Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)

1937-03-03 / 16. szám

a TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1,937 március & nek a vélemény őszinte nyilvánításá­ban, vagy a nyílt szavazás alkalmá­val. Vágül p’dig, hogy «leva lohe* tétlenné tétessék azok rendsavaró közbezzólása, akiknek bármi okból tanácskozási joguk nincsen* Szabó el- nők ebben a kérdésben a hatóságot fitymáló módon szállt símbe dr Zsigmond iparhatóság? biztossal, aki viselkedéséért erélyesen rendretrtsst- totta a testületi elnökök A tanács­kozás a szavalás eredményeképpen 66 szóval 63 ellenében nyílt lett és megkezdődött a tulajdonképpeni köz­gyűlés. As elnök egy iparügyi miniszteri leiratot akart felolvastatni, amit áron­ban dr Zsigmond Ferenc iparható­sági bistos nem engedett meg, mert a tárgysorozaton nem szerepelt. Est követően az elnök megnyitó beszédé­ben kijelentette, begy a közgyűlési követő napokban esetleg hajlandó lesz lemondani, ba biztosítékokat kap arra nézve, hogy ea iparosórdek. Átnyúj­tották azután az ipartestületi kitün­tető okiratokat három öreg mesternek és két segédnek, majd aa évi jelentés során megemlékezett a közgyűlés aa ipartestület mnltévi halottéiról és em­lékűket jegyzőkönyvben örökítette meg. An áVi jelentéshez Kutasy István afofoök szólt hozzá és megállapította, hogy an előbb említett iparügyi miniszteri* leirat már csak azért* sem tartozik a közgyűlés elé1, mert as 193T. évben érkezett. As alápss&bálymódnsitáflok során akként határoltak, begy kiegészítik az alapszabályokat az uj törvény elő­írásaival, azonban esen tdtaenő egyéb módosítások nem tárgyalható!^ mert an alapszabáiytervezetnek előbb négy hétig kifüggesztve kellett volna lennie. Ennél a tárgynál többen* kérdést intéztek dr Zsigmond rparhatósági biztoshoz, aki eitaondbtta, hogy har­minc éve tölti be est a tisztét, amelyet közéleti működésénél? legkedvesebb emlékei közt őriz. Régebben imponáló tekintélye volt ennek ar testületnek, amely a város társadéi mának légéről sebb anyagi és erkölcsi támasza volt. Azonban* — miként' a nemes fa bab a szú — ide is befészkelte magát a bacillus, úgyhogy a testület tagjai- két részre kullVa mint ellem ségek- állanak egymással szemben, ó, aki azelőtt a* legszorgalmasabb* láto­gatója* volt* a testületi tanácskozások­nak, most os' áldatlkn állapotok miatt csak a jogi- tanácsadó szerepére szo- ritkozik, mert nem akarja* magát a testület beléletében egy idő óta dúló állandó viszályok miatt idegizgalmak­nak kitenni. Kijelentette végül, bogy mint eddig, úgy ezután is a legkész Bélesekben ad irodájában jogi taná­csokat, ha ai ipartestület „vezetősége eziránt hozzá fordul. r A testületi segélyalap létesítését és tanonctehetségversenyek rendezését határozta el ezután a közgyűlés, majd áttértek az 1936. évi Bzámadás lé* tárgyalására. Ennél a. tárgynál Kutasy István alelnök, szólalt fel, kifogásolva egyes tételeket és felemlítve, hogy kifogá­sainak a veietőségben is hangot adott. Különösen arra mutatott rá, hogy Szabó elnök az ipartestületi székház tatarozási és átalakítási munkáit a testületre nézve|kétBzeresen kötelező versenytárgyalás mellőzésével adta TELEFON: 143 Szerdáit! máre. 3 Csütörtökön, márc. 4. ► 1 Mi W JJt 8 ** ‘Ii9 órakor. 0ILÁ6­HOZI 1 Igazgató: KRENNER JÓZSEF Az előadások kezdete: hétköznapokon: */i6 és x/a9 órakor, vasár- és Onnepnap: 3, 5,7 és 9 órakor Utolsó szerelem Főszereplők: Michiko Meinl, Hans JAray, Albert Bass ermann és Oscar Kartweiss Fox világhirad& ki és a kőmi vés munkákat mint vál­lalkozó minden ellenőrzés nélkül maga végezte el. Szabó Gyula magyarázni igyekezett eljárását és azt mondta, hogy a versenytárgyalási rendszert, amelyet minden iparos megutált, ki kellene küszöbölni*. Ó is éppen ezért mellőzte ezt a rendszert. (Nagy zaj, gúnyos nevetés.) Végül kiemelte, bogy a munkánál nem számított hasznot*. Az elrendelt titkos szavazáson a köz­gyűlés a zárszámadást elfogadta éB a felmentvényt megadta. Az 1937. évi költségvetéshez Ku­tasy István, Traubert Imre, Erdős j Miklós, Bettelheim Miksa, dr Hor- I uát György (mint a Molnár Rt. meg- i bízottja), Törő József és Klein Hagjő * szóltak hozzá ób a viharos eszmecsere során eróa kritika érte Szabó Gyula, elnököt, aki tárgyalás közben indu­latos hangú beszédben jelentette be, hogy a személyét ért támadások vég­leg elvették a kedvét a közérdek szolgálatától és Ó elnöki tisztéről emiatt lemond, remélve, hogy ezzel az áldozattal megteremtődik a, testület békéje. Az elnök lemondása után a ható­sági bistos átadta a testület ideiglenes vezetését Kutasy alelnöknek, majd a közgyűlés akként határozott,, hogy a költségvetést az elnökválasztó köz­gyűlés fogja, letárgyalni. Végül Klein Hugó javaslatára köszönetét mondtak Szabó Gyula elnöki működéséért Bátaszék Sárközi Takarék és Hitelbank közgyűlése Múlt hó 28-án tartotta megyénk ezen agilis intézete dr Leopold Kor­nél elnökletével rendez évi közgyű­lését, amelyen a részvényesek igen nagy számban jelentek meg. RéBzt- vettek azon, mint vendégek, a Nem­zeti B&nk szekszárdi fiókjának fő­nöke, a duoaföldvári és a szekszárdi pénzintézetek vesetói'. Az igazgató^ ság jelentését és az 1936. évr sár- számadást Pongrácz Lajos vezér­igazgató ismertette. Á felügyelőbizott- ság jelentését Schneider János fel- ügyelőbizottsági tag olvasta felc. Ezek alapján a közgyűlés a mérleget el­fogadta, az igazgatóság és felügyelő­bizottság tagjainak a felmentést meg adta éS elhatározta, hogy a részvé­nyeseknek ugyanazon osztalékot fizeti, mint a múlt évben, vsgyh részvé­nyenként 60' fillért. A közgyűlés as igazgatósig tagjaiul újból megválása tóttá: Visnya Ernőt; dr Leopold Kornélt, Pongrácz Lajost, Siptár LajóBt, Schneider Gábort, Oauzer Jánost, (Sefirihy Tamást, ffőmmm Józsefet,, Michéli Mihályt, Purth Adolfot és Schwarcz Miklóst;.a tel- ügyelőbizottság tagjaiul: Horváth Bensőt, Boross Miklóst, Müller Jó­zsefet, Schneider Jánost és Walter Gyulát. Választott ezenkívül 12 vá­lasztmányi tagot; Az igazgatóság Pongrácz Lajos vezérigazgató indítványára elhatá­rozta, hogy a nyugdíjalap 8500 pen­gőjét a TŐBE tisztviselői nyugdíj­alapra befizeti és ezzel a tisztvise­lők nyugdíj °/0-át emeli. A közgyű­lés berekesztése előtt dr Leopold Kornél a következőket mondotta: Igen tiszteit Közgyűlés ! Mai közgyűlésünk befejezése előtt fél kell j hivnom szives figyelműket arra a körül- I ményre, hogy most 25 éve annak, hogy sze­retett vezérigazgatónk: Pongrácz Lajos qr intézetünk kötelekébe lépetf. Á 25 év előtti közgyűlésünk választotta őt meg elsőizben igazgatóságunk tagjának, majd pedig 8 év­vel későbben lett társaságunk vezérigazgs)- tója. Csak elismeréssel és hálával gondol­hatunk az ő rokonszenves, Vonzó egyénisé­gére és működésére, amely az első perctől kezdve, mindenkor kiváló: ügyszeretettel és lelkes buzgósággal intézetünk felvirágozta­tására irányult. Ezen 25 év alatt gyakran vészes és komor felhők tornyosultak a ma­gyar égbolton és a pénzintézetek nehéz meg­próbáltatásoknak voltak kitéve. Elég, ha a háborúra, a szerb megszállásra a különféle gazdasági válságokra, a bankzárlatra utalok. Intézetünk mindig becsülettel kiállotta a tfiz- próbát, pontosan megfelélt a részvényesek­kel és a közzel* szemben- fennálló köteles­ségeinek és biztos, lépésekkel haladt folyton •lőre a megszilárdulás és felvirágzás utján. Ezen eredmény elsősorban vezérigazgató urunknak köszönhető, aki fáradhatatlanal és céltudatosan dolgozva, társaságunk érdekeit mindenkor éber gonddal és lelkiismeretes­séggel tartotta szem előtt, amellett műkö­désébe a megértés és humanizmus szelle­mét vitte bele és intézetünknek csak bará­tokat szerzett. Kellemes kötelességet teljesí­tek tehát, "amikor az igen tisztelt vezérigaz­gató urat, most a 25 éves évforduló alkal­mából úgy a közgyűlés, mint pedig a ma­gam nevében igaz nagyrabecsüléssel és őszinte szeretettel köszöntöm, neki mind- annyiunk hálás köszönetét és elismeré­sét nyilvánítom, kérve, hogy intézetünket to- vcbbra is az eddigi ügyszeretettel és azed- digi szellemben vezesse tovább. Kivánom, hogy a jó Isten adjon neki erőt és egészséget és hogy áldás kisélj e köz­hasznú működését. Az őszinteség melegségével elmen dott üdvözlést, a közgyűlés tagjqi élénk tetszéssel fogadták és hosszan ünnepelték Pongrácz Lajost, aki meghatva mondott köszönetét asért a figyelemért és munkájának elisme­réséért, qpiely az elnök szavaiból és a közgyűlés tetszéséből feléje irá­nyait. Áz ünnepelt szavait is a jelen­lévők nagy tetszéssel fogadták és a közgyűlés ebben az emelkedett han­gulatban ért véget. Kulturünnep Dombűvfiron Lélekemelő ünnepéi; színhelye volt február hó 27-én a dombóvári Sirat Öraolyt-rend intásetének díszterme, mert itt tartotta a Vas Gereben Iro­dalmi és Művészeti Kör dombóvári kulturestélyét. A megjelent óriási kö- sönség soraiban nemcsak Dombóvár társadalmának értelmisége, kereskedő és iparosvilága, de Ujdombóvár, Kurd, Ssakcs, Döbrökös s még ssámos kör­nyékbeli község képviselői is helyet foglaltak. A magas színvonalú kulturestélyt a gimnázium énekkarának Himnusza nyitotta meg. A Himnusz elhangzása után lelkes ünneplés közben lépett a ssinpadra dr Halmos Andor tan­ügyi tanácsos, kir. tanfelügyelő, a Vs» Gereben kdbr diszelnöke, aki a Vas Gereben kultusz okait és az ird nemzeti értékét föltáró klasszikus bétzéd’del nyitotta meg a kultur- estélyt, üdvöiölve a megjelent jeles előadókat és á közönséget. Az előadást követő ováció után vitéz Zerinváry János bonyháncH gimn. tanár, szakfelügyelő ült a zon­gorához s Liszt: „Szerelmi álom“ s Delibes—Dohnányi: „ Nail a keringő“ kompoaieióíf adta elő a tőle meg­szokott művészettel, melyért lelkes Ünneplésben részesítő a közönség. Dr Eottevényí Olivér udvart ta­nácsos, ny. főispán, a Magyar Kül­ügyi Társaság, társelnöke lépett ez­után a színpadra a közel egy órás, mindvégig, élvezetes és tanulságos előadásban „Európai és Európán kí­vüli külpolitika“ címen ismertette a mai külpolitikai viszonyokat s a bol­sevista és antibolsevista irányzatok külpolitikai vonatkozásait, rámutatva a nemzeti irányzatok alkotó s a bol­sevista irányzatok romboló munká­jára, nemkülönben a" világ különböző helyen megnyilvánuló s minket, ma­gyarokat iz érinthető* külpolitikai mozzanatokra. A nagy koncepciójú és értékes előadásért: lelkes Ünneplés osstályosa lett az illusztris fucTös előadó. « Hubay z „Mazurka“,, „Hejre Kati* csárdajelenetét, Vecsey: „Szomorú dal“ és Schubert: „Ave Maria“,,majd még néhány magyar daikompoai- ciót játszott el ismert művészi» tech­nikájával vitéa dr Saentlőnncay Géza bátaszóki orvos vitéz Zerinváry Já­nos művészi zongorakiséreto mellett, mindketten sok tapsot aratva. Mislbg ünneplés közepette kezdte meg dk Gebhardt Antal« jírásbirósági elnök, egyetemi tanár „A természet szerepe a művészi: ihlet bio'gáláiéi­ban“ cimű gyönyörű és a természet szépségeit- feltáró klasszikus szép és mindvégig élénk figyelemmel kísért előadását, melyben a festőművészekre, költőkre, írókra a természet inspi­ráló hatását fejtegette élvezetesen, tudományosan és mindenkit lebilin­cselem A rendkívül értékes és él­vezetes előadás után a közönség szűnni nem akaróén ünnepelte a tu­dós és élvezetes előadót« Kodály: „Jézus és a Kufárok“ című alkotását adta elő ezután dr Tóth Pál gimnáziumi tanár vezetése mellett kitünően a gimnázium ifjú­sági énekkara. A kitűnő és minden vonatkozásé- I ban magas színvonalú kulturestélyt I Csekefalvi Irén polg. isk. igazgató őst segíts gyenge őszi vetéseiden PÉTI SÓ fejtrágyázással ! eszerezhet ö a Bonyhád: Davidovics Testvérek Dombóvár: Reich Ignác Dunaföldvár: Deutsch István Keszőhidegkut: Ausch Mór és Fiai Kölesd: Ausch Mór Paks: Girst József Szekszárd: Schneider Elemér Tamási; Taubner Géza 178

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom