaltak állást és nincsenek vele egyforma politikai véle ményen.'Bgyetőre még szinte* tanács- * talanul áll a helyi iparostársadalom ezzel a példátlan üggyel szemben, amely óriási meglepetést okozott Szabó Gyula barátai közt is.-Az iparosok -kőét kézen forog a | síóbanforgó intézkedés másolat», | amelynek szövege a * következő: eső tanyákon a falusó posta járatok szervezése, a Zöldkereszt-akció fejlesztése, mind-mind a korszerű ét gondolások megvalósítását jelenti és idetartozik a telepítési akció és a hit- bisományi reform is. Darányi Kálmánnak, a belügyminisztérium dísztermében elhangzott megnyitó szavai rávilágítottak a; közigazgatás munkájának a nemzet éle tében való nagy jelentőségére. Azok az irányvonalak, amelyeket a kormány « vezetésre mindenképpen alkalmas tisztviselő kiképzésnél megái lapított, széles területre kiterjedő megfontolás eredményei. S ezért a közvélemény bizakodó türelemmel ▼árja a közigazgatás-racionalizálási munkálatok további eredményeit. NÉP tagjainak sorából került ki, miért is minden ezael ellenkező állítás valótlan. Vannak az elöljáróságnak más pártállásu tagjai is, de as egész elöljáróság osztatlanul elismeri, hogy a kormány mai politikája esak áldást jeleni a falusi.lakosság részére, a legnemesebb törekvések vezetik a kormányzatot, -«mély munka nyomán áldás és béke fakad, miért is ezt az alkotó, békés munkát akarják mind annyian követni, mert egy fejlődő község, járási székhely életében osak a szeretetteljes megértéssel irányított munka nyomán lehet alkotó munkát végezni. Ez a valóság és minden ezzel ellentétes állítás és olyan színe• zet, hogy az egész elöljáróság a legnagyobb politikai ellenszenvvel viseltetik a kormányzat iránt — valótlan. Szekszárdi Ipartestülettől. 65—1937. sz. Tekintetes Magyar Királyi Pénzügyigazgatóság Szekszárd Ipartestületünk hivatalos helyisé gében megjelent több tagunk, akik az ipartestület segítségét kérték abban, hogy a közssállitásokban résztvevő iparosok adója az általuk végzett munka arányában felemeltessék, míg azon iparosok adója, kik köz tudomás szerint közmunkákban nem vehetnek rését és iparuk, így keresetük is évről- évre csökken, rögzített adójuk hivatalból ne legyen felemelve. Abban az esetben, ha ezen1 iparosok rögzített adóalapjukat felmondanák, úgy adójuk megállapításánál fenti körülmények figyelembe legyenek véve. Fentiekre hivatkozással tisztelettel kiWöljUk, begy az élmttlt évben a szekszárdi'lakUnyaépitkeaésnél a következők végeztek tudomásom szerint jelentősebb munkákat: Heidt Dömötör, Theisz Lőrinc, Hirt Ferenc, Potyondi Lajos, Fischl László asztalos mesterek oiroa 30.000 pengő, Fasz Lajos és Hradek K. Lajos bádogos mesterek circa 20.000 P, Debulay Imre lakatos circa 25000 P, Zámbő János és Társa, Pozsgay János lakatos mesterek oiroa 17.000 P, Fusz Ferenc üveges mester, Róth Andor kárpitos mester, valamennyien szekszárdi lakosok. Tisztelettel közöljük, hogy a számadatok helyességéért felelősséget nem vállalhatunk, mert az építtető eég elszámolásaiba betekinteni nem állott módunkban. Az ipartestület békéjére tekin• / tettel tisztelettel kérjük ezen ( bejelentésünket, mint \ szigorúan bizalmast kezelni. Tisstelettel: (Aláírás) Szabó Gyula s. k. jegyző. ipart, elnök. Az ipartestületi elsőknek ez a beadványa január hó 23-án kelt és Akkor küldetett el a szekszárdi pénz- ügyigazgatóaágboz. Négy nappal később, vagyis január hó 27 én készült azután az a jegyzőkönyv, amelyre a pénzügyigazgatósághos intézett ügyirat hivatkozik. Abban a helyzetben vagyunk, hogy ennek a jegyzőkönyvnek a másolatát is közölhetjük az zlábbiakban: Jegyzőkönyv. Felvétetett a szekszárdi iparteittt- let hivatalos helyiségében 1937 január 27-én. Jelen vannak alulírottak. Rottkay Árpád és Béttelhétm Rezső ipartestületi tagok, valamint a többi aláíró kérik az ipartestület segítségét, hogy mint érdekképviselet hasson oda, hogy azok az iparosok, akik a legtöbb közmunkát készítik, az adófizetési kötelezettségükből is hasonló arányban vegyék ki részüket. Kérik továbbá az ipartestületet, hogy ezen iparosok neveit és az általuk készített közszállitásokat közöljék az illetékes adóhatóságokkal. Kmft. Szabó Gyula s, k. ipt. elnök, jegyiökönyrvoaeW. Bettelheim Rezső s. k. Rottkay Árpád s. k. Lerch János s. k. Gerstl Andor s. k. Makrai József s. k. Kettinger János s. k. A szekszárdi iparostársadalom minden rétege érthető felháborodássá! tárgyalja ezt az esetet, mert Magyar- országon páratlan dolognak tartják, Ml az igazság a Tamásiban tartott tisztujitást Illetően ? A szekszárdi Ipartestillet volt elnöke egyes Iparosok adóidnak emelését körte
