Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)

1937-03-03 / 16. szám

IX. évfolyam. i&MtmAUj&i !937 raárciii8 3. tolnamegvei _MUM A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE HIVATALOS LAPJA •* ' -r ' ■< ■ 1 Felelős szerkesztő: John Sándor vm. g. e. igazgató Szerkesztőség: Szekszárd, Vármegyeház. Telefon: 125 A Tolnavármegyei Gyümölcstermelők Egyesülete y ; ' > 1936. évi jelentése A Tolnavár megyei Cry ttmöl őster­melők Egyesülete már 1933-ban meg- alakult. Sok neháasággel kellett ak­kor is már megküldenie, hogy egy­általán fenntarthassa magát. ’ 1936. év februárjában a vármegye áldozat- késasége megengedte, hogy a föld* mivelési kormány gyümölestermelési saakembert állítson a termelők mellé. Ei teremthette meg a kapcsolatot a gyümölcstermelők és ai ország vezető Bankemberei között. Aa egyesület célja, hogy a me­gyében előmoiditsa az egységes gyü­mölcstermelést, védekezést és értéke­sítést. Hogy hol milyen gyümölcsöt ter­meljünk, arra két szempont irányadó: 1, értékesítési (szállítási) lehetőségek, 2. kedvező termesztési viszonyok. Az egyesület a megye területén három értékeBitési gócpont szerint szándékozik irányítani a gyümölcs­termelést : 1. Dunafölduár—Paks (vasút, hajó) Budapest felé. Cseresznye, meggy és szamóca. 2. Keszőhidegkut körngéke(va&ut) Budapest felé. Téli alma és körte, tlió, mandula. 3. Szekszárd vidéke (vasút) Bu­dapest felé. Téli alma, mandula, dió, a helyi és környéki piacra őbzí barack is. Hangsúlyozzuk, hogy a fenti kép csak nagyvonalú. Élesen nem lehet a termelés irányát megadni. Mindig kell alkalmaskodni a ssükebb helyi viszonyokhoz, de legfőképpen a ter­melő személyéhez. Hogy mennyire érdemes a megyében a gyümölcster­meléssel foglalkozni, bizonyítja az a aok-sok vágón gyümölcs, amely a fővárosba ment, illetőleg az ország határát hagyta el. Hogyan törekedett az egyesület ki­tűzött célját az elmúlt évben meg­valósítani. Állandó kapcsolatot tar­tott fenn a termelőkkel. Szakembere a helyszínen díjtalanul kereste fel a gazdákat, 124 kiutazása alkalmával közel 400 termelőt. Ott beszélték meg az egyes gyümölestermelési kér­déseket, sokszor olyan apró részlet- kérdéseket is, amelyeket Biakköny- vekben nem találtak meg. Ilyen ki­utazások alkalmával beszélte meg az egyesület szakembere a gyümölcs­termelő gazdával, hogyan végezze a koronaápolási és tisztítási munkákat. Hogy milyen gyümölcsfát telepítsen, hogy az ott kifogástalanul fejlődjék. Hogyan ültesse el a fát és hogyan metssze meg. Hogyan orvosolja beteg, terméketlen fáit. Mit csináljon az ér­téktelen, hitvány nyári gyümölcsöt termő fáival, amelynek gyümölcsét nem tudja eladni vagy csak nagyon olcsón. Az idén körülbelül 2500 ilyen gyümölcsfát oltottak át a termelők aa egyesület szakembere tanácsára nemes téli gyümölcsre. Az esedékes gyümölestermelési munkákról az egyesület állandóan körlevélben értesítette tagjait, hogy a munkák idejében elvégeshetök le­gyenek. Hiába permetezünk a leg­jobb permetezőszerrel, ha aat nem idejében csináljuk, csak félmunkát végeztünk és csak elkedvetleníti a gazdát a további munkától. Az egye­sület itt megfigyeli pl, az almamoly rajzási idejét és nem általánosságban, hanem a helyi viszonyoknak meg­felelően tájékoztatja a gazdákat a védekezésről. Ezt nem tudhatja meg a termelő a szakköoyvek és folyó­iratok utján, mert azok általános ada­tokat nyújtanak. Szatmárban például máskor rajzik az almamoly, mint itt. Az elmúlt évben nálunk az almamoly legerősebb rajzása augusztusban volt. A termelők annyi reklámot kapnak a mindenféle készítményekről, hogy maguk sem tudják melyiket válasz­szák. Az egyesület igyekezett tiszta képet nyújtani körleveleiben a véde­kezési kérdésekről. A bonyolult és sokféle permetezősserek közül csak a legegyszerűbbet ajánlja, azt amely házilag is elkészíthető. Kiutazásain és körlevelein kívül az egyesület kiadvány füzeteivel is se­gítségére volt a termelőknek. írásban 90 termelő fordult az egyesülethez szaktanácsért és ezekre az egyesü­let mindig kimerítő választ adott. Az elmúlt év folyamán a tagok száma 63-ról 283-ra emelkedett. Hét községben helyi megbízottat szervezett az egyesület. Velük a leg szorosabb kapcsolatot tartotta fenn. Védekezőszereket is bízott rájuk, hogy a tagok bármikor kedvezmé­nyes áron, esetleg hitellel is hozzá­juthassanak. ők írtak szaktanácsért olyan tag helyett, akinek körülmé­nyes egy levél megírása. Bonyhád községben az egyesület állandó szakmunkást foglalkoztat, aki a gyümölcstermelő gazdáknál az esedékes gyümölcsfaápolási munkákat elvégzi. Szekszárdon is dolgozik már egy ilyen szakmunkás. Az egyesület már eddig négy köz­ségben tartott gyümölcsfaápolási tan- folyamot és pedig: Nagydorogon, Dunaföldváron, Ujdombóváron és Bá- tán, összesen 12 napon át. Ezenkívül hét községben tartott előadást: Györköoy, Alsónyék, Kötesd, Báta, Kurd, Tolna és Dombóvár. A tan­folyamokat, illetve előadásokat rész­ben a Földmivelésügyi Minisztérium, részben pedig a Tol na vármegyei Is kolánkivüli Népművelési Bizottság megbízásából tartotta aa egyesület. A gazdák részéről nagy érdeklődés mutatkozott irántuk. Ezek a tanfo­lyamok, illetve előadások főképpen gyakorlati irányúak. A résztvevők a tanfolyam vezetőjével együtt végzik el az összes gyümölcsfaápolási mun­kákat egy közeli gyümölcsösben, melyet a gazdák szívesen ajánlanak fel erre a célra. Sor kerül ilyenkor a gyümölcsfák tisztogatására, metszé­sére, trágyázására, permetezésére Btb. A helyszínen készítik el a permet- levőket: mészkénfőzetet, bordói levet Btb. A tanfolyam befejezésével rövid Útmutatót kap minden hallgató a tanultakról, sokkal könnyebben tudja elkészíteni már akkor a gazda a permetlevet vagy megmetszeni a gyü­mölcsfákat, ha azokat már látta, hogy hogyan kell helyesen elvégezni és maga is csinálta a tanfolyamvezető irányítása mellett. így később az Út­mutató szerint is eligazodik. Hat községben az egyesület kölosön- i adta permetezőgépeit a gazdáknak, | hogy a kisebb termelők is használ­hassanak gyümölcsfákhoz alkalmas magasnyomású gépet. A yédekezőszerek és a gyümöcsfa- ápolási eszközök, permetezőgép stb. beszerzésénél az egyesület 5—10% kedvezményt biztosított az egyes cégeknél. Megállapodást kötött a megyei és környékbeli nagyobb fa­iskolákkal, hogy tagjainknak az ár- jegyzéki árból 20 */0 engedményt nyújtsanak gyümölcsfarendeléseiknél. A faiskola a szerződés értelmében osakis I.'osztályú fákat adhat ki. A megrendeléseket az egyesület ellen őrzi, hogy a tagok kifogástalan árut kapjanak. Az egyesület egyes tagok- bak féléves hitelt is nyújtott gyű­mö’csfarondeléseiknél. A gyümölcstermelés továbbfejlesz­tésén is igyekezett munkálkodni és pedig két helyen végzett permetezési és sebkezelési kísérleteket. Ezekről a gyümölcstermelők hivatalos lapjá­ban, a Magyar Gyümölcs-ben szá­molt be. A megye területén kívül a gyü­mölcstermelés nagyobb eseményeinél az év folyamán három ízben kép­viseltette magát az egyesület: Kecs­keméti Hírős Héten, Balatonfüred.- flirdői Gyümölcs és Borhéten és a. Kaposvári Gyümölcskiállitáson. Csapó Gyula várni, gyümölcstermelésé intéző. GőzeKe-é! fűtési szén salgótar­jáni kocka, darabos vagy tojás brikett az Egyesület révén megrendelhető. Ugyanott gabonás zsákok, ponyvák és kötöző zsine­gek megrendelhetők. Pétlsó és kűllfflfitrűsya s Szekszárdon, az egyesület révén, kisebb tételekben is. Mindenféle MZtOSltlSl Üfiyben, mint tűz, jég, általános és állatbiztosításnál készséggel rendelkezésre áll a gazdáknak egyesületünk biztosítási főképviselete. , Eladó 6 darab (2 közülük vem­13—21 hónapos llwAlf hes, import bi­kától) Bernrieder József középhidvégi gaz­daságában, u p. Kötesd. PlaHÁ* 1 darab „Pannónia“ ElállVI • traktor-eke, 6-os és egy darab H. S. eke, traktorhoz, mély szántásra, 3-as. Mindenféle vetOmot aíres rezhetŐ. Mezüguzdnsítsi lépek, gyártmá­nyúak, az egyesület révén beszerezhetők. Meghivő. A Szekszárdi Borvidék! Bortermelők Állami Ellen­őrzés alatt álló Pinceszövetkezete hetedik év! rendes közgyűlését 1937. évi március hó 21-én délelőtt 11 Órakor Szekssárd város­háza nagytermében tartja meg, amelyre a tisztelt szövetkezeti tagokat ezennel meghívja. Szekszárd, 1937 március 1., Az igazgatóság. Tárgysorozat: 1. Jegyzőkönyvvezető és két jegysőkönyvhiteleaitő megválasztása. 2. 1935/36. (hetedik) Usletévre vonatkoió igazgatósági és felügyelő- bizottsági jelentés, a mérleg előterjesztése ás megállapítása, valamint a felmentvény megadása. 3. Az alapszabályok 17., 18. és 29. §-ának módosítása. 4. Igazgatósági tagok Vs részének 3 évre njraválasztása. 5. Felügyelő bizottság újraválasztása egy évre. 6. Muatsüritő elhelyezésére ingatlanvásárlás. 7. Esetleges indítványok. Az évi mérleg március hó 1-től a szövetkezet irodájában (Bezerédj István-ntca 2—4.) ki van téve és az üzletrésztulajdonosok által betekinthető. Vagyon s Pénzkészlet 3994*51 P, Hitelintézeteknél 9052*39 P, Adósok 382.613*21 P, Boradósok 2036*32 P, Központi Szeszfőzdébe fektetett tőke 10.246*50 P, Berendezés 101.733*72 P, M. kir. földmivelésügyi minisztérium mustbesür. berendezés 24.563*96 P, Borkimérések 18.800*50 P, Értékpapír 1200 P, Borkészlet 117-317*94 P, Rézgálic kész­let 117*23 P, Óvadék és letét 65 P. Összesen 671.741*28 pengő. Teher: Üzletrész 157.720 P, Tartalékalapok 47.869*58 P, M. kir. földmivelés­ügyi minisztérium kamatmentes kölcsöne 50.000 P, Folyószámla tartozás 10.400 P, Tagok követelése 370.37194 P, Fel nem vett osztalék 2078 P, M. kir. földmivelésügyi minisztérium mustbesüritö berendezés 24.563*96 P, Óvadék 8000 P, Átmeneti költségek 737*80 P. Összesen 671.741*28 pengő. A tagok száma a múlt üzletév végén 435 volt 4156 üzletrésszel. Belépett 13 tag 14 üzletrésszel, kilépett 124 tag 227 üzletrésszel, igy 1936 junius 30-án maradt 324 tag 3943 üzletrésszel. Szekszárd, 1937 március 1. As Igazgatósig* Molnár-féle nyomdai műintézet és szab. iróalzatgyár rt. nyomása, Szekszárd.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom